Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-17 / 41. szám
\ NÉP ÚJ S AG 1961. február rí., péntek Szakmai továbbképzésre, illemtan órára járnak a Battonyai Gépállomás ifjú traktorosai A megye gépállomásai a hosz- szú téli hónapokban a termelőszövetkezeti fiatalok köréből 900 új traktor- és vontatóvezetőt képeznek ki. De komoly gondot fordítanak a már gépállomáson dolgozó fiatalok továbbképzésére is. A Battonyai Gépállomáson pl. — amely az elmúlt évben végig első volt a Békés megyei gépállomások versenyében s az egy gépre jutó teljesítményük országosan a legjobb volt — megszervezték a fiatal traktorosok továbbképzését. Hetenként háromszor tartanak órákat, melyeken 30 K1SZ- fiatal ismerkedik a legújabb géptípusokkal, az új munkamódszerekkel. Elhatározták a traktorosok azt is, hogy leteszik a vontatóvezetői vizsgát, hogy esős időElsők között az Orosházi Malom Az Orosházi Malom a Békés megyei malmok között folyó szocialista munkaversenyben első a termelési érték növelése, energia-felhasználás gazdaságossága, munkafegyelem, valamint az önköltség csökkentése terén. A malom dolgozói elhatározták, hogy ez évben a termelékenységet tovább növelik. ben, amikor nem forgathatják a talajt, a szállításban segédkezhessenek. így nemcsak a szántótraktorokra, hanem a szállítóeszközökre is megszervezhetik a két műszakot. A gépállomás ifjú traktorosai illemtan órákra járnak. Megtanulják, hogyan kell az utcán, társaságban viselkedni, a vezetőket és az idősebbeket tisztelni. A termelőszövetkezeti fiatalokkal karöltve közös táncestéket rendeznek, együtt nézik a gépállomás televízióját, hallgatják a lemezjátszót, s nagyon sok szépirodalmat olvasnak a gépállomás jól felszerelt könyvtárában. A tavasz közeledtével egyre több szó esik az egész évi munkaverseny szervezéséről s arról, hogy az elmúlt évhez hasonlóan ismét ők vetnek legtöbb négyzetes kukoricát a megyében. A Battonyai Gépállomás magyar, román és délszláv nemzetiségű traktorosai ifjúsági brigádot alakítanak, hogy az új módszerek bevezetésében és valamennyi gépi munkában továbbra is élenjárók maradhassanak. Falu- és fanyajáró egyetemisták a Viharsarokban Békés és Gsongrád. megye falvaiba, tanyavilágába népművelési útra indul a Szegedi Tudományegyetem 40 hallgatója február 20-án. Tíz — egyenként négy tagú jogász, bölcsész, természettudományi és orvostanhallgató — brigád látogatja 10 napig a községeket, a termelőszövetkezeti központokat. A falu járók Békés megyében Battonyán, Békésen, Eleken, FüJhOO'OOO-OOOOOOO-OO-OOOO'ŐOOOOOOOO-O'OOOOOOOO-OOOOOOOOOOO-C Gondtalan öregek Gyulán a régi kaszárnya épülete nyújt védelmet, otthont azoknak az öregeknek, akiknek nincsenek hozzátartozói. A fővárosi szociális otthon több mint 500 idős férfi és nő gondozását végzi a hatalmas épületben. Az intézet lakóinak teljes ellátást biztosítanak, sőt akik nem élveznek nyugdíjat, zsebpénzt kapnak rendszeresen. Élelmezésük kifogástalan, általában háromféle menüt készítenek, külön a diétások és a cukorbetegek Sípos Istvánná nyugdíjas pedagógus fáradt kezei a zongorabillen- tyűkön még mindig frissen mozognak. Az intézet lakói sokszor gyönyörködnek ingyenes hangversenyeiben. részére. Rendszeresen kapnak cukorkát, csokoládét, gyümölcsöt, sült tésztákat, sőt ünnepnapokon bort is. Az öregek szórakozásukat általában az intézet falai között keresik. Hetenként egyszer van ingyenes mozivetítés. A szépen felszerelt kultúrteremben társasjátékok, folyóiratok, rádió, televízió, zongora áll rendelkezésükre. Az idős kor — egy kicsit a második gyermekkor — sok türelmet kíván, ilyenkor érzékenyebbek a betegségekkel szemben, és egy kicsit szeszélyesek is az élet által megtört, hajlott hátú emberek. A 110 ágyas „házi kórház”-ban bizony sok a beteg. Két orvos biztosítja a rendszeres egészségügyi ellátást. Az egészségeseknek is hiányzik a meleg családi fészek, a fiatalok pezsgő élete, a gyermekek, az unokák. Nincs tavasz körülöttük, ők már a késő őszt képviselik. A szociális otthon dolgozóinak nemes feladata, hogy ezt az őszt hosszúvá és széppé varázsolják. (K. J.) Kádár Mihályné ápolónő vigyáz a betegeire, bár — csakúgy, mint a kicsik — ők sem szeretik az orvosságot. Balun Jánosné a jó betegek közé tartozik, gyógyulni akar. zesgyarmaton, Gyomán, Szeghalmon, valamint a hozzájuk tartozó járásokban ismerkednek meg a helyi társadalmi és gazdasági viszonyokkal. Saját szakjuknak megfelelően tapasztalatokat gyűjtenek és adnak, előmozdítják a kulturális élet élénkülését, segítik a művelődési otthonok szakköreinek, a könyvtárak munkáját, a József Attila olvasó-mozgalom kiterjesztését a parasztfiatalok körében, ismeretterjesztő előadásokat tartanak a tanyavilágban, irodalmi estek rendezésében vesznek részt, néprajzi kutatómunkát végeznek. Eleken például a termelőszövetkezeti egészség- ügyi kérdésekkel foglalkoznak, közreműködnek a helyi TIT-cso- port munkájában, klubvitákat, előadásokat tartanak, segítik a tájmúzeum létrehozását. Tapasztalataikat egyetemi dolgozatban is megírják. A falukutató és segítő munkát a Művelődésügyi Minisztérium támogatja anyagilag, de pl. Békésen és Battonyán a helyi tanács és más szervek közös egyetértésben az egyetemisták csaknem díjtalan szállásolásáról és naponkénti jutányos élelmezési ellátásáról is gondoskodnak. Az értékesnek ígérkező tíznapos „legációra” felkészítik az egyetemistákat, a Békés és a Csongrád megyei tanács művelődési osztályainak s az érintett községi művelődési otthonok vezetőivel, képviselőivel együttesen az egyetemen megbeszélik a részletes tennivalókat az elindulást megelőző napokban. A falujáró egyetemisták ezek szerint részletes munkatervet készítenek útmutatóul. Újkígyósiak, figyelem! Kívánságukra, hogy a késő esti órákban is induljon vonat Békéscsabáról Üjkígyósra, a MÄV az alábbiakat közölte: „A megemlített problémával már korábban foglalkoztunk, s a vizsgálat eredményeként úgy döntöttünk, hogy az 1961. évi május hó 28-tól életbelépő új menetrendben Békéscsabáról 22.25 perc körüli indulással péntek, szombat és munkaszünetes napokon Üjkí- gyósig és vissza egy új vonatpárt közlekedtetünk. E vonatpárnak célja, hogy részben a hét végén rendszeresen utazók számára kedvező csatlakozást biztosítsunk a budapesti gyorstól, a szegedi személyvonattól, részben pedig elősegíthessük Üjkígyóá község kulturális igényeinek kielégítését is. Azonban hangsúlyoznunk kell, hogy a forgalomba helyezendő vonat kihasználását figyelemmel fogjuk kísérni, s ettől tesszük függővé további közlekedését. MÁV Igazgatóság,1 Szeged.” Kamatozó segítség Magyar—szovjet mezőgazda- sági napokat rendezünk. Ma, pénteken, február 17-én kerül sor az egy évvel ezelőtt Szolnokon elkezdett tanácskozás folytatására. A múlt évi tanácskozás óta eltelt idő kedvező eredményeket hozott a szocializmus falusi építőinek munkájában. Megyénkben lényegében befejeztük a mezőgazdaság átszervezését, számszerű szervezését, a szétaprózott gazdaságok nagyüzemekbe tömörültek, s a már korábban működő közös gazdaságok megszilárdultak, és több szövetkezetben sor került a régi, az idejét múlt termelési módszerek fejlettebbekkel való felcserélésére. Szakembereink, a paraszt- emberek együtt keresik, kutatják a többtermeléshez vezető utat, az új munkamódszereket. Ebben a kutatómunkában nem, állunk egyedül. A baráti országok — különösen a Szovjetunió jeles mezőgazdasági szakemberei — átadják tapasztalataikat. A Szovjetunió néhány évvel ezelőtt világviszonylatban is első helyen álló kukoricatermesztő szakembereket küldött hazánkba. Sevcsenko elvtárs ittjár- takor több száz élenjáró magyar szakembereknek, szövetkezeti elnöknek adta át tapasztalatait a silókukorica termesztéséről. S amióta az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek a silókukorica-termesztés élenjáró agrotechnikáját alkalmazzák, azóta a 80—W0 mázsa zöldtömeg helyett — mint arról a mezőhegyest és a füzesgyarmati példa is tanúskodik — megkétszereződött a termésátlag. Sorolhatnánk tovább a szovjet mezőgazdaságtól kapott segítséget: a különböző, magas terméshozamú búza- és napraforgó- fajtákat, a legújabb mezőgazdasági gépcsodákat, a nálunk is ismert Belorusz, Vladimirec traktorokat, a vetőgépeket, sorművelő eszközöket, kenderaratókat és silókombájnokat, gabona-beta- karító gépeket. Állami gazdaságainkban és termelőszövetkezeteinkben elsősorban azért honosodtak meg a szovjet mezőgazdaság tapasztalatai, mert minden nyitott szemmel járó ember megbizonyosodott az átveti vagy az átvételre javasolt termelési eljárások termést fokozó hatásáról. Céljaink közösek: a népjólét fokozása. A szovjet emberek messzemenően segítenek bennünket, tanácsokat adnak, népünk törekvéseit helyeselve több ezer kilométerről, fáradságot nem kímélve hozzánk utaznak, közkinccsé teszik tudásukat. Segítségüket üdvözöljük, s nemes törekvésüket népünk anyagi életének javára fordítjuk. És most, amikor ezekben a percekben a magyar—szovjet mezőgazdasági napok megnyitásának alkalmával elhangzanak az előadások, az a meggyőződésünk: hasznos termelési módszereket ismernek meg küldötteink és ezeket dolgozó népünk javára, az árutermelés szolgálatába állítják. Dttpsi Károly Biztos pénzforrás az állattartás! Neveljen süldőt saját koca után, vagy kérjen süMőkoeát hitelbe! A mindenkori állami szabadárnál 1.— Ft-tai többet kap a szerződés alapján átadott süldőkért! Sertéshizlalásra 2 q takarmányjuttatás állami áron, egyéni termelőknek és tsz-tagoknak Termelőszövetkezetek! 1,20 Ft. lebonyolítási díjat kapnak kg-ként minden tsz-tag- gal kötött sertéshizlalási szerződésre, ha 1 q takarmányt adnak a hizlaláshoz! Részletes felvilágosítást az Állatforgalmi Vállalat járási kirendeltségei adnak! Békés megyei Állat forgalmi Vállalat
