Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-15 / 13. szám
MM. január 19., vasárnap 3 HÉPŰJSÁg Elvetették két hold borsót Az újkígyósi Aranykalász Tsz konyhakertészete évről évre terebélyesedik, s egyre nagyobb szerepet játszik a közelben fekvő megyeszékhely zöldségellátásában. A tél folyamán húszezer fej salátát hajtattak. Ezeket most értékesítik. Két hét múlva tízezer csomó retket adnak át a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központnak. A fiatal kertészetben az idén mintegy 100 holdat rendeznek be öntözéses termelésre. A kertészkedés fejlesztésében igen jelentős kezdeményezéseik vannak. Célul tűzték ki, hogy a tavalyinál több szabadföldben nevelt zöldséget adnak köz- fogyasztásra. Ebből természetesen a zöldborsó sem hiányzik. Kertészetük területéből két hold olyan földet választottak ki, ahol a .korábbi évek tapasztalatai alapján biztosítottnak látják a korai zöldborsó termesztését. Január második hetében ebbe a területbe a borsót elvetették, s az csütörtökön, pénteken csírázásnak indult. ÚJABB TERVEK A Békés megyei KlSZ-bizott- ság mellett működő fiatal mezőgazdasági szakemberek csoportja elkészítette 1961. évi munkatervét. Ebben a külföldi tanulmányutakon kívül többek között szerepel szervezési, termelési, oktatási és gazdálkodási feladat megvalósítása, ezen túl gyakorlati továbbképzés, üzemszervezési, állat- tenyésztési, növénytermesztési, gépesítési és az öntözéses termeléssel kapcsolatos tudományos előadások sorozata, amelyet a fiatal agrár-értelmiségiek részére egyetemi tanárok, a megye tudományos intézeteinek munkatársai tartanak. A több mint egy éves múltra visszatekintő, a KISZ védnöksége alatt dolgozó fiatal mezőgazdasági szakemberek csoportja soraiban 78 tagot számlál. Szántanak, trágyáznak, nádat vágnak a pasztaföldvári Aranykalász Tsz tagjai trftra it-i tovnn ol ne'zXrrA+'lr n>rr»+/\í Őrt OK 1 Aí/-vrf o++r>1 Kn-wl'í Air A megye új termelőszövetkezeteiben megválasztották a vezetőséget, megkezdték a bevitt vetések, gazdasági felszerelések értékelését és hozzáláttak a munkához a földeken is. A pusztaföldvári Aranykalász Tsz tagjai naponta Vasúti menetrendi értekezlet Békéscsabán A megyei tanács építési és közlekedési osztálya és a MÄV Szegedi Igazgatósága január 17-én, kedden délelőtt 9 órai kezdettel vasúti menetrendi értekezletet rendez Békéscsabán az Irodaház kultúrtermében. A tanácskozásra a városi és a járási tanácsok, valamint a megye nagyobb üzemeinek képviselőit hívták meg, hogy javaslataik figyelembevételével állítsák majd össze az 1961. május 30-án életbe lépő vasúti menetrendet. 20—25 lófogatfcal hordják a trágyát, s az esős ősz miatt szántat- lanul maradt kisparcellákon szintén lófogatok forgatják a talajt. Saját erőből szeri ás sertésólat és baromfitelepet építenek, amihez megkezdték a fakitermelést és a nádvágást. A tagság ugyanis elhatározta, hogy mindenki egy tyúkkal járul hozzá a közös baromfiállomány megteremtéséhez, amiből már a tavasszal pénzelhetnek, s előleget fizethetnek. Buesán szintén a leltározással egy időben megkezdődött a fakitermelés, szükség-ólakat épít a Béke Tsz, hogy tavaszra összehozhassák a közös állatállományt. A köröstar- csai Új Élet Tsz-ben megtartották az első közgyűlést, megalakultak a brigádok, olyan kiváló gazdákat választottak a vezetőségbe, akik az elmúlt években szakcsoportokban ismerkedtek a kollektív gazdálkodás előnyeivel. Az első lépés itt is a férőhelyek biztosítása, szükség-ólak építése lesz. Hogyan lett az utolsóból első ? — Garantált munkaegységet fizet a zsadányi Búzakalász Tsz — A zsadányi Búzákalász Termelőszövetkezetet éveken át a megye leggyengébb szövétkezetei között emlegették. Arról voltak „híresek”, hogy a tagság nem nagyon ismeri a munkafegyelmet, a vezetőség sok tekintetben elnéző, ami igen káros a kollektív gazdaság számára. 1959-ben például mindössze 18 forintot ért náluk egy munkaegység. Előleget igen ritkán osztottak, még az is előfordult, hogy a közös tulajdonhoz nyúlt egy-egy tag. Ezek után. nem csoda, ha meglepő volt a hír: a sarkadi járás egyik legerősebb termelőszövetkezete a zsadányi Búzakalász. Tele kíváncsisággal ültünk le beszélgetni Törő Imre tsz-elnökkel, és megkértük, hogy mesélje el az egy esztendő eredményeit s a további terveket. — Azzal szeretném kezdeni — magyarázta a pirospozsgás arcú, jól megtermett elnök —, hogy a múltról ne beszéljünk. Ne feszegessük, inkább okuljunk a hibákból, s arra vigyázzunk, hogy hasonló mulasztások máskor ne forduljanak elő. Mindenekelőtt igen hasznos volt nálunk, hogy amikor egy évvel ezelőtt többszörösére fejlődött a szövetkezet, a legjobban gazdálkodó parasztokból egészítettük ki a vezetőséget. A kommunisták kiadták a jelszót: „Üj életet kell kezdeni a Búzakalászban, virágzó gazdasággá fejleszteni a közöst”. És ez az elhatározás nem maradt üres szó. Mindent elkövettünk azért, hogy elképzeléseink valóra váljanak. Elmondja Törő elvtárs azt is, hogy milyen nehéz volt az első időben. Elsőrendű feladat volt politikai felvilágosító munkával meggyőzni azokat az embereket, akik már beléptek a szövetkezetbe, hogy ott valóban jobb jövő vár rájuk, de azért tenni is kell valamit, tétlenül nem várhatják, hogy az ölükbe hull a manna. Rossz példát láttak maguk előtt, tehát az anyagi érdekeltséget gyakorlatban kellett bebizonyítani. — Amikor a tagok látták, hogy esett, ha egy órát pihentünk a másik rovására, jól esett, ha egy szalmaszálat is elvittünk a közösből. Akik kíváncsiak rá, hol az a sok bajt felkavart nyárfa, azoknak megmondhatom: gazzal borítva a magtár mögött. A holnapi közgyűlésen rajta foglalhat helyet a vezetőség. És Bandi beszél, beszél. Mindenki némán hallgatja. Előbb csak bólogatnak az emberek, hol az egyik, hol a másik, aztán kezdenek egymás felé tekingetni. Szilágyista a hajmásistára, a hajmásista a szilágyistára. Lám, lám, igaza van ennek a Bandinak. Miért is akarjuk mi bántani egymást? Azért, mert a két Fekete összeveszett a mi fánkon? Aztán előbb az egyik,'majd a másik ember teszi ki a fegyvert a kabátja alól a szoba közepére. Csinos kis arzenál gyűlik össze. Közben az óra' féltizenkettőt mutat. Megkondul a harang. Húzza az öreg Citrom, majd megszakad. De a táncteremben senki sem nyúl a fegyverekért. Bandi mellett most már Kati is ott áll. Ö folytatja a beszédet. Arról beszél, hogy mi van a földeken, hogy nincs megkapálva a kukorica, hogy baj van az állatokkal, hogy egy butaság miatt harctér lett a falu. Az emberek bólogatnak és hal- gatják. De Kati kemény leány. Ö a felelősöket is megnevezi Az elnököt és a brigadérost. Le kell váltani őket, és mást kell választani a helyükbe. A közös beszédet mégiscsak Bandi fejezi be. — Azt kérdezték, ki a falu legszebb lánya. Megmondom. Haragos község legszebb lánya Fodros Fekete Kati. Egy pillanatnyi szünet támad, aztán a táncterem bejáratánál felhangzik az első éljen. Mindenki odanéz. Bán elvtárs áll ott, ő kiáltotta az elsőt. Szilágyisták és hajmásisták majdnem egyszerre kiáltják: — Éljen, éljen... Bandi megöleli a piruló, szónoklattól kimelegedett lányt. Megcsókolja. És ez már Haragoson eljegyzésnek számít. A cigány tust húz. A haragosi csetepaté mégiscsak a közgyűlésen fejeződött be. A nyárfa dolgában Bandi a színigazat mondta. A közgyűlés rövid volt. Bán elvtárs elnökölt, nyugodtan és mosolygósán. A felszólalások után feltette a kérdést: — Kit akarnak választani elnöknek és kit brigádvezetőnek Szilágyi és Hajmási helyett?... A tagság elnökké Fodros Fekete Katit, brigádvezetővé Málnás Fekete Bandit választotta. A két öreg és harcias Fekete is összeölelkezett, eltemették a háborúságot, hiszen nem is lenne illendő örömapáknak egymást agyba-főbe verni. Bán elvtárs még egy kis záróbeszédet tartott: „Évszázados szólásmondás, hogy saját kárán tanul a magyar. A Toldi Miklós Termelőszövetkezet is a maga kárán tanulta meg, hogy kerülnie kell a széthúzást, a csetepatét, mert megéhezi és megszomjazza ennek a veszedelmét. De hogy ennek az évszázados szólásmondásnak érvényét vegyük, javasoljuk a felsőbb szerveknek, hogy készítsenek filmet a Toldi Miklós Tsz háborúságából. így a mások példájából is okulhat a magyar.” A Szilágyi házaspár a közgyűlésről együtt távozott a Hajmási házaspárral. Olyan békességben, mint a csetepaté előtt. « Hát a nyárfával mi lett? Ott áll a Toldi Miklós irodája előtt, mint egy emlékoszlop, mint a fáraók földjén az obeliszk. Az egyik fúró-faragó juhász szépein kimódolta rajta a nagy csetepaté történetét. Faragások díszítik a nyárfa minden oldalát. A juhász éppen most fejezi be az utolsó képet: hogyan táncoltak egymással Bandi és Kati a lakodalmukon. Ez az utolsó kép, mert a Juhász bicskája még azt is odafaragjs, hogy VÉGE, nemcsak beszélünk, hanem minden hónap első napjaiban kifizetjük az előző hónapban teljesített munkaegységekre a 20 forint előleget, akkor egymás után hozták munkára a családtagokat is — magyarázza mosolyogva az elnök. — Ügy látom, sokat segít az is, hogy ha valahol hibát követtünk el, bármilyen nehezünkre esik is, de van erőnk bevallani. Egy-egy elképzelés valóra váltásához figyelembe vesszük a tagság javaslatát, de ha már a közgyűlés elfogadja, akkor tovább vita nincs. A vezetőség és tagság viszonya jó. A beszélgetésből az is kiderül, hogy a rend, a fegyelem, a rendszeres előlegosztás megszerettette az emberekkel a közöst. Nem volt már a nyáron csákiszalmája a szövetkezet vagyona, mindenki ügyelt arra, hogy idejében elvégezze a rábízott munkát, s csak törvényes keretek között részesüljön a közösből. Az együttes erőfeszítés tette lehetővé, hogy csaknem egymillió Ft-ot fordítottak saját erőből építkezésre és gépvásárlásra, az államnak visszafizettek kétmillió-nyolcszázezer forint esedékes hitelt, s bár az időjárás nagyon kedvezőtlenül alakult, ennek ellenére a tervezett 45 forint helyett negyvenhatot ér náluk egy munkaegység. — Anyagilag és erkölcsileg any- nyira megerősödtünk egy év alatt — folytatja tájékoztatóját a 14 holdas középparasztból lett tsz-el- nök —, hogy á felsőbb szervek hozzájárultak a garantált munka- j egység-fizetéshez. Ez azt jelenti, : hogy ebben az évben a tagság ki- ! vánsága szerint havonta egyszer vagy kétszer kifizetjük munkaegységenként a 30 forintot. A gondosabb munkával elért többtermelésért a premizálást természetesen továbbra is fenntartjuk. Év közben kiosztunk 3 millió forintot, a többit E>edig zárszámadáskor kapják, amikor nemcsak a munka mennyisége, hanem a minősége is számít. A zárszámadásra való készüléssel egy időben tervezik a jövőt a zsadányi Búzakalász Tsz-ben. Elhatározták többek között, hogy 2100 melegágyi ablak alatt foglalkoznak primőráru-termeléssel, 102 hold szabadföldi kertészetükből 20 holdat öntöznek, 500 hold pillangósuk jó részéből magot fognak. Ügy készítik elő gazdaságilag a szövetkezetei, hogy 1962-ben már 40 forint garantált munkaegységet fizethessenek a tagoknak. Ary Róza Darvas Jáasef válásaiéi körében A Magyar írók Szövetségének elnöke — Darvas József — tegnap szülővárosába, Orosházára látogatott Este 6 órakor a járási könyvtárban „Irodalmunk mai helyzete” címmel előadást tartott. Ma választói körébe látogat. Délelőtt a néhány hete szövetkezeti községgé alakult Puszifcaföldvárt, délután pedig a szintén tsz-község Nagyszénást keresi fel. Mindkét helyen országgyűlési képviselői munkájáról tájékoztatja választóit. 120 ezer szarvasmarhával, sertéssel és juhval gyarapodott 10 hónap alatt a tsz-ek állatállománya A megye termelőszövetkezetei 600 tégla- és szerfás-ólat, illetve istállót emeltek tető alá az elmúlt évben. A nagyarányú építkezést a közös jószágállomány fejlesztése sürgette, hisz az utóbbi 10 hónap alatt 120 ezer szarvasmarhával, sertéssel és juhval gyarapodott az állatállomány. Az anyakocák létszáma például ez idő alatt csaknem megháromszorozódott. Örvendetes, hogy a régi szövetkezetek főleg saját nevelésből fejlesztették állományukat. Az egy évvel ezelőtt alakult gyulai Zöld Mező, medgyesegyházi Aranykalász, gyomai Győzelem, magyarbánhegyesi Hunyadi és még több, viszonylag új tsz portáján már 800—1000 anyakoca biztosítja hizlalásra és továbbte- nyésztésre a szaporulatot. A fejőstehenek száma csaknem 4 és Hirdetmény! Békéscsaba Város Tanácsa V. B. közhírré teszi, hogy békéscsabai körvezeték II. és baromfikel tető állomás 20 kilowattos vezetéke 1961. január hó 15-én 8 órától feszültség alá kerül. Ezen időpont után a vezeték érintése életveszélyes. 'í A feszültség alá helyezésre kerülő villanyhálózat vezetési útja: Pamutszövő, körgát rész, Lenkey utca, Czuczor utca, Károlyi utca, Szabolcs utca, Szerdahelyi utca, Lencsési út, körgáton az Erőtelepig, Fémforgácsoló, Kórház utca, István malomig. A fent jelzett időponttól a vezetési helyenveletek érintése életveszélye*. fél ezerrel növekedett, s a tejtermelés számos termelőszövetkezetben biztos anyagi forrása lett az előlegosztásnak. Felhívás! Az Állami Biztosító felhívja a lakosság figyelmét az 1961. évre esedékes biztosítási díjak befizetésére. Kérjük, hogy az esedékes biztosítási díjakat a küldött csekken 1961. január 30-ig fizessék be Saját érdekében cselekszik tehát, ha díjfizetési kötelezettségének minél előbb eleget tesz, mert ha ezt nem teljesíti, ki van téve annak, hogy díj nem fizetés miatt esetleges károsodása nem télül meg. Állami biztosító Békés megyei Igazgatósága
