Békés Megyei Népújság, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-24 / 71. szám

2 NÉPÚJSÁG 1961. március 24., péntek A normarendezés tapasztalatai megyénk tanácsi vállalatainál A technikai fejlődéssel idővel egyes normák elavulnak, nem ösztönzik a munkásokat a munkaidő jobb kihasználására, a telje­sítmények növelésére. Nincsen tehát örökérvényű norma, hiszen egy-egy termelékenyebb gép beállításával, termelést növelő éssze­rűsítés alkalmazásával jelentősen megváltoznak a munkafeltételek. Mindennek természetesen együtt kell járnia az új, megfelelőbb teljesítmény-szintek megállapításával, mert csakis a termelékeny­ség szüntelen növelésével képzelhető el az életszínvonal rendszeres emelése. Az utóbbi esztendőkben azonban háttérbe szorult a normák időbeni felülvizsgálása. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1960. szep­tember 13-i, a vállalati munkanormák helyzetéről szóló határozatá­ban felforrta az általánosítható tapasztalatokat. Azóta már minden gyárban, üzemben hozzáfogtak e nagy fontosságú határozat végre­hajtásához. Lapunk munkatársa megkérte Kruzslitz Tibor elvtársat, a me­gyei tanács ipari osztályának vezetőjét, hogy mondja el véleményét a tanácsi vállalatok normarendezésének tapasztalatairól. NÉPÚJSÁG-NAPOK — Milyen intézkedéseket tett az ipari osztály a Politikai Bizottság 19K0. szeptember 13-í határozatá­nak végrehajtására? — A Politikai Bizottság határo­zata a teljesítményalapok felmé­rését, a normák rendezését tűzi az ipari vállalatok feladatául. Erre azért volt szükség, mert a teljesít­ményelőírásokkal foglalkozó 1957. évi kormányhatározat végrehajtá­sa sok kívánni valót hagyott szin­te minden területen maga után. így a tanácsi iparban sem voltak műszakilag megalapozott terme­lési követelmények, a munkaidő kihasználása több helyütt rend- szertelen volt, és a termelési ka­pacitás kihasználási foka sem érte el a kívánt szintet. — Ennek megfelelően I960. no­vember 8-án az érintett vállalatok vezetőit, párt- és szakszervezeti titkárait tanácskozásra hívtuk ösz- sze a párthatározat teljesítésének megvitatáséra. Ezen az értekezle­ten megbeszéltük a tennivalókat. A végrehajtás lényege abban van, hogy nem a keresetek általános csökkentése, hanem a keresetek szintjének különösebb érintése nélkül az egy időegységre eső ter­mékegységek számát kell növelni a helyes üzemszervezéssel, a gé­pek jobb kihasználásával. Megbe­szélésünk alapján a vállalatok no­vemberben elkészítették intézke­dési terveiket és ennek megfele­lően elkezdték a normák rende­zése alapjául szolgáló műszaki do­kumentációk összeállítását. — Milyen ütemben halad az in­tézkedési tervek teljesítése? — A végrehajtást jelentősen nehezíti az, hogy a normák fel­mérésének alapját képező gyártás­technológiai, műveleti utasítá­sok. valamint a termelési grafi­konok elkészítése hosszabb időt és rendkívül körültekintő munkát igényel. A tanácsi vállalatok mű­szaki apparátusára ez az eddigi­eknél nagyobb feladatot hárít. Négy vállalatunknál előfordult, hogy a munka könnyebbik módját választva, mechanikusan akarták a dolgozók fizetését csökkenteni. Ügy vélték, hogy ezzel eleget tesz­nek a párthatározatnak, ugyanak­kor megszabadulnak attól a jelen­tős munkától, melyet a műszaki okmányok gondos előkészítése je­lent. Ezt természetesen időben megakadályoztuk és a keresetek sablonos csökkentése helyett a reális felmérés végrehajtására kö­teleztük ezeket a vállalatokat. — Több vállalatunknál egy má­sik hibás szemlélettel is találkoz­tunk. Ez pedig az, hogy egyesek a szolgáltató munkára, például a lakossági javításokra, egyedi gyártmányokra Is műszaki nor­mát akartak alkalmazni. Ennek nincsen lehetősége, de erre szük­ség sincsen. Műszaki normát csak gépesített szériatermelés esetében lehet alkalmazni, és statisztikai időnormákat sem lehet meg ezen túlmenően sem a termelés minden területén bevezetni. Ezek ellen az elgondolások ellen megfelelő javas­latokat tettünk a helyes és a dol­gozók érdekeinek is megfelelő in­tézkedésekre. Érdemes megemlí­teni, hogy az egész munka az élel­miszeriparban a kívánt mérték­ben is megfelelő ütemben halad, míg a könnyűiparban — a Gyulai Bútoripari Vállalat, a Gyulai Ce­mentipari Vállalat kivételével — általában késedelem tapasztal­ható. — Mi az oka a nonnarendez.es késedelmes előkészítésének a könnyűipari vállalatoknál? — Ennek több oka van. Egyik az, hogy több vállalatunknál — mint említettem is — csak a fize­tések csökkentését tekintették megoldásnak. Másrészt pedig az, hogy januárban és februárban a napi munkák mellett elhanyagol­ták műszaki dolgozóink a gyártás- dokumentáció ütemes készítését. Az ipari osztály március 21-én és 22-én ennek tisztázására össze­hívta a vállalatok vezetőit és a ta­nácskozáson meghatároztuk a ké­sedelem megszüntetésének mód­ját. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az elkövetkező időben a vál­lalati pártszervezetek és az üzemi bizottságok konkrét módon ve­gyék ki részüket a határozat vég­rehajtásának előkészítéséből. — Előreláthatóan mikor fejezik be a normarendezést és ez milyen gazdasági eredménnyel jár majd? — Ezzel kapcsolatban előre kell bocsátanom, hogy a befejezés szó talán nem is il|ik idA Ha ugyan­is vállalatainknál már 1957. óta a óra. A békési vonat elindult Mu- rony felé. Lassan vonuló füstfel­hőjét elnyelte a havas táj. Az egyik ablaknál ültem szem­ben a menetiránnyal. Odakint csendesen havazott. Februáreleji enyhe reggel volt. A békésszürke téli égen enyhén fénylő kerek folt jelezte a felkelő napot. Gondola­taimba merültem. — Milyen jó is, hogy havazik, mert a medve nem láthatja meg árnyékát... Ez pedig a néphit szerint a tavasz közelsé­gét jelenti. A táj, amelyen monoton hangon zakatoló vonatunk elhaladt, is­merős volt nekem. Sokszor meg­tettem már ezt az utat... De va­lahogy most új szemmel, kitárult érzelemmel figyeltem a fehér tájat, s a munkába siető kuesmás embereket. Mert most közéjük megyek, hozzájuk, a szívükig — bevezetett újítások és ésszerűsíté­sek, az üzembe helyezett építési és gépi beruházások után a telje­sítmény-követelményeket reálisan helyesbítettük volna, akkor ez a munka nem volna mai feladat. Ebből következik, hogy abban az esetben, ha az üzemek mai ter­melési adottságainak megfelelő teljesítményalapokat érünk el, ak­kor azt a munkát logikus értelem­ben folytatni kell. — Ütemtervünk szerint, mely­nél az említett késedelmet is fi­gyelembe kellett vennünk, az élelmiszeriparban a termelés gra­fikus felmérését április közepére befejezzük. Ezt követik az üzemi összehasonlítás munkái, amelyek különösen fontosak a normák rea­litása miatt. Ezt követi majd má­jus közepéig a műveleti utasítások elkészítése és ezzel egy időben megindul a termelési részidők sta­tisztikai felmérése. A normák tényleges rendezése és az első pró­baelszámolások végrehajtása jú­niusban történik meg. — A tanácsi könnyűiparban nem lehet ilyen egyértelmű üte­met meghatározni. Itt a fő feladat a vasipari, bútoripari és építő- anyagipari vállalatokra hárul az­zal, hogy májusban a szükséges műszaki dokumentáció elkészül­jön. Ez sokkal nagyobb feladat itt a gyártási profil sokasága miatt, mint az élelmiszeriparban. Itt is júniusban kell a helyesbített, vagyis az új normák alkalmazását próbaelszámolással bevezetni. A textil- és szolgáltató iparban a normaalkalmazás lehetőségeinek korlátái vannak és ennek megfe­lelően itt az alkalmazott bérrend­szerek helyességének felülvizsgá­lata az elérhető cél. — A gazdasági eredmény meg­határozásánál óvatosnak kell len­nünk. Az bizonyos, hogy a terme­lékenység 4—5 százalékos emelke­dését a harmadik negyedévben már feltétlenül el kell érnünk. Ezen túl kihatással lesz a rendezés a vállalatok rentabilitására, a gaz­dálkodás egész menetére és ter­mészetesen a bérgazdálkodásra is. Erről azonban most, az előké­szítés szakaszában még csak na­gyon előzetes képet alkothatunk — fejezte be nyilatkozatát Kruzs­litz elvtárs. segíteni. De hogyan? Bárhogy tör­tem is a fejem, nem tudtam, ho­gyan csináljam, hogy jó legyen, hogy a munkámnak meglegyen az eredménye. Pedig a feladat is­mert volt előttem. Hatszázan in­dultunk el szerte az országba, hogy segítsünk az embereknek tudatuk formálásában, erősítsük az új utat választó parasztok hi­tét, győzzük meg azokat, akik még kételkedve, félve indulnak el a közös úton, hogy jól választottak. Nem könnyű feladat, mert nincs rá sablon. Pedagógusmunka ez, méghozzá hatványozott formában. Ezt is tanulni és gyakorolni kell, akár az olvasást, írást és számo­lást. — No majd csak lesz vala­hogy — gondoltam, egy kicsit bá­torítva is magam. A VONAT nagyot csikordulva állt meg. Sokan leszálltunk. A gyorsvonat füstje már gomoly­Újabb 26 előfizető Március 22-én Almáskamaráson tartott a helyi pártszervezet, a Népújság szerkesztősége és a Bé­kés megyei Lapkiadó Vállalat Népújság-napokat. Az almáska- marási aktívák az előző 16 előfi­zetőhöz újabb 26 olvasót szereztek a Népújságnak. Az új előfizetők közül 20-an termelőszövetkezeti j tagok. Az egy napi agitációs mun- | Moszkva (MTI) N. Sz. Hruscsov kezdeményezé­sére a moszkvai népgazdasági ki­állításon nagyszabású emlékművel örökítik meg a szűzföldek meghó­dítását. A Szovjetunió népgazdar gón fehérlett távol, az összefutó sínpár fölött. Az emberek elindul­lak a szélrózsa minden irányába. — A termelőszövetkezetet ke­resem. Merre induljak? — léptem oda egy álldogáló emberhez. — Minden út a közösbe vezet — válaszolta és már mutatta is, hogy merre esnek a tsz-ek és az állami gazdaság. Csatlakoztam egy csoporthoz, amely a Petőfi Tsz-tbe tartott. A vágányok között haladtunk egy darabig Csaba felé, aztán letér­tünk jobbra és libasorban, egy­más lábanyomába taposva halad­tunk tovább. — Az elvtárs hova megy? — fordult hátra egy idő után az egyik zsákot cipelő bácsi. Azt akartam válaszolni, hogy hozzá­juk megyek, ismerkedni, beszél getni velük, végül is csak eny- nyit feleltem: Be akarok lépni a maguk tsz-ébe. Erre többen hátra­fordultak, végigmustráltak, majd egyikük gyorsan rávágta: — Jöhet az elvtárs. Ügyis nagy szüksé­günk van a jó munkaerőre... Az­tán elhallgattunk valamennyien. Csak a hó ropogott a talpunk alatt. Almáskamaráson kában különösen jól dolgozott if j. Varga Sándor termelőszövetkezeti tag, Szécsényi Péter termelőszö­vetkezeti brigádvezető és Braun Istvánná, az iskola hivatalsegédje. Az agitációs munka befejezése után az aktívák és az olvasók el­mondták véleményüket és igé­nyüket a Békés megyei Népúj­sággal kapcsolatosan. sege elfogadta az emlékmű felál­lítására vonatkozó előterjesztést, amelynek értelmében az új monu­mentális szoborkompozíciót a ki­állítás egyik központi helyén ál­lítják fel. Amikor elhagytuk a tanyasort, kettévált a csapat. Többen neki­vágtunk a szántásnak, míg né- hányan továbbhaladtak az úton. — Hogy lehet valakinek Kis a neve, amikor ilyen megtermett alakja van? — kezdett érdeklődni egy idősebb bácsi, az előtte haladó termetes férfivel. Megélénkült, a társaság. Jeges területre értünk. A fiata­loknak még csúszkálni, karcolni is volt kedvük, az idősebbek óva­tosan lépkedtek. Csak akkor vet­tem észre, hogy egy asszony is van közöttük. Szabó néni, a nép­szerű Zsófi néni, aki nyugdíjas létére is gyakran kijár a csoport­ba, ugyancsak bajban'volt s pa­pucsával. És zsupp! Már el is csúszott egy jeges szakaszon. Föl­segítették. De ez a fürge mozgású, idős parasztasszony csak elnevette magát, kézbe vette papucsát és harisnyában jött tovább... ÉN KÖZBEN szedegettem ma­gamban a gondolatot, hogy ezek között a melegszívű, szabadszájú, őszinte emberek között fogok két hetet eltölteni, s titokban azt re­méltem, hogy talán nem is hiába. Vagy három-négy kilométer P. P. Két hét Muronyban .Minden út a közösbe vezet..." FEBRUÁR másodika van. Hét ÚJSÁGRENDELÉS A kaszaperi Népújság-nap alkalmával Kalmár Ernő állatorvos meg­rendeli a Békés megyei Népújságot. Kaszaperen egyébként 34 új előfizetővel gyarapodott a megyei lap olvasóinak tábora. Rendelkezés a március végén és április elején esedékes bérek kifizetéséről A pénzügyminiszter a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a hármas ünneppel kapcsolatban intézkedett a bérek kifizetéséről. E szerint a március 28-án, 29-én. 30-án és 31-én ese­dékes béreket március 29-én: az április 3-án és 4-én esedékes bére­ket pedig március 30-án kell kifizetni. Más napokról bérkifizetést előre hozni, vagy előleget kifizetni nem lehet. A vállalatok a bérek borítékolására, az esedékességet megelőző napon is felvehetik a pénzt, a dolgozóknak azonban csak a megjelölt időpontban fizethe­tik azt ki. (MTI) Emlékművet állítanak Moszkvában a szűzföldek meghódítóinak sága sikerei kiállításának vezető-

Next

/
Thumbnails
Contents