Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-28 / 50. szám
IS61. február 38., kedd NÉPÚJSÁG 3 Kettős ünnep a Szarvasi Ruházati Ktsz-ben Eddig 2 millió 3 eser csibe nevelésére kötöttek szerződést megyénkben Kettős ünnepet ült február 25- én a Szarvasi Ruházati Ktsz vezetősége és tagsága. A szövetkezet 10 éves fenr / dsát és az 1960-as év termelési eredményeit ünnepelték. A járási tanács dísztermében megtartott közgyűlésen fehéren terített asztalok mellett foglaltak helyet a ktsz vezetői, a tagság és a vendégek. Ott volt Rózsa Béla elvtárs, a járási tanács titkára, Marik Mihály, községi tanácselnök, Lajtai Zoltán és Várnai Tí- borné, az OKISZ-labor képviselője, Goldberger János a KISZÖV- töl és más szervek vezetői. A 10 év munkájáról és eredményeiről Kovács András elnök számolt be, aki a megalakulás óta vezeti a szövetkezetét. Beszámolójában többek között elmondotta, hogy 10 évvel ezelőtt 21-en kezdték a közös munkát és azóta a tagság létszáma ennek többszörösére növekedett. A szövetkezet vagyona évről évre gyarapodott és 1958-ban elérte az egymillió forintot. Ma már csaknem másfélmillió forintos a szövetkezet összvagyona. A beszámolóban Kovács elvtárs részletesen ismertette az 1960. évi eredményeket és elmondotta, hogy a szövetkezet középüzemmé fejlődött. Ismertette az 1960. évi tervet is, amelyet 100,2 százalékra teljesítettek. Majd megemlékezett 'a szövetkezet idős tagjairól, akik nyugdíjba mentek vagy a közeljövőben mennek. Meleg szeretettel beszélt ezekről a tagokról és azokról is, akik alapító tagjai voltak a szövetkezetnek és a mai napig is ott dolgoznak. Beszédének befejező részében foglalkozott a szövetkezet további feladataiAz újszalontai Béke Termelő- szövetkezetben több mint 900 birkát tartanak. A múlt évben már építettek egy 600 férőhelyes hoL t dél-koreai nép látva északi testvéreik nagyszerű eredményeit, egyre tudatosabban küzdenek azért, hogy maguk is lerázzák az imperialista bilincseket. A 15 éve tartó amerikai imperialista gyarmati uralom, mely a japán imperializmus helyébe lépett, Dél-Koreát a társadalmi és gazdasági élet minden területén katasztrofális helyzetbe sodorta. Nagymértékben csökkent a termelés és a lakosság közül munka- nélküliek és részleges munkanélküliek száma Dél-Koreában már a munkaképes lakosságnak több (mint a felét teszi ki. Azonban a munkalehetőséggel rendelkező munkások is a legminimálisabb létfenntartási költségek egyharma- dát el nem érő éhbért kapnak, sőt az a helyzet, hogy ennek kifizetése is több hónapon át elmarad. A falvakban, melyek a súlyos éhínség területévé váltak, jelenleg 3—4 millió élelmiszer nélküli paraszt van és évről évre nő azoknak a száma, akik elhagyva otthonukat, bolyonganak az országutakon. A dél-koreai nép, mely számúm már tűrhetetlenné vált az amerikai imperialisták agresszív politikája és hosszú ideig tartó gyarmati uralma, végre hősies ellenállásra sorakozott fel a szabadságért, demokráciáért és létjogaikért. JT nnek a helyzetnek megfelelően a Koreai Munkapárt Kim ír Szén elvtárs vezetésével olyan politikai irányvonalat dolgozott ki, mely egyrészt arra irával. A beszámoló után Maróthi Lászlóné főkönyvelő ismertette az 1960-as év mérlegét. Többek között elmondotta, hogy a múlt évben 32 900 férfiinget, 27 374 gyermekruhát és ezen kívül még több más cikket gyártottak. A szövetkezet az elmúlt évben saját erőből épített vikendházat, vásárolt televíziót, könyvtárat létesítettek és rádiót vásároltak. A mérlegbeszámoló után az ellenőrző bizottság, a szövetkezeti bizottság és a munkavédelmi, valamint szakszervezeti bizottság beszámolója következett. A 10 éves évforduló alkalmából több táviratot is kaptak, amelyeket az ünnepségen olvasott fel az elnök. A résztvevők közül igen sokan szóltak hozzá, többek között az alapító tagok is, akik különösen ismerik a szövetkezet fejlődését. Többen bírálták a szövetkezet vezetőségét és javasolták, hogy jobb kapcsolatot alakítson ki a tagsággal. Beszéltek a munka jó megszerve- séséről is és az anyagok folyamatos elszállításáról. A beszámoló és a hozzászólások elhangzása után az alapító tagok jutalmat és oklevelet kaptak tízéves munkájukért. Többek között Kovács András elnök, Oncsik Györgyné, Sel- meczi György, Babák Mihály, Ki- szely Györgyné, Kozsuh Pál és mások. Az ünnepség után vidám műsorral szórakoztatta a résztvevőket a szövetkezet kultúrcsoportja, melyben egyfelvonásos jeleneteket és monológot adtak elő a szövetkezet életéből. A 10 éves évfordulót vidám vacsorával, tánccal fejezték be. • K. J. dályt. Ebben az évben újabb 600 férőhelyeset építenek. A tsz egyik biztos jövedelemforrása a birka- tenyésztés. nyúl, hogy összetömörítse dél- és észak valamennyi hazafias és demokratikus erőit, hogy megszervezze és keresztülvigye az amerikai imperialisták agresszív politikája elleni harcot, másrészt pedig, hogy megteremtse Korea békés egyesítésének alapját, a szilárd forradalmi demokratikus bázist. A párt felhívással fordult a néphez, hogy indítsanak harcot a dél- és észak-koreai összválasztá- sok megtartásáért. Ha ezt a délkoreai államférfiak nem fogadják el, arra az esetre javasolta a párt, hogy az égető nemzeti probléma átmeneti megoldásaként jöjjön létre konföderációs rendszer dél és észak között. Ha dél ezt sem fogadja el, akkor meg kell szervezni legalább az üzleti körök képviselőiből álló tisztára gazdasági bizottságot, hogy ezúton biztosítva legyen a két országrész közötti árucsere, kulturális csere és a nép szabad közlekedése — mondja a javaslat. Dél sok millió parasztjának a krónikus éhínségtől és nyomorúságtól való megmentése érdekében Észak-Korea kormánya az együttműködés létrejöttének esetében nagymértékű gazdasági gazdasági támogatást ajánlott fel. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya javaslatot tett, mely szerint Dél-Korea összeomlott gazdasága helyreállításához 1962- től kezdődően saját berendezésével és technikájával délen gyárakat építenek fel és ellátja Dél- Koreát a gazdaság fejlesztéséhez szükséges nyersanyagokkal, hajKét-három évvel ezelőtt nem ismerték a baromfinevelés jövedelmezőségét megyénkben. Ritkaságszámba ment az olyan tsz, ahol 300—400 baromfi volt. Törzsbaromfi jóformán alig akadt. Termelőszövetkezeteink az utóbbi időben egyre inkább megkedvelték a baromfinevelést. Ma már szinte alig van tsz, amely ne foglalkozna vele. A legtöbb tsz-ben van törzsállomány és évente tízezer számra nevelnek csirkét, pulykát, kacsát, libát. A napokban felkerestük Meszjár György elvtársat, a Békéscsabái Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatóját és megkértük, nyilatkozzon a tsz-ek baromfineveléséről. Tudvalévő, hogy a Barnevál ma már nemcsak a felvásárlással foglalkozik, hanem a naposcsibe-kihelyezést és a szerződéskötést is végzi. — Milyen nehézségek akadályozták a napí-fsibe kihelyezését az elmúlt évben ? — A naposcsibe-kihelyezéssel vállalatunk csak január elseje óta foglalkozik. Az elmúlt években három gazdája is volt, akik a maguk területét igyekeztek ellátni naposcsibével. Persze azért mi is tudtunk arról, hogy melyik község, vagy termelőszövetkezet kapott kiscsirkéket. A szerződést mi kötöttünk a tsz-ekkel. Most már január elsejétől a napos csirke-igénylés is nálunk történik. Naponta kapjuk a termelőszövetkezetektől a megrendelést és azokat igyekszünk is kielégíteni. Az elmúlt években sok nehézségbe ütközött az igények kielégítése. Ugyanis a megyéből csak négy járás tartozik hozzánk, négy pedig Hajdú-Bihar megyéhez. A négy Békés megyei járásból 79 termelőszövetkezettel vagyunk szerződéses viszonyban. A 79 termelőszövetkezet naposcsibe-ellátását csak a békéscsabai keltetőállomásról tudtuk biztosítani. A negyven keltetőgép nem tudott annyi naposbaromfit adni, ameny- nyi az igény volt. Ezért szinte az landó lakásokat építeni és a parasztság terheinek megszüntetéséhez is segítséget nyújt, ha a demokratikus követeléseknek megfelelően délen végrehajtanák a földosztást. Jelenleg a Legfelsőbb Nép** gyűlés mostani javaslatai miatt az amerikai imperialisták és azok zsoldosai körében mélyreható nyugtalanság és félelem uralkodik és mindénáron igyekeznek megakadályozni a dél-kóreai nép körében ezen javaslatok beható erejét. ■ Sajnos egy cikkben lehetetlen tolmácsolni mindazt, melyet kedves koreai vendégünk elmondott országuk gazdasági, politikai helyzetéről és arról a nagyszerű javaslatról, melynek csak kis részletét ismertettük. Azt azonban kiragadott szavaiból is láthatjuk, hogy a koreai nép nem áll meg, amí& ki nem űzi közös ellenségét, az amerikai imperialistákat és el nem éri hazája békés egyesítését. A békés egyesítés megvalósításáért elindult mozgalom gyorsan terjed a dél-koreai tömegek körében, a mozgalomnak délen központi szervei alakulnak. Az imperialistáknak egyre nehezebbé válik a helyzetük és hamarosan eljön az idő, amikor a történelmet formáló nép ereje ellenállhatatlanul elsöpri az imperializmust és az egész országban megteremtik a kizsákmá- nyolásmentes társadalmat, melyben nincs többé éhezés, nyomor, jogf osztottság. B. Z. I egész ország területéről hoztunk be naposcsirkét, amely sok hátránnyal járt. Évente mintegy más- félmillió naposbaromfit hoztunk. Az elmúlt évi nagyarányú elhullás egyik okát ebben keressük. Az idén már jobb lesz a helyzet, hiszen nemrégen újabb 20 gépes, modern csibekeltetővel gazdagodott Békéscsaba. De az igényeknek így is csak 60—70 százalékát tudjuk kielégíteni. — Mi a helyzet a víziszárnyasoknál? — Szinte siralmas. Kacsát, libát jóformán semmit sem keltetünk. A csabai keltetőállomás 12 ezret vállalt, 48 ezret pedig más megyéből, főleg Dunántúlról hozunk be. Szinte érthetetlen az, hogy az Alföldön nem tudunk elegendő viziszámyast nevelni, amikor itt a baromfi hazája. Pedig nagyon kifizető a víziszámyas is. Különösen a pecsenyekacsa, amely ellentétben a víziszámyas elnevezéssel, egyáltalán nem igényéi csak any- nyi vizet, amennyit megiszik. Nagyon jó volna, ha a megyei tanács a keltetőállomások létrehozásával ezt is figyelembe venné és erre speciál keltetőgépeket is beállítana. A víziszámyas gyarapodása sokkal lassúbb. Egy lúd évente 10—12-t tojik, a kacsa 20—24-et, ezért szaporodása lassúbb ütemű. Az ősszel már gondoltunk arra is, hogy gyarapítjuk a víziszámyas törzsállományát, ezért a termelőszövetkezetnek átadtunk 1520 libát és 490 kacsát. — Melyik termelőszövetkezetben volt jó és milyen jövedelmet jelentett tavaly a baromfinevelés? — Azok a termelőszövetkezetek, amelyekkel szerződésben állunk, többé-kevésbé jól láttak hozzá a baromfineveléshez. Nagyon szép baromfit neveltek a füzesgyarmati termelőszövetkezetek, a békéscsabai Május 1, a Petőfi, az újkígyósi Aranykalász és a gerlai Magvető, a telekgerendási Vörös Hajnal Tsz, de lehetne sorolni tovább. A telekgerendásd Vörös Hajnal talán a legkisebb elhullás! százalékkal nevelte fel a csirkéket. Ott kiszámítottuk, hogy egy kiló csirke önköltsége 16 forintba került. A vállalatunk átlagban a nagyüzemi felárral együtt több mint 25 forintot fizetett kilójáért, s így csaknem 10 forint kilónkénti tiszta jövedelmet jelentett a tsz-nek. Nagyon meg voltunk elégedve a gerlai Magvető Tsz-szel, amely a pulykatenyésztésben tűnt ki. A múlt év július útóján adtunk nekik úgynevezett sarjú-pulykát, és ez év januárban gyönyörű, elsőosztályú árut adott át. A füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-től az elmúlt évben 270 mázsa vegyesbaromfit hoztunk el, és több, mint 600 ezer forintot fizettünk nekik. Csak pulykáért 220 ezer forintot. A pulyka 100 ezer forint tiszta jövedelmet jelentett. Felneveltek az elmúlt évben 20 ezer csirkét, 2454 pulykát, 371 kacsát és 90 libát. A jó példák mellett azonban akadnak rosszak is. Egy pár termelőszövetkezetben még úgy nevelték a baromfit, ahogyan azt a kisüzemben megszokták. Rossz volt az elhelyezés, nem volt megfelelő táplálék, s ezért nagy volt az elhullás. Megyeszerte mintegy 21 százalék volt az elhullás. Rosz- szul gondozták a baromfit a gyulai Béke, a békéscsabai Vörös Október, a békési Október 6, a me- zőberényi Előre és Vörös Csillag Tsz-ben is. Az említetteknél a férőhely-hiánnyal is baj volt. — Az év első két hónapjában volt-e igénylés és mi akadályozza a téli esírkenevelést? A téli csirkenevelés még nem olyan elterjedt, mint ahogyan ml szeretnénk. Ez talán a nem elegendő férőhelynek tudható be. Igaz, körülményesebb a téli nevelés, mert a kellő fényt, meleget biztosítani kell. Ezek a lehetőségek még nem mindenütt vannak meg. .Pedig kifizető a téli és a koratavaszi csirke. Eddig csaknem százezer naposcsirkét adtunk ki, Ahogyan közeledünk a tavasz felé, úgy gyarapszik a megrendelés is. Az idén eddig 2 millió 3 ezer csibére szerződtünk le. — Meszjár elvtárs szerint melyek volnának azok a fontos tennivalók, amelyek megvalósításával több baromfit tudnánk nevelni? — Elsősorban növelni kellene a keltetőállomások számát. A békéscsabai mellett, a mi területünkön 3—4 keltetőállomást kellene létrehozni, hogy ne kelljen az ország tkülönböző részéről ide szállítani a naposbaromfit, elsősorban a víziszárnyast, amelyből az igényt csak úgy tudjuk kielégíteni, ha más megyéből kapunk. Azt szeretnénk, ha a megyei tanács megvalósítaná az ígéretét, és a jövő gazdasági év elejére már a jelenlegi 62 keltetőgép helyett 102 működne. ' Fontos lenne az is. hogy tapasztalatcseréket tartanának azokban a termelőszövetkezetekben, ahol eredményesen és jól foglalkoznak a baromfineveléssel. Gondolom, helyes volna, ha* sokan meglátogatnák az orosházi Űj Élet Tsz padlástartásos csibenevelőit vagy más tsz-eket. Azt javasolnánk azoknak a termelőszövetkezeteknek. amelyek férőhiány miatt nem nevelnek annyi baromfit, amennyit szeretnének, hogy saját erőből való beruházásokból is áldozzanak egy kicsit, mert a baromfinevelés kifizetődő, és érdemes foglalkozni vele, amint ezt több példa is igazolja — fejezte be nyilatkozatát Meszjár elvtárs. Csepkó Eta CIPŐÚIDONSÁGOK Lapunk múlt heti, pénteki számában megírtuk, hogy a Mezőberényi Cipész ItTSZ-ben biztató kísérletet kezdtek az import felsőbőr megtakarítására. \ szövetkezetiek újdonságai: a textilfelső résszel, pepita anyagból, kordbársonyból és düftinből előállított női papucs tők a fővárosi bemutatón is meg érdemeit sikert arattak. — Képünkön az új gyártmány első darabjai láthatók. Birkahodályt építenek Üjszalontán
