Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-25 / 48. szám
T961. február 25., szombat KÉPÚJSÁG 3 Az ipar fejlődéséről és a pártoktatás helyzetéről tanácskoztak Békéscsabán a pártalapszervezeti titkárok Szerdán délután a Magyar Szocialista Munkáspárt békéscsabai alapszervezeteinek titkárai értekezletet tartottak az MSZMP megyei bizottságának székházában. Az értekezleten az ország, a megye, valamint a város iparának fejlődéséről hallgattak beszámolót. Többek között szó volt azokról a tényezőkről és helytelen nézetekről, melyek még akadályozzák a termelékenység gyorsabb ütemű növekedését, az önköltség csökkentését. Az előadó és a felszólalók több esettel bizonyították, hogy egyes üzemekben még ma is tapasztalható a szervezetlenség. Egyes helyeken a szükséges anyagokat nem biztosítják folyamatosan, az üzemek kapacitását nem használják ki, meg nem értést tapasztalni a két műszak bevezetésénél... és így tovább, a termelés fejlesztésének számos akadályát sorolták fel. A lehetőségek kihasználása — mint mondották — elsősorban azon múlik, hogy a kommunisták példamutatásukkal és felvilágosító szavukkal milyen erővel küzdenek a helytelen szemléletek, a kényelmesség, a nemtörődömség ellen. flz ipari kérdések megvita* a után az MSZMP városi végiajtó bizottságának értékelése és határozatai alapján a pártoktatásról tanácskoztak a titkárok. Az előadó a pártoktatás eredményeiről szólva a példamutatók között említette a ruhagyáriakat, a Békési Nyomda alapszervezetét, a MÁV Pályafenntartásánál dolgozó kommunistákat, és még néhány olyan alapszervezetet, ahol az öktatás zavartalanul és jó eredményekkel folyik. Bírálták azokat a pártalapszervezeti vezetőségeket, ahol a pártoktatásra nem fordítottak gondot, üléseiken és taggyűléseken nem tűzték rendszeresen napirendre ezt a munkát. A Pamutszövőben a pártvezetőség csak a múlt év nyarán tárgyalta az oktatást és még hosszú ideig nem kívántak foglalkozni ezzel a munkával. A pártvégrehajtó bizottság tagjai a feladatokról szólva elmondották, hogy helyes, ha azokban az alapszervezetekben, ahol a2 oktatási munkában mulasztások történtek, egyes foglalkozások elmaradtak, egy-két héttel megtoldják az oktatási időszakot, pótolják a lemaradást. fl pártvégrehajtó bizottság határozatában tanácsolta az alapszervezeteknek, hogy a következő vezetőségi üléseken és taggyűléseken foglalkozzanak az oktatással. Az eddigieknél még eredményesebben küzdjenek a marxista- leninista elmélet elsajátításának lebecsülése ellen, a kispolgári kényelmesség ellen. A kommunisták nagyobb igényeket támasszanak önmaguk iránt. A párttitkárok több gondot fordítsanak a pártoktatás szervezésére és ellenőrzésére. B, Z. R tekintélyt hanem az nem a hat lépés távolság, elfogulatlan igazságosság tarthatja meg Hozzászólás a „Milyennek kell lenni a jó vezetőnek" című cikkhez — J7rdekes és nagyon időszerű kérdést vetett fel Kovács János, a Tótkomlós! Gépállomás igazgatója nemrég megjelent „Milyennek kell lenni a jó vezetőnek” című cikkében. Igen, ma, amikor a mezőgazdaság szocialista átszervezése lényegében a befejezéshez közeledik, s a 4—5 holdas egyéni gazdából szinte egyik napról a másikra száz meg ezer holdak gazdája lesz, s ha termelőszövetkezeti elnöknek választják, fa- lunyi ember és széles határnyi gazdaság vezetése, irányítása háramlik reá, bizony egészen újszerű gondolkodásra és vezetésmódra van szüksége, hogy a tagság előtt, s közvetve az egész nép előtt becsülettel helyt tudjon állni. Nemcsak a most alakult termelőszövetkezetek vezetőinek, hanem a régiekének is szükségük van a jó vezetés technikájának az elsajátítására és nem csupán nekik, hanem nyilvánvalóan az ipar, a kereskedelem, a különböző tanácsi szervek, hivatalok vezetőinek úgyszintén. TVézetem szerint a jó vezető 1 ^ elsődleges jellemvonása az, hogy a hozzá beosztottakkal szeretettel bánik, becsüli őket erényeikkel, esetleges hibáikkal, egyéni problémáikkal egyetemben. Ha a vezető ilyen tulajdonsággal rendelkezik, vágy megszerzésére törekszik, akkor élvezi beosztottjai bizalmát, szótfogadnak neki, mert érzik, hogy ismeri és figyelemmel kíséri munkájukat, munkaidőn túli problémáikat, családi életük gondját, örömét. Ha a dolgozók látják, hogy jogos egyéni kérésük, kívánságuk meghallgatásra talál vezetőjüknél, meggyőződésem, hogy munkájukat jobban, nagyobb kedvvel végzik. Ennek viszont — többek közt és nem utolsósorban — hasznát látja a munkafegyelem, a selejt elleni harc, vagyis a termelés. Megköny- nyebbül a vezetők munkája, növekszik az üzem vagy termelőszövetkezet jó hírneve, megszűnik a kapkodás, az idegesség, nincs veszekedés a vezetők és a beosztottak közt. Higgyék el a felelős beosztásúak, hogy tekintélyüket nem a hat lépés távolság tarthatja meg beosztottjaik előtt, hanem a közvetlenség és a szigorú, elfogulatlan igazságosság. Összefüggéseiben vizsgálva a kérdést, káros az olyan nézet, hogy a vezetőnek elég csak a termelés menetével törődni, s beosztottjaira csupán a munkaidő alatt gondolni. Az ilyen gyakorlat kezdetben talán fellendülést eredményezhet a termelésben, de előbb-utóbb megbosszúlja maA mezőgazdasági munkák élenjáró fiataljai A KISZ Békés megyei bizottsága szombaton, február 18-án, tanácskozásra hívta megyénk legjobb ifjúsági munkacsapat-vezetőit, brigádvezetőit, hogy átadja részükre az 1960. évi munkavergítséget kaptak az ifjúsági munka megjavításához. Voltak olyan fiatalok is, akik az értekezleten nem szólaltak fel, a szünetben mégis elmondották — mint Abrudán Anna is, a GyuAz értekezlet résztvevői a beszámolót hallgatják. senyben elért helyezésekért járó jutalmakat. Karakó Imre, a KISZ Békés megyei parasztifjúsági felelőse beszámolóját nagy figyelemmel hallgatták a mezőgazdasági munkák fiatal élenjárói. • Kukla János, a csorvási Vörös Október Tsz KISZ-titkára arról beszélt, hogy a szövetkezet vezetőségétől és tagságától milyen selai Állami Gazdaság munkacsapat-vezetője —, milyen módszerrel termeltek öntözés nélkül holdanként 380 mázsa cukorrépát. az, ha a termelésből egy szerszám hosszabb ideig kiesik, akkor azzal együtt egy bizonyos termelési érték is kicsúszik a közös vagyonból meg a részesedésből. Az üvegezett verandán át a szobába lépünk. Az anya és lánya barátságos arccal fogad. A mama a kereveten horgol. Hirtelenszőke, mosolygós szemű lánya — a fiatalasszony — a varrógép mellett ül, s egy szövetruhán dolgozik. Háta mögött a kombinált szekrény nyújtózik, amellett pedig a televízió. Hogyan fér ősze a kovácsműhe- lyi munkával a horgolás? — kérdezem Fáber nénitől. — Jól. Igaz, hogy az egyikhez kemény kéz kell, a másikhoz pedig finom, puha tapintat, de tudja, mi, kovácsfeleségek olyanok vagyunk, amilyeneknek lennünk kell — válaszolja jókedvűen. — Hogy mennyire ilyen a család — folytatja Kiss Pál —, mondtam az elvtársnak, kongassuk meg az üllőt, megláthatja, hogyan fut a segítség. De most mégsem tettük, nehogy azt mondják: a bolondját járatjuk, inkább jöttünk — mosolyog a feleségére. A fiatalasszony élményeiről beszélj — A falubeliek sokszor azt hi- j szik, valami bajom van, úgy roha- j nők, ha cseng az üllő. A múltkor! a bolti vásárlást hagytam félbe, | azelőtt meg a kútról futottam... kijut nekünk a munkából. — De látom, az értelme is meg- j van. Az ablak előtt, a síkos úton j szinte lépésben egy Moszkvics húz j el. — Ez a mi kocsink? — kérdi tréfásan férjét a fiatalasszony. — Autót szeretnék venni. Moszkvicsot, de csak jövő tavaszra — szólja el magát a férj. — Ha az 1961-es év úgy sikerül, mint a tavalyi, akkor meglesz. Szép tervek. De addig is ki tudja, hány vetőgépet, kocsit kell megjavítani, lovat megpatkolni, amíg a család összekalapálja az autóravalót. — A múltkoriban jártam a központban, s megnéztem az idei tervet, mert a tanácsülésen — mivel tanácstag is vagyok — be akartam számolni. Megítélésem szerint az idei célkitűzések teljesíthetők. Ebben pedig benne van a mi tervünk, a gépek javítása és az autóvásárlás is. Dupsi Károly Bagi Pál hozzászól. Bagi Pál, a Békéscsabai Gépál- lomás brigádvezető agronómusa szóvá tette, hogy a szocialista brigád cím elnyeréséért az üzemben olyan követelményt állítottak, amelyben a brigád felelősségét, a brigádtagok munkájáért nem domborították kellően ki. A brigád tagjai — betegségük miatt kettő kivételével — tervét teljesítette. A brigádtagok önfeláldozó segítsége meghozta az eredményt. A munkából kidőlt traktorosok tervét is teljesítették. Ezt a körülményt figyelmen kívül hagyva, a Szocialista brigád címet mégsem kaphatták meg, pedig a tervteljesítésből és az emberszeretetből, a brigádért érzett felelősségből kitűnő bizonyítványt állítottak ki önmagukról. gát, s az ilyen vezető egyszer csak azt veszd észre, hogy lazul a munkafegyelem, csökken a termelékenység, nő a selejt, de a munkaerővándorlás is. Egy vezetőnek mindig tudnia kell, hogy a dolgozók elégedettek-e munkakörülményeikkel, van-e olyan jogos kérésük, ami hosszú idő óta kielégítetlen, közlékenyek-e vagy feletteseikkel csupán közömbös dolgokról hajlandók beszélgetni? A pártszervezetnek & a szakszervezetnek a maga lehetőségeivel és eszközeivel , kötelessége a dolgozók és a vezetők közti szocialista szellemű kapcsolat kialakítása és erősítése. Nagy szerepe van ebben a szocialista tudatformálásra való lankadatlan törekvésnek. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele, hogy a vezetők munkahelyükön és családi életükben példamutatók legyenek. Hivalkodás, kicsapongás helyett szerénység, mértékletesség minden időben és az üzemben, szövetkezetben mindenkire nézve kötelező módon! A tudat- formálásban a politikai és kulturális nevelőmunka egészítsék M egymást. C ok helyen még lebecsülik a kulturális tevékenység je- lentőspgét, vagy ha támogatják, formailag cselekszik, holott az ismeretterjesztő előadásokra, könyvtárba, szakkörökbe, moziba, színházba járás közvetve ismét csak kihat a termelésre. A kulturális célokra fordított kiadás bőven megtérül, mert a képzett, magát állandóan művelő dolgozó másként, közösségi módon fogja fel termelő feladatát. A szocialista műveltséggel felvértezett emberek magatartása megmutatkozik a munkában, a vezetők és vezetettek egymás közötti megértő kapcsolatában, a társadalmi és a családi életben egyaránt. Ulrich Rudolf, zetoros a Békés megyei Növényvédő Állomás kultúrfelelőse Békéscsaba Kiállítások, nagygyűlések, előadások a nemzetközi nőnap tiszteletére Már hagyományossá vált társadalmunkban, hogy a nemzetközi nőnapot minden évben megünnepeljük. Az idei nemzetközi nőnap a nemzetközi szolidaritás és a fokozottabb békeharc jegyében zajlik le. Már országosan megkezdődtek az előkészületek a március 8-i ünnepségek megszervezésére. Megyénkben is elkészült a megyei nőtanács programja az ünnepi előadások, nagygyűlések megtartására. Eszerint a nőtanácsok által szervezett szakkörökön, kis- gyűléseken és egyéb összejöveteleken ismertetik a nemzetközi nőnap történetét, gyűléseket szervez, nek, amelyeken a munkáspártok moszkvai nyilatkozatát és a békekiáltványt ismertetik. A gyarmati népek asszonyaival szolidaritást vállalnak megyénk asszonyai is. Gyűléseket rendeznek, ahol előadók ismertetik a gyarmati országok asszonyainak életét és harcát. A nemzetközi nőnap alkalmából megyénkben több találkozót szerveznek a különböző foglalkozásokban, munkaterületen dolgozó asszonyok és lányok részére. így megrendezik a háziasszonyok, nagymamák, termelőszövetkezeti tagok, nyugdíjas feleségek, értelmiségi és munkásasszonyok találkozóit. A megyében működő és a nőtanácsok által szervezett szakkörökön előadásokat tartanak és a nőmozgalom híreit ismertetik. A szakkörök munkáiból március 8. tiszteletére kiállításokat szerveznek a városokban és községekben. A nemzetközi nőnap fő programja az ünnepi nagygyűlések megtartása lesz. Gyulán, Orosházán és Békéscsabán, ezenkívül a megye községeiben is rendeznek ünnepi nagygyűléseket. Huszonkét helyen megyei vezetők tartanak előadásokat az ünnepi gyűléseken, a három városban pedig központi előadók lesznek. A békéscsabai nagygyűlésen, amelyet a téglagyár kultúrtermében tartanak meg, Marosán György elvtárs lesz az ünnepi gyűlés szónoka. A nőnap megszervezésében a különböző szervek is segítenek, így a Hazafias Népfront rendezvényein ismerteti a nemzetközi nőnap történetét és köszönti a népfrontmozgalom női aktíváit. De segítséget adnak a tanácsok, a kereskedelmi szervek, a KISZ és az Üttörő-szövetség, valamint a szakszervezet is. Az idei nemzetközi nőnapot jelentőségének megfelelően akarják megünnepelni megvenk asszonyai és lányai. K. J.
