Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-08 / 33. szám
1961. lebruar 8„ szerda NÉPÚJSÁfi 3 Az üzemegység-írnok Az őszi gabonavetések ápolásáról Egyszer rámköszönt egy ember a>z wteán, s három óra hosszáig hiába erőlködtem kitalálni, hogy honnan ismerem, fejfájásnál egyebet nem értem el. Bár az ilyen töprengés állítólag erősíti az emlékező képességet, az utóbbi időben inkább megkérdezem: hol is találkoztunk? Tóth Ilonától is mgekérdeztem, bár sudármagas termete, élénk tekintete, temperamentumos mozgása jó ismertető jei. — Gyomén, a kettőskönywiteli konferencián beszélgettünk egyszer, vagy két hónappal ezelőtt. — Most már emlékszem, könyvelő itt, az ecsegfalvi Egyetértés Tsz-ben. — Nem jól emlékszik — kacagott a húszegynéhányéves lányok vidámságával —, írnok vagyok az Egyetértés Tsz zsombéki üzemegységében. — S ehhez a beosztáshoz kettős- könyvviteli vizsga kell? — Nem kell. de tanulok. ■— Milyen iskolai végzettsége van? — Hároméves mezőgazdasági technikumot végeztem Szabadkígyóson, — Nem fényűzés, hogy Tóth Ilona ilyen képzettséggel üzem- egységímok? — kérdeztem Lévai Zsigmondtól, a tsz elnökétől. — Nem tudná azt betölteni egy nyolc átttUánost végzett kislány? — Nehezen. A zsombéki üzemegység egy közepes termelőszövetkezetnek megfelelő gazdasággal rendelkezik — hangzott á válasz. — Az írnok beosztása nem olyan egyszerű, mint amilyen a neve. Az üzemegység 2400 holdján 180-an dolgoznak, akiknek el fceK számolni a munkaegységét, nyilvántartani az előleget. Ezenkívül Ilonkára hárul a növénytermelés és az állattenyésztés minden számadatának nyilvántartása is. Ahhoz, hogy képet kapják az üzemegység gazdálkodásáról, Tóth Hona elsorolta: az állatállomány 72 tehénből, 362 hízómarhából, 86 borjúból, 64 anya- és 32 elöhasz kocából, 214 választási malacból, 395 anyajuhból, 390 jerke toklyó- ból meg 1176 törzsbaromfiból tevődik össze. Egy ilyen állatállomány szaporulatát, súlygyarapodását nem gyerekjáték összeállítani. — Az a kérdés, hogy szereti-e ezt a beosztást? — firtattam. — Szerintem növénytermesztési vagy állattenyésztési agronóm usként kellene dolgozzon vagy itt, vagy egy másik tsz-ben. — Szeretek ebben a beosztásban dolgozni. — Mióta írnokoskodik, hogy ennyire megszerette? — Éppen egy éve. Azelőtt vagy 6 hónapig üzemgazdász voltam a tsz-ben. Zsiga bácsi hozott át a községi tanácstól, ahol gazdasági felügyelő voltam. — Azt hiszem, az jobban szakmába vágott. — Nem mondom, szerettem ezt is. Ahogy elvégeztem a technikumot 1955-ben, a dévaványai községi tanácshoz kerültem felügyelőnek. Onnan az ellenforradalmárok küldtek el, s egy évig fizikai munkás voltam a Béke Tsz-ben. —• Nem jutott eszébe senkinek a maga technikumi végzettsége a Béke Tsz-ben? Nem lázongott tudása háttérbe szorítása miatt? — Apám volt a tsz elnöke, lehet, hogy ezért nem kaptam beosztást. De én sem kértem, szerettem dolgozni. — Fizikumát tekintve, bírta a kapát — jegyeztem meg tréfásan. — Mi a terve, brigádímok marad aztán is, ha eredményesen vizsgázik a kettős könyvvitelből? — Nem gondolkoztam még ezen, azt hiszem, ott maradok az üzemegységben. — Talán még férjhez is csak azzal a kikötéssel megy, hogy onnan nem mozdul ki. Vagy férjhez- menési szándékai nincsenek? — Van nekem, de nagyon megnézem, hogy kihez megyék. — Azt hiszem, hogy a legények is jól meggondolják, hiszen bőbeszédűségéhez jókora fizikai erő is párosul — mondtam évődve. ■— Valami tutyir-nmtyi legénynyel, aki erőben is, szellemi képzettségben is nem tesz túl rajtam, szóba sem állok — jelentette ki vidáman kacagva. — ki — Békés megye területén a kenyérgabona-vetéstervet nem teljesítettük, ezért a népgazdaság nem kapja meg tőlünk azt a kenyérgar bona-menny iséget, melyet beütemezett. Annak érdekeben, hogy e kiesést a iietőség szerint csökkentsük, .feltétlenül fontos, hogy a termelőszövetkezetek az őszi gabonák téli és tavaszi ápolási munkáit a legszakszerúbben végezzék el. Az ápolási munkák közül egyik legfontosabb feladat az őszi és téli esőzések következtében fellépett víz-elöntések megszüntetése. E vizeket barázdával, árkokkal minél előbb el kell vezetni a vetésről. Ott, ahol a táblának lefolyása nincs, szükség szerint a szivattyúkat is igénybe kell venni a vízelöntések megszüntetése érdekében. A hosszú, csapadékos ősz miatt sok, különösen korán vetett vetés erősen bokrosodott, buja fejlődé- sű. Az ilyen vetések esetleges vastag hótakaró alatt könnyen kapálhatnak, különösen, ha a hótakarón jégpáncél van. Az ilyen vetéseket állatokkal járassuk meg, vagy hengerrel törjük meg a jégpáncélt. Ami tehát az őszi vetések tavaszi ápolását illeti, tudnunk kell, hogy e vetések fejlődését az alábbi tényezők akadályozzák tavasszal: 1. A növény téli legyöngülése, 2. A hőmérsékleti változásokból eredő felfagyás, 3. Száraz, széles időjárás, 4. Az elgyomosodás. Ezek a tényezők legtöbbször együttesen jelentkeznek s csak a növényápolás fejlett agrotechnikád módszereivel tudjuk segíteni a növények fejlődését. Ezek a módszerek az alábbiak: Hengerez6s: Ha az éjjeli fagyok nappali felmelegedéssel váltakoznak, a talaj állandóan változó térfogata következtében a növény kiszakad a talajból. Ez különösen a sekély vetéseknél fordul elő gyakran. E kártétel hatása úgy csökkenthető, ha a fagyveszély megszűnése után a táblát több tagú símahengerrel megjáratjuk, mert ezzel a talajból kiszakadt gyökereket odanyomjuk a talajhoz. A hengerezést olyankor kell elvégezni, amikor már a fagyveszély elmúlt és a talaj nem ragad a hengerhez. Minél korábban tudjuk végezni a hengerezést, a felfagyás kártételét annál nagyobb mértékben csökkentjük. san segítő tudománynak ez a lebecsülése, s az a törekvés, hogy valamennyi tudóst szörnyeteggé változtassanak, hogy e tudósok az emberek tömeges pusztításához hozzanak létre eszközöket. Az imperializmus publicistái és teoretikusai beismerik, hogy egy új háború példa nélkül álló pusztítást hozna az emberiségre, ideértve az Egyesült Államokat is. Küzülük egyesek azonban nem hajlandók szembenézni az egyetlen realista alternatívával: a két rendszer békés együttélésével és versenyével. A nagy amerikai monopoltőkések és militaristák, akiket a haldokló rendszerekre jellemző szenvedély kerített hatalmába, egy nukleáris háború szakadéké ak szelére szeretnék taszítani a világot. Erre a hisztériára, amelyet a háborús pszichózis okozott, a következő a jellemző: októberben a grönlandi amerikai támaszponton a radar képernyője furcsa foltokat jelzett. Sajtójelentések szerint az információt elektronikus géppel feldolgozták, ami azt az eredményt adta, hogy ez „nagyszabású ballisztikus rakétatámadás, amely keletről jön, a célpont az Egyesült Államok”. Elhangzott a riadó, megkezdődött a pánik, a bombázógépeket előkészítették a háborúra. Egy nyugodtabb kanadai tiszt leellenőrizte az információt, s az hamisnak bizonyult... ♦ A vifágközvélemény ereje Az amerikai dolgozók egészséges erői küzdenek az imperialista körök agresszív irányvonala ellen. A demokratikus jogokért folytatott harc általában bizonyos fontos eredményekkel járt, a közvélemény hangulata pedig annyira megváltozott, hogy a fasiszta típusú „Amerikaellenes tevékenységet vizsgáló” bizottság sok helyütt nem tud többé működni. Az amerikai közvélemény jelentős körei támogatják a kubai népet, s ellenállnak a nagy business és képviselői ama próbálkozásainak, hogy e népre ismét rákényszerít- sék a gyarmati igát. A szakszervezetekben, a kulturális és tudományos körökben, a négerek között állandóan fokozódik a mozgalom a szocialista tábor országaival és népeivel való barátságért. Az Egyesült Államok közvéleményében végbemenő pozitív változásokban komoly szerepük van a békeszerető országok és népek erőfeszítéseinek. Az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának kiadásában megjelent „A fegyverkezés ellenőrzése” című cikkgyűjteményben William R. Frye, a Christian Science Monitor szerkesztője a következőket írta: „A világközvélemény óriási nyomása, amely például abban is tükröződött, hogy bizonyos határozatokat elsöprő többséggel szavaztak meg az ENSZ-ben, azt eredményezte, hogy a Nyugat számára elfogadhatatlanul költségessé vált szembehelyezkedni az átomfegyverkísérletek beszüntetésének követelésével”. A világközvéleménynek ez a megnövekedett nyomása, az anti- imperialista és antikolonialista harcot vívó összes erők gyarapodása, a szocialista országok nemzetközi erejének és befolyásának állandó megszilárdulása felbecsülhetetlen segítséget jelent azoknak, akik az Egyesült Államokban a békéért és a haladásért küzdenek. Nedves talajt nem szabad henge- rezni, mert ezzel a talaj szerkezetét tönkretesszük. Á hange rezes szükségességét az mutatja, hogy a talaj felső 3—5 centiméteres rétege erősen süpped és a növény könnyen kihúzható a talajból. A felfagyott vetéseken kívül hengerezzük azokat a vetéseket is, mélyeknek a talaja cserepes, ezt azonban nem sima, de több tagú hengerrel végezzük. Fogasolás: Az őszi esők és a téli hó hatására tavaszra az őszi gabonáink talaja összetömődött. Az ilyen ösz- szetömődött talaj nehezen melegszik fel, levegőtlen s ennek következtében a talajélet nehezen indul meg benne. Ezt a jelenséget fogasolással szüntetjük meig. A fogaso- iás célja a növények életenergiájának fokozása, a morzsalékos »talajszerkezet megtartása, a gyomirtás és a növények bokrosodásá- nak előmozdítása. A fogasolás segítségével a növények közötti földet megparhanyítjuk, a növény gyökeréhez levegőt juttatunk, s ezzel a növények fejlődéséhez kedvező körülményeket teremtünk. A fogasolás indítja meg tavasz- szal a hasznos talaj baktériumok erősebb működését, aminek eredményeképpen nagy mennyiségű nitrogénnel gazdagítják a talajt. A fogasolás feladata továbbá a talajfelület porhanyítása is. A fogasolás ideje akkor érkezik el, amikor a növény gyökérzete jól megerősödött, a vegetáció megindult, az éjszakai fagyveszély elmúlt és a talaj kellően felmelegedett. A fogasolással tavasszal nem szabad sietni, de elkésni sem. Óvakodjunk a gyenge vetések korai fogasolásától. A hemgerezés után minden esetben fogasoljunk. Könnyű fogast használjunk és a talaj kötöttsége, tömődöttsége és a növény fejlődési állapota szerint terheljük meg. A terhelés nagyságát előzetes helyszíni próbával kell eldöntenünk. A talajhoz jól idomuló többágú és élesfogú fogasboronával végezzük el ezt a munkát, még tökéletesebb azonban a küllős-kapa. Ezért ahol e szerszám rendelkezésre áll, elsősorban ezt vegyük igénybe. A fogasolást mindig a növénysorok irányában végezzük, mert ellenkező esetben sok növényt kitép a fogas. A tavasszal megfelelő időben és jól végzett fo- . gasolás hatására a növényzet már néhány nap múlva erőteljes fejlődésnek indul. Tapasztalatok szerint a jó fogasolás hatására a kalászosok termése 15—20 százalékkal növekedhet. Gyomirtás: Növényeink legveszedelmesebb ellenségei a gyomok. Területet, táplálóanyagot, nedvességet vonnak el kultúrnövényeink elől. Gyorsabb növekedésükkel gazdasági növényeinket elnyomják, fejlődésükben akadályozzák és mind mennyiségben, mind minőségben rontják kultúrnövényeink hozamát. Ezért minden eszközzel irtanunk kell a gyomokat vetéseinkből. E munkában igen nagy segítséget jelent a tsz-eknek a hormon- hatású gyomirtó vegyszerek alkalmazása. E vegyszerek a kétszikű növények szervezetében felszívódva, a növényt fokozott élet- működsére serkentik, a gyomnövények néhány nap alatt elpusztulnak. A hazánkban használatos „Dikomirt” nevű gyomirtó vegyszer akkor fejti ki a legnagyobb hatást, ha a gabona nem nagyobb 15—22 centiméternél, a hőmérséklet 16 C fokon felüli és napsütéses időjárás uralkodik. Veszélyes permetezni a 22 centiméternél nagyobb gabonát, ugyancsak nem ajánlatos permetezni eső előtt, mert az eső a permetdevet lemossa a növényről. Megyénk területén a meglévő növényvédelmi gépekkel a vegyszeres gyomirtási igénynek csak mintegy 1/6-át lehet elvégezni* ezért a tsz-eknek fel kell készülniük arra, hogy kézierővel is végezzenek gyomirtást.Fejtrágyázás: Megyénk tsz-ei felismerve a gabonafélék fejtrágyázásának gazdaságosságát, nagy műtrágya- igényekkel lépnek fel. A rendelkezésünkre bocsátott műtrágya a fej trágyázandó terület töredékére elegendő csupán. Ezért a kevés műtrágyát úgy használjuk fel, hogy a hatása minél nagyobb mértékben érvényesüljön. Az a javaslatunk, hogy a műtrágyával ne „sózzuk” a talajt, hanem inkább kisebb legyen a mütrágyázott terület, de nagyobb adagot használjunk. Másik fontos tényezője a műtrágyák érvényesülésének a minél korábban való kiszórás A növény azt a tápanyagot hálálja meg a legjobban, mely a vezetáció megindulásakor már rendelkezésre áll. Ezért a fej trágyázás első részét még a tél folyamán végezzék el a tsz-ek, hótakaró nélküli fagyott talajon. Ez különösen a külföldi búzáknál fontos. Az őszi gabonák ápolásához tartozik a gabonafutrinka lárvájának, a ejócsároló megjelenésének a figyelése és az ellene való védekezés. Erre az év tavaszán különösen nagy szükség van, mert a tsz-területek táblásítása következtében gabona gabona után került elvetésre már több éven kérésztől. Ezeket a területeket az átlagosnál sűrűbben kell felülvizsgálni és a kártevő jelentkezésekor a védekezést azonnal elvégezni. A termelőszövetkezeti vezetők és tsz-tagok a növényápolási munkák szakszerű elvégzésével is biztosíthatják a minél nagyobb gabonatermést. Megyei Növénytermesztési Szakbizottság Két év alatt csaknem háromszorosára nőtt a Vöröskereszt-tagok száma A napokban tartotta vezetőségválasztó taggyűlését Békéscsabán a IV. kerületi Vöröskeresztszervezet. A gyűlésen Árvavölgyi Jánosné városi titkár megnyitó szavai után Facsinai Dezsőné alapszervi titkár számolt be a két év munkájáról. Elmondotta többek között, hogy a tagság létszáma két év alatt több mint kétszeresére emelkedett. Az elmúlt évben szerveztek egy egészségügyi állomást, több előadást tartottak és tanfolyamot is szerveztek. A Vöröskereszt-aktívák részt vettek a tisztasági mozgaloméban is. A kerületben 12 lakóház kapta meg a „Tiszta udvar — rendes ház” címet. Segítik a véradó mozgalmat is: eddig több mint 90 véradó van a kerületben. Az előadó a feladatokról szólva elmondotta, hogy fokozottabb gonddal törődnek az általuk patronált Kulfch Gyula Termelőszövetkezettel. A kerület- ben még e hónapban szerveznek egy házi betegápolási tanfolyamot; Tovább erősítik az alapszervezetet új tagok beszervezésével is.