Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-28 / 50. szám
4 NÉP ÚJ SÄG 1961. február 28.. kedd alakításában? Nem■ Balkus Imre zak-Vietnamban etár volt: Fran- mindössze négy 1-es tanévben a íc egyetem és főis- az oktatás kiterjed sadalom- és termé- valamint műszaki hallgatók száma 13-szor annyi, mint iskolaévben volt. MEGALA KULT a Viharsarok megyei foto- és filmklub A Balassi Bálint megyei művelődési házban megalakult a megyénk amatőrfényképészeit és íilmezőit tömörítő Viharsarok foto- és filmklub. A klub vezetősége, s a megyei népművelési tanács vasárnap összehívta a békéscsabai amatőrfényképészeket is, hogy velük együtt megbeszélje a békéscsabai fotokör elősegítését, az öntevékeny fényképészek problémáit. A megyei fotoklub részéről ugyanis nem lényegtelen, hogy van-e szervezett amatőr fotos-élet a megye székhelyen. Csapó László ismertette a Viharsarok foto- és filmklub első félévi tervét. Eszerint a klub vezetősége minden hónapban rendszeresen tájékoztatja tagjait az őket érdeklő fotós-hírekről. Negyedévenként taggyűlést, a városokban heti egyszeri összejöveteleket tartanak. Békéscsabán minden hónap utolsó vasárnapján or- szágoshírü foto-művészek meghívásával klubelőadást rendeznek a Balassi művelődési házban. Ott lesz a megyei klub székhelye is, külön adminisztrátor intézi a klub hivatalos ügyeit. Meghirdetik „a hónap legjobb kepe” című pályázatot és díjazzák. A legszebb képekből gyűjteményt állítanak ösz- sze, amelyet vándorol tatnak majd. Ankétokat, megyei és helyi fotópályázatokat, kiállításokat rendeznek, fényképanyagot gyűjtenek egy Békés megyei toto-történeti múzeum megalakításához; a klub képeket küld mind a hazai, mind a külföldi fényképkiállításokra, s a kiválasztott képekkel bemutatkozik a televízióban, a Foto című folyóiratban is. Figyelemre méltó többek között, hogy a klub bel- és külföldi fotókörökkel kapcsolatba lép, fényképeket cserél, külföldi foto-szakla- pokat igyekszik szerezni tagságának az országos foto-szövetség támogatásával. Kilátásba helyezték azt is, hogy a Fotóművészek Országos Szövetsége a „Fotoklubok nemzetközi szalonja” című kiállítását vidéken elsőként Békéscsabán mutatja be. A klub művészeti bizottsága bírálja el állandóan a beküldött fényképeket, s vidéki tagjait arról levélben is értesíti. A filmszakosztály benevez majd az országos amatőrfilm-fesztiválra. Csapó László elmondta, hogy a tagfelvételt nem kötik feltételekhez; a belépési nyilatkozathoz négy 9x12 cm-es és egy 18x24 cm-es Ünnepi hangverseny Csorváson a Liszt és Bartók jubileumi év alkalmából Csorváson Liszt Ferenc születésének 150. és Bartók Béla születésének 80. évfordulója és a megyei seregszemlére való készülődés alkalmából ünnepi hangversenyt rendeztek a községi művelődési otthonban vasárnap este. Miklya Sándor pedagógus, mű- velődésiotthon-igazgató méltatta az évforduló jelentőségét. A dalos, zenés emlékesten a csorvási fmsz több mint félévszázados hagyományú vegyeskara Gulyás Mihály karigazgató vezényletével és a békési Földművesszövetkezet huszonkéttagú szimfonikus zenekara Liszt, Erkel, Bartók, Kodály és Szvesnyikov műveiből adott nagysikerű hangversenyt, és fellépett a helyi népitánc-együttes is. nagyítású fényképet kell csatolni a jelentkezőknek. Ezekből a képekből az első klub-albumot állítják össze. A tagok belépésekor 2, havonként pedig 3 forint tagsági díjat fizetnek. Erdei József, a megyei fotoklub elnöke az anyagbeszerzési lehetőségekről tájékoztatta a részvevőket, s hangsúlyozta, hogy a megyei klubnak főleg az a célja, hogy összefogja a megye amatőr- fotósait, s a fejlettebb, gyakorlottabb tagok segítségével előbbre vigye, felélénkítse a megye fotós életét. A megye — különösen Békéscsaba -— amatőrfényképezői- nek kívánságát tolmácsolta, az orvosolandó problémákról szólt dr. Csütörtöki Lajos, a neves foto- esztéta. Visszatetsző dolog volt például, hogy neki a FORTE-gyár meg nem jelölt kísérleti filmet adott el ugyanolyan áron, mint a márkás filmeké. Helytelen az is, hogy a gyár nem látja el a szükséges filmanyaggal az amatörfil- meseket, így például nem gyárt 9,5-ös filmet. Külföldről sem jön be ilyen méretű film. így mit tegyen az, akinek ahhoz való gépe van? Tekintve, hogy több ezer forintba kerül másik gép beszerzése. Panaszként hangzott el, hogy a megye székhelyén lévő OFOTÉRT-bolt inkább SZTK szemüveg-szaküzíet, ott kevésbé jutnak fotócikkekhez, sőt fel- világításhoz is a fotosok számtalanszor Gyulára, Orosházára vagy más távolabbi helyre kényszerülnek átutazni a békéscsabaiak, hogy beszerezzék, amire szükségük van. Nem lenne célszerűbb, ha az optikai cikkeket különválasztanák a foto-tól, s az — tekintve, hogy a jelenlegi üzlet anélkül is szűk, a fotosok tábora pedig egyre növekedik — külön boltot kapna? — hangoztatták. A ma nagyszerű dolga A gyulai vasútállomás előtt három férfi beszélget. Az egyik inkább ipari munkásra hasonlít. Az ö szavaira lettem figyelmes: „Hét év után ismét hazajövök a falumba. Szívemhez nőtt, mégis otthagyom Budapestet. Hazajövök, mert hívtak azok az emberek, akik hét évvel ezelőtt tanulni küldtek, s már hónapok óta termelőszövetkezeti gazdákká lettek. Az apámék is egymás után küldték fél év óta a leveleket. Hívtak haza a falumba. Nemrég apám három barátja is felkeresett Pesten. Jó ideig vívódtam magammal, mert tudjátok, a főváros mégiscsak főváros, de most már döntöttem: hazajövök a termelőszövetkezetbe, azok közé az emberek közé, akik között gyerekéveimet töltöttem. Meg aztán úgy érzem, a hétéves távoliét alatt tanultakkal én is tudok valamit segíteni a szövetkezetben...” Sarkad felöl befutott a Békéscsabára induló vonat. Tovább nem hallgathattam a beszélgetést. A három férfi továbbra is a söntés előtt maradt. Már jól magunk mögött hagytuk Gyulát, de még mindig a harmincegy- néhány év körüli ipari munkás külsejű fiatalember szavaira gondoltam, bár nem tudtam meg, hogy vezető, avagy mint szakmunkás dolgozik majd szülőfalujának termelőszövetkezetében. De azt hiszem, nem is ez a lényeg. Inkább az, hogy a hét évvel ezelőtt a fővárosba indult, talán egy kis kalandra is vágyó falusi parasztgyerek most ismét hazatér. A szíve hozza haza, s azok az érzések, hogy hívták azok az emberek, akik között emberré cseperedett, akik annak idején a városba küldték tanulni. No meg a becsvágy. Az, hogy hét év után megmutassa: nem szálltak el felette nyomtalanul szép fővárosunkban az évek és nem volt hálátlan azokhoz az emberekhez, akik biztatták, ösztönözték őt. S közben így szövődtek gondolataim, magam előtt láttam még sok ilyen embert, akik jó néhány év után önként, felelősségérzetből ismét haza indulnak a falvakba, hogy ott bábáskodjanak egykori ismerőseikkel a termelőszövetkezetek megszilárdításáért. S lehet-e ma ennél szebb, nagyszerűbb dolog? Lehel-e lel- kesítőbb, mint részt venni az új paraszti élet igen. Nem bombatölcsérek, csak hasonlók Borzasztó álmom volt: egy óriástermetű férfi szelíden hátracsavarta, s bilincset tett a kezemre, aztán egy sűrű szövésű, fekete ruhadarabbal bekötötte a szememet, a derekamra egy kötelet hurkolt, s rámszólt, hogy kövessem. — Hova hurcolsz, mit vétettem ellened, te túlviláginak látszó emberforma? — kérdeztem rémülten. — Ellenem nem, de embertársaid ellen sokat. Ha szabad szemmel nem láttál meg és nem tettél szóvá dolgokat, most vedd észre bekötött szemmel. Lépkedj szaporán, s hamarabb szabadulsz. Egy ideig sima aszfalt-járdán vonszolt legalább óránkénti 5 kilométeres sebességgel. De csakhamar letértünk a járdáról, s majd kificamodott a bokám, mert valami mélyedésbe léptem. — Igazán • szólhatnál, ha gödörhöz érünk. — Eszemben sincs, hiszen ezzel akarlak kínozni, s ez csak a kezdet. Valóban kezdet volt, mert a következő pillanatban szinte fejjel estem egy bombatölcsérszerű mélyedésbe. Egy ideig olyan úton ve zetett, amely a szőlő hullámos talajára emlékeztetett, aztán újra bombatölcsér-nagyságú gödrök következtek, vagy nyolc, egymástól bizonyos távolságra. Miután nagy üggyel-bajjal kimásztam az utolsó gödörből, egy szénsalak buckába botlottam fel. — Elég, könyörülj rajtam! — esedeztem rimánkodva. — Éppen mondani akartam, hogy egyelőre befejezem kínozta- tásodat. Lépkedj bátran, most már sima úton vezetlek hazáig. — Soha nem fogom elfelejteni ezeket a szörnyű perceket. Mondd, miféle gidres-gödrös, dimbes-dom- bos ismeretlen helyen kínoztattál végig? Talán csak nem valamelyik franciák által összebombázott algériai városban jártunk? — Találó a hasonlat, de nem olyan messze, csupán Békéscsaba főterén sétáltattalak meg. A Lenin utcán, ahol először megbotlottál, a kisvasút helye volt. Ugyancsak a kisvonat helye az a hullámos rész is, ahol alig bírtál menni. A gödrök, amelyekbe beestél, nem bombától keletkeztek, hanem a kihúzott, régi villanykandeláberek helye. A salakcsomó a kisvasúti állomás háta mögött van. Amennyiben mindez így marad, még végigsétáltatlak... — Miért éppen engem? Nem az én dolgom elsimítani a kisvasút helyét, betömni a gödröket, elhordani a salakot... — A tied is, tegyél róla, hogy rend és tisztaság legyen a városban. A szörnyű álom után, hétfőn reggel fél hét tájban a rendet és tisztaságot figyelve lépkedtem a hivatalba. Örömmel láttam, hogy számos háziasszony és házgondnok szorgalmasan seperte a járdát. A Csaba Szálló előtt is le volt már seperve a járda, de csak addig, ahol nyáron a sörkert kerítése szokott állni. Úgy lászik, az ilyenkor a senki placca, seprése a böjti szelekre van bízva. A Köztisztasági Vállalat egy dolgozóját láttam, a Szent István téren seprűvel szorgoskodott, de a Sztálin úton 7 óra után pár perccel még hópelyhekként virított a j járdáról lesepert sok cigarettavég i és tökmaghéj. | Lesz Békéscsabán rend és tisztaság, csak éppen nehéz kivárni — állapítottam meg. —ki— Három hír Vietnamból A Vietnami Hazafias Népfront Központi Bizottsága gyűjtést rendezett az algériai nép megsegítésére és az afroázsiai népek szabadságmozgalmának támogatására. Eredményét, 223 234 dongot, eljuttatták rendeltetési helyére. * A Vietnami Demokratikus Köztársaságnak ma 4630 könyvtára és olvasóterme van, ezek közül 37 Hanoiban. A gyarmati rendszer idején egész Észak- egyetlenegy könyvtár cia Indokínában működött. Az 1960—61-e VDK-ban kilenc kola működik; az oktatás az összes társadalom- é szettudományi, valamint ágazatokra. A 11 416, vagyis 13-szor az 1944—45-ös k}ijakő rlati munkán Gyakorlati munkán a tanár-jelöltek a Keszthelyi Mezőgazdasági Technikumban. Az Agrártudományi Egyetem Továbbképző Intézetének tanár-jelöltjei közül hatan öthetes gyakorlaton vesznek részt a Keszthelyi Mezőgazdasági Technikumban. Ez alatt az idő alatt tanulmányozzák az iskolai oktatás módszereit, valamint a tsz-ben, a gépállomáson cs a technikum gazdaságában a gyakorlati munkát. Mezöfi Jolán tanár jelölt a rovarkártevőket ismerteti az elsöosztályos tanulók egy csoportjával (MTI képszolgálat)
