Békés Megyei Népújság, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-24 / 71. szám
4 NÉPÚJSÁG 1961. március 24., péntek c l ßänk búi t bemutatójának száz éves évfordulójára J| „Zenészed Lapok” 1896. március 13-i száma Erkel Ferenc várva-várt operájának, a j Bánk bán”-nak bemutatójáról írt hatalmas lelkesedéssel. A mű hatása ugyanis általános rendkívüli volt: „mind dramatikus jelentőségénél, mind pedig művészi szabatos kidolgozásánál, s különösen sok helyütt sikerült magasabb irmodon! magyaros zamatjánál fogva nemcsak mint kizárólagos magyar dalmű, de mint valódi beccsel bíró zenemű méltó helyet foglal el az összes zeneirodalomba”. Ez a rövid idézet magvasan tartalmazza az éppen 100 esztendeje bemutatott „Bánk bán” eredeti értékeit. S ahogy az egykorú kritikus sem tudta, vajon „dramatikus jelentőségét”, avagy a művészi megoldás szabatosságát, vagy éppen a dalmű „magyaros zamatját” dícsérje-e, úgy a késői tisztelő is csak az emlékezés mai gondolatait köti csokorba, s tűzi a kegyelet hervadhatatlan koszorújába. A „Bánk bánt” joggal nevezhetjük a legszebb, ■a legnépszerűbb nemzeti operánknak. Egy kicsit ez az opera áll hozzánk, gyulaiakhoz is a legközelebb. Városunkban él még az a fa, amelynek lombjai alatt 100 esztendeje megszületett Erkel halhatatlan remeke, nem csoda, ha jobban vonzódunk hozzá. A „Hunyadi László” példátlan sikere után jó időnek kellett eltelnie, míg újra megszólalhatott Erkel operateremtő művészete. Mintha a „Hunyadi László” befejező komor gyászhangulata mesz- szehangzott volna. Nemcsak a magyai- szabadságharc veszett el Világosnál, hanem a magyar zene is elnémul. A győztes reakció féktelen dühe ellene is fordult, mert jól ismerte a muzsika forradalmi, mozgósító erejét. A terror Erkel alkotó erejét is lefogta. Ö azonban nem pihent. A hallgatásban eltelt 17 esztendő nem volt gyümölcste- len. Másképpen hogyan is értenénk meg, hogy a „Bánk bán” bemutatóját köveitik az újabb Erkel- operák. A4 indenesetre döntő politikai változásnak kellett bekövetkeznie, hogy e hazafias tárgyú dalmű színpadra kerülhessen. A változást Ausztria sorozatos katonai és politikai veresége hozta Itt a tavasz! Családi házak építését, alakítását OTP-köícsönnel vagy készpénzfizetéssel vállaljuk Asztalos, kőműves, ács, viillaaiy- szerelő, kovács, szobafestő, mázoló részlegeink mindenkor kisipari minőségi munkával és figyelmes kiszolgálással állnak kedves megrendelőink rendelkezésére. — Tervezési munkát is vállalunk. Keresse fel bizalommal szövetkezetünket. mezökovacshazi ÉPÍTŐIPARI KTSZ vezetősége Telefon 88. (x) meg, újra megelevenedett az 1848- as idők forradalmi szelleme. Erkel új operáját, a „Bánk bánt” ugyanolyan lelkesedés fogadta, mint annak előtte a „Hunyadi Lászlót”. A „Bánk bán” ugyanis a nemzeti elnyomás elleni tiltakozás képviselője lett. Minden igazi hazafit megrázott Bánk bán tragédiája. Az operában szereplő merániaiakat a Habsburgokkal azonosította a nemzeti közvélemény, az ellenük való harcot minden hazafi szent kötelességének érezte. A Vörösmarty versére írt „BordaT’-ban a békédének keserű kifakadásaiban a nemzeti ellenállás még leplezett, de ott izzik már benne a feloldhatatlan belső feszültség mindent elsöprő ereje. • A „Bánk bán” bemutatása körüli időkben az arisztokrácia már újra Bécs felé kacsingat. Az újra éledő szabadságtörekvésekben a maga kiváltságai elleni támadásokat látja, s ki tudja megmondani, hanyadszorra, de ismét elárulja a nemzeti ügyet. Az óvatoskodó félelem miatt a nemzeti érdekekkel szemben az uralkodó ház mellé áll, s mint már annyiszor a történelem folyamán, most is belülről próbálja lefogni a nemzet igazságot tévő kezét. Az idegen udvar gazsága Bánk bán egyéni életét sem kíméli. Halálba kergeti Bánk feleségét, Melindát. Szörnyű megaláztatása és meggyaláztatása miatt eszét veszti, szégyenében a halálba menekül. A békédének kiíakadásait '* még maga Bánk igyekszik tompítani, de aztán maga is tapasztalja, hogy a forradalmárok harca a nemzet megmentéséért folyik, s amikor Bánk becsületébe is belegázolnak az udvar léhűtői, Bánk bán lelkében saját egyéni tragédiája eggyé lesz a haza sorsán érzett aggódás hazafiúi fájdalmával. Elválasztható-e a kettő egymástól? Bánk megadja rá a méltó választ. Elébb a haza sorsán akar segíteni. A „Bánk bán” cselekménye beszédesebb volt a hallgatóság számára, mint a „Hunyadié”. Tiborc alakjában ugyanis megjelenik a jobbágy, hogy hírül adja példátlan kiíosztottsagát, elkeseregje sorvasztó nyomorát. A szenvedő, az agyongyötört nép lépett vele színpadra, hogy nyíltan vádolhassa elnyomóit. A naplopó udvaroncok mellett, a tisztesség és a becsületesség mintaképe Tiborc. Erkel félreérthetetíen állásfoglalása ez. Ö a művészet eszközeivel harcolt az elnyomott magyar nép fel- emelkedéséért, sorsának megjavításáért. Zenéje nem üres csillogás, nem öncélú művészieskedés, hanem tudatos állásfoglalás. Kora és népe legégetőbb sorskérdéseit fejezte ki. rkel a nemzet nagy ébresztőinek sorába lépett. Ezért idézgetjük emlékét gyakorta. Most ismertetjük meg életművével azokat, akiknek szánta művészetét, s akikhez csak most érkezhetett meg. A felszabadulás után dolgozó népünk birtokába vette Erkel Ferenc örökségét, s a hajdani Ti- borcok mai utódai — a dolgozó, teremtő magyar nép — büszkén vallják magukénak Erkel hallhatatlan remekű életművét. Szerdahelyi István Közös gondolat, közös tettek Évek óta gondot okozott Tarhos központjának ivóvízzel való ellátása. A község egyetlen artézi kútja távol van, sok családnak 5—600 métert kell gyalogolni, hogy két kanna ivóvízhez jusson. A község vezetői és a lakosság éppen ezért sokat töprengett azon, hogyan kellene bevezetni a vizet a község központjába. A közös gondolatot a tervek elkészítése követte, majd március 4-én közös tettekkel bizonyították a község lakói és vezetői, hogy egyetértenek. Mi is történt március 4-én? Mint már annyi példa volt rá más községben, Tarhoson is összefogtak az emberek egy közös ügy — az ivóvíz bevezetéséért. A község apraja-nagyja kivonult, hogy társadalmi munkával felássa a vízvezetékhez szükséges árkot. Német László tanácselnök és Fábián Mihály v. b.-titkár irányította a munkát. Szombat délután és vasárnap délelőtt dolgozlak ásóval, kapával a község lakói, a kiszesek, fiatalok és idősek egyaránt. A két fél nap alatt any- nyi földet mozgattak meg, ameny- nyit a szakemberek véleménye szerint csak 3—4 nap alatt lehetett volna kiásni. Még az úttörők is segítettek, de részt kértek a munkából a pedagógusok is. Összesen 473 méteres szakaszon ásták ki az árkot közös munkával a vízvezeték számára, s mintegy 350 köbméter földet mozgattak meg. A hozzávetőleges számítások szerint a község lakosságának segítségével 10 500 forintot takarítottak meg, nem szólva arról, hogy ezzel lényegesen rövidebb idő alatt jut ivóvízhez néhány száz család. A munkát március 11-én és 12-én folytatták, ugyanis a csövek lefektetése után a lakosság társadalmi munkával vállalta az árok befedését is. Szép példája volt ez a társadalmi összefogásnak. Tarhos lakói is megmutatták a község erejét, amely képes nagy feladatok végrehajtására. Kuguszlusban — novemberben Warszawa, Moszkvics, Skoda-Oktávia, Wartburg, Trabant gépkocsit nyerhet, na április 30-ig gépkocsi nyereménybetétkönyvet vált! Felvilágosítást nyújtanak: az Országos Takarékpénztár fiókjai és a postahivatalok. (x) Múlt, jelen és jövő A józsefbenedeki általános iskola Gyula és Kétegyháza között húzódik meg egy akácos dűlőúl mentén, másfél kilométerre a kövesúttól. Falai között évek hosszú során át sok tanyai gyermek tanulta meg a betűvetés nehéz mesterségét. Ahogy a tanyai gyermekek száma szaporodott, úgy szaporodtak a padsorokban ülő csizmás apróságok, akik sokszor kilométereket gyalogoltak hóban, viharban, bokáig érő sárban, hogy az első osztályban egy-egy betűvel megismerkedjenek vagy megtanulják, ki volt József Attila, akit a múltban nemcsak a tanyavilág, de a városi gyerekek sem ismerhettek meg. Ilyen áldozatot vállalva, egészségüket nap mint nap kockáztatva indultak útnak sokszor „lámpagyújtat” előtt és értek haza késő délután a parasztgyerekek. Ilyen mostoha körülmények között szívták magukba a tudományt a józsefbenedeki, a szabadkai és más tanyai iskolák tanulói. A tanyai osztatlan vagy részben osztott iskolák tanítóik áldozatos munkája mellett sem képesek annyit adni szövetkezeti parasztságunk gyermekeinek, amely elégséges alap az életre, a továbbtanulásra, a közép, majd esetleg a felsőbb tanintézményekbe. Ezt az ajtót — a továbbtanulás ajtaját — pedig szélesre nyitotta népi államunk a parasztság gyermekei előtt is. Mégis. A tanyai iskolákból alig került ki továbbtanuló diák vagy ha volt is egy kevés, keservesen dolgoztak a többiek mellett, hogy a. tanyasi iskola jellegéből adódó hátrányokat leküzdjék. A fejlődés megköveteli és lehetővé teszi a tanyai diákok számára, hogy városi osztott iskolákba járjanak. Gyulán a városi tanács segítBBBBBBtBBMBBBBBBBBABBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB ségével több tanyai iskolában már a tavalyi év folyamán megszüntették a felső tagozatot és a tanulókat a városi iskolákban helyezték el. Ezt a kezdeményezést a szövetkezeti parasztság is örömmel fogadta. Ez azonban csak az első lépés volt a tanyai iskolák megszüntetéséhez. A második lépés — hisz erre is lehetőség van — a többi gyermek városba hozatala és a tanyai iskolák megszüntetése. Ezt a megoldást az élet, a fejlődés tűzte napirendre. A józsefbenedeki iskola tavaly még 80 gyermekkel foglalkozott. Ez a szám az idei tanévre 54-re apadt. A harmincegyes létszámú felső tagozat behozásával már csak 23 fö marad. A szülők — menjen a városba a kicsi is — kívánsága ezt a létszámot jóval 20 alá fogja csökkenteni. Űj elsőst viszont összesen hármat várnak. Hasonló a helyzet a többi tanyai iskolánál is. Érdemes volna ezért iskolaegységeket fenntartani? A városi autóbusz-közlekedés már kinyújtotta kezét a szövetkezeti parasztságért. Viszi, hozza a dolgozókat a határba és haza. Ezt csak bővíteni kell „iskolajáratok” beállításával. Azoknak a. gyermekeknek a részére, akik a kövesúttól messze laknak és nem tudnak bejárni, azoknak pedig készül a kollégium, amelyben végleges megoldást nyer a tanyáról behozott, gyermekek elhelyezése. A tanyasi iskolák „szomorú’* jövőjére csak egy vigasz van: Örülünk, hogy a múlt hagyatékát ilyen hamar fel tudjuk számolni. A józsefbenedeki iskolába járó kis elsős Gál Elemérnek és pajtásainak jövőre talán nem kell máry naponta sárban, hidegben kilométereket gyalogolni. Kollárik János általános iskolai kollégiumot építenek Kevermesen és Kunágotán A mezőkovácsházi járási tanács a közelmúltban határozatot hozott, hogy Kevermesen és Kunágotán a tanyai általános iskolások részére bentlakásos kollégiumot építenek. Ezt a kezdeményezést a járás 19 községe örömmel támogatja. A mezőhegyesi tanács is mintegy 10 ezer forintot biztosít az építkezéshez. A helyes kezdeményezést a megyei tanács művelődésügyi osztálya is segíti. A 19 község lakói nemcsak pénzzel, de társadalmi munkával is hozzájárulnak az építkezéshez. Két súlyos baleset egy napon Vasárnap két baleset is történt megyénkben, az egyik halálos. Mindkettő oka az italozás volt. Sarkadkeresztúron az italboltban többet ivott a kelleténél Nagy Ferenc, amikor barátja motorkerékpárjára felült. Magával vitte a kétéves kis öccsét is. Az ital hatására Nagy Ferenc bizonytalanul vezette a motor- kerékpárt, s nekiment a vasúti kereszteződést jelző táblának. A baleset tragédiával végződött, Nagy Ferencet a mentők a gyulai kórházba vitték, ahol rövid idő múlva meghalt. A kisfiú is súlyos sérüléssel került a kórházba. Ugyancsak az italozás okozta ifjú Zacsok Mátyás és édesapja balesetét is. Csanádapácára mentek rokonlátogatóba motor- kerékpárral. Mint már ilyenkor szokás, a vendégségben italoztak, s úgy ültek a motorkerékpárra. A fiú vezette a motort, az édesapja ült hátul, de nem sokáig, mert a kaszaperi útkereszteződésnél a kanyarodáskor leesett a hátsó ülésről. Ifjú Zacsok Mátyás sem ment sokáig. Italosán nem tudott uralkodni a motoron, és pár méterrel odébb felborult. A fiatalember súlyos, az édesapa könnyebb sérüléssel a békéscsabai kórházba került.
