Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-25 / 48. szám
4 NÉPÚJSÁG 1961. február 25., szombat Csete Andriska interjúja — önmagával Nem, kedves nénik és bácsik, nem jól gondolják. Nem a legújabb hollywoodi gyermeksztár vagyok. Dehogy! Itt élek én többi kis társammal együtt a gyulai csecsemőotthonban. Hogy hány éves vagyok? A „legidősebb” korosztályhoz tartozom, három éves vagyok. Igen. Jól tetszenek gondolni, remekül érezzük magunkat. Ebben a gyönyörű kastélyban lakunk, ez most a mienk. Ügy hallottam, hogy régen valami gazdag gróf bácsi lakott itt. De most mi vettük a birtokunkba. Nagyon szeretük itt lakni. Innen járunk sétálni, játszani a kertbe, a nővér Bénikkel. Ők a mi kismamáink. Én egy gyönyörű képeskönyvet kaptam. Állatos mesekönyv, bizony. dig nagyon várjuk az igazgató bácsit, mert mi mindig nagyon várjuk az olyan néniket és bácsikat, akik szeretnek minket. Na, de most már elbúcsúzom a kedves néniktől és bácsiktól, a magam és kis pajtásaim: a gyulai csecsemőotthon lakói nevében is: mindenkit csókol: Andriska Több mint kétszázan vettek részt a békéscsabai nögyülésen Február 22-én Békéscsabán, a városi tanára dísztermében nagyszabású szolidaritási nőgyűlést rendezett a városi nőtanács. A gyűlésen Németh Irén, a Nők Lapja munkatársa mondott beszédet. A több mint 200 asszony és lány előtt elhangzott beszéd után a résztvevők táviratban tiltakoztak a kongói terrorcselekmények, valamint Lumumba és társai meggyilkolása ellen. „Követeljük, büntessék meg a gaztett elkövetőit” — hangoztatta többek között a távirat. — „Mi, a békéscsabai asszonyok és lányok nevében tiltakozunk ezen cselekmények ellen.” A résztvevők ezenkívül résztvéttáviratot küldtek Lumumba feleségének, melyben együttérzésüket fejezték ki az özveggyel. A békéscsabai asszonyok tiltakozó aláírásgyűjtési kampányt is indítottak a városban. Jubilál a Csorvási Földművesszövetkezet énekkara * Fennállásának 60. évfordulóját ünnepli rövidesen a Csorvási Földműves- szövetkezet énekkara. Ebből az alkalomból február 26-án, vasárnap este, a csorvási művelődési otthonban egész estét betöltő műsoros estet rendez a Békési Földművesszövetkezet szimfonikus zenekarának közreműködésével. A műsoros estet a Liszt- és Bartók-év keretében rendezik meg, és a műsoron a két zeneszerző müvein kívül madrigálok és népdalfeldolgozások is lesznek. Tetszik látni, ezen a képen éppen olvasok belőle. Rengeteg játékot kapunk, mert minket mindenki szeret. Sok kis pajtásom van, akiknek nincs se anyukájuk, se apukájuk, de nekik is nagyon sok szép játékuk van. Amikor már nincs kedvem az állatos mesekönyvet nézegetni, akkor a nővér nénik lehozzák a kedves macimat. Amint ezt a képen is tetszenek látni, én ezzel is szívesen játszom. Hogy több kép nincs-e? Hát azt őszintén sajnMom, hogy nem tetszenek látni azt, amint fürdőm, alszom vagy eszem. Nekem és kis pajtásaimnak itt minden élmény. A reggeli pancsolás, a jó meleg vízben, a közös reggeli a nagy asztalnál, ahol felnőttek módjára étkezünk. Persze, egy-egy ilyen közös evés után nagyon könnyen le lehet olvasni az étlapot az arcunkról. Hogy nem alszunk-e? Dehogynem! Mint ahogy mindent együtt csinálunk, így ezt is. A nővér nénik „fektetésnek” hívják ezt a programszámunkat. No, de amikor a játszás következik! Azt tetszenének látni! Felverjük a ház csendjét. Azt elárulom, hogy minKínőtte régi ruháját Csabacsűd SZARVAS ÉS KONDOROS KÖZÖTT, úgy fele úton, van egy igen szorgalmas nép által lakott helység, Csabacsűd. S a falu bejáratánál ott a felirat: „Termelőszövetkezeti község”. Jelenleg 2820 lakosa van, egykori agrárproletárok és azok gyermekei. Valamikor itt egyhangú répaföld húzódott, a tízezer holdas Schvarc-uradalom egy része. Történt 1926-ban, hogy 300 négyszögölnyi telkeket, házhelyeket mértek ki, s 1927-ben a telkeken már épültek a házak, születőben volt Csabacsűd. A tanácsházán azt mondja Gonda György v. b. elnök, hogy azóta nagyott fejlődött a község, kinőtte már a régi gúnyát és megérdemli a rangos „termelőszövetkezeti község” címet. A faluban sétálva, takarosnál takarosabb házakat látok. Piroscserepes mind! Az utcák nyílegyenesek. Két esztendővel ezelőtt hat tsz-szel és egy állami gazdasággal lépett Csabacsűd a szövetkezeti rangra. A múlt évben már csupán 35 gazda küszködött a maga kis parcelláján, s lehet, hogy e sorok megjelenésekor már ők is a mi nagyobb lélegzetű világunkban lesznek. Jelenleg — egyesülés révén — a hat helyett három szövetkezet van. Erősebbek is jóval! A Hunyadi meg a Béke kézfogásából született a Béke Tsz, a Dolgozó meg a Búzakalászból a Dolgozó Tsz és „egybekelt” a Rákóczi s a Kossuth is, végleges nevükről most döntenek, vagy tán már döntöttek. CSABACSŰD FELSZABADŰ- LÄS ELŐTT IS ÉPÜLT, épülge- tett, csak éppen nem szépült, nem korszerűsödött. Egyedüli találkozó, tereíere hely volt a Piac-tér, no *meg az artézi kút és a templom környéke. Orvosuk akadt ugyan, de gyógyszertáruk már nem. A villanyt is csak hírből ismerték és még sok mindent felsorolhatnánk, amiben hiányt szenvedtek. Ma viszont, ahogy körülnézek a községben, egészen mást látok, mint amilyen az a múltbeli falu lehetett. Reá is illik a költő verse: „Hát nem szeretheted e hont, mit egyre szebbé szépít munka és gond? ...” Tíz esztendővel ezelőtt N. Szkle- nár Pál v. b. elnök kezdeményezése nyomán járdásították a falut. öt évvel ezelőtt pedig bevezették a villanyt, s hogy abban az évben nem gyulhatott ki, az ellenforradalom a bűnös. Ezt a sötétséget azonban hamarosan világosság váltotta fel. Régi vágyuk volt a csabacsűdieknek a művelődési ház. Meglett hozzá a pénz, sőt társadalmi munka révén 29 504 forintot takarítottak meg, s 1960. október 8-án, a helybeliek nagy örömére fel is avatták a gyönyörű • középületet. Eddig ötezernél több látogatója volt. Nem adnák az itteniek ezt a kincsüket az egész világért sem! A múlt évben egy korszerű postaépület, építésébe fogtak. Gyógyszertár is kellett. Társadalmi munkával, pénzzel, közös erővel ez is meglett, s 1960 decemberében teljesen felszerelve a falu rendelkezésére állt. Ugyanabban az évben óvodát is kapott Csabacsűd. A TAN ÄCSHÄZ A KÉT VIDÁM ARCÜ NŐDOLGOZÓJA boldogan közölte, hogy szélesvásznú mozi is lesz. Az elnök rábólintott, hogy úgy igaz. Ekként nőtte ki régi ruháját Csabacsűd. Kepenyes János levelező Szarvas lkai Miért „mostohagyermekek"? Mi kell elsősorban az építkezésekhez? Három dolog: anyag, anyag és anyag. Ha ez megvan, akkor már könnyebben meg lehet szervezni a munkát, helyesen elosztani az erőket. Az építkezések menetét és határidejét sem gátolnák akkor anyag-gondok, amelyek most még elég gyakoriak. Hol ablaküveg nincs, hol meg égőhöz szükséges burákat vagy más anyagféleségeket nem bírnak az országban felhajtani. A szokott helyen nem tudják megvásárolni, a lakossági keretből pedig nem vehetnek. Ennek aztán az a következménye, amint már volt is rá nem egy példa, hogy az egyes épületeket gyakran semmiségnek tűnő hiányok miatt a vállalatok nem voltak képesek időben rendeltetésüknek átadni. Az anyagbeszerzés sok nehézsége elsősorban a tanácsi vállalatokat érinti a legérzékenyebben. Sokat beszéltek erről a múlt héten a három építőjellegű vállalat: a Békés megyei Tanács Építőipari és Tatarozó Vállalat, a Megyevill és a Tervező Iroda közös termelési tanácskozásán. A felszólalásokból kiérződött az a ki nem mondott következtetés, hogy valahogy mostohagyermeknek tartják őket az anyagellátásnál. így mit tehetnek, mint azt, hogy ott szerzik be az anyagot, ahol tudják és annyit, amennyit bírnak. Ez azt eredményezi, hogy ha valamiből felesleg van, azt tartalékolják, mert ki tudja, mikor juthatnak megint hozzá. Felduzzadnak az egyes készletek, pedig lehet, hogy arra másutt éppen szükség volna. Ugyanakkor, ami meg itt kellene, az nincs, pedig lehet, hogy valahol meg azt őrzik hét lakat alatt. Ilyen ellentmondásokhoz vezet a szervezetlenség. De lehetne segíteni a dolgon. A termelési tanácskozáson többen javasolták a következő megoldást, s ez bizonyára a népgazdaságnak is hasznára válhatna: Létesítsenek a tanácsi vállalatok részére egy központi anyagellátó szervet, ahol mindenkor beszerezhetik a szükséges anyagféleségeket. Tervszerűbb lenne az ellátás, nem növelnék a vállalatok feleslegesen készleteiket, de olyan anyagokhoz is könnyebben hozzájuthatnának, amelyekre a legnagyobb szükségük van egy-egy létesítmény zavartalan építéséhez vagy befejezéséhez. Időt és pénzt takaríthatnának meg a központi anyagellátás bevezetésével. Nem ártana odafenn megvi gálni ezt a javaslatot, mert a tanácsi vállalatok kissé bizony „mostohagyermekeknek” érzik magukat. Podina Péter POSTÁNKBÓL ÖRÖMÖK ÉS GONDOK Vasárnap délután, úgy 4 óra körül a békéscsabai V. számú iskola igen eleven képet nyújtott. Alkalmi iskolai ünnepség volt. Tóth Julia, az igazgató néni meleg szeretettel legeltette szemét a sokadalmon. Afeletti csodálkozásunkra, hogy milyen sok közép- iskolást hívtak a kis ünnepségre, mosolyogva válaszolta: — Nem kellett őket hívni. Maguktól jöttek. Hiszen kivétel nélkül ebből az iskolából rajzottak szét. Mint valami nagy családi körben, jól érzik itt magukat, s amikor csak alkalom adódik, betérnek a „régi hajlékba”. A két osztályból eggyé varázsolt teremben bizony nagy volt a zsúfoltság, aminek láttán akarva- akaratlanul is az iskola általános helyszűkére terelődött a szó. Az igazgatónő régi szívfájdalomként említette ezt a problémát. Az iskolaépület túlsó felében olcsón lehetne egy zsibongót létesíteni, de ennél sokkal nagyobb gondjaink is vannak, mondta. Legégetőbb feladat lehetőleg nagyobb zökkenő nélkül áttérni a politechnikai oktatásra. Műhelyekre van szükség, de ettől eltekintve is mind több tanterem kellene. Évenként egyre több tanulni vágyó, eleven gyermeket iratnak be szülei az elsőbe. Sokféle megoldáson törtük már a fejünket. Például ez a központi épület erős, masszív alapozású, Műsoros divatbemutató volt Dévaványán Az elmúlt héten nagyszabású műsoros divatbemutatót rendezett a Déva- ványai F öld mü vessző vet kezet. A divat- bemutatón mintegy 400-an vettek részt. A műsort a KISZ-fiatalok adták, egy- feivonásos színdarabokat és szavalatokat. A divatbemutató után vidám tombolajáték volt, amelyen 50 értékes tárgyat sorsoltak ki a jelenlévők között. Á tombola után hajnalig tartó tánccal fejezték be a műsoros divatbemutatót. A helyi földművesszövetkezet rövidesen fehérnemű divatbemutatót is rendez kizárólag nőknek, majd gyermek- ruha-bemutatót. A divatbemutató megrendezésében igen aktívan dolgozott a földművesszövetkezet KISZ-szervezete I és dicséret illeti a fiatalokat a jól sikerült műsor megszel vezéséért. SZŰCS LAJOS könnyen elbírná az emelet-ráépítést. A Hegedűs féle házban lévő kisegítő iskola is alkalmas lenne a bővítésre, ott azonban nagyon megemelné az átalakítási költségeket a számyrészben lévő lakók elhelyezése, új, megfelelő lakásba költöztetése, pedig a helyzet igen sürgető. Illetékes helyen anyagi nehézségekre is hivatkoznak, azonban mifelénk az az általános vélemény, hogy gyermekeink tanulásához a jobb feltételek megteremtését a téglagyáriaktól a szövetkezetiekig mindenki szívügyének tekinti, s a megoldásnál ezt is számításba kell venni! Némi könnyebbséget jelent Erzsébet- helyen, ha felépül a X. számú iskola. Tavasszal fognak hozzá. A vadonatúj padok és más felszerelés már rendre érkezik a VI. számú iskolába, ahol tárolják. Mielőbb legyen hát kész hozzá az épület is! Öröm és gond így találkozott ezen a jaminai iskolai ünnepségen, de nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy igazi öröm és kedves gond. Vincze Erzsébet Békéscsaba Egy magyar ftisszidsns nagy nyomora miatt öngyilkosságot kísérelt meg London (MTI) Horváth Lajos 41 éves magyar disszidens öngyilkossági kísérlet vádjával került a chesterfield: büntető bíróság elé. (Az angol törvények szerint ugyanis mindenfajta öngyilkossági kísérlet büntetendő cselekmény.) Horváth 1957-ben érkezett Angliába. Rendkívül nagy nyomora miatti végső kétségbeesésben szánta el magát a tettre. A bíróság büntetését próbaidőre felfüggesztette. (MTI)
