Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-04 / 30. szám
1961. február 4., szombat NÉPÚJ SÁi tt 3 Hol maradt az adott szó teljesítése? Új területekre terjesztik ki a mezőgazdasági nagyüzemek fiataljainak versenyét A KISZ Központi Bizottsága, a MEDOSZ elnöksége és a földművelésügyi miniszter közös határozatot hozott a mezőgazdasági üzemekben és a termelőszövetkezetekben dolgozó falusi fiatalok 1961. évi versenyéről. 1961-re is meghirdették az immár hagyományos versenyeket, így a termelőszövetkezetek kukoricatermelő ifjúsági munkacsapatainak, silózó brigádjainak, az állami gazdaságok hasonló területen dolgozó fiataljainak, s külön a hibridkukorica-vetömagter- mclök versenyét. Zászlóval jutalmazza a KISZ a gépállomások és az állami gazdaságok legjobb ifjú traktorosát. A kukoricatermelők versenyét az idén kiterjesztik a falusi KlSZ-szer- vezetekre. Üj verseny indul a szövetkezeti baromfitenyésztők, tehenészek, fejőgulyások és sertéstenyésztők számára. Ezenkívül, mivel az elmúlt években a termelőszövetkezetek gépparkja is nagymértékben gyarapodott, az idén már a termelőszövetkezetek legjobb ifjú traktorosát is megjutalmazzák. A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén megyénk I960, évi termény, és állatfelvásárlásá- sának alakulását vitatták meg. Majd pedig azt, hogy mit kell tenni, ha a megye nem akar szégyenkezni ebben az évben is az ország előtt. Nem kevesebbről volt itt szó, mint arról, hogy a megye, avagy megyénk jó néhány termelőszövetkezete egy-két terményféleség kivételével 1960-ban nem teljesítette az állammal szembeni kötelezettségét. Több termelőszövetkezet vezetője, helyenként a tagság megkérdezése nélkül — hogy csak a kukoricát említsük — olyan mennyiségre kötött a múlt év tavaszán az állammal szerződést, melyről mára szerződéskötés előtt úgy vélekedett: nem sok remény van annak teljesítésére. Azonban mégis leszerződött az általa is bizonytalannak látott mennyiségre. Sőt, némely helyen vitába is szálltak a szerződtető vállalat munkatársaival, amikor azok keresték a leszerződött terményféleségre a biztosítékot. Mi van a szerződés mögött Ezek után bárki kérdezhetné: miért kötöttek ezek a szövetkezetek vezetői olyan mennyiségre szerződést, melynek teljesítése már a kukorica elvetése előtt tel- jesíthetetlennek látszott? Hogy erre magyarázatot kapjunk, tudni kell: a rendelet értelmében minden 1,5 mázsa leszerződött kukorica után egy mázsa vegyes műtrágya jár a termelőszövetkezetnek. De ami a lényege az egésznek: a leszerződött kukorica mennyisége után járó műtrágya felét már előre, a vetést megelőzően megkapják. És minél több kukoricára kötnek szerződést az állammal, annál több az a műtrágyamennyiség, amit előleg címen megkapnak. (Arról nem is beszélve, hogy — s erre megannyi példa van — a múlt évben is a kukoricára szerződést kötött, de vállalt kötelezettségét csak részben vagy egyáltalán nem teljesítő szövetkezetek más növényekhez használták fel az előlegezett műtrágyát.) Ugyanakkor több helyen „megfeledkeztek” a kukorica leszállításáról, mely után a műtrágyát kapták. A gyulavári Lenin Hagyatéka például 700, a mezőkovácsházi Űj Alkotmány 1500, a békési Kossuth Tsz vezetői pedig 900 mázsa kukoricára kötöttek szerződést. Az állam bizalmat is előlegezett, s még a vetés előtt megkapták a leszerződött kukoricamennyiség után járó műtrágya felét. S e három szövetkezet a bizalom „viszonzásául” egy cső kukoricát sem adott a népgazdaságnak. Kötelességtel iesítés helyett kölcsön Nem haszontalan arról sem szólni, hogy a gazdálkodásáról jó hírnévben álló és országosan is jól ismert sarkadi Lenin Termelőszövetkezet 5000 mázsa, a sar- kadfceresztúri Egyetértés — igaz, műtrágyát nem kértek — 4500 mázsa, a tar hősi Kossuth vezetői 700 mázsa kukoricára kötöttek szerződést. A három termelőszövetkezet közül csak a tarhosi Kossuth Tsz adott az államnak 488 mázsa kukoricát a leszerződött mennyiségből. A sarkadi Lenin és a sarkadkeresztúri Egyetértés egyáltalán nem teljesítette kötelezettségét, Ugyanakkor a sarkadi Lenin Tsz nemrég kért 250 mázsa kukoricát kölcsön az államtól. A tarhosi Kossuth Tsz pedig mit- sem törődve az adott szó megtartásával, a közös jószágállomány egész évi takarmányozásával, munkaegységenként 7 kilogramm kukoricát osztottak a tagoknak. S most ott tartanak, hogy bajok vannak a közös jószágállomány takarmányozásával. E tanácskozáson tudtam meg, hogy 1960-ban a 736 vagon leszerződött kukoricából csak 425 vagonnyit teljesítettek termelőszövetkezeteink. Igaz, több termelőszövetkezet adott szavát a szerződések aláíráBefeieződött a nyúlás fácánkakas-vadászat A rendkívül enyhe időjárás miatt a nyúl vadászati idejét országosan. a fácánkakasét pedig négy alföldi megyében január 31- ig meghosszabbították. Most a vadásztársaságok területein mindenütt elnémultak a puskák, s a következő hetekben már csak hár lóval foghatják ezt a két értékes avróvadat. hogy élve erportáliáík, illetve más, .hazai tájakra küldjék vérfelfrissítés végett. (MTI) &a után, vállalt kötelezettsége teljesítésével bizonyította. Ezt tették a mezőberényi Aranykalász, a fü- zesgyarmati Vörös Csillag, a gyomai Győzelem, a békési Október 6 és még több termelőszövetkezet gazdái és vezetői. A múlt évi fogyatékosságok, melyek termelőszövetkezeteink egy részénél a vezetők helytelen szemléletéből következtek, még javában éreztetik kedvezőtlen hatásukat, s máris itt az újabb tennivaló: az ez évi termény- és állatféleségek szerződéskötésének időszaka. Okulva a múlt évi sikertelenségből, ebben az évben ezt a feladatot úgy kell megoldani, hogy ilyen értelemben is kijussunk a kátyúból. Vagyis termelő- szövetkezeteink vezetői. gazdái mérjék fel egy-egy terményféleségnél még a szerződéskötés előtt bíróképességüket, s úgy vállaljanak, hogy adott szavukat teljesítsék is. Vajon ilyen tekintetben kedvezőbbek-e a kilátások most? Sajnos, nem. Hogy mennyire nem, azt ugyancsak a végrehajtó bizottsági ülés érzékeltette. A szertelen szemlélet újra jelentkezik A múlt évi helytelen szemlélet a „csak azért szerződünk, hogy műtrágya- és egyéb kedvezményekben részesüljünk” elmélet most ismét jelentkezik. Csak néhány példa az adott szó, a népgazdaság érdekeit figyelmen kívül hagyó nézet bizonyítására. A csaknem 8 ezer holdas eleki Lenin Tsz vezetői előzetesen 50, a mezőkovácsházi Űj Alkotmány 30, a tótkomlós! Viharsarok 27 vagon kukorica leszerződését ígérte. Mindhárom tsz vezetője azonban csak ígérte, mert nem sokkal később, amikor az előzetes megbeszélést követően a leszerződésre ígért mennyiség után megkapták az előlegezett műtrágya felét, már a végleges szerződéskötéskor az eleki Lenin csak 20, a mezőkovácsházi Üj Alkotmány 10, a tótkomlós! Viharsarok Tsz vezetői pedig csak 9 vagon kukoricára kötöttek szerződést. A megye termelőszövetkezetei előző megállapodások szerint novemberben, decemberben 761 vagon kukoricára ígértek szerződés- kötést 1961-re. A végleges szerződésekben azonban 323 vagonnal kevesebbre kötöttek. Ha már mo6t, a szerződéskötéseknél ilyen huzavona s ilyen felelőtlenség tapasztalható, vajon mi lesz a vállalt kötelezettség teljesítésekor? Az ilyen termelőszövetkezetek vezetőin, gazdáin most a sor. hogy magukba nézzenek, mérjék fel lehetőségeiket. A kormány minden erejét megfeszíti, hogy hónapról hónapra több gép kerüljön a termelőszövetkezetekbe, melyek egy részét éppen kukorica ellenében tudja megvásárolni más országoktól. De hogyan tud a kormány több gépet adni, ha termelőszövetkezeteink nem szerződnek erejükhöz mérten, sőt az ország belső szükségletére kukoricát kell importálni? Népgazdasági érdek = szövetkezeti érdek Bőven van tennivaló a napra- Lorgó-szerződéskötések körül is. melynek termesztését a párt és a kormány ott szorgalmazza, ahol a kenyérgabona-vetéstervet a múlt év őszén nem teljesítették. A kormány a múlt évi 270—310 forintos mázsánkén ti árat 370—430 forintra emelte fel. Ezt abból a meggondolásból tette, hogy találják meg számításukat termelőszövetkezeteink a napraforgó termesztésével is ugyanúgy, mintha kukoricát termelnének. A tények ismeretében meg is találják számításukat. Hiszen egy holdon tíz má2sa napraforgó megterem. Ez 4300 forint. Ez persze csak egyik oldala az éremnek, mely közvetlenül érinti a szövetkezeteket. A másik oldalon van a népgazdaság érdeke, amit nem lehet elválasztani a szövetkezetek érdekeitől. A napraforgóolaj nagyszerű és sokat élő valuta a népgazdaság számára. Az étolajért egy sor országtól mezőgazdasági gépeket kap hazánk, melyek közvetlenül segítik termelőszövetkezeti parasztságunk munkáját, a nagyob terméshozam elérését. így függ tehát össze termelőszövetkezeteink és az állam érdeke nemcsak a kukorica, hanem a napraforgó és más egyéb termények termesztésével i6. A szerződés teljesítése politikai kérdés Ismert dolog, hogy néhány héttel ezelőtt a termelőszövetkezeti mozgalom uralkodóvá lett megyénkben is. Ezzel azonban még csak egyik részét valósítottuk meg feladatainknak. Most egy időben jelentkezik a sokat emlegetett kettős feladat: megszilárdítani termelőszövetkezeteinket, de úgy, hogy a termésátlag is fokozatosan növekedjék. Nos, e kettős feladat egyik részét képezik — méghozzá nem is a kisebbik részét —, hogy ez évi szerződéses termény- és állatfelvásárlásunkat teljesíteni tudjuk, hogy többet tegyünk az ország asztalára, mint 1960-ban. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha tanácsi és felvásárlási szerveink sokkal többet tesznek a szerződés- kötésekért. A múlt évben ugyanis tanácsi vezetőink, de a felvásárlási szervek hasonlóan, sokszor csak szemlélői voltaik annak, hogy a termelőszövetkezetek egy része tizedrangú feladatnak tekintette az állam, a népgazdaság érdekeit. S ennek az volt, sőt még jelenleg is az a magyarázata, hogy amíg tanácsi szerveinknél a közömbös szemlélődés lett úrrá, felvásárló, s a termelőszövetkezetekkel szerződést kötő szerveink az esetek többségében nem politizáltak, nem használták ki a kínálkozó szövetkezeti közgyűléseket, igazgatósági üléseket. Sokszor csak a mindenáron való számszerű eredményekre törekedtek. A helyesen alkalmazott meggyőző szavaik hiánya így aztán sok tekintetben hozzájárult a jelenlegi helytelen szemlélet kialakulásához. Közös feladata tanácsi és felvásárlási szerveinknek, hogy ez a szemlélet megváltozzék. Csak így iutunk tovább el oda, hogy adott szavát ebben az évben minden szövetkezeti vezető betartja, úgy, mint néhány szövetkezet gazdái és vezetői tették azt már 1960-ban Termelősxövetkexetek ! A MEGYEI TERMÉNYFORGALMI VÁLLALAT JÁRÁSI KIRENDELTSÉGEI kedvező feltételek mellett megkezdték az 1961. évi termésű SÖRÁRPÁRA a terményértékesítési szerződések kötései A szerződéskötés az alábbi előnyöket biztosítja. A szerződést kötő termelőszövetkezetek a termény átadása időpontjában érvényes, takarmányárpára megállapított szabadfelvásárlási árnál mázsánként 98 Ft-tal MAGASABB ÁRAT KAPNAK Ez az ártöbblet magában fbgial.ru a 20 forintos szerződéses és 50 forintos minőségi, valamint legalább 150 q szállítása esetén a 28 Ft nagyüzemi felárat. A sörarpáira terményértékesítési szerződést kötő termelőszövetkezetek a tavaszi nemesített vetőmag-akció során előnyben részesülnek. A magas ár és a vetömagj u itatás mellett a megkötöm szerződés alapján a termelőszövetkezetek rövidlejáratü bankhitelt is igényelhetnek Érdeke minden termelőszövetkezetnek a szerződésben biztosított előnyöket kihasználni és sörárpa minőségben várható tavaszárpa termésfeleslegének értékesítésére szerződést kötni. MEGYEI TERMÉNYFORGALMI VÁLLALAT hogy a Nyugat es Kelet közötti, ai fftólag athictelhatal+am eöentetel mégis csak áthidalják.” A Münchenben megjelenő „Süddeutsche Zeitung” közölte a Liberális Diákszövetség bonni egyetemi csoportja elnökének levelét, amelyben többek között ezt írja:,.Magam is ott voltam a teremben. Vajon ki ért ilyen kiválóan ahhoz, hogy a kommunistáéi lenes hadjáratot a szövetségi köztársaságban hisztériás őrületté fokozza? ... Egy kérdés nyitva marad? Vajon kinek s mi célja volt a marburgi eseményekkel?” Hogy kinek volt célja — azt Thedieck, a Lemmer-minisztórium államtitkára, már bevallotta. Egy rádióbeszédben elismerte, hogy a marburgi fasiszta kirohanásokat Bonnban szervezték. Thedieck a „Tag” című lap szerint a Dieckmann dr. elleni gyilkos fenyegetésekkel kapcsolatban kijelentette: „A kommunistáknak nem szabad csodálkozniok, ha szítják a velük szembeni gyűlöletet”. Dieckmann dr. fejtegetései... A „Frankfurter Rundschau” című nyugatnémet lap tömegével kapott leveleket olvasóitól, amelyekben a hivatalos uszító kampánnyal ellentétben örömmel üdvözölték az NDK népi kamarája elnökének meghívását a szövetségi köztársaságba Maria Häffner altenhasslaui (Hessen) lakos többek között azt írja levelében: „Van_ e még egy téma, amely jobban érintene bennünket, mint az a kérdés, milyen reális lehetőségek vannak a német újraegyesítésre? Ha a szövetségi köztársaság pártpolitikusai ennyire félnek Dieckmann úr fejtegetéseitől és az azokból adódó vitától, akkor szomorúan fest a mi demokráciánk.” Balkus Imre A Bánya- és Epítőanyagipari Egyesülés minden mennyiségben átvesz porszenet, melyet már kályhái ütésre felhasználni nem tudnak. Ajánlat és felvilágosítás Békéscsaba, Sztálin út 50. Telefon: 25—16.
