Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-12 / 37. szám
2 KÉPÚJSÁG 1961. február 1Z-, vásárnál» A moszkvai rádió tudósítójának beszámolója a szovjet államfő repülőgépe elleni francia támadásról Moszkva (MTI) A moszkvai rádió péntek esti híradásában közölte különtudósí- tójának, Jurij Harlanovnak beszámolóját a Leonyid Brezsnyev repülőgépét ért francia támadásról. Harlanov szintén a repülőgépen tartózkodott Az afrikai partok mentén a francia felségvizektől legalább ötven kilométeres távolságban haladt repülőgépünk. És egyszerre csak, moszkvai idő szerint körülbelül 17 óra 25 perckor villám- sebesen felénk törő repülőgépet látunk. A két hajtóműves, lök- hajtásos repülőgép egyenesen felénk tart Harci fordulót hajt végre fölöttünk, majd súlyosan megsértve a repülésbiztonság elemi szabályait, ismételten ránkcsap. A gép ezután eltávolodik, de a következő pillanatban megpillantjuk a lövedékek jellegzetes villanásait Azután megjelenik még egy gép... az első gép, amelyen nyilvánvalóan felismerhető a francia légierők kék-piros karikás felségjelzése, ismét harci fordulót hajt végié felettünk. A tudósító a továbbiakban elmondotta: a francia repülőgép újból rácsapott az IL.—18-asra. A repülőgép nyilvánvalóan arra akarta kényszeríteni a szovjet gépet, hogy irányától eltérvé, Algír felé kövesse. A francia pilóta többször gépének megbillentésével adott jelzéseket, majd újból és újból rácsapott a szovjet repülőgépre, keresztezte útját és ismételten tüzet nyitott. A példátlan támadás mintegy hót percig tartott. Nyilatkozott a szovjet rádiónak a nemzetköri jog egyik kiváló ismerője, J. Korovin, a jogtudományok doktora is. — Nem tekintve az ilyen eset rendkívül súlyos következményeit, a francia katonai repülőgép támadása önmagában véve is a legelemibb és általánosan elismert nemzetköri jogszabályok durva felrúgása — mondotta. Ezt a példátlan támadást több okból is rendkívül súlyosan kell megítélni. Mindenekelőtt azért, mert államfő ellen követték el. Mivel a támadás nemÚj vezetőséget választott, jóváhagyta idei munkatervét a GTE békéscsabai csoportjának közgyűlése A Gépipari Tudományos Egyesület békéscsabai helyi csoportja pénteken délután tartotta meg idei közgyűlését Békéscsabán, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székhazában. Hámori János, a csoport titkára ismertette a szervezet múlt évi tevékenységét. Elmondotta, hogy a csoport rövid idő alatt is, mivel tavaly áprilisban alakult meg, figyelemre méltó eredményeket ért el. Az ©lműLt időszak alatt a taglétszám megduplázódott, s az idén is egyre többen kérik felvételüket a csoportba. Tavaly több aruké tot és szakmai előadást rendeztek, amelyeken az egyes korszerű, élenjáró módszerekről tartottak tájékoztatót. Jó kezdeményezés volt az is, hogy a csoport vidéki viszonylatban is elsőiként próbálkozott meg a műszakiakat érdeklő normál- film-előadások szervezésével. Az előadások igen nagy sikert arattak. A GTE-világhíradókon kívül 14 belföldi es külföldi filmet mutattak be csaknem 1100 néző előtt. Sokait tett a csoport tavaly azért is, hogy tagjai tanulmány útjaikon eljussanak az ország iparvidékeire. A tavaly szervezett öt belföldi tanulmányúton 195-en vettek részt. A II. magyar gépipari héten a Békéscsabán szervezett amkétna a megyéből 72-en jöttek d, hallgatták meg azokat az érdekesebbnél érdekesebb szakmai előadásokat, amelyeket fővárosi szakemberek tartottak. A csoport múlt évi munkájának ismertetése után Hámori János titkár az idei munkatervrői tájékoztatta a résztvevőket. A tavalyi tapasztalatok alapján a szervezet az idén továbbfejleszti tevékenységét, többet tesz azért, hogy tagjai szakmai ismereteiket gyarapít- liassák, mind többen részt vehessenek a belföldi és külföldi tanulmányutakon, a szakmai továbbképző előadásokon, valamint az amiké tokom. A tervek szerint a műszaki filmelőadások számát is növelik, a műit évi néggyel izemben az idén tizenötöt rendeznek. A fttmelőadásokat Orosházára és Gyulára is kiterjesztik, hogy az ott élő mérnökök, technikusok és szakmunkások is megtekinthessek a legújabb technikai vívmányokat, élenjáró munkamódszereket. A tátikán beszámoló után többen tettek javaslatot az ided munikaterv kiegészítéséire. A tanácskozás resztvevői idei első közgyűlésükön megválasztották a csoport új vezetőségét. Elnöknek Bakó Ignácot, a Békéscsabai Forgácsoló- szenszámgyár igazgatóját, aielmöknek Simándi Bélát, a megyei tanács ipari osztályának főmérnökét, Bárdos Miklóst, a Békéscsabai Forgácsoiószei- számgyár főmérnökét és László Antalt, a Békéscsabai Forgácsolószerszámgyái' fődiszpécserét, titkárnak pedig Hámori Jánost, a Forgácsoló tervosztályának vezetőjét választották meg. Az idei feladatok eredményesebb teljesítése Végett az elnökséget is kibővítették. Elnökségi tagoknak Boros Jánost, a megyei gépállomások igazgatóságának főmérnökét. Gyulavári Pált, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetőjét, Graman-ták Lászlót, a KISZ ÖV főmérnökét, Leel-össy Kálmánt, a Sarkadi Cukorgyár főmérnökét, Nagy Mihályt, a Békéscsabai Vasipari Vállalat igazgatóját, Sióréti Józsefet, a Vízgépészeti Vállalat gyulai üzemének mérnökét és Szabó Mihályt, a Békéscsabai Vasipari Vállalat főmérnökét választották. A közgyűlésen ezután dr. Perczei József, a Gépipari Tudományos Egyesület munkalélektani bizottságának vezetője tartott igen érdekes előadást Munkalélektan és a mérnöki pszichológia címmel P. P. Nemzetközi szemle zetköri vizek felett történ t, a bún. tett kimeríti a kalózkodás fogalmát is. Súlyosbító körülmény, hogy a támadó gép katonai repülőgép volt és a pilóta bűntettét szolgálati tevékenysége közben követte el. s Korovin hangsúlyozta; a tények bizonyítják, hogy a bűntettért a közvetlen felelősség a francia katonai parancsnokságot, s ezen keresztül a francia kormányt is terheli. (MTI) Faji megkülönböztetés Bonnban is Bonn (TASZSZ) A Stuttgarter Zeitung jelentése szerint a bonni külügyminisztériumba egyre több panasz érkezik az afrikai és ázsiai országok Bonnban akkreditált diplomatáitól amiatt, hogy az ottani szállodatulajdonosok faji megkülönböztetést alkalmaznak velük szemben. Így például az egyik ismert hotelben nem adtak ki szobát az egyik afrikai állam követének és leplezetlenül bevallották, hogy azért nem, mert nem tetszik bőrének színe. A bonni lakásüzérek alaposan ki is használják ezt a helyzetet, gyakran becsapják a színesbprű diplomatákat, vagy a legjobb esetben lényegesen magasabb lakbért zsarolnak ki tőlük. (MTI) ^Vaűáciáic egty lém&íkke A lottózó előtt nagy tömeg verődik egybe szombaton délelőtt. A bábeli hangzavarból is kiválik egy sivító, kétségbeesetten zokogó 7—8 éves iskolatáskás kislány, kit zöld bőrkabátos férfi vonszol a tanácsháza felé. Mellette szintén iskolatáskával a kezében barátnője lohol, s tétován kapkod zokogó társa karja után. De nem tudja őt visszahúzni. A tömeg sustorog, horkan, üvölt. Különösen egy fejkendős, kövér asszony tesz ki magáért. Rákiált a mind távolabb kerülő, idegesen siető bőrkabátosra: — Engedje el! Mit tett magának az a kislány?! — Láttunk mar fényes nappal gyereket rabolni... — Igen. Az újság is írta. Elcsalták, aztán végleg nyoma veszett... — Hallja-e! Mi köze magának a gyerekhez? Engedje el!! A bőrkabátos visszakiált: — Magának mi köze? Menjen a dolgára... A tömeg a leghangosabban beszélő fejkendős asszonyt veszi körül, tőle vár magyarázatot: mi is történt tulajdonképpen. Az asszony az érdeklődés középpontjában kéjeleg. Sokat sejtetően magyaráz: — ... Jövök a Sztálin úton, a kislányok előttem mennek, egyszeresek mellettük terem ez az ember, előbb a másik lányt babusgatja, csalogatja, de mivel az nem megy vele, elkapja ennek a gra- bancát és vonszolni kezdi... Felháborító. Fényes nappal... A tömeg hangja ismét magasra csap. Csak néhányan hallják az öreg borostás arcú ablaktisztító megjegyzését: „A gyerekeket rendőrnyomozó vitte el”, de akik hallják, még inkább felhördülnek, mert közben a zöld kabátos férfi valóban benyit a városi rendőrkapitányságra és betuszkolja az ajtón a még mindig rugka- pálódzó kislányt. A sarkon már így hallom az eseményt: — Gyereket, iskolás gyereket vittek be a rendőrségre! Disz- noság... — Mik történnek.., — Hallottad? Elfogják az iskolás gyerekeket.. No, ennek fele sem tréfa, fordulunk vissza. Gyerünk, nézzük meg, mi az igazság, amíg rémhír nem lesz ebből a sok zagyvaság- ból. A kapitányság kapujában szolgálatot tevő őr fogad. Előveszem az igazolványomat. — Újságíró vagyok. Az előbb behoztak két gyereket. Az emberek össze-vissza beszélnek róluk. Mi a helyzet? — Ja? — mosblyog az őr. — Egyik nyomozóé a kislány. Azé, aki behozta. Reggel iskolába küldték, s apja mikor a piacról szolgálata után bejött, a Sztálin úton találta őket, a barátnőjével együtt. Blicceltek a lurkók.. De már jön is az apuka meg a kislány. Már nem zokog. A tanácsháza előtt taxi várja őket. A félreértések elkerülése Végett közlöm, hogy nem „ismeretlen helyre” vitték á kislányt. Hanem az iskolába. Varga Dezső Egy életen át A közelmúltban Békéscsabán, a városi tanács dísztermében KISZ-esküvőt tartottak. A virágokkal feldíszített teremben a tanács vezetői előtt fogadtak örök hűséget egymásnak Kalcsó Balázs és Sarnyai Veronika, a Békés megyei SZTK alközpont dolgozói. Miért nyugtalan Nogueira úr? A portugál tájékoztatásügyi minisztérium pazarul berendezett palotájában szép számmal gyülekeznek a világ minden tájáról ösz- szesereglett újságírók. A feszült várakozás jelzi, hogy nem mindennapi eseményre számítanak a jelenlévők. A három évtizede fennálló Salazar-rendszerben már a sajtóértekezlet ténye is rendkívüli esemény. Az adott helyzetben azonban nemcsak ez vonzotta az elegáns palotába az újságírókat, hanem a téma is, amelyről feltehetően szó lesz. Az természetes, hogy meghívót csak külföldi tudósítók kaptak, elvégre mindaz, ami ott elhangzik, nem tartozik „avatatlan” hazai újságírókra. 4 „kedélyes“ úriember dühös lesz A sajtóértekezlet szónoka, a kormány megbízottja, egy bizonyos Nogueira úr választékos beszédű, nyelveket tudó, jómodorú, szellemes úriember, aki már az első megnyilatkozásaiban kedélye, sen megnyugtatja hallgatóságát, hogy a szóban forgó téma — mármint a Santa Maria hajó ügye — jelentéktelen semmiség amelynek semmiféle politikai háttere nincs. Az egymás után pattogó kérdések azonban egyre jobban kihozzák sodrából, és amikor egy gyanútlan újságíró megkérdezi, igaz-e az, hogy a kormány széleskörű letartóztatásokat eszközölt, pirosra gyúlt arccal, magából kikelve, ordítva válaszol: „Hazugság! Egy szó sem igaz az egészből!” Ezután már több kényes kérdés nem akad. A jelenlévők ugyanis elég tájékozottak ahhoz, hogy Portugáliában még külföldi újságírónak sem ajánlatos ujjat húzni a hatóságokkal. Nogueira úr is ismét kedélyes úriember lesz, aki néhány jelentéktelen szót mond „valami Galvao nevű századosról, a hajó elrablójáról” és azután a sajtóértekezlet véget ér. Jelentés, amelyért börtön jár Ki ez a Galvao kapitány, akinek személye tíz napig az érdeklődés középpontjában állott és akinek tevékenységét a portugál kormány olyan kétségbeesetten igyekszik jelentéktelennek feltüntetni? Kezdetben Salazar híve. Követi akkor is, amikor a diktátor 1932- ben magához ragadja a hatalmat és Hitlert is megelőzve, fasiszta diktatúrát létesít Portugáliában. Az évek múlásával azonban Galvao rádöbben, hova vezet ez a rendszer. Kiábrándultsága fokozódik és a fordulópont akkor következik be életében, amikor megbízást kap a kormánytól, hogy készítsen jelentést a legfontosabb portugál gyarmatok: Angola, Portugál-Guinea és Mocambique helyzetéről. Galvao komolyan veszi megbízatását és a jelentés elkészül. A tények nyers leírása azonban hallatlan dühöt vált ki Salazar „udvarában”. A kapitányt letartóztatják és 16 évi börtönbüntetésre ítélik. A jelentést tüzbe dobják, a másodpéldány azonban — 14 évvel elkészülte után — a világközvélemény elé kerül s még azokat is megdöbbenti, akiknek netán voltak illúzióik a Salazar- íéle rendszert illetően. A jelentés megállapítja, hogy a portugál gyarmatokról a lakosság tömegesen menekül, elhagyja földjét és otthonát és a falvak elnéptelenednek. Ezeken a helyeken — hangoztatja a jelentés — olyan helyzet alakult ki, mintha tűzvész pusztított volna és nem lenne vizünk, tűzoltó fecskendőnk, sem tűzoltónk. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a csecsemőhalandóság 60 százalékos. A munkások körében a halálozási arányszám 40 százalékos. A je-
