Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-23 / 46. szám
1961. február 23., csütörtök / NÉPÚJSÁG 3 Mezőhegyesről jelentik: 4,1 millió forint nyereségrészesedés, prémium A Mezőhegyesi Állami Gazdaságban március első felében 4,1 millió forint nyereségrészesedést és prémiumot osztanak ki. A gazdaság 28 millió forintos nyereséggel zárta az 1960- as évet, amelyből az egyhónapi béralapnak megfelelő 3,5 millió forintot nyereségrészesedés címén, 600 ezer forintot pedig prémiumként juttatnak a dolgozóknak. A 28 millió forintos jövedelemből 8,7 millió forint a gazdaságban marad vállalatA Hazafias Népfront békési községi elnöksége ankétra hívta a helyi és a járási termelőszövetkezetek állattenyésztési szakembereit és állatgondozóit. A tegnap, február 22-én délelőtt megtartott ankét iránt nagy volt az érdeklődés, mintegy 200-an jelentek meg, hogy a meghívóban feltüntetett előadásokból segítséget kapjanak további munkájukhoz, az állattenyésztés színvonalának növeléséhez. A jelenlevők nagy figyelemmel hallgatták végig Laudisz László békési gimnáziumi tanár Az állat- tenyésztés helyzete a békési termelőszövetkezetben és dr. Bér István, az Agrártudományi EgyeA múlt évben több termelőszövetkezet, állami gazdaság és kísérleti intézet foglalkozott a lucerna fej trágyázás előnyeinek vizsgálatával. Legtöbb helyen 2— 3 mázsa pétisót és 2 mázsa szu- perfoszíát műtrágyát szórtak holdanként a lucernatáblára. Az első kaszálás szénatermése csaknem annyi volt, mint a múlt évek termésének egész évi átlaga. Megállapították azt is, hogy a fejtrágyázás hatására a lucemaszéna tápanyag értéke kedvezően alakul s benne a fehérjék aránya szembetűnően nő. Azokon a területeken, ahol a fejtrágyázás után fejlesztési, biztonsági alap címén, ugyanakkor az igazgatói alapot is 231 ezer forinttal növelik. Március első felében szerte a gazdaságban termelési értekezleteket tartanak, s ezt követően pedig mindenki megkapja a munkateljesítménye után járó, törvényben megszabott nyereségrészesedését. A gazdaság dolgozóira a 4,1 millió forinból személyenként 1450 forint nyereségrészesedés, illetve prémium jut. tem adjunktusának Állattenyésztésünk a népgazdaság tükrében című előadását. Az ankétot számos gyakorlati tapasztalatokon alapuló felszólalás tette színessé, érdekessé. Az idén jelentősen bővítik a Mezőberényi Szövőgyárat, ugyanis márciusban mintegy hatvan használt szövőgépet kapnak Budapestöntözni a lucernaterületet, mint például az ÖRK1 bikazúgi gazdaságában, ott holdanként 93 mázsa szénát takarítottak be s az ötödik kaszálást nem is szárították meg, hanem lesilózták. A gyomai Üj Élet Termelőszövetkezetben is jó eredményeket értek el. Holdanként kereken 60 mázsa szénát termeltek, pontosan háromszor többet, mint az öntözés és fejtrágyázás előtt. Új takarmánynövény a szikeseken Megyénk jelentős részében — főleg Békéscsabától északra fekvő járásokban — tekintélyes kiterjedésű szikestalajokat találunk. Ezeken a területeken a takarmánytermesztés gondja évről évre kísértett, mert a silókukorica a sziken nem díszük megfelelően, s nem ad akkora termést, amennyi az ottlévő állatállomány takarmányozásához szükséges. Az ÖRKI szarvasi intézetében Kovács Gábor tudományos kutató a múlt évben eredményesen foglalkozott a szikes talajú járások takarmányellátási gondjának megoldásával. Silózásra is igen jó minőségű takarmánycirkot nemesítettek, mélyben a kukoricához hasonló arányban megtalálhatók az állat számára szükséges tápanyagok. Az intézet munkájára több járásban felfigyeltek és segítségüket kérték a takarmánycirok meghonosítására. ről. Az üzemben már megkezdték az előkészületeket, hogy lehetőleg zavartalanul megoldhassák a gyár bővítését. A raktárépületet átalakítják, ide telepítik majd át régi helyéről az előkészítőt. Az előkészítő helyiségében helyezik majd el azokat a gépeket, amelyeket a vállalat központjától kapnak. A fokozatos áttelepítéssel lehetővé válik, hogy előreláthatólag április elsejétől harminc géppel már megkezdik a termelést A többit július elsejéig helyezik üzembe. A gyárban örömmel fogadták a fejlesztést,. hiszen így a második félév kezdetére mintegy 60—70 új munkást vehetnek fel. Postánkból Tanulságos állattenyésztési ankét volt Békésen Kifizetődik-e a lucerna fejj trágyázása ? szükséglet szerint még is tudták Hatvan használt szövőgépet helyeznek üzembe július elsejéig Mezőberényben Szövetkezetünk jól zárta az évet 150 ezer holdon vetnek hibrid kukoricát a tsz-ek A megye termelőszövetkezetei az el- műé évben 80 ezer holdon termesztettek hibrid kukoricát, s legtöbb helyen a szokvány kukoricánál 40 százaléknál magasabb átlagtermést takarítottak be a hibridből. Különösen bő termőnek bizonyult ezen a vidéken a martonvásári I; és 39. fajta. A jó tapasztalatok alapján nagyon megnőtt az érdeklődés a hibridkukorica-vetőmag iránt: a mezőhegyest és hidasháti hibridüzemből 150 ezer holdra elegendő vetőmagot cserélnek a Körös-vidéki termelőszövetkezetek. Gyula termelőszövetkezeti városban, Gyulaváriban, Újkígyóson és másutt a háztáji földekbe is hibrid kukoricát vetnek. Tizenegyedik zárszámadó köz- . gyűlését tartatta a tótkomlósi Viharsarok Tsz tagsága. Nehezen várta mindenki azt a napot, amikor kiderül, hogy mennyit hozott a múlt esztendő a konyhára, kamrába meg a bugyellárisba. Az első napirendi pontként megtörtént a 80 új tag felvétele. A közgyűlés szeretettel fogadta sorába valamennyit. Ezután a múlt évi eredményekről szóló beszámoló következett. Az aszályos esztendő ellenére termésátlagunk kielégítő. A tervezett 38 forint helyett munkaegységenként 42 forint és 18 fillér jut. Ebben része van annak is, hogy a tagság szorgalmas munkájának gyümölcsét megfelelően értékesítette a vezetőség. A szorgalmas munkálkodás ellenére voltak hibáink is, ezek az állattenyésztésben mutatkoztak. Tejtermelésünk nem érte el a tervezett szintet, sok volt nálunk az állatelhullás és akadtak, akik csak azért mentek ki a tanyára, hogy a közösből a háztájit gyarapítsák. Ebben az évben fegyelmileg is meg kell erősödnie a szövetkezetünknek. Üj, fiatal elnököt válasza tott a tagság Fai-kas György személyében s azt szeretnénk, ha az idén még több tag érne el olyan eredményeket, mint Antal Mihály, aki 465, D. Rózsa Mátyás 455, Pisják Mihály 450, Forró József 597, ifjú Kaüska János pedig 660 munkaegységet szerzett, ami pénzben és terményben tetemes jövedelmeit jelent. A zárszámadó gyűlésünkről még az új tsz-tagök is elégedetten mentek haza, mert tudták, hogy a tótkomlósi Viharsarok Tsz-ben becsületes, jó munkával nagyszerűen boldogulhatnak. Abonyi Józsefné Viharsarok Tsz, Tótkomlós Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok! Használt, üzemképes háti porolókat 300— 400 Ft-os, háti permetezőket 400— 500 Ft-os, kombinált cukorrépa-vetőgépeket 1000—2500 Ft-os, villám répakiemelőket 115 Ft-os, egyelő és répakapákat 17 Ft-os árban elad a Mezőhegyesi Cukorgyár Kielégítés igénylés sorrendjében. Túlérzékenység? A fejlett közössé® érzés az általános anyagi — s ami ennek természetes velejárója — erkölcsi és kulturális jólét megteremtésének legjobb hajtóereje. Teljesen egészséges jelenség, amikor mind többen és többen iparkodnak cselekedeteikben, egész emberi magatartásukban a maguk célkitűzését, törekvését, érdekét a többségével, a közösségével egybehangolni. E tekintetben is „menetközben” vagyunk, tehát senkit se riasszon az, hogy a közösségi érzés „elterjesztését” illetően még van tennivaló bőven! Aki a legmodernebb társadalomtudománnyal, a szocializmussal, a kommunizmussal tart kapcsolatot, annak eszében sincs megriadni, mert jól tudja, hogy fejlett közösségi érzésű emberek lombikban nem állíthatók elő; munka, tanulás és harc közben, izzadtságos türelemmel alakíthatók, nevelhetők. Persze akadnak, akik nem tudnak vagy nem akarnak velünk tartani. Életünknek ez is egyik „velejárója”. E sorok írója a napokban tanúja volt egy jelenetecskének. Amolyan „naccsága” kinézetű öregasszony csoszogott ezüstözött kis kancsóval a közkúthoz. Valamikor fene nagy házat vitt a szegénység bőrére. A naív, egyszerű lelkek ma is hangos „kezít- csókolom”-mal köszöntik, s ő kegyesen fogadja. A koros hölgy a kúthoz érve, megkérdezte a kör- benáll óktól: — Felszabadult már? — Tudniillik a kút kifolyócsöve, mely alá egyre-másra rakták a vízért járók a kannáikat. Aztán amolyan öreges heherészéssel súgta oda valakinek: — Majd mi is felszabadulunk. — Mi az, hogy „mi is!” Talán maga. De magát is ki az istén- kötele tartja lefogva. Otthon lötyögjön, ne nekem! A körben- állók ugyancsak nekieresztettek néhány találó megjegyzést, s az ügyecske ezzel le is zárult, hiszen ma, amikor mázsaszám érkeznek a disszidáltak hazasíró levelei, egyetlen épelméjű embernek sem kell különösebben bizonygatni, hogy hol szabadabb az élete. A jelenet mást bizonyított, azt, hogy mind többen és érzékenyebben reagálunk a rendszerünket sértő megnyilatkozásokra. De a másik oldalát tekintve is így van. Például a minap egy humoreszk jelent meg lapunkban „Kizárólag a lényeget” címmel. Az volt a mondanivalója, hogy küzdjünk az időtrabló és ideget ölő szocséplés ellen. Ennek alátámasztására, a humoreszk adta lehetőségekkel élvén, kitalált színhelyéket és történeteket fűztünk a mesébe. Sajtüzem, szerkesztőség, nyomda, kenyérgyár szerpelt alanyként. A humoreszk megjelenésekor nyomban jeleritkezett a csabai kenyérgyár, hogy mi bajunk vele? Közöltük, hogy egyáltalán nem róluk van szó. Félreértés az egész. Munkájukkal az utóbbi hónapokban általában egyre elégedettebbek a fogyasztók! Ez a részükről való „túlérzékenység” mégis örvendetes, hiszen azt bizonyítja,, hogy a kenyérgyáriak mind jobb kollektívává gyúródnak össze, s mint ilyenek, féltve féltik gyáruk jóhírét. Más alkalommal a „Hős Berci” című tárca keltett érzékenykedést. Ez az életízű írás egy tanyasi fiúcskáról szól, akinek nagycsaládú szülei, miután évekig gyötörték magukat az egyéniben, belépnek a tsz-be, s a közösben végre kiegyenesíthetik a derekukat. Egyik napon panaszkodott a tárca szerzője, hogy a tanyayilágban, ahol' nevelőskö- dik, neheztel rá írása miatt az egyik család, holott nem is róluk van szó. Ezt azonban nem akarják elhinni. Nem a történet igaza miatt nehezteltek, hiszen most jobb nekik sokkal, hanem szemérmességből tiltakoztak. Minek azt a világ elébe tárni* hogy olyan vonakodva hagyták oda a rosszat. Ez is túlérzékenység. A más esetében meglátják a maguk történetét és a már le- hántott résszel is azonosítva saját esetüket, tiltakoznak. Nem baj, senkinek sem lesz belőle ká. ra. Ellenben vannak minden erkölcsi alap nélkül érzékenyke- dők. Olyanok, akiknek közösség elleni kilengéseiről (részegek, huligánok, ilyen vagy olyan helyzetükkel, hatalmukkal visz- szaélők stb), vagy egyszerűbb, de mindenképpen felszámolandó hibáiról írás jelent meg a sajtóban, nem egy levelezőnkbe próbáltak belekötni. Alig akarták megérteni, hogy nem azért rosz- szak, bűnösök, mert cikk jelent meg róluk, hanem azért jelent meg a bíráló, figyelmeztető írás* mert rosszak, bűnösök, tehát önmagukat okolják és javuljanak meg mielőbb. Megkérdezzük az efféle „túlérzékeny” mimózalel- keket, cselekedeteik után dicshimnuszt várnak a lapban? Üj Rezső Félmillió forint kötbér A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott a döntő bizottság munkájának vizsgálata során a kisipari termelőszövetkezetekre rótt 1960. évi költbérek okozta jövedelemcsökkenés problémájával. Megállapították, hogy a kisipari termelőszövetkezetek minőségi ellenőrei gyakran magasabb minőségi osztályba sorolják a készített árut és így adják el a nagykereskedelmi vállalatoknak. Mivel a ktsz-ek ilyen természetű minőségjavító munkája törvényellenes, a nagykereskedelmi vállalatok a döntő bizottsághoz fordultak, a vásárló közönség károsodásának megelőzésére. így történt többek között, hogy a múlt évben kereken félmillió forint kötbér fizetésére kötelezték a kisipari szövetkezeteket. Az Endrődi Cipész Ktsz többek között 49 000 forintos kötbért fizetett. A tanács végrehajtó bizottsága határozatot hozott az áldatlan állapot megszüntetésére és kötelezte a KISZÖV és a MÉSZÖV megbízottjait, az előforduló hibák megszüntetésére. Kevés a taxi Gyulán Az utóbbi időben többen panaszkodtak, hogy a gyulai taxiállomáson hiába várakoznak gépkocsira, sűrűn előfordul, hogy hosszú negyedórák után sem érkezik be egyetlen taxi sem. Az is kellemetlen, hogy a kiinduló állomáson nincs feltüntetve a szolgáltatás időtartama, a közönség nem tudja mihez tartsa magát. Hasonlóan hiányos a tájékoztatás a busz és a kisvonat menetrendeket illetően, ugyanis a megállóknál elhelyezett táblákról már régen eltűntek az indulások idejét jelző számok.
