Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-14 / 38. szám
NÉPÚJSÁG 1-961. február W., KetW A JUBILEUM JEGYÉBEN H magyar úttörök hatszázezres tábora ez évben ünnepli az úttörő-szövetség fennállásának lő. évfordulóját. Országszerte lázas készülődés előzi meg a tavaszi és nyári nagy jubileumi rendezvényeket, találkozókat, táborokat. A jubileumi évben 15 pontban vállalták a magyar úttörők és köztünk megyénk legifjabbjai is, hpgy hasznos munkával, jobb tanulással, az idősebbek és a kieső nyék aktívabb segítésével, a forradalmi nyomolvasó munka tovább folytatásával állítanak maradandó emléket a 15. születésnapja. Úttörőink becsületére legyen mondva: a vállalás már sok helyütt valósággá vált és szinte kivétel nélkül azzá válik valameny- nyi csapatban, rajban, őrsben június 18-ra, amikor is a megyei ta- láíkozón számot kell adniuk vállalásuk teljesítéséről. Dévaványán ezideig minden pajtás egy nap társadalmi munkát végzett a Lenin Tsz-ben. Mezőhegyesen a nyomolvasó munka keretében a pajtások felderítették és a régi úttörők és úttörővezetők emlékezései alapján leírták csapatuk történetét, a régi úttörő jelképekből csapat-múzeumot rendeztek be. n dombiratost pajtások arra voltak kíváncsiak, hogyan állják meg helyüket az életben a csapat régi tagjai. Sikerült megtudniuk, hogy Forgács Zoltán és Mada József kiváló növendék az Egyesített Tiszti Iskolán, Juhász Károly pedig szorgalmas tanuló és 2 év múlva orvos lesz. A dombegyháziak volt csapattanács-elnöke mesz- szire került, a Lomonoszov Egyetemen tanul Moszkvában és onnan ír szép leveleket volt csapatának. A Csorvási pajtások nagyon büszkék arra, hogy a megyében elsőként, de az országban is az elsők között alak u h meg csapatuk. Sorolhatnánk még azokat a csapatokat, pajtásokat, akik hasonlóan szép eredményt értek el a nyomolvasói munkában, de vannak olyanok is, akiknek a munka az erős oldaluk. A kaszaperi úttörők 60 mázsa ricinust szedtek le a Lenin Tsz-ben és ugyanitt 500 négyszögöl területről került zsákokba kezük nyomán a kishagy- ma. Nem kis dolog az sem, hogy jóval túlteljesítették hulladék- gyűjtési vállalásukat, sőt már ez Csak vasárnap less meleg vís a Körös-parti túlfolyón A lakosság jelzései alapján kérdésekkel fordultunk Hrabovszki András elvtárshoz, a Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat igazgatójához. Érdeklődésünkre válaszolt az Árpád- fürdő környéki lakosoknak: A termálkút felesleges melegvize, mely ’iáig a Körös-csatornába folyt, a jövőben teljes mértékben felhasználást nyer az Árpád-fürdő fűtésénél. Ez a fűtési eljárás a fürdő üzemelésénél évi 110 vagon szén, azaz körülbelül 350 ezer forint megtakarítást jelent. Az igazgató megjegyezte, hogy a fűtéshez szolgáló víz keringését megszakítani azzal, hogy a víz az utcára folyjon, nem lehet, mert a vezetékrendszerben légzsákok keletkeznek, melyeknek kiküszöbölésére már idáig is jelentős összeget fordított a Vállalat. Az összes körülményt figyelembe véve csak vasárnap du. 2 órától, hétfőn reggel fél 6-ig áll korlátlan meny- nyiségben melegvíz a lakosság rendelkezésére a Körös-parti túlfolyón. A fürdőkerítés falába beépített, ivóvizet szolgáltató két csap közül a baloldali csap vizét a Vállalat nem a fürdő ipa- rivíz-szükségletére, hanem csak a fürdő személyzetének és a vendégek részére szükséges ivóvízként használja. A jövőben amennyire csak lehetséges, a jelzett csap vizét ügy osztják meg, hogy a kinti lakosság és a fürdő személyzetének, valamint a vendégeknek is biztosítsa a szükséges ivóvizet. évi tervükkel is március végén tartanak. 22 mázsa vasat gyűjtöttek. Legbüszkébbek azonban az iskola udvarán társadalmi munkával épített kézilabda-pályájukra. Nem szégyenkezhetnek a hulladékgyűjtésben a csorvásiak sem, akik 96 mázsa hulladékot gyűjtöttek. Szinte minden csapatról lehetne írni. Ki így, ki úgy, de minden úttörő kiveszi részét a jubileumi év megünnepléséből. A sportolók fáradhatatlanul edzenek, hogy a tavaszi nagy összecsapásokon nemes versennyel, szép eredménnyel állíthassanak emléket a születésnapnak. A kul- túrosok ősz óta készülődnek. Eldöntötték már, hogy ki az őrs, raj, csapat legjobb szavalója, énekese, mesemondója vagy zenésze. Tudják már, hogy kik fogják képviselni a csapatot a 15. éves évforduló emlékére rendezendő nagy tavaszi kulturális szemlén. Készülnek a virágosládák a kis ezermesterek munkája nyomán, hogy tavaszra legyen mibe ültetni a lányoknak a piros muskátlit, mert ezen a tavaszon minden iskola szebb lesz, mint valaha volj, ők is ünnepelnek. Szép, lelkes, igazi úttörőmunka és bizonyára még csak fokozódik a lendület, ha megjön a várva várt szép tavasz, amikor teljesítik • a pajtások vállalásuk még hátralevő részét és büszkén jelenthetik majd: jó munkával, jó tanulással készültünk és szép eredményekkel ünnepeljük szövetségünk 15. születésnapját. P. I. Az Esfhajnal csillog felé suhan! A szabadítok szent tüze a mindenségben lángol, ott harsog bolygónk hírnöke új dalt a szabadságról! Mikor először röppent szét a hír arról, hogy szovjet felségjellel a fedélzetén egy űrhajó suhan a Vénusz felé, ámult-bámult az emberiség. Hiszen nemrég zúgott fel földkörüli pályájára a hattonnás műhold. Még el sem ült a nagy meglepetés okozta lelkesedés és a szovjet űrkutatási tudomány máris ilyen hatalmas eseménnyel lepi meg a világot? Hihetetlen, hihetetlen, mondogatták sokfelé. A rádióállomások azonban vasárnap óta szakadatlanul ontják a híreket. Emberek milliói mélyülnek el a naprendszert ismertető rádióelö- adások, sajtóközlemények, interjúk hallgatásában, olvasásában. A Vénusz felé tartó űrrakéta pillanatok alatt a népszerűség csúcsára szökkent. Vele együtt a világérdeklődés homlokterébe került mindaz, aminek következtében az emberiség történetében ez a csodálatos távlatokat nyitó új fejezet megteremtődhetett. Honnan hát a szovjet tudomány és technika eme roppant ereje, mely oly utolérhetetlen lendülettel viszi előre a békés űrkutatásnak az egész emberiséget szolgáló ügyét? A szocialista társadalom az a kiapadhatatlan forrás, melyből mind bőségesebben buzog fel az emberi alkotóerő és tettvágy. Es a nyílt titka minden „csodának” ami a Szovjetunióban, s a szocialista országokban szinte naponta támad. Az amerikai szakemberek minden egyes szovjet űrsiker láttán kiszámítják, hogy ennyi meg ennyi millióval több dollár, ennyi és ennyivel több tudós esetében ennyi meg ennyi év múlva hozható be a szovjet fölény. A két- hároméves lemaradás a hattonnás műholddal ötre, most pedig a Vénusz- esettel nyolc esztendőre nőtt. Hát csak számoljanak, számolgassanak. Számvetésük mindig hibás lesz, mert a döntő tételt ők sohasem iktathatják a fejlődést, a haladást jelző rubrikába. Míg az űrt ostromló gépek és eszközök megrendelői kapitalisták, nem pedig az egyszerű nép, addig arrafelé az alkotókból mindig hiányozni fog a népért, a békés emberiségért lobogó magasztos érzés, mely pedig oly »nagyon fűti, s mind nagyszerűbb tettekre sarkallja a szovjet technikusokat és tudósokat... — És miközben odaát lázas idegességgel kapkodnak minden után, ami csak csökkenthetné a szovjet fölényt az űrkutatásban, aközben mifelénk a dolgozó milliókért való tudomány szerény, de nagyszerű katonái le- bírhatatlan akaraterővel készítik elő új,- nagyszerű sikerek feltételeit. íj. R. zetben volt ilyen ankét, s ezeken igen szép vállalások születtek a baromfitenyésztéssel kapcsolatban. A Kossuth Termelőszövetkezet nőbizottsága február 7-én tartotta meg az ankétot, amelyen 38 asszony vett részt. Ezen az ankéten a Baromfifeldolgozó Vállalat előadója szakmai tájékoztatót tartott a baromfitenyésztésről és annak jelentőségéről. A gyűlés résztvevői közül többen tettek vállalást a baromfinevelés fokozására. Február 9-én a Kulich Gyula Termelőszövetkezetben 52 asszony részvételével tartották meg az ankétot. Az asszonyok nagy lelkesedéssel fogadták a nőtanács javaslatát és hozzászólásaikban többen tettek vállalást. Ugyancsak ezen a napon tartott ankétot a Dózsa Termelőszövetkezet nőbizottsága is. Barom fi tenyésztési ankét ok Békéscsabán A napokban kezdte meg a ba- : romfi tenyésztési ankétok megtartását Békéscsabán a városi nőtanács. Eddig már több alapszerveFénykép-albumok a mezőhegyesiek életéről A Mezőhegyesi Állami Gazdaság MEDOSZ Móricz Zsigmond művelődési otthonában nyolc szakkör munkálkodik ezen a télen. Az országos hírű repülő- és hajómodellező, a rádióamatőr, a képzőművészeti szakkörökön kívül megyeszerte ismertté válik a mezőhegyesi fiatalok barkácsoló, madárkitömő, foto, kézimunka szakköre is, újabban pedig könyvkötő szakkör alakult a művelődési | otthonban. , | A könyvkötő szakkör tagjai elhatározták, hogy ízléses fénykép- albumokat készítenek, amelyekben a fotókör műkedvelő fényképészei által előhívott képekkel a világhírű gazdaságot és dolgozóinak, ifjúságának életét örökítik meg. Az albumokat az ifjú képzőművészek díszítik ki, s emlékül elküldik majd országos és megyei szervezetekhez, intézményeknek. Kizárólag a lényeget! — Halló! Hallóóóó... Nagyon jól tetszett hallani; Liptai Lehel, sajt- lyukfelelőst kérem. Nem kapcsolható, mert fontos értekezletre készül ? Ennek már űrhajósi szakálla van. Valami újabb, frissebb kifogást szíveskedjék. Hogy rögtön szétkapcsol? Ne tegye könyörgöm, hiszen csak egy, pillanatra, sorsdöntő ügyben! Ciceró Ödön vagyok, elnézést. Ci, mint Ci, ce, mint ce és ,ró, mint Ciceró Ödön, a Tetétleni Déli Újságtól. Hogy miért nem mindjárt ezzel kezdtem? Azt hittem kedves kisasszony kartárs, hogy felismer a modoromról. Brrr!... de durván kapcsol. Na, végre-! — Sajtlyukfelelő s kartárs? Itt Ciceró a laptól. Ügye nincs értekezlet, hi-hi-hi... Van? Azaz lesz és éppen a beszámolón tetszik kotlám? Ennek már űrhajós szakálla van, hi-hi-hi. Ne, nem kérem, dehogy tessék lecsapni. Én csak úgy mondtam azt a szakállt. Hiszen űrhajókorszakban élünk, nemde- bár kedves Liptai Túró kartárs. Megnyugtatom, csupán pillanatig zavarom. Egyetlen monda- tocska erejéig. Sőt, csak néhány pontatlannak tetsző számadat pontosítására van szüksége a szerkesztőségnek. Emiatt állnak a drága nyomdagépek. A küldönc szaktársam a folyosón toporog, úgy várja a lyukat. Nem lyuk kartársat, nem önt, ne tessék megrémülni, hanem ezt a parányi kis lyukanyagot, amely a trapistasajt leírását tartalmazza. Nem sajtanyag, sajtóanyag, drága Trapista elvtárs. Erre akkor van szükség, ha rosszul jön ki a lépés a szedésnél. Ilyenkor lyuk támad. Jaj, dehogy a sajton, a sajtón. Persze, a sajton is, ezt dehogy tagadja a sajtó. Isten őrizz, hogy lyuktalan sajtokról vrjunk, s ezzel elvegyük a lyukfelelősök kenyerét, drága Rockfort Lipták kartárs. Sőt, éppen a lyukakról van szó. Az idejét rabolom? Hogyan is tehetném én, aki a rövidség, velősség és villámsebesség embere vagyok! Tehát a tárgyra. Igenis. Kizárólag a lényeget! Felelős szerkesztőm addig nem írja alá a tördelőszerkesztő által már aláírt eme fecnit, melyben a trapis- tasajtról van szó, amíg a lyukak száma megnyug- totólag igazolást nem nyer. Az olvasók ugyanis könnyen fennakadhatnak azon, hogy egy kettémetszett trapistán miért éppen 15 nagy és 25 pici lyuk látható, és miért nincs ez fordítva? Sőt, megrohanhatják szerkesztőségünket azzal, hogy miért nem 63 pici és 77 nagy lyuk látszik a trapistán? Mert kedves Kvargli kartárs, az emberek felettébb vizslák, vizslatok. Mindent figyelnek, mindenre va,n megjegyzésük, ami egyébként nagy vívmány és okos újítás a társadalomban. Például múltkor egyik panaszlevélben törött zsilettpenge volt. A levél írója azt kérdezte, miért nem zsineg található továbbra is a kenyérben, az sokkal humánusabb szemét. A kenyérgyár azt válaszolta a panaszra, hogy a zsilett lélektani fogás. A fogyasztók életének a változatossá tételére törekednek. Például egy ideig kizárólag lámpabeleket raktak a kenyérbe, mégsem tetszett a jónépnek. Az egyoldalú lámpabélfogyasztás miatt sokan skorbutot kaptak. Pedig ma: a villany- világítás korában roppant nehéz ilyen bélhez jutni. A kenyérgyár bélbrigádja azonban nem ismert lehetetlent kérem, a fogyasztók mégis hő- zöngtek. Pedig a „népért mindent” jelszó a kenyérgyárban is szent! Ja? A trapistáról beszéljek? Sietni tetszik? Dehát a trapistáról van szó. Egy példával támasztottam alá a sajtot, a lyukakat. Egyébként azt szeretném, ha Ön beszélne, egyetlen Pálpusz- tai kartársam, hiszen Ön miatt vár egy küldönc, öt kéziszedö, tíz gépszedő, húsz öntő, 77 gépmester, száz korrektor és kétszázezer olvasó. Néhány nyavalyás számadat miatt! Egy újságírónak ne lenne? Olyan nekünk a jegyzetfüzet meg a ceruza, mint katonának a fegyver. Diktálhat, lyukfelelős kartárs, de kizárólag a lényeget! Tehát: „— Mikor Földünk kihűlt és melegtengerek keletkeztek, még nem volt sem tehén, sem tejtermék...” Új Rezső
