Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-17 / 41. szám

1961. február K., pcnlek népűjsAg 3 Ä lakosság igényének megfelelően növeli kapacitását * a Békéscsabai Cipésx Kiss Éltaréjíól a kész traktorig V A Békéscsabai Cipész Ktsz ez évben 18 százalékkal növeli szol­gáltató kapacitását. Ennek meg­felelően a hálózatát a III. és IV. kerületben egy-egy javító rész­leggel fejleszti majd. Négy rész­legben csiszológép beállításával is növeli a termelékenységet. A ktsz vezetősége tervbe vette, hogy a Sztálin úti (volt kitérőnél lévő) méretes boltját — ha a vá­rosi tanács azt továbbra is meg­hagyja — modem berendezéssel látja el. Amennyiben áthelyezés­Tegnap. csütörtökön Nagybán- hegyesen ülést tartott a községi tanács végrehajtó bizottsága. A községi tanács elnöke jelentést terjesztett az ülés elé a termelő­szövetkezetek árutermelési tervé­ről, és azokról az intézkedések­ről, melyeket a község három ter­melőszövetkezetében az áruter­melési tervek teljesítéséért í'oga- nestositanak. A nagy hírű Zalka Máté Termelőszövetkezetben úgy irányítják ae építkezést, hogy az elősegítse az árutermelés növelé­sé*. A közös gazdaság építői már­cius 20-ig elkészítenek egy ba- romt'íólat, ezután a pulykák elhe­lyezésére építenek megfelelő’ száHást. Az Aranykalász és a Kossuth Tsz-ben szintén hat­hatós intézkedéseket tesznek a közös állatállomány továbbfej­lesztésére. Az Aranykalász Tsz- ben színtől tervbe vették az áru- baromfí-neveiést. Nagybánhegyes az idén 3450 hízott sertést, 138 hízott marhát, csaknem 10 vagon árubaromfit és 1 050 000 tojást ad a népgazdaság­nak. Az állatfelvásárlás jelentős — Hasznos munkálkodást* Amaz rögtön mozdulatlanná me­nt, vedelt. Jobb keze ujjai, amelyek egy csomó hüvelyt markoltak át, sasép lassan nyíltak kifele. Fejét vert kutya módjára, félősen for­dította hátra, szemei kétségbeeset­ten forogtak. — Jó reggelt, Tési szaktárs! — köszöntötte az elnök. Hát szede­getjük, szedegetjük? — Jó... há _ sze... szóval... hó t... izé — hebegett, makogott a volt elnök szerencsétlenül. Még mindig négykézláb állt. — Álljon fel! — élesedett meg Vidéki Bálint hangja. — Nem szé­gyell! magát? Kisülhetne a szeme! Tésd Gábor kényszeredetten fel­állt. Még mindig kínban, de azért már némi hetykeséggel vágta visz- sza: De odáig van ezért a kis bor­sóért! Tán azt hiszi, fölfedezte Amerikát... Hiszen lop itt min­denki! — Na-na... nem egészen úgy van az. Esetleg a maga fajtájúak. Azok aztán persze, hogy lopnak, mikor ilyen szép példát látnak. Kis gondolkozás után kimondta: — Csukja be a koffert, és jöjjön velem! Hangja keményen, ellentmon­dást nem tűrően csengett. Tisi Gábor megrettent a kemény szóra. — Hova mennék ugyan? — A rendőrségre, jegyzőköny­vezzük az esetet. Ideje, hogy véget vessünk a lopásoknak. A volt elnök elfehéredett: — Csak nem... csak nem gon­dolod... gondolja... ilyet nem te­het... így megszégyeníteni azért a kis borsóért... — Itt egy kis borsó, amott egy re kerül, ezt a tervét az új helyen váltja valóra. A ktsz egész évi munkája biz­tosított. Gátolja azonban a mun­kát a cipőjavításhoz átmenetileg hiányzó mikrotalp. Helyes lenne, ha a KISZÖV azt a lényeges problémát az illetékes szervekkel mielőbb megoldaná, mert a keres­kedelemben lévő cipők jelentős százaléka mikrotalpú. Ezeket ja­vítani csak a szükséges anyagok­kal lehet. Legfőképpen pedig mikrotalp kell hozzá. részét a termelőszövetkezetek biz­tosítják. Sertésből 2600-at, a hí- zottmarha-tervet pedig teljes egé­szében a közös gazdaságok fede­zik. Baromfiból és tojásból a ta­valyinál lényegesen nagyobb mennyiséget adnak, mint a múlt években. A növénytermesztés sem marad el az árutermelési tervek teljesí­tésétől. Napraforgóból 180. cukor­répából 259, maghozó cukorrépa- dugványból pedig 190 holdon ter­melnek. A végrehajtó bizottság az áru­termeléssel kapcsolatos terveket A Földművelésügyi Minisztéri­um megyénk rendelkezésére bo­csátott 210 vagon hibridkukorica- vetőmagot. Ezzel a mennyiséggel 150 ezer holdba elegendő, nagy terméshozamú kukoricavetőmagot kapnak termelőszövetkezeteink. Az idei vetőmagcsere-akció el­kezdődött. A terményforgalmi tón meg szidják azzal együtt, aki kitalálta. Gyerünk, indulás! — csendült a kérlelhetetlen hang. Tési könyörgőre fogta a dolgot: — Ide figyeljen, elnök elvtársi Miért kell nekünk így bántani egymást, hiszen jó magyar embe­rek vagyunk. Értsünk hát szót— Igaz, hogy eddig sokat ártottam magának, de úgy gondolom, meg tudnánk mi érteni egymást. — Fogjunk össze na, majd meg­látja, hogy jóra jön minden. Az elnök elgondolkozott. Mit is csináljon? Hogy jár jobban a kö­zös? Ha leleplezi a lopást? Így nem szűnik meg a torzsalkodás. Emígy viszont? Hátha? Igen! Így megszűnne, hiszen a vezér az ő oldalára áll, mert a kezében van. Azt pedig követik a többiek... Tési kínlódva várt. Végtelennek tűnő másodpercek után az elnök megszólalt: — Hát nem bánom, most az egyszer... De azt megmondom, hogy vége az ellentéteknek! — Itt a kezem — derült fel Tési Gábor arca. — Azt a borsót meg vigye haza, hogy kárba ne vesszen — alkudott meg magával másodszorra is az elnök és csendesen elköszönt. ...Az Akarat Tsz fölött pedig ki­sütött a nap. És azóta öröm nézni a tsz munkáját: Egy szív, egy aka­rat az egész tagság. Ha pedig olykor egy-egy kíván­csibb ember megkérdezi, hogyan is békültek össze, Vidéki Bálint csak csendesen mosolyog: — Hát ugye, okos emberek előbb vagy utóbb, de csak megér­tik egymást... ö. kovács istvAn A kovácsmühelyböl messze cseng az üllő érces hangja. A hosszúra nőtt, vékony dongájú csontos arcú, kissé hajlott hátú Miszlai György hosszú laposvasat tart kezében, s a vörösen izzó vé­gét levél alakúra kalapálja. — Mi lesz ebből? — kérdezem. Kalapácsával az üllő mellett heverő traktorkerékre mutat: — Éltaréj-toldalék. — Évek óta úgy csináljuk a Hoffher-traktorok mellső kereké­nek éltaréját, hogy melegen a ke- rc áhez idomítjuk, azután pedig az éltaréj közötti hézagot az előbbi toldalékkal összehegesztjük. így egész évre elvetjük az éltaréj- javítás gondját — szól közbe Gyurkó Mátyás, a főmérnök. Delet csengetnek. A sáros, ola­jos kezű emberek a kovácsműhely ajtaja mellett kezet mosnak. Elő­kerül a táska, s a hazai jófalat. A fehérkenyér mellett ki jókora szalonnát, ki ínycsiklandozó kol­bászt falatoz. Tová'bbmegyünk. I szerelőműhely előtt két lezsírozott kormánylemezű eke áll. Az egyik köröskörül van lábnyo­mokkal táncolva. — Sürgős munka — mondja a főmérnök. Akkor is kellemetlen egész nap bokáig érő sarat taposni, s ha pe­dig valamelyik csavarról lecsúszik a kulcs, bányásznak kell beöltöz­ni, hogy az ember a kulcsra talál­jon. Ez bizony gyatra munkahely. Talán egy pótkocsi téglatörmeiék­vállalat telepeim a cseretermény átvételét elkezdték. A csereter­mény átadása után néhány héten belül valamennyi igénylő meg­kaphatja a nagy terméshozamról nevezetes Martonvásári 1-es és az ugyancsak martonvásári 39-es kukorieafajták vetőmagját. Az Mv 1-es hibridkukorica az elmúlt, évben megyénk termelőszövetke­zeteiben igen jói vizsgázott, 25— 30 százalékkal magasabb termést adott, rmot az Mv 5-ös. Az idén 36 ezer csibét nevetnek a kardoskúti Kossuth Tsz-ben A baromfitenyésztéséről neve­zetes Kardoskút termelőszövetke­zeti községben a közös gazdasá­gok tovább folytatják nagyüzemi keretek között a baromfitenyész­tést. A helybeli Kossuth Tsz-ben az idén 36 ezer csibe felnevelésé­re készülnek. A Mezőhegyesi Törzsállattenyésztő Állami Gaz­daság szakemberei vállalták, hogy törzstenyészetükből saját keltető­jükben keltetett Hemsir-fajta na­posbaromfival ellátják a termelő­szövetkezetet, sőt az igényes mun­kára a közös gazdaság csibenevelő­it betanítják. Február 21-én a szö­vetkezet kéthetes tapasztalatcse­rére a mezőhegyesi baromfitelep­re küld 4 leendő baromfigondo­zót, akik február 27-én 8 ezer na­poscsibével térnek majd vissza. be és egy kis salakba kerülne, hogy az emberek a javítómunka közben ne legyenek nyakig sáro­sak. Nem tudom, hogy az üzem szakszervezeti bizottsága miért nem tette már szóvá a munkakö­rülmény megjavítását? A traktor-szerelőműhely szom­szédságában a kijavított ekék, traktorok sokaságén csillog az, új szín. — Ezek a gépek már munkára készek — válaszol kérdésemre Gyurkó elvtárs, s nyomban a Hoffher-traktorok „kéményeit” számoljuk. — Tíz — mondja a főmérnök —, de két lánctalpas, és egy Zetor is a kijavított gépek közé tar­tozik. A traktorokkal szemközt lévő 14—15 eke szintén kijavítva áll. A traktorszerelő'k vattaruhában ülik körül a műhelyben csendesen duruzsoló bádogkályhát. Még tart az ebédidő. A főmérnök össze­számlálja az ízekre szedett trakto­rokat. Megállunk az egyik gépnél, s ő a javítás módszeréről beszél. — Az idei gépjavítás során ve­zettük be a futószalag-rendszerű részegység-javítást. Ott az ajtó mellett — mutat a sarokba — da­rabokra szedik a traktort, s ahogy kézbe kerülnek az alkatrészek, mindjárt a hibafelvételt is meg­csinálják. Azután a kijavított al­katrészekből elkezdik a gép élet- rekeltését. Amikor a másik ajtóig ér a műtőkocsira rakott traktor, akkor már ismét a saját kerekén gurul. — A részegység — javítással meggyorsult a munka? — A javítás üteme nőtt. de az az alkatrészjavító részleg munká­ja is terveszerűbb. Az egyik munkaasztalhoz lé­pünk. Felújított sebességváltó tengelyek frissen mart hornya­ikkal egymás mellett sorakoznak. — Régen ezeket a kopott ten­A megye földművesszövetkeze­teinél: az irodákban, a kereskede­lemben és a vendéglátóiparban ezer fiatal dolgozik. Az ő munká­jukról, továbbtanulási és szórako­zási lehetőségeikről tanácskoztak Békéscsabán szerdán a fiatalok képviselői, a SZÖVOSZ, a MÉ­SZÖV és a járási szövetségek megbízottai. 250-en hallgatták ér­deklődéssel Gulyás Mihály, a MÉSZÖV szövetkezetpolitikai fő­osztály vezetőjének előadását, aki a fiatalok helytállásáról és az ed­diginél nagyobb megbecsülésről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a me­zőkovácsházi járásban bátran ál­lítják felelősségteljes posztra a fiatalokat, s nem csalódnak ben­nük. A végegyházi földművesszö­vetkezetnek például két éve elnö­ke a 23 éves Valacskai Mihály, s irányítása alatt vált kiváló föld­művesszövetkezetté. Elmondotta azt is, hogy Mezőberényben, Szar­vason, Vésztőn és másutt ezer és ezer társadalmi munkaórával se­gélyeket kiselejteztük, most azon­ban kaptunk egy korszerű maró­gépet és felújítjuk. A villany- hegesztő feltölti a kikopott ré­szeket, a marós pedig a hornyokat szabályosra maratja, mint ezeket is. — Milyen az alkatrész-ellátás? — Lényegesen jobb, mint évek­kel ezelőtt, de azért most is akad hiba. Például MU 315-ös főten­gelycsapágy, a Zetor első járkerék- csapágy, a G 35-ös traktor boly­gókerék még mindig hiányzik. Szívesen vennénk, ha valaki se­gítene rajtunk. A műhelyirodába nyitunk. Gyurkó elvtárs a javítási ütem­terv után nyúl és sorolja: — Eb­ben a hónapban 18 traktor kerül kisebb-nagyobb javítással a szere­lők elé, 6 traktor már elkészült, s ha úgy halad a munka, mint ed­dig, akkor március 1-ig a terve­zettnél két Hoffher t raktorral töb­bet javítunk meg. — Szövetkezeti traktorokat rs javítanak? — Igen. A medgyesegyházi gép­állomás körzetében is egyre job­ban gépesítik gazdaságaikat a tsz- ek. A szövetkezeti gépek javítása is ránk vár. A műhelyben külön elhatárolva tartunk egy sarkot, ott csak tsz-gépeket javítunk. Ezeknek a traktoroknak a javí­tását is beütemeztük, hogy a kar­bantartást tervszerűbbé tegyük. Ismét csengetnek. A kályháknál melegedő emberek munkahelyük­re igyekeznek. — Hé, emberek— kiált egy jói megtermett szerelő —, készen van két traktor, gyertek, toljuk ki a műhelyből! Egy mosolygós arcú szerelő fel­pattan a kormány mellé. 8—10 ember körülfogja a gépet és egy­mást biztatva, tréfás megjegyzé­sekkel a szabadban felállított fes­tődébe tolják a megkopott külse­jű gépóriást. Oupsi Károly gítenek a földművesszövetkezeti fiatalok a boltok átalakításában, a korszerű kereskedelmi formák bevezetésében, új cukrászdák be­rendezésében. Megyeszerte 27 szocialista brigád működik, s a brigádtagok tanulásban, munká­ban és magatartásban egyaránt példát mutatnak az idősebbeknek is. A felszólalók elmondották, hogy ahol van, második otthonuknak tekintik a földművesszövetkezeti klubokat. Sokat tanulnak itt egy­mástól, kellemes szórakozást nyúj­tanak a biliárd- és ping-pong- asztalok, sakktáblák, a rádiók, te­levíziók és lemezjátszók. Szeghal­mon, Sarkadon és még több köz­ségben a termelőszövetkezeti ta­gokkal karöltve rendeznek vidám estéket, táncmulatságokat. Me­gyeszerte több százan tanulnak, a szakmai vizsgák sikerén túl a szakma ifjú mestere címért küz­denek. A szarvasiak javasolták, hogy a vendéglátóiparban az ifjú­ság válasszon ellenőröket, akik. időközönként számba veszik a fo­gyóeszközöket, ne várják meg az év végi leltárt, mert a hetenkénti ellenőrzéssel sok törött tányért vagy poharat megfizettethetnek a kártevőkkel, akik egy-egy bünte­tés után jobban vigyáznak. Hang­súlyozták azt is, hogy a földmű­vesszövetkezeti fiatalok — főleg a kereskedelmi alkalmazottak — helyes öltözködésükkel, jó Ízlé­sükkel sokat segíthetnek a lakos­ság nevelésében, a szépérzék fej­lesztésében. Február 25-én a Gyulai Szabó Ktsz és a KIOSZ megrendezi a Komlóban a hagyományos jelmezes szabó bált Kezdete 8 órakor. Jegyelővétel a szabó ktsz méretes részlegeiben Murvai és Bauer szabómestereknél. Jelmezkölcsönzés Nagy Sándoménál. (Román gimná­ziummal szemben.) Mit ad Nagybánhegyes a népgazdaságnak? Ms teg, saéthordják a közöst, áz­ol fogadta. Elkezdődött a hibridkukorica-vetőmag csereakció Földművesszöyetkezeti ifjúsági tanácskozás volt Békéscsabán

Next

/
Thumbnails
Contents