Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-18 / 42. szám

NEPUJSAG

1961. február 18., szombat

HÍREK

Szezonvégi kiárusítás

A napokban mind több üzlet kirakatába helyezték el a feliratot: Szezonvégi kiárusítás. Még a siető emberek is megálltak néhány percre, hogy szemügyre vegyék a sok áruféleséget, amelyhez most már ju- tányosabban hozzájuthatnak. Márpedig az érdeklődésből lesz az üzlet. Erre pedig most itt a jó alkalom, amit egész biztosan nagyon sokan nem is szalasztanak el. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy néha egész embergyűrű fogja körül a kirakatokat.

Különben a szezonvégi kiárusításról jut az------------«-------------es

zembe. A kereskedelem valahogy hasonlít a meteorológiához, mert a maga módján jelzi az időjárást. Csak egy kicsit nagyobb léptekben, évszakokban. A kereskedelem meteorológiája a szezonvégi kiárusítással a közeledő tavaszt jelzi.

(P)

— A NAGY MAGYAR MESTEREK című sorozatban február 19-én délelőtt 11 órakor a Megyei Könyvtárban Mednyánszki László festőművész életéről tart előadást dr. Bodnár Éva művészet- történész. Az előadás után a művész alkotásairól, életéről készült színes keskenyfilmet vetítik.

— HÁZIBÉRLETSZERÜEN oldották meg a jegyárusítást a csa- baesüdi művelődési otthonban. Ezzel a módszerrel emelkedett az előadások látogatottságának száma.

— A Békéscsabai Agyagipari

Építők MTE „Baráti Köre” 1961. február 18-án, szombaton este 8 órai kezdettel jelmezbált rendez a Békéscsabai Téglagyár kultúrotthon összes termeiben, melyre ezúton szeretettel hív meg mindenkit a rendezőség. 21512

Enyhe idő

Továbbra is csendes, párás marad az idő, változó felhőzettel. Többfelé hőd, helyenként ködszltálás. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 2—plusz 2, legmagasabb nappali hőmérséklet 3—8 fok között, néhány helyen 8 fok felett.

SZABADSÁG MOZI. Békéscsaba. 16—19: A szevillai borbély, K. h,: 6, 8, v.: 4, 6, 8,

BRIGÁD MOZI, Békéscsaba. Február 16—22: A szép Lurettg. K. h.: fél 8,

A Szabadság és a Brigád moziban minden kedden és pénteken délelőtt 11—1-ig elővételi pénztár.

TERV MOZI, Békéscsaba. Február

16— 22: Hüvelyk Matyi. K. h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8. SZABADSÁG MOZI, Gyoma. Február

17— 19: Per a város ellen. K. h,: 7, v,: 3, 5, 7;

PARTIZÁN MOZI, Orosháza. Február 17—20: Ármány és szerelem. K. h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8, BÉKE MOZI, Orosháza. Február 16—21: Zápor. K. h.: 5, 7, v.: 3, 5, 7. PETŐFI MOZI, Gyula. Február

16— 19: Az arcnéüküli város, K. h.:

5, 7, v.: 3, 5, 7.

ERKEL MOZI, Gyula; Február

17— 19: Hivaflan látogatók. K. h.: fél

6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8.

VÖRÖS OKTÓBER MOZI, MezőkO- vácsháza. 17—19: Zápor. K. h,: 7; v.: S, 5, 7.

BÁSTYA MOZI, Békés: Február

16— 19: Különös kirándulás. K; h;: 6, 8, v.: 4, 6, 8.

PETŐFI MOZI, Sarkad. Február

17— 19: Oz, a csodák csodája. K. h.: 8, v.: 4, 6, 8.

TÁNCSICS MOZI, Szarvas. Február

16— 19: A kutyás hölgy. K. h.: 5; 7, V.: 3, 5, 7;

ADY MOZI, Szeghalom. Február

17— 19: A hamis levél. K. h;: % v.-: 3, 5, 7:

BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG

Az MSZMP megyei bizottsága és 'a megyei tanács lapja Felelős szerkesztő: Cserei Pál Szerkesztőség: Békéscsaba, József A: u. 4„ 1. em. Telefon: 22—96. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba, Szt. István tér 3; Felelős kiadó: Lehócaky Mihályi i Telefon: 10—21

Békés megyei Nyomdaipari Vállalat, Békéscsaba,

Felelős nyomdavezető: Kendra György Terjeszd a Magyar Posta. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél:

Előfizetési díj 1 hóra 11.— Ft

A lottó nyerőszámai:

5, 10, 15, 28, 89

— A BÉKÉSCSABAI háziasszonyok klubja a nemzetközi nőnap megemlékezése alkalmával február 26-án délután 4 órakor a Balassi művelődési otthonban Vidám vasárnap délután címen műsoros estet rendez.

— MAGYAR—SZOVJET mező- gazdasági napot rendez február 23-án, csütörtökön délelőtt fél 9- kor Békéscsabán, a városi tanács dísztermében az MSZMP megyei bizottságának mezőgazdasági osztálya.

— A CSECSEMŐHALÁLOZÁS alakulását vitatták meg a közelmúltban a szeghalmi járás egészségügyi dolgozói. Az ülés alkalmával megállapították, hogy a járás községeiben 3,7 százalékos a csecsemőhalálozás.

Ellenőrzik

a tsz-ek gépesítésének előfeltételeit

Megyénk gépállomásai és termelőszövetkezetei rendelkeznek-e a területnek és az igénynek megfelelő gépészszakemberekkel, modern mezőgazda- sági gepekkel? Erre a kérdésre keres választ a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság minap elkezdett vizsgálata. Az ellenőrzés főleg az erő- és munkagépellátásra vetít majd fényt, de arra is, hogy a gépállomásokon lévő iraktorokkal a termelőszövetkezetek gépimunka-igényét mennyiségi és minőségi szempontból teljesíteni tudják-e?

Pótberuházást kaptak megyénk tsz-ei

A tél folyamán alakult új termelőszövetkezetek és a területileg jelentősen gyarapodott közös gazdaságok fejlesztésére a párt és kormány határozata alapján a Földművelésügyi Minisztérium 23 millió forint pót- beruházást adott Békés megyének. A megyei tanács szövetkezetpolitikai csoportja az újabb beruházást elosztotta. Csaknem 11 millió forintot fordítanak az említett szövetkezetek sertéstenyésztésének szervezésére. A szarvasmarha-tenyésztés megalapozására 8 118 000 forintot, kiegészítő beruházások céljaira

pedig több mint 3 900 000 forintot fordítanak. A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén jóváhagyta a pótoeruhá- zási összeg felhasználását.

Két tsz egyesült Körösújfalun

(Tudósítónktól)

Február 13-án, hétfőn délelőtt Körösújfalun a mozi helyiségében egyesülési gyűlést tartott a Rákóczi és a Petőfi Termelőszövetkezet. A gyűlésen a tagok 90 százaléka jelent meg és határozatban mondták ki a két termelőszövetkezet egyesülését.

Tjcumazécl kh vJj Lő (íi iek

a tsz kovács mű helyében

Ráj dalommal ttKlatjuki hogy szerető feleségem és édesanyám

VICZIÁN MIHALYNÉ

született Timpán Hona

rövid szenvedés után; 70 éves korában Budapesten elhunyt.

A gyászoló család

Nem sok ügyet vetettem a csorvási Vörös Október Tsz kovácsmühe- lye előtt az egyik fához kötött szürke lóra. Eléggé csontos, majdnem gebe alakjával olyan búsan állt, mint aki nagyon megbánta, hogy a világra jött.

— No ez a ló nem dicséri gazdáját, a Vörös Október Tsz-t — gondoltam. Aztán a kovácsműhelybe lépve el is felejtettem a szürkét. Az üllő, a satupad mellett szorgoskodó Szluka András és Kecskés Ferenc kovácsokkal kezdtem beszélgetni, akik bemutatták a jövő mesterét, Bús János első éves tanulót.

— Micsoda ellentét van a fiú és a neve közt — jegyeztem meg* mert

Bús Jancsi arcán állandóan széles András —, mert a mi időnk telik, mosoly terült. Aztán dicsértem Régen kezdtem a vasat verni, még azokat, akik gondosltodnak a jövő 1922-ben.

kovács-generációjának felneveiéről.

— Muszáj — válaszolta Szluka

CÁ rizs meqjfizel!

Az öreg Szabó Gábor nagy' nyugalommal eregette a dohányfüstöt pipájából a kemencepadkán. Láthatólag jól esett hátának a langyos meleg.

A szobában még négyen voltak: Zsíros András, a veje, Szila- si Ferenc, a hátsó szomszéd, Fekete Pál és Csontos Péter a Kecskészugról, mind a négyen tsz-brigád- vezetők. Odakünn havat kavart a szél. Beszélgettek.

— Űjra mondom nektek — vitte a szót Csontos —, hogy a Nagykerekalj mellett alakítsunk ki rizstáblákat. Meglátjátok, jó lesz. Példák vannak rá, hogy a rizs busásan megfizet.

— Meg, ha megl — mondta Szilasi. — Az időtől függ.

— No, no! Az időjárást én se hagytam volna ki, bár láttam már rossz időkor is jó rizstermést. Dehát nem is erről van szó, hanem arról, hogy kezdjük el ezt a dolgot.

— Hát kezdjük — szóit közbe Zsíros.

— Én se bánom — mondta Fekete. — Próba, szerencse! Hátha sikerül?

— Jól beszéltek — helyeselt Csontos. — Meg kell kezdeni. Szilasi komám az időről beszélt, hogy attól függ a termés. Hát a víz? Az még fontosabb és van is itt bőven.

— Igaz! — erősítette Zsíros. — Szinte körül vagyunk véve folyóval, holt ágakkal.

— Nahát! Éppen azért az a javaslatom, hogy vigyük a közgyűlés elé ezt a dolgot.

— Viheted azt! — akadékoskodott Szilasi. — Tudod, hogy csak azt hiszik el, amit látnak!

— No, csak, no! Attól javasolhatjuk — mondta _ tovább Csontos.

Öreg Szabó Gábor nem állhatta tovább szó nélkül: "

— Halljátok, én idős cseléd vagyok. Sokfelé jártam, sokfélét láttam. Én azt mondom erre a rizskására, hogy tróbál- játok meg. Tudom,

hogy nem könnyű véle bánni, kiváltképp sáros ősszel, de megéri! Én tudom, mert benne vótam. De .azt is tudom, hogy sok forintot fy- adzrk. Hát csináljátok csak! Tróbáljá- tok.

— A négy brigádvezető hallgatott egy darabig, aztán megint Csontos szólalt meg:

— No, hogy akarjátok?

A másik három most már egyszerre igengetett:

— Próbáljuk meg!

így esett, hogy a

Sárrét Tsz közgyűlésén a múlt év februárjában elfogadták Csontos Péter javaslatét.

És ma, egy év után öreg Szabó Gábor még vidámabban eregeti a dohányfüstöt pipájából a kemencepadkán. Nemcsak azért, mert jó eledel a rizs, hanem azért is, mert a munkaegység majdnem megkétszereződött a mostani zárszámadáskor. Ami neki is jót jelentett.

Bíró Gyula Lajos

— Én meg 1925-ben — teszi

hozzá Kecskés Ferenc.

— Mi még csak hagyján, fiatalok vagyunk a mesterhez, Barta Istvánhoz képest. Ö 1917-ben kezdte.

— Hol van most Barta bácsi?

— Éppen most szaladt át a malomba a daráért, hogy ne kelljen este arra kerülni, amikor megy hazafelé. Ez a jó ember, Sarlcadi Ferenc is őt várja. Megnyilalták a lova lábát, s az öreg mesterrel akarja helyrehozatni — szaporáz- za a szavakat Szluka András, akiben régi ismerőst gyanítottam, s nem hiába, mert többször találkoztam vele nyolc éven keresztül, amíg a csorvási Szabadság Tsz elnöke volt. Négy évvel ezelőtt, amikor a Szabadság egyesült a Vörös Októberrel, Szluka András visszakerült az üllő mellé, s azt mondja, ez sokkal könnyebb foglalko-, zás, nincs annyi gondja, baja, mint elnök korában. Pedig munka bőven van, s itt nem lehet előre elkészített terv szerint dolgozni, mert hol lovat hoznak vasaim, hol egy elnyűtt hámfát, vagy eltört

szekérrudat, s marad, minden marad egy egész sor javítanivaló. Kecskés Ferenc is éppen csuklós- pántokat készít egész garmadát, valami ólajtókra.

— Február második felében csak nagyon sürgős esetekben vállalunk „posta” mun Icát — magyarázza Szluka András —, közeledik a tavasz s addig 24 levél fogast, 38 ekekapát, 38 szekeret, 7 vetőgépet kell kijavítanunk. Persze, ha közben eltörik valami, vagy a 77 ló közül valamenyikről leesik a patkó, helyrehozzuk.

Amíg idáig érünk a beszélgeti ben, megérkezik a 61 éves m tér, Barta István. Beszélgetni kezdek vele, de csak annyit tudok meg tőle, hogy kovács-dinasztia sarja, a dédnagyapái is ezt a mesterséget művelték a távolban maradt évtizedek, évszázadok alatt, meg hogy ő második éve került a tsz-kovácsműhelybe, addig vállalatoknál és kisipari szövetkezetben dolgozott. Tovább nem jutottunk, mert a szürke ló tulajdonosa, Sarkadi Ferenc fuvaros, szomorkás-búsán sorolni kezdte, hogy egy másik kovács lova patájának az elevenjébe verte a patkószeget. Barta bácsiban van a bizalma, segítsen rajta.

— No, nézzük csak — mondta és már indult is kifelé, s közben szólt Bús Jancsinak, hogy hozza szerszámot. Jókora lyukat vájt ló patájában, hogy a gyűlés ki tudjon belőle folyni, aztán magyarázta a kárvallottnak, hogy majd két hét múlva lehet újra megvasalni a lovat, a patáját védő patkóval, addig pihentetni kell, hogy gyógyuljon. Az eléggé sovány lónak jól jön a pihenés, a gazdája viszont nem örül ennek, mert fuvarozásból él, s két hét nagy kiesés, egy szeg, egy figyelmetlenül bevert szeg miatt. A jövendőbeli kovács, Bús Jancsi minden idegszálával figyelte az operációt, amit Barta bácsi nagy gyakorlattal végzett. Ki tudja, hányadik ez három évtizede, amióta nagy tekintélye van, s bizalommal vezetik hozzá a beteg lovakat.

Kukk Imre

m

Új sertéshizlalási módszer

Az utóbbi években egyre nagyobb tért hódít termelőszövetkezeteinkben, háztáji gazdaságainkban a sertéshizlalás. A hizlalás jelenlegi módszere a vályúból etetés és a modem körülmények között lévő elhelyezés igen költségesnek minősül. A néhány évvel ezelőtt Szovjetunióban járt magyar mezőgazdasági küldöttség felfigyelt a sertések új rendszerű hizlalására. Kovács Gábor, a szarvasi ÖRKI igazgatója is részt vett ebben a küldöttségben, s hazatérése után megtette az első próbálkozást az Ukrajnában látott sertéshizlalási

módszer hazai viszonyok közötti alkalmazására. Ötven darab sertést herefüves lucerna-parcellára villanypásztorral körülzárt. A sertések önetetőből fogyasztották a kukoricadarát, önitatóból itták a vizet és szükségletüknek megfelelően legelték a zöld lucernát. Egy kiló sertés súlygyarapodásának takavmányköltsége 9 forint 50 fillért tett ki a hagyomásos sertéshizlalási módszerrel szemben, amellyel csaknem kétszeres költséggel állítottak elő egy kiló sertéshúst.

I