Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-26 / 49. szám
NÉPÚJSÁG 1961. február 26., vasárnap SEGÍTSÉG! K&iouiCfcüi - lvUifciiaakfcott be ho zeám te egyik Iskola icüWönokeje. — Nini! Mit hoztam magáinak? — lobogtatott meg előttem egy nyomtat,Szegedi írók Békéscsabán Pénteken, február 24-én este Békéscsabán, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei klubjában a Viharsarok irodalmi életének képviselői megbeszélést tartottak. A megyei írók körét Dér Endre, az írószövetség dél-magyarországi csoport titkára, és Andrássy Lajos, a Tiszatáj című irodalmi folyóirat szerkesztője tájékoztatta az Írószövetség dél-magyarországi csoportjának munkájáról, majd meghatározták a Békés megyei I tettel kamevaii ünnepségükre. Ha Írók köre időszerű feladatát. I már nekem. proMgyeretonek annak ványkát, s letéve az asztalra, elsuhant. Beleolvastam, s abban azt találtam, hogy egy illető számú általános iskola nevelőtestülete és diákserege családomat s engem szeretettel meghív a karneváli ünnepségre. Lesz jelmez, zene, tánc és vigalom, amíg csak ránk nem szakad az éjfél és az álmosság. Mi sem természetesebb. hogy elmentünk, és az esten, mely alkalommal királylánykákat, cigánylánykákat, kéményseprőket, boszorkákat, jános- vitézeket, cowboy okát (nagy pisztolytáskával!) láthattunk, s azonkívül kort- fetti. szerpentin, lampion, tánc, lottó, szívküldi és miegymás vo*t — a szerény beléptidíj ellenébe nagyon jól éreztük magunkat. Az eset egy hónappal ezelőtt történt. Rá egy hétre másik számú iskola nevelőtestülete és diákserege hívta meg családomat bensőséges nagy szereQjÉÜJiLt'd: (piti elájul őr Színházunk nagy sikerrel játsz- sza Lehár Ferenc nagyoperettjét, a Luxemburg giróíjá-t. Brissard nem könnyű szerepét az operett rendezője, Gáti Sándor második szereposztásban játssza megérdemelt sikerrel. Sikere olyan, hogy a közönség a pénztár előtt már megállapítja, hogy ki játssza a szerepet, és ha ő, akkor üres hely nem marad. Ismerik Békéscsabán, és ismerik a megyében Gáti Sándort, hiszen lassan öt éve lesz, hogy a Békés megyei Jókai Színház tagja. Mint színész és rendező jó néhány esztendeje dolgozik különböző színházaknál és legemlékezetesebb sikere is vidéki színházhoz fűzi. Szereti a vidéket és a tájelőadások közönsége is szívesen tapsol Gáti Sándornak. Ülünk egyik próba szünetében és beszélgetünk az operettről, amit oly sokan szidnak, talán még többen szeretnek. — Könnyű műfaj, állapítják meg, de milyen nehéz — vall erről Gáti Sándor. — Bizony, sokszor papírmasé-figurákba kell életet önteni. — Mi volt a legemlékezetesebb sikered? — kérdem meg. — Talán Szolnokon, mint rendező legnagyobb sikert a Dohányon vett kapitánnyal értem el. A Fővárosi Vígszínháznál az Üjpesti lány című operettel is szép sikert arattam, 196-szor játszottuk. — Csabán? — Ügy érzem, a modem rendezésű Mosoly országa tetszett a legjobban. — Hány előadást rendeztél eddig? — Várjál csak. Ezt ki kell számítani. Most gyors számítás következik és az eredmény meglepő. A Diadalmas asszony volt a századik rendezése Gáti Sándornak, a Luxemburg grófja már a százket- tedik. — Elfeledkeztél a jubileumról? — El... de nem baj... Aki dolgozik, az nem nagyon tartja számon a napok múlását és a munkában elfeledkezik a jubileumról. így járt Gáti Sándor is. A színpadon még estenként sikert arat a Luxemburg grófja, de már készül az újabb produkcióra, a Fehér akácokat próbálja. Gáti Sándor szereti az operettet és lelkesedéssel csinálja és keresi mindig azokat az új tehetségeket, akikkel sikerre tud vinni egy-egy előadást. Sok fiatal színész pályájának kezdetén ott állt Gáli Sándor és segítette őket elindulni ezen az úton. A sikernek, amit a fiatal színész elért, Gáti Sándor örül legjobban. Örül annak, hogy Mere Ottilia Szegeden. Havas Ágnes már most nálunk egyre több sikert arat, Most is új színészt indít pályáján, a fiatal Várnagy Katalint. — Hidd el — mondja Gáti Sán dór búcsúzóul —, nem könnyv műfaj az úgynevezett könnyű mű faj. A látszat sehol sem csal any nyira, mint az operettben. A sí kert. a tapsot, a nevetést a ke meny munka óráival kell megfi zetni. (—czi— idején nem jutott ki a tei-sango Iáéból, juseo-n Jti most, és jusson derék utódaimnak is bőséggel. Hiszen megbün- hődtük már a múltat jövendőstül, hát vigadjunk, azt a rézfokosát annak a teremburának! így történt, hogy ismét láthattuk a kárólylánykákat, cigánylánykákat, kéményseprőket, boszorkákat, jánosvitézeket. cowboyokat (nagy pisztolytáskával!), s azonkívül részünk volt konfettiben, szerpentinben, lampionban, lottóban, szívküldi- ben és miegymásban — szerény belépti díj ellenében. Ez időtől kezdve mintha a posta kizárólag karneváli meghívók kézbesítésére rendezkedett volna be. Naponta ölszám kaptuk őket. Farsangi bált rendezett az általános, a közép- és a felsőfokú iskolák mindegyike. Ezen belül külön a kisdobosok, úttörők, kiszesek. továbbá a központi úttörő- ház úttörői, valamint külöm-küiön az úttörő és kisdobos őrsök, rajok és csapatok. Meghívott kameválozni a napközi, az. óvoda és a csecsemőotthon aprónépe. Láttunk kisdedeket öregember-jelmezben és felnőtteket cuclival a szájukban. Szülők mesélték egymásnak egy-egy ilyen farsangi esten, hogy otthon egész jelmezműhelyt rendeztek be a gyerekek ellátására. A sokgyermekes mamák, papák pedig arról panaszkodtak, hogy a kellő maskaramennyiség előállítása szabad idejük és anyagi erejük tetemes részét emészti fél. A meghívók azonban rendületlenül jöttek, s menini kellett és menni, rendületlenül. A minap a szülészeten volt dolgom. Szerettem volna bejelenteni, hogy a Gsecsemökarneválra kissé késve érkezem családommal, mert a szociális otthon bálját sem mellőzhetjük. Az egyik szülőszoba előtt kétség és remény közt sétált le s fel egy férfiú. Látszott rajta, hogy az .,apa-címíf várományosa. Azonban úgy tetszett, mintha több kétség mint reménység tükröződött volna arcán. S egyre azt ismételgette, hogy botrány, botrány..-. — Ha kislány lesz, az éppen oly sae- retetre méltó, mintha kisfiú lenne — vigasztaltam — Nincs ilyen gondom, válaszolta zordu.1. Más a baj kérem. Megszületik a gyermekem, világra jön a kis ártatlanja anélkül, hogy karneválon lett volna! — húr — Csukamájolaj Ha eddig a csukamájolaj-ismereteinek tárházában mint a fejlődő korban levő gyermek hasznos tápanyaga szerepelt, akkor most eljött az ideje, hogy ezirányú tudásunkat gya- rapílsuk. Kiderül ugyanis, hogy a tudomány mai fokán ismereteink erről a tápanyagról már elégtelenek. Az általános fejlődés légkörében a csukamájolaj is avanzsált. De ne vágjunk a dolgok elébe... Az amerikai Associated Press hírügynökség a közelmúltban a szenzáció erejével ható tudományos felfedezést hozott nyilvánosságra. Eszerint állatkísérletek sorozata nyomán megállapították, hogy sikerült a nukleáris fegyverek radioaktiv sugárzása ellen hatásos védőeszközt találni. Ami nem más, mint a csukamájolaj. Eszerint a csukamájolaj mesz- sze kiemelkedett a vitaminban gazdag egészségügyi ital szűk világából és atomsugárzás elleni modern védőeszközzé lépett elő. A mi korunk gyermeke tehát védekezésül az atomhatások ellen, testi fejlődése érdekében és — hogy erről se feledkezzünk meg — a csukamájolajat gyártó és forgalomba hozó cég profilja gyarapítására is ihatja a folyadékot. Vonjuk hát le mi is a következtetést. Igyunk csukamájota- jat és akkor nem árthat a radioaktív fertőzés. És hogy a csukamájolaj „óriási” hatása meddig terjed, arról az Associated Press hírügynökség jelentésében úgyszintén olvashatunk. A sugárveszélynek kitett fehéregerek közül azok, amelyeknek eleségé- be meghatározott mennyiségű csukamájolajat öntöttek, legalább három és legfeljebb hat nappal tovább éltek, mint azok az egerek, melyek a szokásos módon táplálkoztak. Tehát íme: a csukamájolaj három teljes napig meghosszabbította az egerek életét, egy fél héttel nyújtotta meg életpályájukat az atomizált környezetben. Hát mondhatja ezek után valaki, hogy az Amerikai Egyesült Államok tudósai és csukamájolajat feldolgozó és forgalomba hozó cégei nem tesznek meg mindent, hogy hatásos védelmet nyújtsanak az emberiségnek az atomfegyverek veszedelme ellen? Persze, véleményünk szerint azért van még csukamájolajnál is hatásosabb eszköz a radioaktív fertőzés elkerülésére. Ez pedig: kiküszöbölni az atomháború lehetőségét, megsemmisíteni a nukleáris kisérleteket, például... GÉMES MfKLÖS Szovjet vendég Szeghalmon (Tudósítónktól) Kedden este a szeghalmi járási művelődési házban mintegy 400 főnyi közönség ünnepelte a magyar—szovjet barátsági szerződés megkötésének évfordulóját. Az ünnepségen részt vett Alekszej Korzin, a Szovjet Híradó fő- szerkesztője, Pankotai István, a MaBár már befejeződött az országgyűlés februári ülésszaka, egy-két érdekes és kedves élményre mégis jó visszaemlékezni. Arra is, amit megyénk képviselői tettek csütörtökön az ebédszünet alatt. Megtudták, hogy Birkás Imre elvtárs hosszabb ideje beteg. Nemrégen operálták. Képviselőink csütörtökön délelőtt megszervezték a beteglátogatást és egy beteglátogató csoportot .,menesztettek" Birkás elvtárshoz. Nem tudom leírni azt a boldogságot, amely Birkás elvtárs arcán volt; amikor becsengettünk hozzá. Köny- nyezve ölelte magához régi barátait és harcostársait: Szobek Andrást. Keleti Ferencet, Nagy Károlyt, Boros Gergelyt és... és az újságírót is. Az idő rövid volt a látogatásra, de a tanács annál hosszabb és több a már lábadozó betegnek: Ezt egyél, azt egyél, így pihenj, úgy pihenj, egyelőre nehogy dolgozz, mert „lefülelünk"! Rögtön nem tudtam mire vélni ezt az utóbbi figyelmeztetést, de amikor elköszöntünk, s Boros elvtárs súgva Bir- kásnéhoz fordult, megértettem, hogy nem is olyan felesleges a figyelmeztetés: A Parlament folyosóin — Munkatársunk telefonj elentése — — Mondja Birkásné — kérdezte —, Imre még nem hozatott munkát? — Még nem vettem észre, de már naponta hívja a minisztériumot. — Vigyázzon, mert egy szép napon ide hozatja a papírokat és dolgozni kezd a betegágyban... * Az ülésszak ulolso napján kedves vendéget fogadott az országgyűlés: A baráti Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökét: Novotny elvtársat, Üdvözlő beszéde után figyelmesen hallgatta a költségvetési vitát, s szünetben ő maga is „hozzászólt’’. A vita során Gállá Ernő képviselő az utakról és a fővárosi teherforgalomról beszélt. Bírált is bőven. Mint mondotta, a főváros útjait a teherforgalom teszi tönkre, mert a városszéli átmenő útvonalakon a MÁV a nap 24 órájából 20 órában lezárva tartja a sorompóit. Novotny elvtárs szünetben Kádár elvtársnak elmondta, hogy náluk is volt ilyen baj. — Mi úgy szerveztük meg — mondotta —, hogy megszabtuk az időt: reggel és este szabad utat nyitottunk a teherforgalomnak. Azt hiszen, nálunk is így lesz valahogy, mert Kádár elvtárs helyeslőén bólintott Novotny elvtárs tanácsára. * Érdeklődéssel hallgatta az országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolóját. De nem is erről akarok tudósítani, mert ezt az MTI már megtette, hanem egy megjegyzéssel kapcsolatos epizódról. A legfőbb ügyész beszámolójában sajnálattal állapította meg, hogy sokszor éppen azok az emberek részesei a lopásnak és sikkasztásnak, akiknek „kutya kötelességük” lenne ezek ellen a bűnök ellen cselekedni. Azán elmondotta példaként, többek között a nyírbátori OTP fiók-vezető űzelmeit. Ez az ember 1955 óta 500 ezer forintot lopott el az államtól. Mikor vége volt az ülésszaknak, egy OTP-s ismerősömmel találkoztam, aki a karzaton hallgatta végig dr. Szénási elvtársat. Tsz-ek, figyelem! Kössejiek ciroktermelési szerződést A tsz-elnökök figyelmébe ajánljuk az előnyös ciroktermelést. Itt az ideje a sepvű- cirokszerződések megkötésének! A seprűeirok termelése jövedelmező és nemcsak fontos ipari nyersanyag és értékes exportcikk, hanem a kiváló táp- erővel rendel kező cirokmag jelentős mértékben segít a takarmányozási gondok megoldásában. A megyei MÉK-telepek 1961. évre még kötik a szerződéseket Ajánljuk a tsz-eknek, ragadják meg ezt az alkalmat és szerződjenek. 23475 gyár—szovjet Barati Társaság megyei titkára, Láda András, az MSZMP szeghalmi járási bizottságának titkára. Sándor József járási tanácselnök és más vezetők. Az ünnepi műsort az állami általános iskola napközi otthonának vegyeskara kezdte meg szebbnél szebb énekszámaival, majd Varga László gimnáziumi tanuló szavalt. Az ; ünnepi gyűlést Bálint József, a Haza- ; Has Népfront községi elnöke nyitotta meg, majd Pankotai István tartott be- ; szódét. Többek között elmondotta, i hogy a magyar—szovjet barátsági ; szerződés megkötése alapján milyen [sok segítséget nyújtott nekünk a szov- ! jet nép. A beszéd elhangzása után [úttörők köszöntötték a gyűlés résztvevőit és a szovjet vendéget. Az úttörők piros nyakkendővel ajándékozlak meg Aiekszej Korzin elvtársat. A résztvevők kérésére felszólalt Korzin t Ívtárs is, és beSzéit a szovjet nép [ munkájáról, a hétéves terv jelentőségéről és a magyar és szovjet nép barátságáról. ♦ « — Mit szólsz hozzá? | — kérdezte tőlem. — Remélem, szigorú í lesz a büntetése. — Éppen ma tudtam ♦ meg — mondotta —. ♦ hogy már nem is 500 $ ezer forint a sikkasztott $ összeg, hanem 800 ezer. t ... Csak nehogy még | több legyen, mire a nyo- » mozás teljesen befejező- J dik! * ♦ Amikor Rónai elvtárs t pénteken bezárta az * ülésszakot, pillanatok $ alatt kiürült az üléste- « rém. Meg a folyósó is. « Magam is indultam, de g még egy pillantást ve- * tettem a folyósón végig. ♦ Csupán egy csoport kép- » viselőt láttam — éppen a J mieinket. Klaukó elvtár- J sat állták körül a többi- v ek. A kíváncsiság is, * meg a kötelesség is oda- { vitt: hátha valami prog- % ram. Tévedtem, mert * csak beszélgettek és a * hazaindulást egyeztet- • ték össze egész önfeled- J ten. 5 Már item is tudom t melyik képviselő kapta * fel a fejét hirtelen: J — Gyerünk elvtársak, J már csak mi vagyunk itt. | A végén bezárnak ben- » nünket, s ülésezhetünk ♦ a kővetkező ülésszakig... $ Varga Tibor t
