Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-19 / 43. szám

1961. február 19., vasárnap NÉP ÚJ SÄG 3 Nagy elismerésben részesült az Sz—1-es kukorica \ Tízesével érkeznek a levelek Ko­vács Gábornéhoz, a szarvasi ÖRKI tudományos kutatójához, az általa nemesített Szarvasi 1-es kukorica­fajta jeles tulajdonságainak elis­merésére. A Dél-Alföld éghajlati viszonyai között az utóbbi évek­ben igen jól vizsgázott, különösen öntözéses termesztésben az emlí­tett kukoricafajta. Az állami gaz­daságok és termelőszövetkezetek silókukoricáinak vetették s egy-egy növény több csövet értek, s zöld­tömege is igen jelentősnek bizo­nyult. A nagyüzemi termesztés adatai azt bizonyítják, hogy öntö­zött viszonyok között 235 százalék­kal hozott nagyobb termést, mint öntözés nélkül. A Szarvasi 1-es silókukorica mellett az Sz—2-es silókukoricafajta is jó bizonyít­ványt állított ki önmagáról. Ezért az idén a két új fajtából 150—150 mázsa vetőmagot nagyüzemi kí­sérletek folytatására fordítanak. Mivel a szarvasi táj fajta kukori­cából korlátozott mennyiség áll a kutatóintézet rendelkezésé­re, így több termelőszövetkezet és állami gazdaság vetőmag-igényét nem tudják kielégíteni. Légpisztollyal könnyebb az öntvény tisztítása Az Erőmüjavító- és Karbantartó Vállalat békéscsabai vasöntödé­jében eredményesen eleget tettek a januári tervnek. A tervteljesí­tésben 121 százalékot értek el 100 százalékos tervszerűség mellett. Az eredményeket az is növeli, hogy például szürke vasöntvény­ből 54 800 kilogramm helyett 73 573 kilogramm készült el, a se­séges, mindegyik szeretné a meg­tisztelő címet kiérdemelni. Az öntvénytisztítás nem vala­mi könnyű munka. Különösen úgy, ahogy régebben is csinálták, kézzel. Ezért örömmel fogadták az öntvény tiszti tó műhely dolgozói, hogy légpisztolyt kaptak, amellyel jóval könnyebb lett a dolguk. Ugyanakkor az öntvények felületi tisztasága is összehasonlíthatatla­nul sokat javult a korábbinál. Képünkön Guba János öntvény­tisztító látható, amint a Békéscsa­bai Téglagyárnak készített ha­rangtányérokat tisztítja. Magukra találnak-e a békési Szabadság Tsz gazdái? Előszói- egy évvel ezelőtt egy termelőszövetkezeti elnökök érte­kezletén hallottam arról, hogy a békési Szabadság Termelőszövet­kezetben nincs minden rendjén. Akkor a párt járási bizottságának titkára a vezetés helytelen mód­szerét, s az abból bekövetkezett bajokat boncolgatta. E bíráló sza­vakból az őszinte segítés érződött. A szövetkezettől ott lévő vezetők — elsősorban is az elnök — azon­ban nem értették meg a segítő széndékot. Felszólalásukból a megsértődé« érződött, s úgy érez­ték és ezt szóvá is tették, mintha mindenáron be akarná feketíteni a párt járási bizottsága az elnököt és néhány eivtársat a vezetők kö­zül. S mivel a pártbizottság he­lyes és megalapozott bírálata nem talált meghallgatásra; a kox-ábbi hibák tovább duzzadtak. Sőt, a ve­zetés egyszemélyi parancsolgatás­sá sekélyesedett. Ürrá lett az elbi­zakodottság, a szövetkezet gazdái­nak a lebecsülése, az önfejűség'. Hogy ez hová vezetett, íme egy­két példa ennek illusztrálására. Az elbizakodottság ára Ismert dolog: a múlt évi szeszé­lyes Időjárás sok tekintetben aka­dályozta a mezőgazdasági munkát. Ebből egyenesen következett, hogy lejt pedig a megengedett százalék alatt maradt. A figyelemre méltó eredmények eléréséhez jelentősen hozzájárult az üzemben az a hét kollektíva, amely a szocialista brigád cím el­nyeréséért versenyez. Mindegyik brigád igyekszik, hiszen április 4- re értékelik a versenyt. Nem két­A termelőszövetkezetek közös állatállományának kialakításában, az állomány minőségi javításában rendkívül fontos tenyészállatakci­ók eredményeiről és a további feladatokról Várkonyi Józsefné, a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda igazgatója adott tájékozta­tást. Közölte, hogy az akciók jól beváltak, az 1960-ra előírt terv­feladatukat 101,6 százalékra telje­sítették. A tapasztalatok alapján ma már elmondható, hogy a ré­gebben alakult termelőszövetke­zetek mindenütt, sikerrel alkal­mazzák a nagy hagyományú vidé­ken kialakult tenyészállat-nevelé­si módszereket, a fiatal termelő- szövetkezetek pedig évről évre sok és kiváló minőségű tenyészállatot kapnak. Vannak olyan közös gaz­daságok, amelyek minden eszten­dőben 60—80 tenyészüszőt és több száz tenyészsüldőt nevelnek szer­ződésre. Számításukat is megta­lálják, hiszen a szerződések után nagy összegű középlejáratú, úgy­nevezett üzemviteli kölcsönt ve­hetnek igénybe, az átadott állato­kért pedig a magas felvásárlási áron kívül tíz százalékos tenyész­tési felárat kapnak. Jellemző az érdeklődésre, hogy 1960-ban 57 000 tenyészüszőre kötöttek szerződést a termelőszövetkezetek, ezeket az idén folyamatosan adják át — a TEGI közvetítésével — a rászoru­ló fiatal szövetkezeteknek. Az idei feladatok jelentősen na­gyobbak a tavalyiaknál. Míg pél­dául tenyész-szarvasmarhából a múlt évben 46 300-at kaptak a közös gazdaságok, az idei elő­irányzat hatvanezret ír elő. A múlt évekhez képest új vonás az akciónál, hogy a régebbi szövet­kezetek a juttatott tenyészállatok ellenértékét áruval, hízott sertés­sel és hízott marhával törleszt­hetik. Építési napok Békéscsabán A Békés megyei tanács v. b. építési és közlekedési osztálya, a városi tanács v. b. ipari és mű­szaki osztálya, a Hazafias Nép­front megyei és városi bizottsága, a TIT megyei szervezete és a Bé­kés megyei Tanácsi Tervező Iro­da közös szervezésében február 26-tól építési napokat rendeznek Békéscsabán. Az építési napoknak és az ugyanakkor megnyíló kiállításnak az a célja, hogy elősegítse a 15 éves lakásépítési program megva­lósítását, útmutatást adjon a la­kosságnak, az építtetőknek a kor­szerű családi házak építéséhez. A nem mindennapi érdeklődésre számottartó építési napok meg­nyitójára február 26-án, délelőtt 10 órai kezdettel kerül sor a vá­rosi tanács nagytermében. Köböl József építésügyi miniszter-helyet­tes mond ekkor megnyitó előa­dást, amelyet további közérdekű előadások, mint a telekszerzés, tervezés; hatósági engedély; OTP hiteligénylés; építési anyagok be­szerzése; kislakás-építés kivitele­zése — egészít majd ki. Az elő­adásokat filmvetítés követi, amely a helyesen és helytelenül terve­zett családi házat mutatja be a nézőknek. Az építési napokkal egy időben február 26-án délelőtt 9 órakor a KIOSZ székház nagytermében ki­állítás nyílik. Az érdeklődők már­cius 1-ig naponta délelőtt 9 órától délután 6 óráig tekinthetik meg a kiállítást, amely a korszerű csalá­di ház tervezését és építését kü­lönféle tablókkal és fényképfelvé­telekkel illusztrálja. Szemléltetőb- bé teszi a kiállítást, hogy a TÜ- ZÉP is bemutatja az építke­zéshez szükséges anyagokat az alapozó téglától a cserépig. A ki­állítás látogatói ezenkívül a laká­sok célszerű berendezését szolgá­ló bútorokat is megtekinthetik. Ülésezett az Építők Szakszervezetének választmánya Az építők szakszervezetének Békés megyei választmánya február 17-én, pénteken délután kibővített ülést tar­tott a szakszervezetek megyei taná­csának székházában. Sztankovics Gábor, az Építők Szak- szervezete központi vezetőségének tag­ja beszámolt a XXVIII. kongresszus munkájáról és határozatairól. A vitában többek között felszólalt Reszegi Ferenc, az Építők Szakszer­vezete elnöke. minden munkáskézre szükség lett volna. A békési Szabadság Ter­melőszövetkezetben azonban — éppen a már említett vezetési hi­bákból eredően — meglazult mun­kafegyelem közvetkeztében akkor hiányoztak leginkább a szorgos kezek, amikor azokra a legna­gyobb szükség lett volna. A szét­esett, de ugyanakkor a szövetke­zet gazdáinak önérzetét lépten- nyomon megsértő, fennhéjázó, pa­rancsolgató vezetes már képtelen volt mozgósítani a sokszor any- nyira égető tennivalókra. Ebből és nem utolsósorban a vezetőségi tagok, de különösen a szövetkezet gazdáinak meghallga­tása nélkül összefabrikált, helyte­len és megalapozatlan tervezésből olyan bajok származtak, hogy a kukorica egy részét csak egyszer, másik részét pedig egyszer sem kapálták meg; a maghere jó része, is a földön ment tönkre. A közgyűlés határoz A vezetésben bekövetkezett el­lentétek, s a vezetés és a szövet­kezet gazdái között kialakult vi­szálykodás végül is oda vezetett, hogy egy jó héttel ezelőtt még ku­koricát törtek a termelőszövetke­zet gazdái, de a kukoricaszár egy része még most is a lábán van. Így aztán az is érthető, hogy jó néhány száz hold föld vár jelen­leg is szántásra. Ugyanakkor az ez évi tervezésihez még hozzá sem fogtak. Igaz, ennek egy sor más oka is van. Mindenekelőtt az, hogy már év közben is, de végső soron a zárszámadási közgyűlésen felborult a hibákkal, a bajokkal színültig telt pohár és tartalma paprikás hangulatot teremtett. Vagyis a zárszámadási közgyűlé­sen sokan nem bírták tovább a hallgatást, szót emeltek a vezetés ellen, s a vezetés hibájából bekö­vetkezett gazdasági bajok ellen, mely anyagilag éreztette, sőt érez­teti jelenleg is elsősorban kedve­zőtlen hatását. Úgy vélték a köz­gyűlésen részt vett szövetkezeti gazdák, hogy a több éves türelem már bőven a végéhez ért. Ezért igen heves vita után úgy határoz­tak: a vezetésben sürgős változás­ra van szükség. A közgyűlés hatá­rozatát a párt és a tanács járási és községi vezetői jogosnak vél­ték, hiszen jól ismerték azokat a bajokat, s a bajok okait, melyek kellemetlen körülmények közé sodorták a békési Szabadság Ter­melőszövetkezetet. Ugyanakkor azt is jól tudták a párt és a ta­nács községi és járási vezetői, hogy a 2045 holdas termelőszövet­kezetben sürgősen rendet kell te­remteni. Nem lehet hetekig elnök nélkül, s a belső bajok rendezése nélkül magukra hagyni 280 ter­melőszövetkezeti gazdát. Ezért hívták össze csütörtökön a szövet, kezet vezetőségét a békési Sza­badság Termelőszövetkezetben. Előre néznek A vezetőségi ülésen — ahol a párt és a tanács már említett ve­zetői is részt vettek —, érződött a követelés: sürgősen cselekedni A lakosság szolgálatában! ÚJ HÁZAK ÉPÍTÉSÉT, régiek tatarozását, aláfalazását, lakások festését, ajtók, ablakok készítését, épületek bádogos munkáit vállalja a Békéscsabai Építőipari Ktsz Kinizsi utca 12. Telefon: 12—12. Minden anyag biztosítva! Kedvezményes árak! Minőségi munka! 22990 kell! A több óra hosszás vezetőségi ülésen egymás után azzal kezd­ték hozzászólásukat a vezetőség tagjai, hogy az utóbbi egy-két év hibáinak örökös hánytorgatását félreteszik, s helyette a bajokból való kivezető utat próbálják ke­resni. Bereczki János, Hídvégi György, Szatmári Gergely, s a többiek határozottan tették szó­vá: nem olyan emberek ők, mint amilyenné az utóbbi egy évben próbálták őket befeketíteni. „Szeretnénk határozottan kije­lenteni: ha 1953-ban, majd 1956- ban megvédtük szövetkezetünket, most, 1961-ben méginkább minden erőnkkel azon leszünk, hogy közös gazdaságunkat kivigyük a kátyú­ból. Őszinte szándékunk, hogy mi­nél előbb talpraálljunk, bebizo­nyítva, hogy előbbre akarunk jut­ni. Igaz, tudjuk, hogy nem lesz könnyű, de a törzsgárda mellé biztosan felsorakozik az egész tag­ság.” Hogy mennyi aggódás csengett ki e szavakból, azt legjobban ak­kor lehetett érezni, amikor a ve­zetőség egységesen, valósággal kö­vetelte, hogy a tanácskozáson je­lenlévő Varjú Janos elvtars, a sarkadi járási tanács elnöke jöj­jön ismét haza Békésre és legyen a Szabadság Termelőszövetkezet elnöke. A közösért való aggódás érződött azokból a felszólalások­ból is, amelyek kérték Varjú elv- társtól: legyen keménykezű el­nök, de soha ne váljon önteltté, parancsolgatóvá. Hallgasson min­dig a vezetőségre, a 280 szövetke­zeti gazdára. Nem ok nélkül kérték erre a szövetkezet új elnökét, s ezt Varjú elvtárs meg is értette. Hiszen ez öntelt vezetés, a közös gazdáinak szavait, javaslatait' figyelmen kí­vül hagyó intézkedések bume­rángja alaposan visszaütött az egész szövetkezetre. S a meggon­dolatlan, önfejű vezetés elsősor­ban anyagilag okozott kárt, bár erkölcsileg is kellemetlenül ha­tott. Még akkor is, ha a munka­egység értéke elért a békési Sza­badság Termelőszövetkezetben a járási átlagnál magasabb szin­tet. A lehetőség adva van Mindent egybevetve: ha az új elnök valóban hallgat a 280 szö­vetkezeti gazdára, kikéri nemcsak a vezetőség, hanem az egész kö­zösség véleményét, akkor már ez év végére nemcsak maguk mögött hagyják a még bőven fellelhető fogyatékosságokat, de a munkafe­gyelem, a munkamorál is alapjá­ban változik meg. S ez nyilván­valóan a magasabb terméshoza­mokban, majd pedig a munkaegy­ségekre jutó nagyobb jövede­lemben jut kifejezésre. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy egy ember — az elnök — képes lesz az örökségként rámaradt bajokat, gondokat akár egy év alatt is rendbohozni, ha a vezetőség, s a közös gazdái magára hagyják. A lehetőség adva van. A cse­lekvéshez is megvan az erő, az akarat. Ez érződött a vezetőségi ülésen. Most már csak az szüksé­ges, hogy a bizalom légköre, s az őszinte összefogás legyen uralko­dóvá. így és csakis így lesz képes a békési Szabadság Termelőszövet­kezet népes kollektívája előbbre lépni és visszaszerezni egykori régi jó hírüket. A 280 szövetkezeti gazda képes erre, hiszen voltak évek, amikor a jelenleginél jóval nehezebb körülmények közé sod­ródott, s mégis taipraállt. Balkus Imre Jól beváltak a tenyészállatakciók

Next

/
Thumbnails
Contents