Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-12 / 37. szám

2 KÉPÚJSÁG 1961. február 1Z-, vásárnál» A moszkvai rádió tudósítójának beszámolója a szovjet államfő repülőgépe elleni francia támadásról Moszkva (MTI) A moszkvai rádió péntek esti híradásában közölte különtudósí- tójának, Jurij Harlanovnak be­számolóját a Leonyid Brezsnyev repülőgépét ért francia támadás­ról. Harlanov szintén a repülőgé­pen tartózkodott Az afrikai partok mentén a francia felségvizektől legalább öt­ven kilométeres távolságban ha­ladt repülőgépünk. És egyszerre csak, moszkvai idő szerint körül­belül 17 óra 25 perckor villám- sebesen felénk törő repülőgépet látunk. A két hajtóműves, lök- hajtásos repülőgép egyenesen fe­lénk tart Harci fordulót hajt vég­re fölöttünk, majd súlyosan meg­sértve a repülésbiztonság elemi szabályait, ismételten ránkcsap. A gép ezután eltávolodik, de a kö­vetkező pillanatban megpillantjuk a lövedékek jellegzetes villanásait Azután megjelenik még egy gép... az első gép, amelyen nyilván­valóan felismerhető a francia légi­erők kék-piros karikás felségjel­zése, ismét harci fordulót hajt végié felettünk. A tudósító a továbbiakban el­mondotta: a francia repülőgép új­ból rácsapott az IL.—18-asra. A repülőgép nyilvánvalóan arra akarta kényszeríteni a szovjet gépet, hogy irányától eltérvé, Al­gír felé kövesse. A francia pilóta többször gépének megbillentésével adott jelzéseket, majd újból és új­ból rácsapott a szovjet repülő­gépre, keresztezte útját és ismé­telten tüzet nyitott. A példátlan támadás mintegy hót percig tar­tott. Nyilatkozott a szovjet rádiónak a nemzetköri jog egyik kiváló is­merője, J. Korovin, a jogtudomá­nyok doktora is. — Nem tekintve az ilyen eset rendkívül súlyos következményeit, a francia katonai repülőgép táma­dása önmagában véve is a legele­mibb és általánosan elismert nem­zetköri jogszabályok durva felrú­gása — mondotta. Ezt a példátlan támadást több okból is rendkívül súlyosan kell megítélni. Minde­nekelőtt azért, mert államfő ellen követték el. Mivel a támadás nem­Új vezetőséget választott, jóváhagyta idei munkatervét a GTE békéscsabai csoportjának közgyűlése A Gépipari Tudományos Egyesület békéscsabai helyi csoportja pénteken délután tartotta meg idei közgyűlését Békéscsabán, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának székhazában. Hámori János, a csoport titkára ismertette a szervezet múlt évi tevékenységét. El­mondotta, hogy a csoport rövid idő alatt is, mivel tavaly áprilisban alakult meg, figyelemre méltó eredményeket ért el. Az ©lműLt időszak alatt a tag­létszám megduplázódott, s az idén is egyre többen kérik felvételüket a cso­portba. Tavaly több aruké tot és szak­mai előadást rendeztek, amelyeken az egyes korszerű, élenjáró módszerekről tartottak tájékoztatót. Jó kezdeménye­zés volt az is, hogy a csoport vidéki viszonylatban is elsőiként próbálkozott meg a műszakiakat érdeklő normál- film-előadások szervezésével. Az elő­adások igen nagy sikert arattak. A GTE-világhíradókon kívül 14 belföldi es külföldi filmet mutattak be csak­nem 1100 néző előtt. Sokait tett a csoport tavaly azért is, hogy tagjai tanulmány útjaikon eljus­sanak az ország iparvidékeire. A ta­valy szervezett öt belföldi tanulmány­úton 195-en vettek részt. A II. magyar gépipari héten a Békéscsabán szerve­zett amkétna a megyéből 72-en jöttek d, hallgatták meg azokat az érdeke­sebbnél érdekesebb szakmai előadáso­kat, amelyeket fővárosi szakemberek tartottak. A csoport múlt évi munkájának is­mertetése után Hámori János titkár az idei munkatervrői tájékoztatta a részt­vevőket. A tavalyi tapasztalatok alap­ján a szervezet az idén továbbfejleszti tevékenységét, többet tesz azért, hogy tagjai szakmai ismereteiket gyarapít- liassák, mind többen részt vehessenek a belföldi és külföldi tanulmányuta­kon, a szakmai továbbképző előadáso­kon, valamint az amiké tokom. A tervek szerint a műszaki filmelőadások szá­mát is növelik, a műit évi néggyel izemben az idén tizenötöt rendeznek. A fttmelőadásokat Orosházára és Gyu­lára is kiterjesztik, hogy az ott élő mérnökök, technikusok és szakmun­kások is megtekinthessek a legújabb technikai vívmányokat, élenjáró mun­kamódszereket. A tátikán beszámoló után többen tet­tek javaslatot az ided munikaterv ki­egészítéséire. A tanácskozás resztvevői idei első közgyűlésükön megválasztották a cso­port új vezetőségét. Elnöknek Bakó Ignácot, a Békéscsabai Forgácsoló- szenszámgyár igazgatóját, aielmöknek Simándi Bélát, a megyei tanács ipari osztályának főmérnökét, Bárdos Mik­lóst, a Békéscsabai Forgácsoiószei- számgyár főmérnökét és László Antalt, a Békéscsabai Forgácsolószerszámgyái' fődiszpécserét, titkárnak pedig Há­mori Jánost, a Forgácsoló tervosztályá­nak vezetőjét választották meg. Az idei feladatok eredményesebb teljesítése Végett az elnökséget is kibővítették. Elnökségi tagoknak Boros Jánost, a megyei gépállomások igazgatóságá­nak főmérnökét. Gyulavári Pált, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetőjét, Graman-ták Lászlót, a KI­SZ ÖV főmérnökét, Leel-össy Kálmánt, a Sarkadi Cukorgyár főmérnökét, Nagy Mihályt, a Békéscsabai Vasipari Vállalat igazgatóját, Sióréti Józsefet, a Vízgépészeti Vállalat gyulai üzemének mérnökét és Szabó Mihályt, a Békés­csabai Vasipari Vállalat főmérnökét választották. A közgyűlésen ezután dr. Perczei Jó­zsef, a Gépipari Tudományos Egyesü­let munkalélektani bizottságának ve­zetője tartott igen érdekes előadást Munkalélektan és a mérnöki pszicho­lógia címmel P. P. Nemzetközi szemle zetköri vizek felett történ t, a bún. tett kimeríti a kalózkodás fogal­mát is. Súlyosbító körülmény, hogy a támadó gép katonai re­pülőgép volt és a pilóta bűntettét szolgálati tevékenysége közben követte el. s Korovin hangsúlyozta; a té­nyek bizonyítják, hogy a bűntet­tért a közvetlen felelősség a fran­cia katonai parancsnokságot, s ezen keresztül a francia kormányt is terheli. (MTI) Faji megkülönböztetés Bonnban is Bonn (TASZSZ) A Stuttgarter Zeitung jelen­tése szerint a bonni külügymi­nisztériumba egyre több panasz érkezik az afrikai és ázsiai or­szágok Bonnban akkreditált diplomatáitól amiatt, hogy az ottani szállodatulajdonosok faji megkülönböztetést alkalmaznak velük szemben. Így például az egyik ismert hotelben nem ad­tak ki szobát az egyik afrikai állam követének és leplezetle­nül bevallották, hogy azért nem, mert nem tetszik bőrének színe. A bonni lakásüzérek alaposan ki is használják ezt a helyzetet, gyakran becsapják a színesbprű diplomatákat, vagy a legjobb esetben lényegesen magasabb lakbért zsarolnak ki tőlük. (MTI) ^Vaűáciáic egty lém&íkke A lottózó előtt nagy tömeg verődik egybe szombaton délelőtt. A bábeli hangzavarból is kiválik egy sivító, kétségbeesetten zoko­gó 7—8 éves iskolatáskás kislány, kit zöld bőrkabátos férfi vonszol a tanácsháza felé. Mellette szintén iskolatáskával a kezében ba­rátnője lohol, s tétován kapkod zokogó társa karja után. De nem tudja őt visszahúzni. A tömeg sustorog, horkan, üvölt. Különösen egy fejkendős, kövér asszony tesz ki magáért. Rákiált a mind tá­volabb kerülő, idegesen siető bőrkabátosra: — Engedje el! Mit tett magának az a kislány?! — Láttunk mar fényes nappal gyereket rabolni... — Igen. Az újság is írta. Elcsalták, aztán végleg nyoma ve­szett... — Hallja-e! Mi köze magának a gyerekhez? Engedje el!! A bőrkabátos visszakiált: — Magának mi köze? Menjen a dolgára... A tömeg a leghangosabban beszélő fejkendős asszonyt veszi körül, tőle vár magyarázatot: mi is történt tulajdonképpen. Az asszony az érdeklődés középpontjában kéjeleg. Sokat sejtetően ma­gyaráz: — ... Jövök a Sztálin úton, a kislányok előttem mennek, egy­szeresek mellettük terem ez az ember, előbb a másik lányt babus­gatja, csalogatja, de mivel az nem megy vele, elkapja ennek a gra- bancát és vonszolni kezdi... Felháborító. Fényes nappal... A tömeg hangja ismét magasra csap. Csak néhányan hallják az öreg borostás arcú ablaktisztító megjegyzését: „A gyerekeket rendőrnyomozó vitte el”, de akik hallják, még inkább felhördül­nek, mert közben a zöld kabátos férfi valóban benyit a városi rendőrkapitányságra és betuszkolja az ajtón a még mindig rugka- pálódzó kislányt. A sarkon már így hallom az eseményt: — Gyereket, iskolás gyereket vittek be a rendőrségre! Disz- noság... — Mik történnek.., — Hallottad? Elfogják az iskolás gyerekeket.. No, ennek fele sem tréfa, fordulunk vissza. Gyerünk, nézzük meg, mi az igazság, amíg rémhír nem lesz ebből a sok zagyvaság- ból. A kapitányság kapujában szolgálatot tevő őr fogad. Előveszem az igazolványomat. — Újságíró vagyok. Az előbb behoztak két gyereket. Az emberek össze-vissza beszélnek róluk. Mi a helyzet? — Ja? — mosblyog az őr. — Egyik nyomozóé a kislány. Azé, aki behozta. Reggel iskolába küldték, s apja mikor a piacról szolgá­lata után bejött, a Sztálin úton találta őket, a barátnőjével együtt. Blicceltek a lurkók.. De már jön is az apuka meg a kislány. Már nem zokog. A tanácsháza előtt taxi várja őket. A félreértések elkerülése Végett közlöm, hogy nem „ismeretlen helyre” vitték á kislányt. Hanem az iskolába. Varga Dezső Egy életen át A közelmúltban Békéscsabán, a városi tanács dísztermében KISZ-esküvőt tartottak. A vi­rágokkal feldíszített teremben a tanács vezetői előtt fogadtak örök hűséget egymásnak Kalcsó Balázs és Sarnyai Veronika, a Békés megyei SZTK alközpont dolgozói. Miért nyugtalan Nogueira úr? A portugál tájékoztatásügyi mi­nisztérium pazarul berendezett palotájában szép számmal gyüle­keznek a világ minden tájáról ösz- szesereglett újságírók. A feszült vá­rakozás jelzi, hogy nem minden­napi eseményre számítanak a je­lenlévők. A három évtizede fenn­álló Salazar-rendszerben már a sajtóértekezlet ténye is rendkívüli esemény. Az adott helyzetben azonban nemcsak ez vonzotta az elegáns palotába az újságírókat, hanem a téma is, amelyről felte­hetően szó lesz. Az természetes, hogy meghívót csak külföldi tu­dósítók kaptak, elvégre mindaz, ami ott elhangzik, nem tartozik „avatatlan” hazai újságírókra. 4 „kedélyes“ úriember dühös lesz A sajtóértekezlet szónoka, a kormány megbízottja, egy bizo­nyos Nogueira úr választékos be­szédű, nyelveket tudó, jómodorú, szellemes úriember, aki már az első megnyilatkozásaiban kedélye, sen megnyugtatja hallgatóságát, hogy a szóban forgó téma — már­mint a Santa Maria hajó ügye — jelentéktelen semmiség amelynek semmiféle politikai háttere nincs. Az egymás után pattogó kérdések azonban egyre jobban kihozzák sodrából, és amikor egy gyanút­lan újságíró megkérdezi, igaz-e az, hogy a kormány széleskörű letar­tóztatásokat eszközölt, pirosra gyúlt arccal, magából kikelve, or­dítva válaszol: „Hazugság! Egy szó sem igaz az egészből!” Ezután már több kényes kérdés nem akad. A jelenlévők ugyanis elég tájékozottak ahhoz, hogy Por­tugáliában még külföldi újság­írónak sem ajánlatos ujjat húzni a hatóságokkal. Nogueira úr is is­mét kedélyes úriember lesz, aki néhány jelentéktelen szót mond „valami Galvao nevű századosról, a hajó elrablójáról” és azután a sajtóértekezlet véget ér. Jelentés, amelyért börtön jár Ki ez a Galvao kapitány, aki­nek személye tíz napig az érdek­lődés középpontjában állott és akinek tevékenységét a portugál kormány olyan kétségbeesetten igyekszik jelentéktelennek feltün­tetni? Kezdetben Salazar híve. Követi akkor is, amikor a diktátor 1932- ben magához ragadja a hatalmat és Hitlert is megelőzve, fasiszta diktatúrát létesít Portugáliában. Az évek múlásával azonban Gal­vao rádöbben, hova vezet ez a rendszer. Kiábrándultsága foko­zódik és a fordulópont akkor kö­vetkezik be életében, amikor meg­bízást kap a kormánytól, hogy ké­szítsen jelentést a legfontosabb portugál gyarmatok: Angola, Por­tugál-Guinea és Mocambique helyzetéről. Galvao komolyan ve­szi megbízatását és a jelentés el­készül. A tények nyers leírása azonban hallatlan dühöt vált ki Salazar „udvarában”. A kapitányt letartóztatják és 16 évi börtönbün­tetésre ítélik. A jelentést tüzbe dobják, a másodpéldány azonban — 14 évvel elkészülte után — a világközvélemény elé kerül s még azokat is megdöbbenti, akiknek netán voltak illúzióik a Salazar- íéle rendszert illetően. A jelentés megállapítja, hogy a portugál gyarmatokról a lakosság tömegesen menekül, elhagyja földjét és otthonát és a falvak el­néptelenednek. Ezeken a helye­ken — hangoztatja a jelentés — olyan helyzet alakult ki, mintha tűzvész pusztított volna és nem lenne vizünk, tűzoltó fecskendőnk, sem tűzoltónk. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a cse­csemőhalandóság 60 százalékos. A munkások körében a halálozási arányszám 40 százalékos. A je-

Next

/
Thumbnails
Contents