Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-14 / 38. szám

2 HÉPÚJSÁG 1961. február 14., kedd Célpont: a Vénusz Jól dolgoznak a gyulai lakóterületi pártcsoportok Megyénkben már régen nagy gondja a pártbizottságoknak, hogy egyazon körzetekben lakó, de kü­lönböző alapszervezetekhez tarto­zó párttagok erejét a lakóterüle­teken is összefogják, hogy így raj­tuk keresztül a munkahelyeken kívül a lakosság szélesebb réte­geivel is erősödjön a párt és a tö­megek kapcsolata. Az MSZMP gyulai városi bizott­ságát már az ellenforradalom utá­ni időszakban kialakult körülmé­nyek arra késztették, hogy kiala­kítsák a lakóterületi pártcsopor­tok szervezetét. Most az MSZMP Központi Bizottságának 1959. ok­tóber 22-i határozata tovább erő­sítette a lakóterületi pártcsopor­tok jelentőségéről alkotott felfo­gást és e csoportok fejlesztéséhez ídott segítséget. E határozat maradéktalan vég­rehajtását sürgeti az a helyzet is, hogy ma még sokan vannak olya­nok. akik lakóterületükön nem ismerik a párt többi tagjait, szomszédaikat, szélesebb otthoni környezetüket. Nem ismerik és nem is működnek együtt a lakó- területi problémák megoldásáért. Elsősorban azokról van szó, akik leginkább csak délután térnek haza a munkahelyeikről és csak vasárnap tartózkodnak egész nap otthon, közben nem jut eszükbe, hogy a lakókörzetüknek, városuk­nak, községüknek sajátos gondjuk, problémáik vannak, melyeket a helyben lakó kommunisták segít­ségével jobban megoldhatnának. Ezért is időszerű foglalkozni a lakóterületi pártcsoportok munká­jának tapasztalataival, ebben az esetben a gyulai kommunisták ez- irányű tevékenységével. A gyulai kommunisták lakóterü­leti pártcsoportjaikat a város te­rületén a tanácsi körzeteknek megfelelően építették ki, úgy, hogy egy-egy csoporthoz 15—25 párttag tartozik. A pártcsoportokat ná­luk közvetlen a városi pártbi­zottság irányítja. Éppen a napok­ban adtunk róla hirt, hogy mos­tanában megbeszélést tartanak a pártcsoport-bizalmiaknak. Egy- egy ilyen városi szintű tanácsko­zás után a bizalmiak összehívják a csoportjuk tagjait és személyre szólóan elosztják egymásközt a feladatokat. Érdekessége ezeknek a megbeszéléseknek, hogy üléseik­re minden esetben meghívják a pártonkívüli tanácstagokat és a lakóbizottság vezetőit, velük közösen vitatják meg a körzet gondjait A városban a lakóterületi párt­csoportok tevékenyen segédkeztek a választások előkészítésében, a jelölőgyűlések megtartásában és később segítséget adtak az újon­nan megválasztott tanácstagoknak az első beszámolók elkészítéséhez, a lakóbizottságok megválasztásá­ban és így tovább sok javaslattal és munkával járultak hozzá a kör­zetek, a város fejlődéséhez. A lakóterületi pártcsoportok kezdeményezői voltak az 1959-es várospolitikai tervek megvalósítá­sáért indult mozgalmaknak, indít. Havanna (MTI) Fidel Castro kubai miniszter­elnök szombaton este egy nagy­gyűlésen beszédet mondott, jelen­tik a nyugati hírügynökségek, s abban a katolikus klerikális kö­rök ellenforradalmi tevékenysé­ványozták a társadalmi munka- vállalásokat, melyeknek eredmé­nyeként a város rohamosan szé­pült, fejlődött. De nemcsak a vá­ros gazdasági fejlődésének lendí­tőerői ők, hanem ott vannak, ami­kor egy-egy nagyobb ünnepi de­monstrációról van szó. Felvilágo­sító munkájuk eredményét láthat­juk, amikor nemzetközi vagy ha­zai jelentőségű ünnepeinken fel­vonulnak a lakosság olyan rétegei is, akik nem tartoznak munkahe­lyekhez. Természetesen a városban van­nak jól és gyengébben működő lakóterületi pártcsoportok, azon­ban még a leggyengébbekben sem feledkeznek meg a parasztság problémáiról és a politikai nevelő- munkáról. A pártcsoportok tagjai a lakó­területeken tartott különböző jel­legű tanácskozásokon hallatják szavukat. A lakosság között vég­zett politikai munka egyik szem­léltető eredménye, hogy amíg az­előtt a tanácstagi beszámolókat ezerötszázan-ezemyolcszázan hall­gatták meg, utóbb már csak­nem négyezren vettek részt eze­ken a vitákon. A megbeszélések színvonala is emelkedett, a lakos­ság egészét érintő problémákra fordítják a fő figyelmet, a több időt, elsősorban ilyen természetű ügyekben tesznek javaslatokat. A napokban írtunk arról — igaz, hu­moros formában —, hogy vannak, akik kicsit bosszankodnak azon, hogy Gyulán általában több kez­deményezés, ötlet, javaslat szüle­tik és valósul meg, mint másutt. Nos ennek a „nyüzsgésnek" egyik igazi oka éppen abban van, hogy ebben a városban a pártbizottság nagy gondot fordít a lakóterületi párt­csoportok szervezésére, irányítá­sára, munkájuk nyomán sok kez­deményezés születik és valósul meg. De más oldalról is helyes ez a munka. Csak nemrég történt, hogy különböző rémhírek keltek szárnyra a sertésvágások korlá­tozásáról, pénzlebélyegzésről, ter­melőszövetkezetekből való kilépé­sekről és más ellenséges hangú fecsegéseket lehetett hallani. Ezek a rémhírek egészen rövid életűek voltak a városban, mert a lakóte­rületi pártcsoportok felvilágosító szava gyorsan elért a város legki­sebb zugába is. Az igaz, hogy a lakóterületi pártcsoportok munkájában még vannak fogyatékosságok. Elsősor­ban ez abban mutatkozik, hogy tevékenységük többé-kevésbé kam­pányjellegű, vagyis nem vált még folyamatossá és nem eléggé sok­rétű. Nem jó dolog az sem, hogy a párt egyes tagjai, akik üzemek­ben vagy máshol dolgoznak, lebe­csülik a területi pártcsoportok munkáját és kivonják magukat belőle. De látja ezeket a fogya­tékosságokat a városi pártbizott­ság, s ezért még fokozottabb gond­dal dolgozik a lakóterületi munka színvonalának emelésén. Még az első negyedévben pártbizottsági ülésen tárgyalják meg a lakóterü­leti pártcsoport-munka eddigi ta­pasztalatait és a további felada­tokat. Boda Zoltán gével foglalkozott. Bejelentette, kormánya nem fogja megtűrni e körök államellenes tevékenységét. A kubai miniszterelnök ezenkí­vül érintette a kubai—amerikai kapcsolatokat is, és bírálta az Egyesült Államok Kuba-ellenes politikáját (MTI) A Vénusz az ég legfényesebb „csillaga'’ — bár, mint a Nap töb­bi bolygójának, saját fénye a Vé­nusznak nincs, csupán a Nap vilá. gítja meg, tehát tudományos ér­telemben nem számít csillagnak. A magyar nép esthajnalcsülag- nak nevezi, mivel a nyugati égen alkonyatkor, a keleti égen pedig hajnalban látható. A Naptól való távolság szerint a Merkur után a Vénusz a második bolygó. Távcsövén keresztül általában világos, sík, fehér színű égitestnek látják. Ami azonban a távcsőben látható, az csak a bolygófelszín fe­lett lebegő összefüggő felhőzet^ Magát a bolygó felszínét eddig rnég senki sem latta. A VÉNUSZ FŐBB ADATAI A KÖVETKEZŐK: Közepes távolsága a Naptól 108 millió kilométer; a Földtől való legkisebb távolsága 40 millió, leg­nagyobb távolsága 259 millió kilo­méter, keringésének időtartama 224,7 nap, egyenlítői átmérője 12 610 kilométer. Ha a Föld térfogatát 1-nek vesz- szük, akkor a Vénusz térfogata 0,97. A Vénusz átlagos sebessége pá­lyáján 35 kilométer másodpercen­ként. A Vénusz megvilágított félteké­jén a hőmérséklet plusz 50, sőt plusz 100 fokot is elér, a másik félteke hőmérséklete mínusz 20— mínusz 25 fok körül mozog. Bizonyos, hogy a bolygó végez tengelyforgást, hiszen az éjszakai félgömb hőmérséklete az említett­nél jóval alacsonyabb lenne ab­ban az esetben, ha a bolygó ten­gelyforgása kötött lenne, vagyis mindig ugyanazt a félgömbjét, for­dítaná a Nap felé. A Vénusz légkörének felfedezé­se orosz csillagász — Lomonoszov — nevéhez fűződik, aki 1761. jú­nius 6-án észlelte elsőnek a Vé­nusz atmoszféráját. A Vénusz vi­lágos korongján semmiféle állan­dó részlet nem vehető ki, éppen az említett felhőtakaró miatt, amelynek vegyi összetétele ponto­san még nem ismeretes. Színkép- elemzések tanúsága szerint a Vé­nusz légkörében sokkal nagyobb százalékarányban fordul elő szén­dioxid, mint a Föld légkörében. Ezzel szemben oxigént csak nyo­Az előkészítőben azt mondják rá: „rendes ember”. De hiába fag­gatom Barkóczi Krisztinát, hirte­len nem tudja megmagyarázni lakonikus rövidségü jellemzését. Rendes ember? Ez így tág foga­lom. Süketítően kattognak a síma szövőgépek, az orsózók, s hiába tatom a szám magyarázatot kérve, a munkásnő csak felvonja kes­keny vállait. No, majd megkeres­sük Vrbovszki Pált, a művezetőt. — Mit tud mondani Kóta Györgyről, a technológusukról? — ismétlem ki tudja hányadszor a kérdést. — ... Kóta elvtársról? Rendes ember... — kiabál a művezető. — Ezt már hallottam. De miért? — ordítom túl a gépek zaját. Jel­zi, hogy itt nem lehet beszélgetni, de azért odahajol a fülemhez: — Mert mindenki szereti öt... Áh. Ez csak okozat. Annak az okozata, hogy rendes ember. De miért? Vajon Vrbovszki nemcsak azért mondja ezt, mert Kóta a fö- löttese? — villan át az agyamon. mokban vagy egyáltalán nem ta­láltak. A LEGUTÓBBI ÉVEKBEN kimutattak a sarki fényt IS A BOLYGÓ LÉGKÖRÉBEN Számos kutató foglalkozott már azzal a kérdéssel, hogy van-e élet a Vénuszon. Hosszú ideig uralko­dott az a nézet, hogy a Vénuszon buja növényzet van, amely a Föld karbonkorszakbeli növényvilágá­hoz hasonlítható. Az újabb kuta­tások során nyert hőmérsékleti adatok alapján azonban ma már sok kutató úgy véli, hogy a Vé­nuszon nincs élet. Az eddig szer­zett ismereteinkből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy az ember nem létezhetne a Vénuszon és kizárt do­log az állati élet bármilyen for­mája is. Egyesek véleménye szerint A VÉNUSZNAK LEHETSÉGESEK ÓCEÁNJAI, s ezekben esetleg találhatók olyan kezdetleges lények, amilyenek több Peking (Új-Kína) Hétfőn, kora délután, az orszá­gos népi gyűlés új épületében ösz- szegyűltek a kínai főváros dolgo­zóinak képviselői — szám szerint tízezren —, hogy megünnepeljék a szovjet—kínai barátsági, szövetsé­gi és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének 11. évfor­dulóját. A pekingi lakosság minden ré­tegének képviselői hatalmas lel­kesedéssel éltették a Szovjetunió és Kína testvéri barátságát. Liao Cseng-cse. a Kínai—Szovjet Bará­ti Társaság alelnöke beszédében ünnepélyesen jelentette ki: bármi is történjék a világon, a kínai nép örökké a szovjet nép leghí­vebb, legmegbízhatóbb fegyver­társa marad. Nincs erő, amely megrendíthetné a 860 milliós kí­nai és szovjet nép egységét. Sztyepan Cservonyenko szovjet nagykövet felszólalásábSn han­goztatta, hogy folyók kiszáradhat­nak, hegyek összeomolhatnak, de a szovjet—kínai barátság örök és megbonthatni an. Mert ha annak tartaná, tudna is rá válaszolni, hogy miért. Még be sem fejezem a gondolatot, mikor a művezető érces hangja csap a fülembe: — Hozzá mindig lehet menni. Sohasem mondja: nem érek rá. Mindig segít, ha probléma van. pedig elég a dolga... _ ?? — . .Nemcsak az előkészítő és az egyik műszak közvetlen főnöke, hanem ő a tűzrendészen felelős, s a területi szakszervezeti bizott­ságnak is tagja. Sőt, tanul is. Má­sodéves. A pesti Bolyai Techni­kum levelező tanulója... Elmenőben megállít az őszülő hajú Barkóczi Krisztina: — ...Azt nem lehet megmagya­rázni olyan könnyen, hogy miért rendes ember valaki — mondja. — Nézze, ezen a gépen három partiban dolgozunk. És mit szépít­sem, sokszor marakodunk, hogy a másik piszkosan hagyja itt a gé­pet, vagy nem írnak be rendesen, meg mit tudom én miért. Kóta elvtárs mindig igyekszik kibékí­mint 500 millió evvel ezelőtt éltek a Föld tengereiben. A Vénuszon esetleg meglévő élet érdekes és fontos kérdésére a választ a jövőbeli kutatásoktól várják. Figyelemre méltó egyébként az a fövid idő, amely alatt a szov­jet automatikus űrállomás a Vé­nuszhoz vezető utat megteszi. Ko­rábban a tudósok általában a Föld —Vénusz utazásra 146 napot szá­moltak abban az esetben, ha az űrhajó, illetve az automatikus űrállomás a Föld felszínéről 27,3 kilométer/másodperc sebességgel indul. Természetesen az a tény, hogy az automatikus űrállomást nem a Föld felszínéről, hanem a Föld körül keringő mesterséges holdról indították útjának, csök­kentette a szükséges kezdő sebes­séget. F. Konsztantyikov, a Szovjet- Kínai Baráti Társaság küldöttségé­nek vezetője a hallgatóság viharos tapsa közepette rámutatott, hogy a Szovjetunió és a fíínai Nép- köztársaság barátsága leküzdhe­tetlen akadály az imperialisták terveinek útjában. „Ne feledkez­zenek meg az imperialisták ar­ról, hogy ha háborút merészelné­nek kirobbantani a szocialista or­szágok ellen, mi okvetlenül elsö­pörjük az agresszorokat,” Csou En-laj fogadta a szovjet küldöttséget Csou En-íaj, a Kínai Népköztár­saság Államtanácsának elnöke hétfőn délután fogadta a Szov­jet—Kínai Baráti Társaság kül­döttségét, amely F. Konsztantyi- nov vezetésével Kínában tartózko­dik. A miniszterelnök szívélyes, baráti beszélgetést folytatott a küldöttség tagjaival. teni bennünket. Igazságot tesz. Azonnal intézkedik, ha rossz fo­nalat kapunk, elhárít minden aka­dályt, hogy termelni tudjunk. Ez bután hangzik ugye, hiszen ez a feladata. Mégis úgy érzem, mint­ha nekem, s a szaktársaimnak ten­ne jót ezzel... Van valami elgondolkoztató Barkóczi Krisztina szavaiban. Mert valóban az a feladata Kóta György technológusnak, hogy irá­nyítsa műszakjának termelését, beossza a dolgozókat, gondoskod­jon a betegek helyettesítéséről, kiadja, melyik gépre milyen fona­lat vigyenek, ellenőrizze a hozzá beosztott három művezető mun­káját, s elhárítson minden aka­dályt, amely gátolja a folyamatos termelést. De ezt lehet hivatalból — szárazon, és lehet hivatásból — szívből csinálni. Ha szívből csi­nálja az ember, akkor jó vezető, akkor érzik öt maguk közül va­lónak a dolgozók, akkor mondják rá: rendes ember. Pedig sokszor keménynek, „szívtelennek” is kell lennie Kóta Györgynek. De éppen a termelés, a munkafegyelem érdekében. Nemrég történt, hogy negyedórát késett Kocsor Eszter szövőnő. Nem az első késése volt Ezért Hantos Fidel Castro beszéde c4 tielinőléijus Tízezres nagygyűlésen ünnepelte Peking népe a szovjet—kínai szerződés évlordulóját

Next

/
Thumbnails
Contents