Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-22 / 45. szám

1961. február 22., szerda NÉPÚJSÁg 3 Minőségi ellenőrök a mezőkovácsházi járás tsz-eiben Crj TAVASZ KÜSZÖBÉN Az elmúlt évben kísérletképp a mezőkovácsházi járás 15 termelő- szövetkezetében szakítottak a ha­gyományos munkaszervezéssel. A brigád-területeket 600—800 hold­ra emelték, s önállóságot bizto­sítottak a brigádvezetőknek a gondjaikra bízott területen. A munkacsapatvezetők helyett bri- gádimokok jegyezték be a mun­kaegységeket. Medgyesbodzás két termelőszövetkezete közül példá­ul az egyikben régi, a másikban új módszer szerint szervezték meg a munkát, s minden munkaterüle­ten az új módszer szerint dolgozó Petőfi Tsz ért el jobb eredményt. Egyébként járásszerte sok hasz­nos tapasztalatot gyűjtöttek, s az 1961. évi tervet a járás valamennyi termelőszövetkezete, szám szerint 44, ennek alapján készítette el azzal a módosítással, hogy a bri­gádírnokok egyben minőségi ellen­őrök is lesznek. Nemcsak a vég­zett munka mennyiségét, de a mi­nőségét is szigorúan megnézik, mert csakis így lehet a hozamok­ban növekedést elérni. A járási tanács szakemberei egyébként a felülvizsgálatnál nagy gondot fordítanak arra, hogy a tervek reálisak, a célkitű­zések megvalósíthatók legyenek. Nem engedik meg, hogy felelőt­lenül vállaljanak egyelőre elérhe­tetlen terméseredményt és ' egye­bet, amiből a tagság a valóságnál magasabb jövedelemre számíthat. Természetesen nem tűrik a laza­ságot sem. A szakemberek véle­ménye szerint a minőségi ellen­őrök sokat segítenek a nyáron a munkaegységek pontos vezetésé­ben és a munkák ellenőrzésében. ég zordak, havat, esőt ígé­rőén borongósak a nappalok és az éjszakák. De kik törődnek már a téllel? A tavasz várása, kö­zeledte foglalja el az emberek, fő­leg a szövetkezeti gazdák, az elnökök, agronómusok, a brigád­vezetők, a szövetkezeti és gépállo­mási kovácsok, szerelők, traktoro­sok gondolatát. Üzem- és vetés­tervet készítenek, tisztítják a ve­tőmagvakat, javítják a gépeket, szerszámokat, hogy a kikelet, a tavasz ünnepélyes nagy pillanata tettrekészen találja őket, akár a hadba készülő sereget a riadó har­sogó hangja. Önkéntelen, de nem véletlen a hasonlat: a köztudatban immár egyakaratú, egységes seregként ól hazánkban egymillió-kettőszáz­ezer dolgozó paraszt, akik szerve­zett egységekben, termelőszövet­Tisenegymillió forint nyereséggel sárt a Hidasháti Állami Gazdaság A Hidashátí Állami Gazdaság egy évvel ezelőtt 8,5 millió forint nyereségről adott számot. A tiszta haszonból nyereségrészesedés cí­mén szépen kaptak a vezetők és fizikai munkások egyaránt. Egy­öntetű vélemény volt annak ide­jén, hogy az 1959. évi kimagasló eredményekben nagy szerepe volt a párt VII. kongresszusára indí­tott munkaversenynek, hisz a munkások a gondjaikra bízott te­rületeken tudásuk és szorgalmuk legjavát adták. A% eredmény többre sarkait Egy évvel ezelőtt megfogadták, hogy a jó tapasztalatok hasznosí­tásával újabb munkaversenyt szerveznek, s még jobb eredmé­nyek elérésére törekszenek. Me­netközben mindenki tud+'> hogy » rendkívüli száraz nyár ellenére 5 termésátlagokat értek el, min­den területen komolyan csökken­tették az önköltséget, mégis kel­lemes csalódás volt a hír, mely szerint az elmúlt évet is felülmúl­ták, s az 1960-as esztendőt 11 mil­lió forint nyereséggel zárták. — Számításaink szerint az ön­költségcsökkentésnek volt talán a legnagyobb szerepe a múlt évben — tájékoztat bennünket Káplár Károly igazgató. — Nagyot lép­tünk előre az állattenyésztésben és a növénytermesztésben egy­aránt. Csak néhány példát sze­retnék elmondani, ami igen jelen­tős volt nálunk: a takarmányga­bona előállításának mázsánként] költsége 18 forinttal csökkent, egy mázsa morzsolt kukoricát 150 fo­rintos költséggel termeltünk, a cukorrépa mázsánkénti költsége az 1957—58. évi 55 és fél forint helyett 36,69 forint volt. Egy li­ter tej önköltsége három év alatt egy forinttal csökkent, egy kiló választási malac költsége 14,12 forint, a tenyészsüldőké pedig 13,6 forint. A kitartó munka gyümölcse Elmondta az igazgató elvtárs azt is, hogy az állattenyésztésben elért figyelemre méltó eredmé­nyeket hosszú évek kitartó te­nyésztői munkája előzte meg. Hozzáértő szakemberek megfigye­lése szerint a hízékonysági vizs­gálatra beküldött sertések napi átlag súlygyarapodása 623 gramm volt, 2,88 keményítőérték felhasz­nálásával. Nem véletlen, hogy sertés-törzstenyésztő gazdasággá nyilvánították Hidashátot. A ma­gyar nagy fehér hússertésük vér- frissítésére Angliából hoztak apa­állatot. A hízékony, értékes ser­tésállományból az elmúlt évben 560 tenyészSüldőt adtak a terme­lőszövetkezeteknek. — Őszintén beszélhetünk arról is, hogy dolgozóink szorgalma, lel­kiismeretes helytállása sokat se­gített a várakozáson felüli nyere­ményben — folytatja az igazgató. — Az állattenyésztők és növény- termesztők, de minden területen dolgozók mennyiségileg és minő­ségileg kifogástalan munkát ad­tak. Igaz," serkentettük őket év­közben különböző juttatásokkal is. Termelési céljutalom címen pl. 150 ezer forintot kaptak mun­kabéren felül. Elmondhatom, hogy A Békés megyei Téglagyári Egyesülés öt telepén hónapok óta javítják a gépeket, a téglagyártó berendezéseket, szorgalmasan ké­szülődnek az új gyártási idényre. A nagyjavítással az ütemterv sze­rint haladnak. Mindössze a köz­ponti gépjavító-műhelyben volt egy kis huzavona a vontató kulik javításánál, de ezt a vállalat ve­zetősége még idejében feltárta, s azóta itt is javult a munka. Az egyesülés öt gyára közül a két mezőberényi telepen, ahol kő­szivacsot gyártanak, kezdődik meg leghamarabb a termelés. Ha az időjárás kedvez, akkor márci­us 6-án kezdik meg a gyártást. A tervek szerint a két gyárban az idén a tavalyinál mintegy három­ezer köbméterrel több kőszivacsot gyártanak a kereslet még tökéle­tesebb kielégítéséért. A Mezőbe­rényi I-es számú Téglagyárban az őszi próbaüzemeltetés után ta­vasszal már teljes kapacitással működik majd az országosan egyedülálló téglaégető alagútke- mence. A felkészülés idején az idén az orosházi I-es számú téglagyárat fejlesztik a legjobban. Ezen a te­lepen új présházat építettek, ugyanakkor bővítik a gépparkot térült, mert idejében betakarítot­tuk azt a termérdek gabonát. Hiá­ba, az emberekben csak van egy kis virtus, szeretnek elsők lenni, s a munkverseny, a kitű­zött céljutalom, ha bármilyen cse­kély érték is, sarkallja őket az elsőségért való küzdelemre. A megbecsülés A Hidasháti Állami Gazdaság dolgozói a jó hírnéven kívül is­mét anyagilag is érzik, hogy érde­mes vplt becsülettel dolgozni, hisz a bő termésből nekik is több jut. Nyereségrészesedés, címén az elmúlt évi jó munkájukért egy havi keresetnek megfelelő juta­lomban részesülnek. A gazdaság vezetői, szakemberei és fizikai dolgozói nem ülnek tétlenül a ba­bérokon: különböző tanfolyamo­kat vezetnek, illetve hallgatnak, szakmai vitákon, előadásokon vesznek részt, hogy még jobban felkészülhessenek az 1961. évi munkára. Ary Róza is. A nagyjavítás idején egy tek- nőskeverőt, durva hengert szerel­nek fel, amivel a korábbinál jobb minőségű téglát állíthatnak elő. Erre az üzemre mintegy 870 ezer forintot költenek. Gyulán az • új gyártási idény előtt új agyagbá­nyát nyitnak. A három téglagyár­tó telepen előreláthatóan március 20-án kezdődik el az új idény. Száz százalékra teljesítették községlejlesztési bevételi tervüket a szeghalmiak A szeghalmi járás községeinek 1960. évi községfejlesztési bevételi és kiadási tervének összesítését a közelmúltban elkészítették. A tervből kitűnik, hogy a járás köz­ségeiben 10 905 négyzetméter új járda épült, és több mint 2000 négyzetméter területen a régi jár­dát kijavították. Ezenkívül Vész­tőn 42 000 méter villanyhálózatot bővítettek, mintegy 500 000 forin­tos költséggel. Bucsán, Füzesgyar­maton és Szeghalmon új, modern autóbusz-várótermet építettek. A lakosság mindehhez társadalmi munkával járult hozzá. ez a költség többszörösen vissza­Az idén háromezer köbméterrel több kőszivacsot gyártanak Mezűberényben, mint tavaly kezetekben 9 millió hold földem, traktorok, gépek és munkaeszkö­zök tízezrei birtokában indulnak harcba most tavasszal a bőséges terméseredményekért. Több mint egymillió dolgozó paraszt! Soraik közt nagy képzettségű szakembe­rek, évtizedes tapasztalatokkal, kincseket érő leleményességgel te­lített tarsolyú elnök, brigád- és munkacsapatvezető a társadalom egésze által segítve. Micsoda rop­pant erő ez! Több mint 10 évig tartó szilaj szócsata, rengeteg küzdelem, sok ékesen bizonyító példamutatás kellett ennek a hatalmas erőnek a tömörítéséhez. Ha néhol még lazák, szilárdításra szorulók is a sorok, visszhangoztathatjuk a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának a napokban napvilágot látott közleményével: nagy lépést tettünk a szilárd, egy­séges, szocialista társadalom, a so­ha nem látott anyagi és kulturá­lis jólét megteremtése felé! IJ azánkban az ipar után most már a mezőgazdaságban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok a párt fárad­hatatlan harcosainak és hűséges segítőtársaiknak állhatatos felvi­lágosító munkája, a nagyüzemi gazdálkodás minden elismerést ki. vívó úttörőinek nagyszerű példa- mutatása s dolgozó parasztságunk józan ítélőképessége, az új út hasz­nosságának felismerése nyomán. Nagy győzelem ez a mezőgazda- sági termelés színvonalát évti­zedekig szinte egy helyben tartó százados szokások, de azok felett is, akik az elmúlt 12 év alatt szün­telenül azt szajkózták, hogy a ma­gyar paraszt jellemétől, lelkivilá­gától merőben idegen a szövetke­zeti gazdálkodás. Azonban bármi­lyen nagyjelentőségű is ez a ket­tős győzelem, diadalmassága nem részegít, nem részegíthet meg sen­kit sem hazánkban. A párt és a kormány vezetőitől kezdve a me­gyék, a járások, a községek, s a termelőszövetkezet vezetői is tud­ják, hogy a szövetkezeti mozga­lom győzelme csak akkor lesz tel­jes, ha a közösbe tömörült dolgo­zó parasztok mindegyikéből el­osztok a szorongás, ha ereje, tu­dása, leleményessége tel jével dol­gozik és a táblásított földeken va­gontételekben növekszik a gabo­na, a hús, a zsír, a tej termelése és bőségesebben terül maid né­pünk asztala. A többtermeléshez, a nagyobb jóléthez megnyíltak a zsilipek, szélesre tárultak a lehetőségek megyénk minden községében is. A gyenge talajadottságokkal közö­sen gazdálkodó ecsegfalviak, end- rődiek, füzesgyarmatiak is bebizo­nyították, hogy egységes akarat­tal, hozzáértéssel a Idsparcellás gazdálkodás terméseredményeit meg lehet duplázni. Viszont van­nak jó talajadottságokkal rendel­kező szövetkezetek is, amelyeknek a vezetése kevésbé hozzáértő em­berek kezébe került, s amelyeknek a tagjai úgy gondolták: elég, ha beléptek, minek feszítsék meg izmaikat, majd lesz valahogy, majd segít az állam. ÍV! egyénk dolgozó parasztságá­nak több mint 80 százaléka tavaly már közösen dolgozott, de egy részük, különösen az egy-két éve belépettek most a zárszám­adáskor tanulták meg, hogy aki sokat marad távol a közös mun­kából, annak laposabb a pénz­tárcája, kevésbé telik meg a kam­rája. Még a leggyengébben záró tsz-ben sem a szövetkezésben, a nagyüzemben, hanem saját ma­gukban és a vezetésben látták a hibát a szövetkezeti parasztok. S a vezetés alatt nemcsak a szövet­kezet igazgatóságát, hanem a köz­ségi és járási szerveket is értették, s ezt hol finomabban, hol erő­sebb hangnemben meg is mondták a közgyűlésen. A községi és já­rás tanácsok egyes vezetőinek munkájában eddig mutatkozó fe­lületes, bürokratikus, „ahogy esik, úgy puffan” vonásait éles bírálat tárgyává tette a megyei tanács legutóbbi ülése. A bírált hibák mindegyike ettől még nem szűnik meg, de ha figyelembe vesszük, hogy az- elmúlt évi gazdálkodás előnyeiből és hátrányaiból tanul­tak és okultak a szövetkezeti gaz­dák is, a községi és járási szervek vezetői is, akkor nem hangzatos frázis az, hogy megyénk mező- gazdaságában is új tavasz kezdő­dik: ezután jobban telnek a zsá­kok, bujábban sarjad szövetkeze­teinkben a termés, a jólét. Bujáb­ban, mert azokban a dolgozó parasztokban is tisztázódnak a fo­galmak, akik egy éve vagy még egészen frissében léptek a közös­be. Megértik, hogy a szövetkezetét ők és társaik alkotják, s együttes szorgalmuk, takarékosságuk, áru­termelésük és vagyongyarapításuk mértéke szerint alakul jövedel­mük és jólétük. A párt, a kormány, de egyetlen megfontolt gondolkodású kommu­nista sem mondta, hogy aki a szö­vetkezetbe lép, az egy csapásra úgy él, mintha a Kánaánba került vol­na. A párt közleménye most is az* hangsúlyozza, hogy a dolgozó pa­rasztság előtt megnyílt a lehető­ség a jobb, a műveltebb, és a bőségesebb életmódhoz. Ezzel a le­hetőséggel má jó néhány termelő­szövetkezetben éltek a dolgozó pa­rasztok, s a kedvezőtlen időjárás ellenére, tavaly is igen jó jövedel­met osztottak. Azért, mert közös akarattal, szívvel-lelekkel dolgoz­tak. A füzesgyarmati Vörös Csil­lag Tsz-ben többek között azért is jutott 49,24 forint egy munka­egységre, mert szorgalmukból ar­ra is futotta, hogy aratáskor egyetlen búzakéve se kerüljön ka­lászával a földre, nehogy peregjen, vagy az esős időben kicsírázzon. termelés iránti odaadás, a megtermett értékek iránt érzett felelősségérzet vérében van dolgozó parasztságunknak, akár­csak a szorgalom és a leleményes­ség. Ez az odaadás, felelősségér­zet, szorgalom és leleményesség biztosítéka, aranyfedezete annak, hogy a megye és az ország ter­melőszövetkezetei már az idén is többet adnak a közös asztalára, mint amennyit a korábbi években, s a jövőben, a nagyüzemben szer­zett tapasztalataik arányában mind többet és többet adnak. Kukk Imre Ünnepi közgyűlést tart a tíz éves Szarvasi Ruházati Ktsz A Szarvasi Ruházati Kisipari Termelőszövetkezet,, mely az idén ünnepli fennállásának tizedik év­fordulóját, február 25-én délután 3 órai kezdettel ünnepi közgyű­lést tart, amelyet délelőtt 10 órá­tól 12-ig üzemlátogatás előz meg. Az ünnepi közgyűlésen számol be a vezetőség a szövetkezet munká­járól. ekkor ismertetik a mérleg- beszámolót és a nyereségfelosz­tást

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents