Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-19 / 43. szám
2 KÉPÚJSÁG 1961. február 19., vasárnap A budapesti dolgozók tiltakozó nagygyűlése gyár dolgozói, Antos Mária pedig Megyeszerte elítélik Lumumbáék gyilkosait Termelési tanácskozásokon, rbpgyűieseken és értekezleteken megyeszerte fejezik ki az emberek tiltakozásukat a kongói eseményekkel kapcsolatosan, mélységesen elítélik Lumumbának és társainak gyilkosait. (Folytatás az 1. oldalról) A budapesti dolgozók azt várják: cselekedjék az Egyesült Nemzetek Szervezete, távolítsa el legfőbb tisztviselőjét a főtitkári székből. (Felkiáltások: váltsák le az ENSZ-főtitkárt!) A világ dolgozóival együtt követeljük mi, budapestiek is, hogy vessenek véget a belga gyarmattartók mesterkedéseinek, s állítsák bíróság elé a szörnyű gaztett elkövetőit, Mo- butut, Csombét és társaikat. (Ügy van! Helyes! Nagy taps.) — Azt hiszem, mindannyian büszkén és megelégedéssel vesz- szük tudomásul kormányunknak, a forradalmi munkás-paraszt kormánynak a magyar dolgozók véleményét hűen kifejező állásfoglalását. A kormánynyilatkozat dolgozó népünknek gyűléseken, értekezleteken kifejezett véleményét tolmácsolja, amikor mélységesen elítéli a nagyszerű kongói államférfi, Lumumba gyilkosait és biztosítja a Kongói Köztársaság törvényes kormányának vezetőjét, Gizengát a magyar nép támogatásáról. (Éljenzés, hosszantartó taps.) Kormányunkkal együtt, a becsületes dolgozó emberek millióival együtt kiáltjuk a messzehang- zó követelést: biztosítsák a kongó' nép szabadságát, nemzeti függetlenségét! Pusztuljanak a gyilkosok! (Viharos taps.) Dr. Szabó Zoltán docens, klinikai adjunktus, az Orvos-egészségügyi Szakszervezet elnöke azokról az érzéseiről és gondolatairól beszélt, amelyeket Lumumba és harcostársai meggyilkolásának hire keltett benne, mint or- vosban. Baradzi Láaziónc, a Kistex dől- gozója a nagygyűlés részvevőinek lelkes tapsa közben javasolta, hogy a meggyilkolt kongói miniszterelnök özvegyének küldjenek táviratot, amelyben kifejezik együttérzésüket és azt üzenik: Lumumba gyermekei nem maradtak árvák, mert a jó szándékú, becsületes emberek milliói gondoskodnak róluk. Javasolta, még azt is, hogy a fővárosi tanács Budapest egyik utcáját Patrice Lumum- báról nevezze el. 0r. Benedek Jenő, a Jogász Szövetség1 főtitkára a magyar jogász- ság tiltakozását tolmácsolta. — Mindaz, ami a legutóbbi időben Kongóban történt, súlyosan sérti minden becsületes ember józan erkölcsi felfogását, minden civilizált ország törvényének alapvető rendelkezéseit, az egyéni és demokratikus szabadságjogokat és nem utolsósorban az ENSZ alapokmányának legfontosabb rendelkezéseit. Az ENSZ főtitkára azonban mindezek megakadályozására semmit sem tett, sőt kél' színű, de nagyon egyértelmű magatartásával ..erkölcsi” bátorítást, biztatást adott azoknak a banditáknak, akik a kongói nép szabadsága és függetlensége ellen, Lumumba és harcostársai élete ellen törtek. London (MTI) Dr. Greig Dunbar, Edinburgh főpolgármestere a Rotary-club ebédjén mondott beszédében a Hz Elnöki Tanács összehívta az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusa (2) bekezdése alapján az ország- gyűlést 1961. évi február hó 22-én, (szerda) délelőtt 11 órára összehívta. (MTI) — Nekünk, magyar jogászoknak az a szilárd meggyőződésünk, hogy az ENSZ-főtitkámak személyes felelőssége ebben az ügyben semmivel sem kevesebb, mint azoké, akik fegyverekkel oltották ki Lumumba életét. (Helyeslés és nagy taps.) — Nekünk, magyar jogászoknak szilárd és elhatározott álláspontunk, hogy Hammarskjöldnek nem az ENSZ-ben, hanem a vádlottak padján a helye. (Taps.) Ezért követeljük Hammarskjöld azonnali eltávolítását az ENSZ főtitkári tisztéből. — A Magyar Jogász Szövetség és a benne tömörült jogászok mindenben egyetértenek a Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozatával, mert ez nemcsak minden becsületes ember erkölcsi felfogásának, hanem a az ENSZ alapokmánya rendelkezéseinek is mindenben megfelel. Az egész magyar jogászvilág egységes állásfoglalására támaszkodva követeljük Csőmbe és Mobutu bandáinak lefegyverzését, a gyilkosok nemzetközi bíróság elé állítását mindazokkal együtt, akik részesei voltak ennek a gyalázatos bűnténynek. Kongó népének, a függetlenségükért harcoló igazi hazafiaknak üzenjük, hogy dolgozó népünk, köztük az egész magyar jogászság támogatja harcukat és kívánjuk, hogy igazságos küzdelmüket mielőbb kövesse a végső győzelem. (Tans.) Ezután Nagy Richard, a budapesti KISZ-bizottság első titkára lépett a szónoki emelvényre. — Budapest ifjúsága tudja: Lumumba azért harcolt, hogy a kongói nép megszabaduljon a gyarmattartók rabbilincsétől. Azért gyűlölték az imperialisták, mert Lumumba azt akarta, hogy a kongói föld értékei a kongói nép gazdagodását, boldogságát szolgálják. Azt akarta, hogy megszűnjön az éhség és nyomor, a tudatlanság és a betegség, és szeretett országa virágzó, szabad földdé váljon. Azt akarta, hogy a hatalmas Kongó folyó ne a rabszolgák szomorú énekét, hanem a szabad és vidám négerek örömteli dalait visszhangozza! Azt akarta, hogy Kongó ifjú nemzedéke már új országot építsen, hol ember lesz végre a néger! Ezért gyilkolták meg Lumumbát a gyarmat- tartók! — Afrika vádol, s vádol az egész haladó emberiség! Gyűlöletünk izzó, mint Afrika napja, s nincs bennünk megbocsátás! Lumumba miniszterelnök és harcostársainak vére visszahull a bűnösök fejére. — Mi, budapesti fiatalok teljes szolidaritásunkat fejezzük ki a kongói néppel és annak Gizenga vezette egyedül törvényes kormányával — mondotta befejezésül Nagy Richárd. Sárközi Ferenc, a Láng Géplegmelegebb eherneres hangján is. mertette benyomásait, amelyeket a tavalyi magyarországi látogatása alkalmával szerzett. Az erősen konzervatív Scotsman jelentése kiemeli, hogy a főpolgármester beszédében megállapította, az ipari munkásságnak Magyarországon ma sokkal jobb dolga van, mint a kommunisták hatalomra jutása előtt volt. „Ügy láttam, hogy Magyarországon a nép túlnyomó többsége boldog és megelégedett a kommunista kormányzás alatt” — jelentette ki a főpolgármester. az egyetemi, hallgatók nevében ítélte el a belga gyarmatosítók és kiszolgálóiknak aljas merénylettét. Antos Márta végül javasolta, hogy a nagygyűlés intézzen táviratot az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. A távirat kifejezi Budapest dolgozóinak tiltakozását a kongói hazafiak legyilkolása ellen, követeli az imperialisták távozását Afrikából, a belga gyarmatosítók kitaKa. rodását Kongó földjéről, a gyilkosság kitervezőinek és végrehajtóinak megbüntetését; Mobutu, Csőmbe és a többi gyilkosok letartóztatását. A távirat követeli, hogy az ENSZ ismerje el a Gizengá-kor- mányt törvényes kormánynak, valamint távolítsák el Hammarsk- jöldöt, aki, mint a gyarmatosítók cinkosa, beszennyezte az ENSZ nevét! — Mi, magyar dolgozók osztozunk a kongói nép mély fájdalmában, támogatni fogjuk minden lehetséges módon Kongó népét, még elszántab- ban fogunk küzdeni azért, hogy megszűnjön minden gyarmati elnyomás a földön. „Szabadságot minden gyarmati népnek” — fejeződik be a budapesti dolgozók nagygyűlésének távirata. A nagygyűlés részvevői egyöntetűen elfogadták az ENSZ-hez szóló tiltakozó távirat szövegét. A nagygyűlés Baradzi Lászlóné javaslatára úgy határozott, hogy táviratot küld Lumumba özvegyének. Ezután Omar Búsra szudáni diák, a Budapesti Orvostudományi Egyetem hallgatója mondott nagyhatású beszédet magyar nyelven. — Kongóból hivatalosan kivonultak ugyan a belga gyarmatosítók, de tisztjeik ott maradtak a hadsereg vezetőségében. Lumumba látta, hogy ez látszólagos, nem igazi függetlenség.' Behívta az ENSZ-csapatokat. De ezek Hammarskjöldnek. az imperialisták engedelmes eszközének irányításával Csombét, Mobutut, Kasza- vubut segítették, hogy megdont- sék a törvényes kongói kormányt, meggy i 1 kol j ák mi niszterel nőkét. Lumumbát meggyilkolták, de tévednek az imperialisták — ahogy Gizenga is kijelentette már ezt — ha azt hiszik, hogy elfojthatják i a kongói nép harcát és térdre kényszertihetnek bennünket. S jóleső érzés számunkra, hogy harcunkban a szabad népek, köztiik a magyar nép is mellettünk áll. A budapesti dolgozók nagygyűlésé Brutyó János zárószavaival ért véget. (MTI) A Békés megyei tanacs I-es számú Sütőipari Vállalatának dolgozói a február 16-án megtartott termelési tanácskozáson felemelték szavukat a kongói nép mellett. Táviratukban ezt írják: . „— Mi, a Békés megyei tanács l-es számú Sütőipari Vállalat dolgozói tiltakozásunkat fejezzük ki Lumumba és munkatársai meggyilkolása miatt. Bízunk abban, hogy a hősök halála után Kongó népének szabadságügye tovább él és győzni fog. Követeljük a gyilkosok azonnali felelősségre vonását és Hammarskjöld lemondását.” V A Eékéscsabai Ruhagyár dolgozói röpgyűléseken tárgyalták meg a Lumumba és társai meggyilkolásával kapcsolatos eseményeket. A gyár dolgozói táviratukban, amelyet az Országos Béketanácshoz küldtek azzal, hogy az ENSZ-hez továbbítsa, így fejezik ki tiltakozásukat: „Mély felháborodással szereztünk tudomást az imperialisták újabb gaztettéről. Meggyilkolták Lumumbát, a kongói függetlenségi harc vezérét és társait. A fasiszta módszerre emlékeztető cselekedetet elítéljük és követeljük, hogy az ENSZ vessen véget a kongói véres eseményeknek. Követeljük, hogy távolítsák el Ham- marskjöldöt, az ENSZ főtitkárát. Olyan titkárság létrehozását tartjuk szükségesnek, amely igazságosan, az ENSZ alapokmányai alapján irányítja a világszervezetet. Büntessék meg a belga agresz- ;torokat! Szolidaritást vállalunk Léopoldville (MTI) Tanjug-jelentés szerint Léo- poldvilleben egyre állhatatosab- ban tartják magukat azok az egyébként hivatalos helyről nem cáfolt, de az ENSZ-missziónál valószínűnek tartott hírek, hogy Bakvangában három neves politikai foglyot meggyilkoltak, köztük Jean Pierre Finant, a keleti tartomány kormányának elnökét. Finan a Lumumba alapította kongói nemzeti mozgalom tartományi szervezetének alelnöke is. a kongói néppel és támogatásunkról biztosítjuk.” ó A dévaványai rizshántolóbain termelési értekezleten hozták a következő határozatot a dolgozók: — Megrendülve vettük tudomásul a Lumumba és harcostársai ellen elkövetett gálád gyilkosság hírét. E hír mélységes gyűlöletet keltett bennünk az imperializmus gyarmatosító politikája és a belga agresszorok ellen. Követeljük a gyilkosok felelősségre vonását, s a gyilkosság bűnrészesének, Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkámak a leváltását. A Gyulai Gépállomás dolgozói csütörtökön délben tiltakozó gyűlést tartottak a kongói események miatt. A felszólalók hangsúlyozták, hogy Lumumba meggyilkolása nem történhetett volna meg, ha az ENSZ és elsősorban maga Hammarskjöld nem nyújtott volna segédkezet Csőmbe bandáinak. Ezek a martalóc hordák azonban ma is tovább irtják a kongói nép legjobb fiait. A gépállomás dolgozói mélységesen elítélték az agresszorokat s az alábbi szövegű táviratot küldték az Országos Béketanácshoz: „Mi, a Gyulai Gépállomás dolgozói felháborodással hallottuk Lumumba és társai meggyilkolásának hírét. Követeljük a gyilkosság körülményeinek kivizsgálását és a bűnösök szigorú megbüntetését. Meggyőződésünk, hogy a kongói nép Csőmbe és Mobutu bandáinak Ham'marskjöld ENSZ-főtitkár segítségével történő garázdálkodása ellenére a‘végső győzelemig folytatni fogja harcát.” ■Mobutu bandai a múlt év novemberében tartóztatták le. Finan részt vett a brüsszeli kerekaszlal- értekezleten és ő volt az, aki azzal fenyegette meg a belgákat, hogy nem tárgyal tovább és hazautazik, ha Lumumbának nem teszik lehetővé, hogy részt vegyen az értekezleten. A belga kormány akkor jobbnak látta a bebörtönzött Lumumbát szabadon bocsátani és bevonni az értekezlet munkájába. A másik két meggyilkolt, politikus nevét még nem lehetett megtudni. Ugyancsak a Tanjug jelenti, hogy a Kaszavubu—Mobutu-klikk folytatja a politikai letartóztatásokat és több neves Lumumba- barát politikus már kénytelen volt illegalitásba vonulni. Egyes parlamenti képviselők és pártfunkcionáriusok az önkényes és törvénytelen letartóztatások ellen védelmet kértek az ENSZ kongói missziójától. Kaszongó képviselő- házi elnök családjával együtt az ENSZ-csapatok egyik táborában kért menedéket. ( ____________ J. F. Kennedy, az Amerikai Egyesült Államok elnöke Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének a budapesti amerikai követség útján átadott üzenetben mondott köszönetét a beiktatása alkalmából küldött üdvözletért. (MTI) tOOOOOCKKHKXKKHKKKHXKKkXiOOCOÖOOOOOOOOOööOŰOOOOŰO' Az asztal mellett ül Majer Ferenc, a DÁV igazgatója. Körülötte virág. A hatvan nehéz esztendő fehérre festette haját. A kemény arcvonásai most lágyak. Tizenegy éven keresztül vezette, irányította a vállalatot. Az ő utasításai nyomán egymás után gyulladtak ki az apró kis villany- körték a legeldugod- tabb faluban is. Ö vezette azokat az embereket, akik a fényt adják, azt a fényt, amely fölváltja a petróleumlámpát és elviszi a kultúrát az ^Bítesú emberek közé. Az igazgató mellett ül Suhajda György portás is, aki több mint tíz évig vigyázott a DÁV épületére. Az ő hajába is fehér szálakat tűzdelt az évek sokasága. A körülöttük ülő dolgozok tekintete meleg szeretettel pihen meg a két ősz hajú férfin. Szerették őket, hiszen úgy dolgoztak, ahogy azt egy kommunistától elvárják. Nagy nap ez, hiszen mindketten most vonulnak nyugdíja. Sok éven keresztül dolgoztak együtt s az évek összekovácsolták őket. A két nyugdíjas néha összesúg, majd kedvesen bólogatnak. S talán gondolatban felidézik a régi napokat, amikor együtt küszködtek azért, hogy mindenhová eljuttassák a fényt. Nem búcsúnap ez, hiszen a két nyugdíjas sokszor eljön majd ide, hogy elbeszélgessen régi munkatársaival. A 60 kemény év után most, februárban pihenni térnek. Megérdemelt pihenés ez, hiszen egy emberöltőn át becsületesen dolgoztak. —tyik— Edinburgh főpolgármestere az elismerés hangján nyilatkozott magyarországi tapasztalatairól Újabb politikai gyilkosság Kongóban
