Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-19 / 43. szám

1961. FEBRUAR 19., VASARNAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ACS LAPJA xvi. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM Aki hadat üzent az ENSZ-nek Büntessék meg Lumumba és társai gyilkosait, biztosítsák a kongói nép szabadságát A budapesti dolgozók tiltakozó nagygyűlése A budapesti dolgozók szombaton délután nagygy űlésen tiltakoztak a Lumumba és harcostársai ellen elkövetett aljas merénylet miatt. Több ezren jöttek el a Hazafias Népfront bizottsága által ren­dezett nagygyűlésre a Sportcsarnokba és kifejezték mélységes felháborodásukat a gyilkosság felett, s egyöntetűen követelték: Vonják felelősségre a gyilkosokat, biztosítsák a kongói nép szabadságát. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnökhelyette­se, Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Gáspár Sándor, a budapesti pártbizottság első titkára, Komócsin Zoltán, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, tömegszervezeti vezetők, társadalmi életünk több kiváló személyisége. A nagygyűlést dr. Pesta László, a fővárosi tanács végrehajtó Vérlázító komédiázás után a gyilkosok bevallották a szörnyű, a jóvátehetetlen bűnt: a gyarma­tosító szentszövetség felbérelt fej­vadászai megölték Kongó és egész Fekete-Afrika szabadsághősét — Patrice Lumumbát. A modem kor legravaszabb és legnagyobb arányú imperialista összeesküvése betetőződött ko­runk legaljasabb bűncselekmé­nyével. Azóta, hogy a közvélemény elő­készítését célzó híresztelések tra­gikus bizonyossággá váltak, egyetlen gigantikus ökölbe szo­rult a világszerte feltámadt csil­lapíthatatlan népharag, hogy le­sújtson a gonosztevőkre. A gyil­kosok és felbujtóik tévedtek: Lu­mumba és küzdőtársainak fizikai megsemmisítése nem a nemzeti lét-küzdelem tragikus zárójelene­te lett, hanem a kongói szabad­ságharc minden eddiginél széle­sebb népi alapokon kibontakozó döntő szakaszának kezdete. Egyet­len hét bebizonyította, hogy Pat­rice Lumumba kiontott vére ne­mes ötvöző anyagává lett a nem­zetté kövácsolódó kongói nép egy­ségének, a fiatal afrikai és ázsiai nemzetek végsőkig elszánt, har­cos összefogásának. Ez a hét bi­zonyos imperialista köröket is rá­döbbentett arra, hogy a katangai gyilkosság — még cinikus látás­módjuk szerint is — több mint bűn — ez helyrehozhatatlan hiba volt. A gyarmatosító koalíció első­számú végrehajtó közegéről, Ham­marskjöld ENSZ-főtitkárróI sem­mi sem moshatja le a gyilkosság előkészítésében és megszervezésé­ben való súlyos bűnrészesség bé­lyegét. Nem csupán az nem te­kinthető egyszerű, „hanyagság­nak” vagy „tehetetlenségnek”, hogy a főparancsnoksága alá tar­tozó ENSZ-tisztviselők szemelát- tára kínozták meg első fogvatar- tása idején Lumumbát a léopold- villei repülőtéren, majd ugyan­csak ENSZ-asszisztenciával szál­lították át Kongó miniszterelnö­két és társait Elisabethvillebe, ahol 37 svéd ENSZ-tiszt és kato­na jelenlétében katangai és bel­ga csendőrök puskatussal verték félholtra az összekötözött foglyo­kat. Nem, Hammarskjöld nem csupán a bűnös passzivitásért fe­lelős. A kongói dráma egész folya­matában betöltött szerepéből kö­vetkezik: nem puszta véletlenek összjátéka, hogy Lumumba és tár­sainak elhurcolására közvetlenül Hammarskjöld január 5-i léo- poldvillei látogatása és Kaszavu- buval való bizalmas eszmecseréje után került sor. Az immár 8. hó­napja tartó kongói válság minden baljóslatú fordulópontján Ham­marskjöld „pártatlan” keze kever­te a kártyákat. A Biztonsági Tanács határoza­ta egyértelműen a segítséget ké­rő törvényes kormány katonai és technikai támogatását írta elő, méghozzá a kongói kormánnyal való konzultáció alapján. Az augusztus 10-i ülésen meg­erősítették a július 14-i határoza­tot azzal a kiegészítéssel, hogy kifejezetten kiterjesztették Ham­marskjöld felhatalmazását Katan- gára is. A felhatalmazást azonban visz- szájára fordította Hammarskjöld, aki augusztus 13-án Elisabeth­villebe repült, hogy — határozott intézkedések helyett — szemé­lyesen alkudozzék az Union Mi­niere fizetett ügynökével, Csom­óéval. Brüsszel pedig elégedetten nyugtázta, hogy az ENSZ főtitká­ra ezennel de facto elismerte Ka­tanga elszakadását. Elsőként a vi­lágon! Az ENSZ főtitkárának elisa- bethvillei látogatásával megkez­dődött a Kongói Köztársaság füg­getlensége ellen szőtt imperialista összeesküvés második szakasza, most már Hammarskjöld szemé­lyes irányításával. Szeptember 5-én a törvényes kormány csapatai Kaszai tarto­mányban döntő győzelmet arattak Kalondzsi belga tisztek vezette zsoldosai felett. Elérték Katanga határát, s küszöbön állt a táma­dás Csőmbe ellen. A szakadór erők vereségsorozata láttán az összeesküvés karmesterei új fron­tot nyitottak a fővárosban, a Lu- mumba-kormány hátában. Szep­tember 5-én 16 órakor elhangzott Kaszavubu rádió-deklarációja Lumumba miniszterelnök „elmoz­dításáról” és nyomban akcióba lé­pett Hammarskjöld is. Kaszavu­bu rádióbeszédének elhangzása után az ENSZ-főtitkár utasítására az ENSZ-erők lefoglalták a kor­mány léopoldvillei rádióját. Lu­mumbát végképp elvágták a köz­véleménnyel való érintkezés le­hetőségétől. És két órával Kaszavubu ál­lamcsínye után, ugyancsak Ham­marskjöld utasítására, az ENSZ- erők lezárták Kongó valamennyi repülőterét. Ezzel nem csupán a Csőmbe elleni offenzíva hiúsult meg, hanem megbénult az állam­apparátus munkája és az is le­hetetlenné vált, hogy a Kaszai ta- tományba küldött 7000 főnyi elit­csapatát Lumumba visszarendelje a fővárosba. Hosszúra nyúlna a gondosan megszőtt összeesküvés minden egyes szálát nyomon követni, de a tények így is világosan beszél­nek: Kongó törvényes kormányá­nak szisztematikus megbénítása, majd megfojtási kísérlete után csupán az egész folyamat logikus betetőzése volt, hogy közvetlenül Hammarskjöld 1961. január 5-i, Kaszavubunál tett látogatása után adták belga kézre a kongói nép megtörhetetlen szabadsághősét. Hammarskjöld kongói bűn­lajstroma cáfolhatatlan bizonyíték rá, hogy az ENSZ főtitkára az, aki hadat üzent az ENSZ tekinté­lyének és becsületének. Az ENSZ első tisztviselője az, aki a gyar­matosító koalíció végrehajtó kö­zegeként hadat üzent Kongó füg­getlenségének és egyszersmind a világ minden szabadságszerető népének. Az ENSZ-nek csak javá­ra válik, ha becsületének sárba tipróját, a kongói hazafiak gyilko­sainak bűnrészesét eltávolítja a főtitkári székből, amit máris százmilliók követelnek szerte a vi­lágon. budapesti békebizottság elnöke — Hazánkban, fővárosunkban futótűzként terjedt el a gyászhír, hogy Lumumbát megölték. Az ország minden részében, Budapes­ten és vidéken százezrek tiltakoz­tak e hír hallatára az aljas és embertelen merénylet ellen, s kö­vetelték az elvetemült tettesek megbüntetését. A világszerte fel­zúgó tiltakozás hullámai végig­söpörtek hazánkon is, s mi a bu­dapestiek nevében mondjuk: von­ják felelősségre a néger hazafiak gyilkosait! — mondotta többek között. Ezután Török István, a Vasas Szakszervezet elnöke lépett a mik­rofonhoz. A főváros szervezett dolgozóinak véleményét tolmá­csolta, akik az^élmúlt napokban a gyárakban, az üzemekben röp- gyűlések ezrein adtak hangot til­takozásuknak és felháborodásuk­nak. Török István rámutatott: Lu­mumba, a törvényes kongói kor­mány elnöke az ENSZ segítségét kérte. Mindnyájan tudjuk, mi­lyen „támogatást” nyújtott az Egyesült Nemzetek Szervezete és Dag Hammarskjöld főtitkár. Ma Szombaton délelőtt jelentős ese­mény színhelye volt Békéscsaba. Az állami gazdaságok, gépállomá­sok és termelőszövetkezetek ifjú­sági munkacsapat-vezetői részére a Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei bizottsága az 1960. évi munka verseny ben elért eredmé­nyekről tájékoztatást tartott. Ka­rakó Imre, a KISZ megyei bizott­ságának parasztifjúsági felelőse is­mertette az 1960. évi munkaver­seny eredményeit, az idei ifjúsági verseny célkitűzéseit. Előadását vita követte. A felszólalók egyet­értésüket és helyeslésüket fejezték ki, hogy a KISZ Központi Bizott­sága, valamint a párt, a tanács Békés megyei végrehajtó bizottsá­gai, a cukorgyárak, az állami gaz­daságok és a gépállomások veze­tői, pártszervezetei lehetővé tették az ifjúsági munkacsapatok ver­senymozgalmának kiszélesítését. Hankó Mihály, a párt megyei bi­zottságának munkatársa felszóla­lásában ígéretet tett, hogy az if­júsági munkacsapatok verseny­nyitotta meg. már tudjuk, hogy Hammarskjöld nemcsak a gyarmatosító imperia­listák oldalán állt, hanem előre tudott Lumumba meggyilkolásá­nak tervéről is. S most a Bizton­sági Tanácsban a gyarmattartók képmutatóan sajnálkoznak saját gyilkos tettük felett és a gyilko­sok cinkosára, az ENSZ főtitkárá­ra kívánják bízni az ügy kivizs­A termelőszövetkezetek úgyne­vezett törzsterületén az őszi szán­tás java részét a téli fagyok beállta előtt megcsinálták. Az új és a te­rületileg jelentősen növekedett közös gazdaságokban viszont az apró parcellák felszántására az ősz folyamán — mivel a tsz-be lépések zömmel december, január hónapra estek — nem kerülhetett sor. Most, miután a gépállomások körzetében kialakították az új táblákat és számba vették a fel­szántásra váró területet, megálla­mozgalmát az eddigieknél is job­ban támogatják. Végül az orszá­gos és a megyei ifjúsági munka­versenyben legjobb eredményt és helyezést elért fiatalok között 114 000 forint értékű jutalmat osz­tottak ki. Az utóbbi hónapokban lehullott csapadék megyénk területén mintegy 20 ezer hold gazdasági növénykultúrát veszélyeztet. El­sősorban az őszi vetéseken össze- gyülemlett víz lecsapolása a leg­sürgősebb feladat. A KISZ Békés megyei bizottsága munkára hívja az ifjúsági szervezeteket a veszé­lyeztetett területek megmentésére. Ha a vízlecsapolás ezekben a na­pokban elmarad, holdanként 5—6 mázsa búza terméscsökkenés, vagyis 1100—1300 forint kár kelet­kezhet. A vízborítás kihatással van a talajszerkezetre és késlél­bizottságának elnökhelyettese, a gálását. A becsületes embereknek ezért szorul ökölbe a kezük szer­te a világon, ezért zúg milliók kö­vetelése: vessenek véget a kongói haza­fiak gyilkolásának, biztosít­sák a kongói nép függetlensé­gét, s vonják felelősségre a bűnös főtitkárt. (Folytatás a 2. oldalon) Munkába álltak a traktorosok — Még 87 000 hold vár szántásra — Veszélyben 20 ezer hold gabona pították, hogy az év első hónap­jaiban mélyen szántott 13 000 hol­don felül még mintegy 87 000 hold vár szántásra. Az utóbbi hetekben kedvezőre fordult időjárást egyre több gép­állomás és termelőszövetkezet, 'el­sősorban a szántás folytatására fordítja. Az elmúlt napokban Gyulán 11, Battonyán 7, Mezőko- vácsházán 5, Medgyesegyházán 11, Mezőgyánban 32, Mezőberény- ben 7, Békésen 7, összesen 78, fő­ként lánctalpas traktort állítottak munkába. A gépállomások megyei igazgatósága utasítást adott a szántás mihamarabbi befejezésére. Az utasítás felszólítja a gépállo­mások vezetőit, hogy a Zetor és a Belorusz traktorokra szereljék fel a függesztett ekéket, és amennyi­ben az időjárás és a talaj állapo­ta lehetővé teszi, úgy ezeket is ál­lítsák munkába. A szántásra váró 87 000 hold megforgatására — ha az időjárás újabb csapadékot nem hoz — a traktorok két műszakos üzemeltetésével 15—20 munkanap szükséges. teti a koratavasziak vetés-előké­szítését is. Víz alatt álló gabo­natermő területek, főként a kö- töttebb talajú szeghalmi, békési, gyomai járásokban találhatók. A KISZ Békés megyei bizottsá­ga, a párt megyei bizottsága mel­lett működő növénytermesztési szakbizottság véleménye alapján megvizsgálta a veszély elhárításá­nak lehetőségét. Elhatározta, hogy felhívással fordul a megye KISZ- szervezteihez és az ifjúság segít­ségét kéri a termést gátló akadá­lyok leküzdésére, a víz alatt álló gabonatermő területek lecsapolá- sára. Megyénk ifjúsági munkacsapat-vezetőinek tanácskozása —114 000 forint jutalom a verseny győzteseinek —

Next

/
Thumbnails
Contents