Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-09 / 34. szám
WM., február 9., csütörtök NÉPÚJSÁG 3 TISZA-PÁRTI nevezetességek ^ ,C= " " “ WVWWWVWWWWkAAAAWWWVy wwvwv A történet előzménye dióhéjban az, hogy a múlt hét végén egy úgynevezett táj értekezleten vettem részt Szegeden. A Dél- Magyarország szerkesztőségének munkatársai mindent megtettek, hogy a tanácskozás után minél többet lássunk szépséges városukból. Megcsodáltuk — legtöbben egy kicsit irigykedve — csinosan berendezett újságiró-klubjukat, ahol munka után összejöhetnek a város vezetőivel, a művészekkel, az üzemek vezetőivel és munkásaival. A közvéleménynek ebben a fórumában nagyon sok előny rejlik, mert hiszen legtöbbnyire jobban megoldódnak a nyelvek a fehér asztalnál, mint a hivatalokban vagy a munkapadok mellett. A Dél-Magyarország szerkesztősége él is ezzel, jól kihasználja a klubban levő lehetőségeket. Hozzátartozik a történethez az is, hogy a második nap programjában üzemlátogatás is szerepelt a környező megyékből összesereg- lett újságírók részvételével. Tulajdonképpen ezzel is akartam kezdeni a Tisza-parti városról szójó beszámolót, de úgy vélem, hogy ez a kis kitérő nem volt, hasztalan. Szegedi kollegáink szívélyes vendégszeretéből két világhírű üzemben tettünk látogatást: a Szalámigyárban és a Paprika- feldolgozó Vállalatnál. Bolyongás a szalámirudak erdejében Amikor Nagy Pál elvtársnak, a Dél-Magyarország munkatársának kíséretében benyitottunk a Szegedi Szalámigyár kapuján, nekem először is két tabló ragadta meg a figyelmemet, amelyeken a múlt és a jelen kelt versenyre egymással. Szinte felesleges is hozzátenni, hogy ebből a küzdelemből fölényes győzelemmel a jelenről szóló tabló kerekedett felül. Sok lenne mindazt felsorolni, amit a tablóról leolvastam, de néhány adatot érdemes idézni. Mindjárt az első sor azt adta tudtára a szemlélőnek, hogy 1930- ban, Pickék idején naponta 12— 14 óra volt itt a munkaidő. Később javult ugyan valamit a Helyzet, de akkor is 10—11 órát dolgoztak itt a munkások. Most meg, s ezt talán felesleges is leírni, a munkaidő 8 óra.1 Ezelőtt 31 esztendővel mindössze 6 nap szabadság járt, most pedig... de hiszen mindenki jól tudja. Nem volt itt valami nagyon ennivalóan édes az élet. De elmúlt, csak emlékeztetőnek szántam ezeket a kiragadott példákat. Maradjunk inkább a mánál. Várallyai Rezső, a gyár igazgatója vezetett körül bennünket az üzemben. Betartottuk a szabályt, lépésről lépésre végigkísértük a szalámigyártást. Kevés ember gondolná azt, amikor jóízűen falatozza a finom csemegeszalámit, hogy milyen hosszú az út, amíg az érlelőből az üzletek pultjára kerül. Mennyi ügyes kézen, évtizedes tapasztalaton múlik, hogy a szalámi megkapja jellemző ízét. S ebben minden munkafolyamatnak megvan a maga szerepe. Először a hűtőbe néztünk be, ahol végeláthatatlan egymásutánban kettészelt sertések függtek alá. A csontozóban az éles kések nyomán úgy omlott le a hús a csontokról, hogy majdnem kedvet kaptunk mi is a fejtéshez. És aztán egymás után jártuk be a különböző munkahelyeket: a szárítót, az ízesítőt, előkészítő helyiséget, majd a töltőt. S ha eddig főként kézi munkát láthattunk, most már az okos gépeket is működés közben csodálhattuk. A daráló, amelynél a húshoz hozzáadagolják az ízesítőt, szinte pillanatok alatt tetemes mennyiségben darálta finomra a húst. Ezt aztán az olajnyomású préselő hatvan kilogrammos adagokban a tartályokba tömködte, kiszorítva belőle a levegőt. A légtelenített húst aztán a töltőgépek az előre elkészített, egyik Végén bekötött belekbe nyomták egy-egy szakmunkás irányításával. Innen jutnak a kötözőbe a szalámirudak. Ha valaki látott ügyes embereket, akkor itt láthat. Olyan gyorsan mozog a kezük, hogy a szemnek is fárasztó végignézni a zsineg útját, amint engedelmesen ráfonódik a rudakra. A füstölőben a szemünk is káprázott. Nem a füsttől, hanem attól a rengeteg szalámitól, amit itt láthattunk. Szalámierdőnek is beillene. Tizenkét napi füstölés után viszik át innen a szalámirudakat az érlelőbe, ahol a felülete megkapja a jól ismert penészréteget. Persze pem olyan egyszerű ez, hiszen a több hetes érlelés rendkívül sok tapasztalatot igényel. S ha már ezen is túl van, csak akkor kerülhet az üzletekbe, külföldre a finom csemegeszalámi, amelynek nemigen van párja a világon. Nemhiába s;«retik úgy a Német Demokratikus Köztársaságban, Franciaországban, a Német Szövetségi Köztársaságban vagy Venezuelában és másutt, ahová exportálják. Nem volna teljes azonban a beszámoló, ha még egynéhány dolgot el nem mondanék. Azt, hogy most évente 270 vagon szalámit, gyulai kolbászt és csípős paprikás szalámit gyártanak a felszabadaKétéves gazdasági technikumok nyílnak érettségizett fiatalok részére A Földművelésügyi Minisztérium kétéves mezőgazdasági technikumokat szervez érettségizett fiatalok részére. Hódmezővásárhelyen, Keszthelyen és Gyöngyösön növénytermesztési, Orosházán és Pápán állattenyésztési, Nyíregyházán pedig kertészeti és mezőgazdasági gépészeti tagozat nyílik. A tanítás mindenütt február 15-én kezdődik. A végzett hallgatók a kétéves tanulmányi idő után technikusi képesítést nyernek. Egyes iskolákba — a technikum igazgatójánál — még lehet felvételre jelentkezni. (MTI) 30— 35 millió forint beruházás gépesítésre Megyénk termelőszövetkezetei az idén tovább folytatják a korábbi években elkezdett gépesítési program megvalósítását.' A népgazdaság Békés megye közös gazdaságainak az idén 135 traktort és különféle munkagépeket, gazdasági felszereléseket juttat, mintegy 30—35 millió forintos beruházással. A gépeket valamennyi termelőszövetkezet saját erőből vásárolja, de vannak olyan tsz-ek is, amelyek a gépvásárlásra jelentős állami támogatást kaptak. A termelőszövetkezetek gépesítési igényét a 135 traktor, a járulékos munkagépek és az egyéb gazdasági felszerelések nem elégítik ki. Az igények nagyok. A népgazdaság tartalékai e megnövekedett igény kielégítését csak akkor teszik lehetővé, ha a mezőgazdaság teljesíti idei árutermelési tervét. A 40 Maulwurf, a 74 Belorusz, és a 21 lánctalpas traktort a termelőszövetkezetek igénylései alapján a számottevő területnövekedés és a jelenlegi gépellátottság alap ján osztották szét. lás előtti 50 vagon évi termeléssel szemben. Néhány év múlva pedig, amikor befejezik a 33 millió forintos beruházást, az évi termelés mintegy 380 vagon lesz. S akkor ebből a közkedvelt termékből még többet küldhetnek majd világhódító útjára, hogy érte újabb valutához jusson a népgazdaság. A paprikafeldolgozás fellegvára. Emlékszem, régen, amikor sok családnál csak éppen cincogott a krajcár, a háziasszonyok féltve őrizték a filléreket a legszükségesebbekre: sóra, cukorra, paprikára. Igen, a legszükségesebbek között ott volt a paprika is, amelyre mindig szükség van a főzésnél, a rántásnál. A paprika mindig jó cikk volt, ma is az. Most azonban bővebben telik erre is, nem kell rá úgy kuporgatni a pénzt, mint valaha. Ez jutott az eszembe, amikor a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalathoz látogattunk el. Az épületek többségét stílszerűen, paprikavörösre festették. S ha az ember nem tudná hol jár, akkor is könnyen kitalálhatná: a paprikafeldolgozás fellegvára tornyosul előtte. A szárítókban, mint valami óriási nyakékek, pirosló fűzérek magasodnak. Engi János főmérnök vezetett bennünket körül az üzemben, magyarázta el a paprikagyártás történetét. Szeged neve összeforrott a paprikával. Közép-Európa e legnapsütöttebb táján termelik a minőségileg legjobb fűszerpaprikákat: az ősszegedi erőst és a csípősség nélkülit. S ha jó a nyersanyag, a belőle készített őrölt paprika is kiváló. Ezt pedig nemcsak mi mondhatjuk el, hanem a külföldiek is, mert az itt őrölt paprikának több mint a felét exportálják. Igen tanulságos volt itteni látogatásunk. Akárcsak a szalámi útja, a paprika útja is igen hosszú az üzletekig. Mennyi munka van vele, míg elmondhatják: kész, lehet szállítani. Roppant kényes munka ez, ahol a sokféle, szinte árnyalati minőségi eltérésekre, színkülönbözetre is rendkívül nagy gonddal ügyelnek. Hogy sikerül, annak talán az az egyik legjobb bizonyítéka, hogy a brüsszeli világkiállításon ezüstérmet nyert a paprika. Ez pedig az élelmiszeriparon belül megfelelő helyére tette ezt a gyártmányt. Engi elvtérs igen érdekes tájékoztatót mondott el az üzemlátogatás után. Ki ne örülne annak, hogy Pollák Zoltánnak, a vállalat igazgatójának és neki, a főmérnöknek sikerült megoldania a paprika granulálását. Az újítás, amelyet egyes exportféleségeknél vezettek be, olyan eredménnyel járt, hogy a paprika nem csomósodik össze, a hosszú hajóutat is jól bírja. Az apró kis gömböcs- kéknek az a tulajdonsága, hogy amikor zsírba vagy az ételbe teszik, szétomlanak. A gömböcskék azonban nem tapadnak össze egymással, így a paprika nem csomósodik. Ez a lényege a granulálás- nak. Ez a nagy jelentőségű újítás újabb exportlehetőséget teremtett a vállalatnak, ami pedig tekintélyes valutát hozhat az országnak. Amint valamennyien tapasztalhattuk: újító vállalat ez az üzem. Tavaly öt jelentősebb és jó néhány kisebb újítást dolgoztak ki és vezettek be. Alkalmazásuk mintegy 8 millió forint megtaíkairítást eredményezett. íme, mit tudnak ezek a „paprikás” emberek! S ez is hozzátartozik a Tisza-parti város nevezetes- ,ségéhea tód Ina Pétr 130 élenjáró dolgozót küldenek külföldi jntalomüdiilésre az állami gazdaságok és gépállomások Állami gazdaságaink a rendkívüli időjárás ellenére terven felüli nyereséggel zárták az elmúlt esztendőt, amit a jó szakirányításnak és a dolgozók áldozatkész, lelkiismeretes munkájának köszönhetnek. Hasonlóan jól helytálltak a gépállomások traktorosai is. Az állami gazdaságok, illetve gépállomások vezetői, a MEDOSZ helyi szervei elhatározták, hogy a legjobb dolgozókat jutalomként a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, Romániába és más baráti államba küldik 5—10 napra. Békés megyében eddig 130 külföldi utazásra adták be az igényt az állami gazdaságok és a gépállomások. A felsőnyomási állami gazdaság 30 dolgozót küld külföldre. 1 község lakosságának 99,6 százaléka termelőszövetkezeti tag Bucsán (Tudósítónktól) Nemrég tartottak tanácsülést Bucsán a tanácstagok. Ezen az ülésen Tóth Ferenc községi tanácselnök-helyettes a termelőszövetkezeti gazdálkodásról tartott tájékoztatót. Többek között elmondotta, hogy a község lakosságának 99,6 százaléka választotta a nagyüzemi gazdálkodást A községben csupán 6 egyénileg dolgozó gazda van, összesen 24 hold földdel. Beszámolójában foglalkozott a termelőszövetkezet feladataival, melyben különösen kihangsúlyozta a közös munka megszervezését. 9 ezer melegágy! ablak alatt nő a primőráru és a palánta A hazánkban elsőnek alakult sarkadi Lenin Termelőszövetkezetben évek óta egyik fő jövedelmi forrás: a kertészet. Jelenleg 9 ezer melegágyi ablak alatt nő a primőráru és a szabadföldi kertészet számára a korai palánta. A jól gondozott kertészetből a napokban hatezer csomó pirosretket szállítanak Prágába. A sarkadi Lenin Tsz egyébként több millió forint bevételre számít primőráruból és a szabadföldi kertészetből. „ ÜZEMBE HELYEZTÉK a békéscsabai új baromfikeltetőt Tegnap, február 8-án Békéscsabán a Szerdahelyi utcában épült Baromfikeltető Állomás első gépegységeit 26 ezer tenyésztojás berakásával üzembe helyezték. Három keltetőgépet töltöttek fel tojással. A tény észtojásokat a békéscsabai, a sarkadi, a gyulai tsz- ekből, valamint a mintaközségekből szerezték be. A jövő héten kedden újabb 7 keltetőgépet helyeznek üzembe, s azután pedig minden héten hét darab tízezres keltetőgép feltöltéséről gondoskodnak. A 9 millió forint beruházásból épült új üzemben az idén 1,2 millió csibét keltetnek. Fzeket termelőszövetkezeteknek adják át és a baromfifeldolgozó vállalat közvetítésével azokhoz az egyéni gazdálkodókhoz juttatják, akik csibenevelésre szerződtek. Szervezett terjesztésre kerülnek az állattenyésztési munkamódszerek Szombaton, február 11-én összeül a megyei álattenyésztési szak- bizottság. Megvitatják és összeírják a legjobb állattenyésztési módszereket és meghatározzák ezek elterjesztésének módjait. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának szakemberei már eddig is különféle, a mezőgazdaságban eddig kevésbé használt termelési módszereket írtak össze, melyeket elterjesztésre javasolnak. Ezek között szerepel többek között az orosházi Űj Élet Termelőszövetkezetben jól bevált és néhány közös gazdaságban jó eredményt hozó parabolatükrös baromfinevelési módszer is. Mezőgazdasági technikumi érettségivel és több éves gyakorlattal rendelkező brigádugró n ó in u so J< a t azonnali belépésre felvesz I az Orosházi Gépállomás
