Békés Megyei Népújság, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-21 / 68. szám
1961. március 21., kedd KÉP ÚJSÄG 3 SALÁTASZÜRET Á békéscsabai termelőszövetkezetek közül primőr kertészkedéssel elsősorban a Petőfi Tsz-ben foglalkoznak. Itt már néhány éves hagyománya van a saláta-, a retek-, a paradicsom- és az uborka- hajta tásnak. Az idén 1000 melegágyi ablakot helyeznek „üzembe”, s 15 ezer salátát, 100 ezer cső paprikát, 40 mázsa uborkát, ugyanannyi paradicsomot és 3 ezer csomó retket szállítanak a kereskedelemnek. A hollandágyakban szépen fejlődött a saláta, így az első „szüretelést” már meg is tartották. Az idei tavaszon 40 holdra növelik a szövetkezet konyhakertészetét. összesen 650 ezer forint bevételt terveztek. Hogy a kertészet mind a 40 holdon bőségesen el legyen látva a különféle palántákkal, tovább növelik a hajtatóteret. 1800 négyzetméter üvegfelületnek készítenek alapot. ra: Péli Mihály és Hankó András a készülő új holland- yak ácsmunkáival foglalatoskodik. JOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Adamik Pálné és Botyánszki Mária salátaszedés közben. Ifjúsági nagygyűlés Nagyszénáson A Kommunista Ifjúsági Szövetség nagyszénás! községi bizottsága vasárnap, március 19-én ünnepi nagygyűlést rendezett a kultúr- házban. A nagygyűlésre meghívták a 19-es Tanácsköztársaság vöröskatonáit is, akiket a KISZ- es lányok a kultúrház bejáratánál köszöntöttek és vörös szalagot tűztek az idős harcosok kabátfazonjára. Gabnai András — a KISZ nagyszénási községi bizottságánál* titkára — megnyitó szavai után Karakó Imre, a KISZ Békés megyei bizottságának tagja méltatta a Tanácsköztársaság jelentőségét. Meleg szavakkal emlékezett meg a 42. évfordulóról, majd az ifjúság előtt álló feladatokról beszélt. váradi laktanyához, amelyben kiképeztek bennünket az emberölés tudományára. Örömömet hamaro- Wan lelohasztotta az újabb szomorú hír, melyet a kintről érkező katonák hoztak. — ... Itt az állomáson történt!... Hosszul lett az anyád, szél érte... Ide szállították a városi kórházba... Ne búsulj testvér, majd meggyógyul... Mintha a lelkem tépték volna ki, annyira sajgóit bennem a fájdalom. Mi lesz testvéreimmel?! Hol van most anyám? Látnom kell őt! őst már a tehetetlen düh marcangolt. Gazemberek! Semmi gondjuk a világban, csak az, hogy miként lehet kibabrálni velünk. Nem vetettem magamat alá ennek a parancsnak. Nem adtak engedélyt, akkor is elmegyek! Kiszököm a laktanyából. — „. Ott hátul, a palánk mögött ugorj ki, testvér!... — Csak vigyázz, meg ne lásson valaki! — biztattak a katonái. Hátul, az udvaron volt a szemetesgödör. Felmásztam csapott tetejére, onnan a kerítésre tornáztam magam és leugrottam túlfelé. Éppen egy százados nyakába. A vézna ember súlyomtól összeró- gyott, én az ijedtségtől kővé meredten álltam pár pillanatig. Motoszkált bennem: ha segítek neki, menten agyonlő. Ha nem segítek, még nagyobb baj lehet. De nem töprenghettem sokat, iszonyúan káromkodva, pisztolytáskájához kapkodva, igyekezett feltápász- kodni a százados, és én egyszerre észbekaptam. Lélekszakadva menekültem. A kerítés mögött temető húzódott, a sírok közötti utakon szedtem a lábam. — Állj meg, gazember! — üvöltött utánam kivont pisztollyal. — Állj, mert lelőlek, mint egy kutyát7 Utánam lőtt, de remegő keze kétszer is célt tévesztett. Tíz perc sem tellett bele, elfogott a készültség. Két hétig ültem a fogdában, aztán egy menetszázaddal a frontra irányítottak. Az agyonlövetés után ez volt akkoriban a legnagyobb büntetés. Be- vagonírozás előtt mégis hazakerültem, mert értesítés jött Kondorosról, hogy elhalt az anyám. KI égy napja volt már halott, amikor hazaérkeztem. Három kistestvérem zokogott durván összeácsolt koporsójánál. Szegényeim, mi lesz veletek! De akadtak jó emberek Kondoroson a szegények között. A Zvada család magához fogadta testvéreimet. Igaz, csak egy rozzant istállóban tudta őket elhelyezni, de mégis fedél alá kerültek. Mögöttem: nyomor, gyász, árván maradt testvéreim... nincste- lenség... éhezés... Előttem: lövészárok... gyilkolás ... halál... De mindez miért? (Folytatjuk) Eltávozást kértem a parancsnoktól. Hiába mondtam, miért kell elmennem, az embertelen tiszt nem adott engedélyt. „Még nem vagyunk angyalok“ Szalagfűrész vijjog a nyitott szín alatt. Papp Imre bognár néhány segédkezővei deszkát darabol az akácfarönkökből. — Mire kell ez a rengeteg deszka? — Sokmindenre. Fiaztató kut- rieáknak, ólajtóknak. Sok itt az építkezés mindig. Igen, a zsadányi Búzakaíász Tsz az idén is két 28—28 férőhelyes sertésfiaztatót épít, szerfából. Az egyikhez az erdőgazdaságból kapnak anyagot, a másikhoz maguk termelték ki a fát a dűlőutak mentéről. Most egyelőre még nehéz összeszedni a faanyagot, de néhány év múlva les% bőven, hiszen tavaly tavasszal is 31 ezer facsemetét ültettek el erdősávnak, az idén meg 34 ezer darabot. De szükség is van a fára, az építkezési anyagra, hiszen állandóan gyarapszik az állatállomány. Akik tudják, hbgy a zsadányi Búzakalász Tsz tagjai tavaly egy 50 férőhelyes növendék-istállót, négy 300 férőhelyes juhhodályt, egy 200 férőhelyes hizlaldát, egy 400 férőhelyes süldőszállást, anyagraktárt, gépszínt, szerszámszínt építettek, azt gondolhatták, hogy erre az évre már nem marad építenivaló. Bizony tavaly jól belemarkoltak, összesen 1 millió 480 ezer forintot költöttek saját erőből különböző építkezésekre és gépvásárlásra. Többek között egy gépkocsit, egy szuper-Zetort, egy Beloruszt és egy öt szórófejes permetező öntözőberendezést vásároltak. — Ilyen hatalmas összegű beruházás után mennyit tudtak osztani munkaegységenként? — kérdeztem Törő Imre elvtárstól, a tsz elnökétől. — Bizony, ha azt az összeget is elosztottuk volna, amit építkezésekre és gépekre költöttünk saját erőből, 14 forinttal több, vagyis 48 forint jutott volna munkaegységenként. A szövetkezet tagjai így is meg vannak elégedve az elmúlt évi jövedelemmel, s nagyon szorgalmasan dolgoznak, mert látják, hogy ennek a gazdasági évnek jól meg van vetve az alapja. Az idén akár lesz eső, akár nem, 40 forint mindenképpen jut munkaegységenként. Mi a biztosíték erre? Egyrészt a tagok szorgalma Tavaly ilyenkor úgy haladt a tavaszi munka, mint az a szekér, amelyiknek mind a négy kereke meg van kötve. Már azon gondolkoztam, hogy lemondok, elmegyek valahová messzire innen, mert nem bírtam idegekkel, hogy csak néhányan járnak munkába, de annál többen különböző helyre napszámba, s jó néhányan ülték, bi- liárdozták végig a gyönyörű tavaszi napokat az italboltban. Voltak jó néhányan, akik szimuláltak, beteget játszottak. Nem tudom én pontosan, hányán lehettek, de a teljesített munkaegységekről készült kimutatás nagyon siralmas képet mutat. Egy és ötven munkaegység között negyvenen, 50 és 100 munkaegység között pedig huszonhármán teljesítettek, ötven munkaegységet egy életerős ember könnyen teljesít másfél hónap alatt. Szóval ez is mutatja, hogy milyen gyenge volt egész évben a munkafegyelem. — Talán nem osztottak rendszerese^ munkaegység-előleget? — Osztottunk mi, bizony minden hónapban 20 forintot. Dehát többeket ez sem csábított munkába. Fábián Ádám bátyám is szinte végig „betegeskedte” a múlt esztendőt, ősszel aztán kijött, s I azóta amellett, hogy nap mint nap szorgalmasan dolgozik, agitálja is azokat, akik még egyénileg gaz- | dálkodnak, s azokat, akik eddig az ország különböző részében kubi- koltak vagy segédmunkáskodtak. Az ilyen emberek közül legalább negyvenen léptek be, s most, miután januárban is, februárban is 24 forint munkaegység-előleget osztottunk, azt mondják: A mindenségit, hát ilyen jól meg lehet élni a szövetkezetben? Mondtam nekik, hogy meg lehetett itt élni eddig is. — Tudom én — válaszolt erre egyikőjük —. de hát az asszony. Azt mondta, oda menjek dolgozni, ahol készpénzt kapok. Most szinte öröm a zsadányi Búzakalász Tsz határában széj- jelnézni, úgy halad a tavaszi munka, mintha minden embert, minden fogatot és járművet egyetlenegy hatalmas energiájú gép mozgatna. Március 10-ig földben volt a 108 hold tavaszi árpa, a 40 hold len, a 20 hold mák és az 50 hold borsó. Ültették a 10 hold újburgonyát, készítették a talajt a 150 hold cukorrépának, a 120 hold lucernának és vörösherének. Erre a szorgalomra lehet 40 forintot tervezni munkaegységenként. De van más biztosíték is. Az, hogy a tavalyi 300 hízojt sertéssel szemben az idén 600-at, a tavalyi 90 hízott marhával szemben az idén 118-at adnak el az állatforgalminak. Tavaly egyáltalán nem foglalkoztak baromfineveléssel, az A mezőkovácsházi járási tanács mezőgazdasági osztálya kedden március 14-én megerősítette a nagybánhegyesi Kossuth Termelő- szövetkezet termelési és költség- vetési idei tervét. A bizottságban részt vett járási vezetők alaposan elbírálták a közös gazdaság működését magábafoglaló elgondolásokat. Megállapították többek között, hogy a szövetkezet állatértékesítési tervében 10 vemhes üsző eladása szerepel, ugyanakkor állami segítséggel 10 vemhes üszőt szerettek volna vásárolni. A szakemberek szóvá tették az elgondolás helytelenségét, mire a termelőszövetkezet vezetői elfogadták azt az ajánlatot, hogy az eladásra szánt üszőket a szövetkezet tartsa meg saját törzsállományában. Javasolták továbbá, hogy a túlelőlegezés megelőzésére a múlt évinél nagyobb gondot fardítson a szövetkezet. Tavaly ugyanis az történt, hogy nem egy tsz-gazda idén már ebből is adnak el, vagy 14—15 mázsát. Az állathizlaláshoz is megvan az alap, hiszen 287 szarvasmarhája, több mint ezer birkája és 630 sertése van a termelőszövetkezetnek. Mindez jó jövedelemforrás, s a termelőszövetkezet vezetői már lépéseket tettek a garantált munkaegység-fizetésre. Azt tervezik, hogy havonta minden munkaegységre 30 forintot osztanak, ehhez július 1-ig biztosítva van a pénzfedezet. Többek között 413 ezer forintjuk van tartalék alapon, a szerződött növények után pedig 2 millió 200 ezer forint a bank fedezetük — Huszonnégy forint munkaegység-előlegért is érdemes nap mint nap szorgalmasan dolgozni, hát még 30 forintért — jegyeztem meg. — Szó se róla, ez is hozzájárul a munkafegyelem javulásához, de azért még nem vagyunk angyalok, olyan határozatot hoztunk, hogy akit napközben az italboltban találunk, azt munkaegységlevonással büntetjük. Különösen súlyosan büntetjük a függetlenített szövetkezeti vezetőket az ilyesmiért. — Gondolom, hogy az asszonyok örömmel fogadták ezt a határozatot. — Hát igen, mert a tervezett munkaegység-értékből csak akkor lesz jövedelem, akkor jut bőven mindenkinek a kamrájába, pénztárcájába, ha egész évben rendszeresen dolgoznak a tagok. Kukk Imre túlelőlegezte magát és így év végén visszafizetésre került sor. Az ilyen viszásságok elkerülésére — noha 38,58 forint munkaegység értéket terveztek — a szakemberek mégis azt javasolták, hogy az első félévben 10 forint munkaegység-előleget fizessenek, a második félévben pedig 14-et. A terv megerősítése alkalmával nem hagyták szó nélkül a vetéstervet sem. Javasolták a szövetkezet vezetőinek, hogy a tervkészítés óta szövetkezetbe lépett parasztok földjein elsősorban kukoricát termeljenek, hogy az év végén mutatkozó két és fél vagon abrak- takarmány-hiányt megszüntethessék. Az említett kiegészítésekkel a szövetkezet vezetősége elfogadta a járás vezető szakembereinek tanácsát, s ennek alapján 1961. termelési és költségvetési terven módosításokat csinálnak. Gyűlöl Cipész Ktsz. K 0 m 1 ó V Nem lesz gondja tavaszra, ha női és férfi CIPÖRENDEIJ SEIT már most feladja méretes üzletünkben! Javítórészle geink a város különböző pontjain! 131 Megerősítették a nagybánhegyesi Kossuth Tsz idei tervét
