Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-26 / 49. szám
t MÉPÚJSÁG 1961. február 26.. vasárnap Ahol lehet, szántsanak a gépek! Japán dolgozók új harci szervezetet alakítottak Ma már aligha akad olyan ember, aki — mint pár évvel ezelőtt még elég sokan — azt állítaná, hogy a tavaszi szántás éppen úgy megfelel, akár az őszi mélyszántás. Az elmúlt év őszén a termelőszövetkezetek is sürgették, de sürgetés nélkül is igyekeztek a gépállomások, a traktorosok a terv teljesítése, túlteljesítése, de a kereset miatt is minél többet szántani. Sajnos, mégis mintegy 100 ezer hold olyan föld maradt szántatlan, amelybe most tavasz- szal vetni kell. Ennek a hatalmas területnek egy részét még akkor sem tudták volna felszántani az ősszel, ha a rengeteg esőzés nem gátolja a betakarítást és a szántást, ha a lánctalpas traktorok zömét nem kellett volna kivonni a barázdából és a répa-, a rizs-, a kukoricatermés beszállítására ráállítani, mert a szántatlanul maradt föld jó része akkor még egyéni gazdaságokra tagozódott, apró- zódott. Gépállomásaink vezetői, akik nemcsak idény- és éves tervük teljesítéséért, hanem a termelőszövetkezetek terméseredményeiért is felelősséget éreznek, úgy láttak hozzá a téli gépjavításhoz, hogy először a szántó traktorok kerüljenek készenléti állapotba, s ha az idő engedi, januárban, februárban is szántsanak, csökkentsék azokat a területeket, amelyek az őszi mélyszántás hiányában mázsákkal termelnek kevesebbet. A téli időszakban Méhkeréken és a megye más községében is láttunk szántási próbálkozásokat, de a viszonylag enyhének látszó idő ellenére eléggé tartósan, 16—25 centiméter mélyen fagyott meg a föld felszíne, azért, mert a sok őszi esőzés következtében a talaj nagyon megtelítödött vízzel. Már nem fagyos a föld! Helyenként annyira megszikkadt a teteje, hogy például Újkígyóson vetettek már borsót, a sarkadke- resztúri Kossuth Tsz-ben mákot, a kaszaperi Lenin Tsz-ben pedig megkezdték a símitózást. A munka mind nagyobb lendületet kap a földeken, egyre több gép szánt a gyulai, a mezőkovácsházi, a gyomai és más járásokban. A gyomai járás termelőszövetkezeteiben 24 lánctalpas traktor szánt, de több is szántana, ha a lánctalpas gépek egy része alkatrész-hiányban nem állna a javítóműhelyekben. A Dévaványai Gépállomáson is 12 gépet —- köztük 4 lánctalpast — kerülgetnek a javítóműhelyben alkatrészhiány miatt. S az ilyen gondoktól nem mentes a megye jó néhány gépállomása sem. ,,Kínjukban” egyik-másik gépállomáson a hengergörgős csapágyat költséges golyóscsapággyal pótolják, hogy a traktorok mielőbb kimenjenek szántani. Pillanatnyilag még nem katasztrofális az alkatrészhiány, hiszen sok helyen még eléggé vízállásos vagy nagyon átázott a föld. Azonban félő, hogy amikor már teljes erővel lehetne szántani, akkor sem tud minden gép — alkatrész hiánya miatt. Ez is, de az is, hogy a járások zömében 10—15—20 ezer hold szántani való van, arra kell ösztönözze a termelőszövetkezeteket, hogy ahol csak lehet, késedelem nélkül szántsanak a saját és a gépállomási gépekkel, de szántsanak lovakkal is, mint ahogyan azt a dobozi Petőfi Tsz-ben teszik. Az orosházi járási tanács végrehajtó bizottságát nagy nyugalom tölti el a rengeteg szántani- valói illetően, mert úgv határozott, hogy járásszerte még várni kell a szántással, mert nagyon nedves a föld, és tönkremennének a gépek. Aligha nedvesebb a föld az orosházi járásban, mint a Me- zőgyáni Gépállomás körzetében, ahol a traktorokat egymás után állítják át három műszakra és szántanak. De az orosházi járáshoz közelebb eső példa is van: a Felsőnyomási Állami Gazdaság határában már a körmös traktorok is szántanak, és elég jó minőségben. A jelenleginél jobb minőségben nemigen lehetett szántani az ősszel sem, mert eléggé nedves, „szalonnás” volt a föld. Erre a megállapításra az a válasz, hogy az őszi szántást megdolgozta, morzsalékossá tette a téli fagy. Fagyra lehet még számítani, és számítanak is rá azok a termelőszövetkezetek, amelyekben ezekben a napokban a lehető legnagyobb erővel szántanak. De ha fagy nem lesz, akkor lesz napsugár, amely ugyancsak sokat javít a most végzett „szalonnás” szántáson. Távol áll tölünk, hogy bármelyik termelőszövetkezetet akkor is szántásra erőltessünk, ha a föld valóban nedves, esetleg víz is áll rajta. De ne az irodából, hanem kint a határban, szántási próbával döntsék el, hogy milyen minőségben lehet forgatni a földet. Vegyék figyelembe a várható kisebb-nagyobb fagyokat, az egyre gyakoribb napsütés javító hatását, és azt, hogy nincs idő a szántás halogatására. Bár még februárt mutat a naptár, de küszöbön a március, a koratavasziak vetésideje, és nagyon megfontolandó: akkor keletkezik-e naKew Yorkban, az ENSZ üvegpalotájában megrendítő hírek bejelentésével kezdte meg 20-án a Biztonsági Tanács a kongói kérdés tárgyalását. Az ember — Hammarskjöld —, akinek kezéhez Lumumba vére tapad, újabb hat kongói hazafi meggyilkolásáról tett jelentést a tanács tagjainak. A gyarmatosítók bérencei tovább gyilkolnak, a képmutatás és világcsalás lemeztelenítve, szégyentelenül állott és mégis — a Biztonsági Tanácsban elvetették a Szovjetunió megtorlást, Kongónak függetlenséget, igazságot és jóvátételt követelő javaslatait, nem fogadták el a gyilkosok, felelősségre vonásáról szóló afroázsiai hármas javaslatot, csupán olyan határozatot hoztak, amely újból az ENSZ erőteljesebb beavatkozását sürgeti Kongóban. Miért történt ez így? Az imperialisták álláspontja érthető. A régi gyarmatosítókat gyűlölik Afrikában, a jól ismert Szemérmetlen kapzsiság és erő- szak előbb-utóbb tarthatatlan helyzetet teremt és olyan felháborodást szülhet, ami nemcsak n belgákat, angolokat, franciákat. gyobb terméskiesés, ha most 90 százalékos minőségi szántást végeznek, vagy akkor, ha a föld szikkadasára várva, esetleg heteket késnek a koratavasziak vetésével. s összetorlódik a sok egymást követő munka. Ismételük, nem akarjuk mindenáron való szántásra erőltetni a termelőszövetkezeteket, s biztosra vesszük, hogy a gépállomások főmezőgazdászai, brigád-agro- nómusai sem egyoldalú érdekek, tervük teljesítése miatt szorgalmazzák a szántás megkezdését, mielőbbi befejeztetését, hanem az idejében végzett munkáért, a terméseredményekért érgett felelősségük tudatában teszik ezt. Mint ahogyan már említettük, Méhkeréken januárban is próbálkoztak a szántással, js a próbálkozásnál jelen volt a gépállomás néhány szakembere, a tsz elnöke is, mert kétoldalú felelősségről, a gép épségéről, s a szántás minőségéről volt szó. Együtt, a gépállomások és a termelőszövetkezetek vezetői és szakemberei állapítsák meg most is, hogy melyik földterületet lehet és érdemes szántani. Ennek eldöntésénél ne felejtsék el, hogy mintegy 100 ezer hold szántani való van a megyében, s a gépeknek csak egy része üzemképes. Közeleg 3Z idő, amikor teljes lendületet követel a tavaszi munka, és sok irányú lesz a gépek elfoglaltsága. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy esetleg kiadós tavaszi csapadékot kapunk, s a jelenleginél is rosszabbak lesznek a szántási lehetőségek. Kukk Imre hanem az egész imperializmust sodorja el nagyon is hamarosan a fekete földrészről. Ezért az új, „finomabb” eszközökkel gyarmatosító nagyhatalmat, az Egyesült Államokat kellett előtérbe tolni, s mert azt is túlságosan kiismerték már, helyette az ENSZ-nek kellett sorompóba lépnie. Mindenáron meg akarják hát menteni az imperialisták Hammarskjöldöt. Kongói uralmuk fenntartásának egyetlen lehetséges eszközét az ENSZ-erők ott-tartásában látják. Az a tervük, hogy a „polgárháború megakadályozásának”, a kongói hadsereg átszervezése jelszavával azt akadályozzák meg, hogy a kongói szabadság fellegvárai fennmaradhassanak, sőt azokból kiindulva felszabadítsák egész Kongót a gyarmatosító uralom alól. Elsősorban Gizenga hadseregét szeretnék leszerelni — bár Mobutu és Csőmbe zsoldosai gyilkoltak. Elsősorban ott akarnak „nyugalmat”, ahol a Keleti tartomány, Kivu vagy a balubák erői előretörnek — s ott „nem avatkoznak a belügyekbe”, ahol Kaszavubu, Kalonrrísi, Csőmbe gyilkol, idegenlégiót szervez és Peking (Űj-Kína) Pénteken Japán különböző területeinek ötszáz munkás és paraszt képviselője Tokióban „központi munkás- és parasztkongresszus” néven országos munkás-paraszt szervezetet alakított meg. Az alakuló gyűlést egyaránt támogatta a Japán Szakszervezeti Főtanács és az Országos Japán Parasztszövetség. Ezek falvakat irt ki csak azért, mert lakói hűségesek maradtak Lumum- bához. S mindezt olyan módon igyekeznek csinálni, hogy mentsék a látszatot, nehogy teljesen maguk ellen bőszítsék Afrikát. Olyan módon akarják csinálni, hogy a piszkos munkát félrevezetett, lepénzelt vagy megfélemlített fekete- és sárgabőrű politikusokkal végeztessék el — bár a fehér hóhérok, katonatisztek és kínzómesterek jelenléte nélkülözhetetlennek bizonyul ennyi gyalázat elkövetéséhez. Ez a kettősség jellemzi a képmutató szólamokba burkolt kegyetlen imperialista álláspontot, amely a Biztonsági Tanács ülésein is kifejezésre jutott. De miért nem álltak ki határozottabban az EAK, Ceylon, Libéria, a javaslattevők máguk és számos más ázsiai és afrikai ország Hammarskjöld ellen? Miért nem támogatták nyíltan a Szovjetunió helyes javaslatait még azok sem, akik egyetértettek azokkal, már hivatalosan elismerték a Gizenga- kormányt és Hammarskjöld felelősségét? Az egyik ok: Afrikában még mindig túlzott reménységgel — mondjuk ki: naív illúziókkal tekintenek egyes kormányok és politikusok az ENSZ felé. Még erősen él elképzeléseikben egy „harmadik út” lehetősége, amelyhez a szocialista és kapitalista világ között az ENSZ támogatásával juthatnának el... Afrika függetlenné vált országai közül még a hamintegy 4 millió munkást és parasztot képviselnek. Az alakuló gyűlés résztvevői nyilatkozatban szólították fel a munkásokat és a parasztokat, hogy szerte az országban hozzanak létre olvan munkás-paraszt szövetséget, amely eredményesen küzd az Ikeda-kormány ellen, és a munkások és a parasztok kizsákmányolásának fokozását szolgáló monopolista politika ellen. (MTI) ladottabbak zöme sem jutott el odáig, hogy felismerte volna: egyedül a/Szovjetunió és a szocialista tábor segítségére számíthat mindvégig és minden körülmények között. Még előnyben részesítik a semlegességet, sőt bizonyos fokig a lavírozás politikáját és mindkét oldalról várnak anyagi segélyt is. Más afrikai országok kormányai még mindig a régi gyarmatosítók befolyása alatt állnak, s igen sok kérdésben eszközökké lesznek a háttérben álló erők kezében. Még a világosabban látó afrikai államférfiaknak is tekintettel kell lenniök az imperialista-barát, vagy ingadozó társaikra is, hogy egységesen, s kellő számban vonulhassanak harcba az ENSZ fórumán. Ezért tesznek enyhébb javaslatokat, engedményeket — és ezért tartózkodnak a szovjet javaslat támogatásától, még ha sokan egyetértenek is azzal. A Szovjetunió nem tartotta megfelelőnek a három afroázsiai ország javaslatát, de nem szavazott ellene. Minden attól függ, hogyan hajtanak végre egy ennyire általánosságokban fogalmazott javaslatot. Lehetett ez az első lépés a kongói bonyodalmak megoldása felé —■ s a Szovjetunió különben nem mehet messzebb a segítésben, mint amennyit az ázsiai, de különösen az afrikai országok többsége maga is kíván és helyesnek tart, szabad utat kellett engedni ennek az általuk — bár kényszerÉjjel is szántanak a medgyesegyházi traktorosok A Medgyesegyházi Gépállomás körzetében, a termelőszövetkezetek lazább kötésű talaján nagy teljesítményű lánctalpasok és szovjet traktorok hasítják a friss barázdákat. Négy DT éjjel is szánt s 1—1 gép teljesítménye a két műszak alatt 11—12 hold. A Medgyes- egyházi Gépállomás traktorosai az utóbbi hetekben 1800 holdon fejezték be az esős ősz miatt elmaradt mélyszántást. Nemzetközi szemle A kongói kérdés Amerikában—és Afrikában Előkészültek a tavaszi vetésre a kelet-kínai Csöcsiang tartományban, a Fucsum-folyó mentén. Népikommuna-tagok az öntözéshez szükséges berendezéseket helyezik el a parton. (MTI Külföldi Képszolgálat.)
