Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-26 / 49. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ara 60 HtlCr * Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA 1961. FEBRUÁR 26., VASÁRNAP XVI. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM Megyei építési napok Képek Novotny elvtárs mezőhegyesi látogatásáról A lakáshiány felszámolására ki­dolgozott tizenötéves lakásfeljesz- tési terv szerint az országban 1961—1975 között magánerőből, saját kivitelezésben mintegy 400 ezer családi lakóház felépítését kell biztosítani. Ebből Békés me­gyére durva számítással is mint­egy 20 000 lakóház építése esik. Ez annyit jelent, hogy tizenöt éven át a megye három városá­ban és 76 községében minden év­ben egyenként átlag 16—17 csalá­di lakóháznak kell épülnie, ter­mészetesen az egyes városok és községek nagyságának, fejlődésé­nek és lakáshelyzetének megfele­lő, arányos elosztásban. Kétszer annyinak tehát, mini amennyi az 1953—1960 években a megyében évente átlag épült családi lakó­házak száma. Az építkezésnek ilyen nagy megemelése legalább 800 millió forint költséget jelent, ami meny- nyiségileg is igen nagy feladat. Kiterjedésben pedig a 20 ezer új családi lakóház a szükséges közterületekkel együtt összesen körülbelül 3800 katasztrális hold új beépítési területet kíván, még ha egy házhelyet átlag csak 250 négyzetöl nagyságúnak számítunk is. Ez éppen kétszer akkora, mint Békéscsaba jelenlegi, egész lakó­területe. Ilyen hatalmas építési tevé­kenységet és területfelhasználást az eddiginél sokkal jobban kell tervszerűsíteni, megszervezni és irányítani ahhoz, hogy az új csa­ládi lakóházak tömege ne csak megépüljön valahogy, és ne csak mennyiségével szüntesse meg a lakáshiányt, hanem egyúttal a lakosság kényelmének fokozását, lakás- és település-kultúrájának fejlődését és finomodását is je­lentse. Különösen fontos ez me­gyénkben, mert az építkezésre sok tekintetben kedvezőtlen al­földi természeti adottságok között és a múlt öröksége miatt lakos­ságának építkezésmódja és lakás- kultúrája idáig még nem bonta­kozhatott ki úgy, ahogyan kellett volna. Építőiparunk legújabb fej­lődése már lehetővé teszi, hogy ebben nagy lépéssel haladjunk előre. Jó példát mutatnak erre a megindult állami lakóház-építke­zések is. A kormányzat a magán családi lakóházak építését házhelyek ki­alakításával és értékesítésével, hosszú lejáratú építési kölcsönök­kel, műszaki (irány- és típus-) ter­vekkel, lakossági építőanyag-ke­ret rendelkezésre bocsátásával támogatja. Ezeken kívül különbö­ző építési szervei útján még mű­szaki és egyéb szaktanácsadással is segíti. Ezzel azokat a fennaka­dásokat kívánja a családi lakóhá­zak építésének útjából elhárítani, amelyek az építkezők tájékozat­lanságából adódnak, és a családi- ház-építés gyors kibontakozását néhol még hátráltatják. Egyúttal meg akarja előzni azokat a mű­szaki és egyéb hibákat is, ame­lyek szintén a tájékozatlanságból erednek, és az építkezés teljes eredményességét még többé-ke- vésbé lerontják. A szaktanácsadás célja az, hogy az építkezők saját otthonuk megteremtésében minél kisebb áron, minél tökéletesebb sikert érjenek el. Ahhoz, hogy az építkezés mindenben sikerüljön, az építkezőnek sokféle vonatko­zásban jól tájékozottnak kell len­nie. Tudnia kell, hogy a város, a község tervszerű fejlesztése és rendezése hol és milyen lehetősé­geket ad a családi házak építésé­re, ott a rendezési terv a köz- és a magánépítkezők érdekében mit ír elő. Tudnia kell, minek alap­ján lehet a legmegfelelőbb telket kiválasztani, hogyan lehet ezt a legjobban beépíteni. Saját lakás­szükségletének pontosan megfe­lelő programot kell adnia a ter­vezőnek, ismernie kell a leggyak­rabban előforduló tervezési és ki­vitelezési hibákat, és az építészeti szépség alapelveit. Mindezekről csak jól szervezett, színvonalas és folyamatos műszaki propaganda világosíthatja fel. Ezért kerül sor most már me­gyénkben is az építési napok meg­rendezésére. A ma kezdődő elő­adások és a megnyíló kiállítás az első lépést jelenti ebben a tájé­koztató munkában. Vannak még, akik helytelenül azzal gondolják a családi lakóház-építkezést leg­jobban elősegíteni, hogy az min­denfajta felvilágosítás és szabá­lyozás nélkül teljesen magától ha­ladjon. Az építési napokon lá­tottakból és hallottakból az ilye­nek is meggyőződhetnek majd, hogy ez mennyire nem lehetséges és mire vezetne. Az építkezni kí­vánók pedig sok hasznos tanul­sággal indulhatnak neki a nem­sokára már kezdődő építési idény­nek. Az építési napokon újszerű tö­megkapcsolat jön létre az építke­ző lakosság, a tanácsok és építési szerveik között. Ennek eredménye jó tájékoztató munka esetén csak az építkezők bizalmának és épí­tési kedvének növekedése, ügyeik intézésének megjavulása. a taná­csok és a lakosság helyes együtt­működése és ebből az eddiginél sokkal sikeresebb építkezés le­het. Halmos Béla a megyei tanács építési és közlekedési osztályának főmérnöke A francia kormány újabb kísérleti atomrobbantásra készül a Szaharában Párizs (MTI) A Combat értesülése szerint a francia kormány két hónapon be­lül újabb kísérleti atomrobbantást tervez a szaharai Reggane-ban. A degaulleista lap úgy tudja, „ez lesz az utolsó, a levegőben végzen­dő atomrobbantási kísérlet, ezt kö­vetően csak földalatti atomrob­bantásokat fognak végrehajtani”. A l’Humanité szerint az elmúlt hetekben a Szaharában végzett francia rakétakísérleteket végig­nézték nyugatnémet szakértők is, többek között a Saint-Lous-i közös francia—német kutatóintézet nyu­gatnémet mérnökcsoportja. Klaukó Mátyás elvtárs, a párt megyei bizottságának első titkára üdvözli Novotny elvtársat, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság elnökét, a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának első titkárát és kíséretét, Mezőhegyesre érkezésekor. „Őszin­tén örülünk a baráti csehszlovák nép szocializmus építésében elért győzelmének és azt saját eredmé­nyünknek is tekintjük, hiszen mi is a szocialista tábor országainak nagy családjában munkálkodunk” — mondotta többek között Klau­kó elvtárs. Novotny elvtars a fogadására megjelent dolgozókat köszönti. Marosán György elvtárs társaságában indul vissza Novotny elvtárs Budapestre. A különvonat ablakából búcsút int a mezőhegyesieknek Közös nyilatkozat a magyar—csehszlovák tárgyalásokról ANTONIN NOVOTNY elv­társ, a Csehszlovák Kommunis­ta Párt Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke Ká­dár Jánosnak, a Magyar Szoci­alista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Dobi István elvtársnak, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének meghívására 1961. február 20—24 között ba­ráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. A látogatás alkalmával Antonin Novotny elvtárs és a kíséretében lévő elv­társak megbeszéléseket folytat­tak a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának és a magyar forradalmi munkás­paraszt kormánynak vezető sze­mélyiségeivel. A tárgyalásokról közös nyi­latkozatot adtak ki, melyet magyar részről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának tit­kára, államminiszter, csehszlo­vák részről Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első tit­kára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke írt alá. (MTI) Rohamosan fejlődik Szlovákia ipara Kevés helyen mutatkozik meg olyan szembetűnően a szocializmus építésének eredménye, mint Cseh­szlovákia egykori elhanyagolt keleti részében — Szlovákiában. A háború előtt gyengén iparosított mezőgazdasági terület volt, olcsó munkaerő- és nyersanyagforrást jelentett a cseh nagytőkének. A felszabadulás óta 220 gyár épült Szlovákiában, további 150 üzemet kibővítettek és korszerűsítettek. A felszabadulás óta 12 vízerőmű is épült a Vág folyón. Képünkön a Krpelany vízerőmű.

Next

/
Thumbnails
Contents