Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-14 / 38. szám
MSI. február 14., kedd M ép új rf n 3 A megye kereskedelmének idei terveiből Korszerűsítik, fejlesztik Békéscsaba üzlet Int láza tát Tavaly, a Gyulán rendezett kétnapos országos kereskedelmi tanácskozáson, amelyen Tausz belkereskedelmi miniszter elvtárs is részt vett, olyan határozatot hoztak a szakemberek, hogy a kereske delemben gyorsabb ütemben el kell terjeszteni az új árusítási for- mákat. Amint akkor is elhangzott, csak ez biztosíthatja a vevők kulturáltabb és gyorsabb kiszolgálását, az egy eladóra eső forgalom összegének növelését. Lapunk munkatársa felkereste Steigerwald György elvtársat, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetőjét, és megkérte, válaszoljon néhány közérdekű kérdésre. jellegű cikkekből. Szakmai afbiA növényvédelem is szerepeljen a tsz-ek üzemtervében — Mennyivel növekszik az idén az áruforgalom, mit tekintenek legfontosabb feladatnak a megye kereskedelmében? — Természetesen, hiszen ez ösz- szefügg az életszínvonal emelke-1 désével, az idén is számottevően növekszik az áruforgalom. Számításaink szerint ebben az esztendőben tavalyelőtthöz képest az állami kiskereskedelemben 18 százalékkal, a szövetkezeti kereskedelemben 18,8, az állami vendéglátóiparban 17,3, a szövetkezeti vendéglátóiparban pedig 20,5 százalékkal emelkedik majd előreláthatóan a forgalom. Ehhez azonban az szükséges, hogy az állami és szövetkezeti kereskedelemben javuljon az áruellátás, gazdagabb legyen a választék, mint korábban. A másik legfontosabb tennivaló ugyanakkor a boltok szakosítása, az új eladási formák bevezetése. A kereskedelem ugyanis csak akkor lesz képes lépést tartani a növekvő forgalommal, ha egyrészt új boltokat létesít, másrészt korszerűsíti, átalakítja a régieket. Mind ennél azonban nem tévesztjük szem elől a pártnak a takarékosságról hozott határozatait. — Az idén 2 millió 962 ezer forintot költünk az állami iparcikk- és élelmiszerboltok felújítására, korszerűsítésére és bővítésére. A . Belkereskedelmi Minisztériumtól 400 ezer forintot kaptunk — amely benne van az említett összegben — az új kereskedelmi formák: mint az önkiválasztó, önkiszolgáló rendszer terjesztésére. Természetesen elsősorban a megyeszékhely üzlethálózatát fejlesztjük, de a megyében lévő boltokra is jelentősebb összegeket fordítunk. Orosházán pl. több üzletet szerelnek majd fel fénycsövekkel. Ugyanott már folyamatban van az egyik hűsbolt bővítése is, hogy a jövőben az igényeket zavartalanabból kielégíthessék. — A gyulai országos kereskedel. mi tanácskozáson Palyik György elvtárs, a békéscsabai városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese kérte a Belkereskedelmi Minisztérium és a megyei tanács kereskedelmi osztályának segítségét Békéscsaba üzlethálózatának fejlesztéséhez, a gyulaihoz hasonlóan az új kereskedelmi formák bevezetéséhez. Várható-e fejlesztés a megyeszékhelyen? — A kérés, amely Gyulán elhangzott, jogos volt. A megye- székhely nagy forgalmú üzlethálózatának is megfelelően lépést kell tartania a növekvő igényekkel. Ezért úgy határoztunk, hogy az idén elsősorban Békéscsabán fejlesztjük a kereskedelmi hálózatot. Ennek megfelelően több új, korszerű boltot adunk át rendeltetésének. A Sztálin úti 17. sz. alatt önkiválasztó gyermekruházati áruházat létesítünk. Szeretnénk megnyitni a régen hiányolt önkiválasztó lakás-textilüzletet is, valamint egy önkiszolgáló cipőboltot. Azt is tervezzük, hogy a Szent István téri papír és írószer és a Sztálin úti háztartási boltot önkiszolgáló rendszerűvé alakítjuk át. Az élelmiszerboltok fejlesztéséről sem feledkezünk meg. Az idén mintegy 15-ben vezetik be az önkiszolgálást. — Az áruellátásban, az eil öntözésben, a visszásságok feltárásában és megszüntetésében jelentős szerepe van a megyei kereskedelmi állandó bizottságnak. A bizottság idei munkatervében milyen jelentősebb feladatok szerepelnek, hogyan segíti a megye kereskedelmét? A megyei kereskedelmi állandó bizottság valóban igen sokat segít. Az idén is mindent megtesz majd, hogy a kereskedelemnek megfelelő legyen az áruellátása a szezonzottságai pedig ellenőrzéseikkel arra törekszenek majd, hogy elejét vegyék az árdrágításoknak, a különféle visszásságoknak. Az állandó bizottság az állami és szövetkezeti kereskedelem idei áruforgalmának zavartalan biztosítására és lebonyolítására intézkedési tervet dolgozott ki, ezenkívül takarékossági tervet is készített. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével lényegesen megnőtt a közétkeztetésben részt vevők száma. Ezért a megyei és a járási állandó bizottságok elsőrendű feladatuknak tartják, hogy a közétkeztetés javuljon, ahol szükséges, bővítsék a kapacitást. Természetesen a megyei kereskedelmi állandó bizottság ülésein ezután is a legégetőbb problémákat tárgyalja majd meg. Ilyen lesz többek között a megye zöldség- és gyümölcsellátásának helyzete, a nyári mezőgazdasági munkák idejére a megfelelő áruféleségek biztosítása, valamint az új kereskedelmi formákkal működő üzletek tapasztalatainak megvitatása, a jó kezdeményezések terjesztése — fejezte be lapunknak adott tájékoztatását Steigerwald elvtárs. Megyénk állami gazdaságainak többsége jelentős jövedelemmel zárta az elmúlt évet s főleg a fiatal termelőszövetkezetek sokat tanulhatnak tőlük munkamódszerekben és munkaszervezésben. A kimagasló terméseredményeiről híres Mezöhegyesi Állami Gazdaság például tizenöt termelőszövetkezetet patronál, de legtöbb segítséget a fiatal békéssámsoni Kossuth Tsz-nek nyújt. A vezetők hetenként rendszeresen találkoznak Mezőhegyesen vagy Békéssámsonban. A szaktanácsokon kívül gyakorlati segítséget nyújtottak az állami gazdaság szakemberei a zárszámadás elkészítésében és a tervezésben. Ezenkívül jó minőségű vetőmagot és fajtiszta tenyészállatot is kapnak a Kossuth Tsz tagjai Mezőhegyesről. Megállapodtak abban is, hogy a termelőszövetkezet tagjai — ha odahaza nincs munka — segítenek az állami gazdaságban. A télen már fakitermelő munkára alkalmazzák őket, ami jelentős jövedelemhez juttatja a szövetkezeti gazdákat. Gyula termelőszövetkezeti’ városban legjobb eredménnyel az egy évvel ezelőtt alakult Zöld Mező Tsz zárt. A tagság zárszámadó közgyűlésén elismeréssel szólott a Gyulai Állami Gazdaságról, annak igazgatójáról, aki a megalakulás A MEDOSZ megyei bizottsága az IBUSZ Békés megyei Kirendeltségével közösen 1961-ben folytatja a külföldi társasutazások szervezését. Ebben az évben nagyobbrészt jutalomüdültetés formájában vesznek részt a mezőgazdasági dolgozók a külföldi utazásokon. A Német Demokratikus Köztársaságba, Szovjetunióba, Csehszlovákiába, Lengyelországba és Romániába összesen csaknem 150A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek magas termelési eredményeket csak korszerű és tervszerű gazdálkodással érhetnek el. Azonban számolni kell a termelés mennyiségét és minőségét csökkentő növényi betegségek, rovarkártevők és gyomok kártételével, melyek — sajnos sokszor — a termelés jelentős részét elpusztítják s ezzel igen érzékeny kiesést okoznak nemcsak a mező- gazdasági üzemeknek, hanem a népgazdaságnak is. Jó termelőszövetkezeti gazdálkodás a korszerű növényvédelmi eljárások alkalmazása nélkül el sem képzelhető. Hisz éppen a mezőgazdaság szocialista átszervezése tette lehetővé egy sor növény- védelmi eljárás, módszer, a nagy teljesítményű növényvédő gépek gazdaságos alkalmazását. A helyes vetési sorrend betartása, a kártevők elleni fokozott védekezés, a veszélyes növényi szomszédság kiküszöbölése kisüzemi ’/iszonyok között nem volt megvalósítható. A növényi kártevők azonban továbbra is veszélyeztetik termeléseinket; éppen, ezért a tsz termelési tervébe- feltétlenül be kell tervezni az év során várható növény- védelmi munkákat. Ennek alapja a védekezési terv, melyben részletesen előirányozzuk az összes nöelső napjától rendszeresen meglátogatja és sok mindennel segíti őket. Aratás idején például gépeket kaptak az állami gazdaságtól, máskor építőanyagot, nyerget, vetőmagot és egyebet. A Szöllősi Állami Gazdaság szerelőműhelyében gyakran javítanak termelőszövetkezeti gépeket. A Töviskesi Állami Gazdaság határába az elmúlt nyáron csoportosan érkeztek (Tudósítónktól) Alapos, körültekintő munkával, gondos felmérések alapján készültek el a gyomai járás közös gazdaságainak ez évi termelési tervei. A tervezet szerint a járásban a növénytermelés 10,6, az állattenyésztés hozama 5 százalékkal növekedik az előző évi átlaghoz képest. A tervézet megszabja azokat a szervezeti és módszerbeli intézkedéseket is, amelyek hozzásegítenek a terv végrehajtásához. Első helyet foglal el a talajerő fokozása, a talajjavítás, amelyet 1961-ben 2600 holdon kezdenek meg. Az évelő pillangós növények (lucerna, herefélék) aránya 15 száen mennek. Egyes állami gazdaságokban, például a felsőnyomásiban a szakszervezet mintegy harminc dolgozót szeretne külföldi üdülésben részesíteni az év folyamán. A Szőlősi Állami Gazdaságban az igazgatói alapból és a nyereségrészesedésből 30 ezer forintot tettek félre ilyen célra. Az első külföldre induló csoport 17 fővel márciusban indul útnak Lipcsébe, a tavaszi vásárra. Áprilisban a Szovjet""ióba látogat d következő csoport. védőszer-szü'kségletet és annak költségeit. Továbbá a munkaerő- és gépszükségletet is az üzemterv megfelelő helyére kell beírni. Ez azért is fontos, mert a Magyar Nemzeti Bank hitelt növényvédőszer vásárlására csak abban az esetben folyósít, ha az szerepel a tsz termelési és pénzügyi tervében. A tervkészítésnél a követnezá legfontosabb növényvédelmi munkákat kell figyelembe venni: Üzemi gyümölcsösök egész évi növényvédelme, őszi és tavasza gabonák vegyszeres gyomirtása, gabonafutrinka elleni vegyszeres védekezés, kukorica vegyszeres gyomirtása Dikonirttal. Simaziívnál vagy Atrazinnal, répa kártevők elleni permetezés, porozás, lucerna véd elem — különösen fontos a maglucema védelme a különböző kártevők ellen —, őszi és tavaszi gabona csávázása, burgonyabogár elleni védekezés stb. A növényvédelmi terv készítésénél, valamint az év során előforduló növényvédelmi problémákra a megyei növényvédő állomás agro- nómusai és brigádvezetői eddig is számos tsz-ben adtak segítséget, és a jövőben is készséggel adnak felvilágosítást a felmerült problémákkal kapcsolatban. Varga Mihály Békés megyei Növényvédő Állomás környékbeli termelőszövetkezeti tagok, aprólékosan tanulmányozták, hogy a gyengén termő, szikes talajon milyen módszerekkel érnek el magas termésátlagot. Kukoricából például egyik-másik táblának negyven mázsát adott holdja. A tsz-ekbe meghívják a gazdaság szakembereit előadást tartani, hogy sokat tanulhassanak tőlük a termésfokozás érdekében. szántóterülethez képest. Az öntözött terület 2500 holdra nő, első helyet kap a zöldség és a takarmánynövények termesztése. A nagytermő külföldi búzafajtákból 2 ezer holdat vetnek be 1961-ben a tsz-ek. A kukorica-vetésterület több mint 90 százalékát pedig hibrid vetőmaggal vetik be. Sokrétű intézkedést ír élő a terv az állattenyésztésben. A számbeli növekedés mellett hangsúlyozza a minőség javítását és a hozamok növelését. A tehénállomány ötszázzal növekszik 1961-ben. Az év' végére 100 katasztrális hold szántóra négy tehén és négy anyakoca jut. A baromfiállomány megháromszorozódik a terv szerint. A törzsállomány év végére 50 ezerre szaporodik, s ezzel megoldódik a keltetőállomás tenyésztojással való ellátása is. Célul tűzi a tervezet, hogy ebben az évben a közös és a háztáji gazdaságok 100 kh-ként 90 mázsa húst termelnek. Ebből 50 mázsa a szövetkezeti és 40 mázsa a háztáji gazdaságok részesedése. A tervet kibővített járási párt és tanács v. b.-n tárgyalták meg. és számos javaslattal egészült ki. Végrehajtására a községi párt- és tanácsszervek a helyi adottságoknak, a helyi viszonyoknak megfelelően feladattervet készítenek. A társadalmi szervek is megtalálják tenniva'óíkat a terv valóra váltásában, a tsz ek segítésében. Farkas Sándor Márton, a művezetője aznap nem engedte őt a gépéhez, hanem tartaléknak állította be. Ez órabéres munka, s napi 10—12 forinttal kevesebb keresetet jelent. A szövőnő a jószívű Kóta György segítségéhez folyamodott. — Pikkel rám a művezető, ezért tette azt velem — panaszkodott, — Késett vagy nem késett? — kérdezte Kóta. — Késtem, de... — De nem először. Igazságos volt Hantos elvtárs intézkedése. Maga az oka ennek és nem a művezető. Menjen csak vissza tartaléknak... S Kocsor Eszter, mint régen, iskolás korában, amikor rossz feleletéért helyre küldte a tanító, ment vissza, magában igazat adva Kótának. Azóta egyszer sem késett. Talán kirajzolódott már a fentiekből, hogy milyen ember is Kóta György. De hogy teljesebb legyen a kép, mást is el kell mondani róla. 1947-ben érettségizett. Tovább szeretett volna tanulni, de mivel bátyját a testnevelési főiskolába íratták szülei, a szűkös anyagiakból az ő továbbtaníttatására már nem futotta. Beállt a szövőgyárba, s nemcsak a szakmát tanulta meg jól, hanem az életet is közelről megismerte. Tízegynéhány év alatt itt szívta magába a gyári levegőt, lett emberré, aki az ellenforradalom után eljutott a pártig is. Két gyermeke van. A nagyobbik lány ötödikes, és éppen olyan szorgalmas tanuló, mint édesapja. Sokszor „veszekednek” is, mikor délutánonként otthon mindketten előszedik a tankönyveket, és hogy jobban megértsék az anyagot, hangosan olvasni kezdenek. Ketten egyszerre. Ilyenkor tör ki a helyi „vihar”, hogy: „Én kezdtem először, apu!" „De nekem többet kell tanulni! Mindig akkor kezded, amikor én.” S e kedves, családias bosszahko- dás-sorozatot kintről a konyhából hangos nevetés szakítja meg. Kötötté kacag a két „nebulón” s magyarázza a kisebbik lánynak: „Nézd, apuék megint összevesztek a tanuláson.” Aztán Kóta felkapja a nagylányt, a fotelba ülteti, s hogy minél előbb magáramarad- hasson, együtt tanulja meg vele az iskolai leckét. Aztán ő kezd a tanulásnak. Varga Dezső P. P. vényvédelrm munkáikat, növényHetenként találkoznak a Mezöhegyesi Állami Gazdaság és a békéssámsoni Kossuth Tsz vezetői zalékot ér el év végére az osszEgyre több mezőgazdasági dolgozó megy külföldre üdülni Elkészültek a gyomai járás tsz-einek termelési tervei
