Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-03 / 2. szám

1961. január 3,, kedd NÉPÜJSA Üt 5 SPORT° SPORT•SPORT Mi lesz a szarvasi sakkélettel? A szeghalmi járás sportmunkáját tárgyalta az állandó bizottság Szarvas sakkélete hosszú és eredményes múltra tekinthet visz- sza. A legjelentősebb sakk-kultú­rával rendelkező Békéscsaba, Gyula és Orosháza sakkozóinak mindig kemény ellenfelei voltak a szarvasi versenyzők. Ebben nem kis érdeme volt Szirony Pálnak, Lustyik Istvánnak, valamint dr. Pálos György gimnáziumi tanár­nak, aki húsz éven keresztül lan­kadatlan erővel nevelte, oktatta tanítványait a sakkozás művésze­tére. Az ő munkája biztosította a folyamatos utánpótlást a közsé­gi élgárdának. Emellett Szarvas sakkéletének is hosszú ideig volt az irányítója. A sakkozás lehetősége általában a legutóbbi ideig kielégítő voit. Ha szerényen is, de mindig volt hely a sakkozók számára, ahol rendes heti edzéseiket, valamint versenyeiket zavartalanul lebo­nyolíthatták. A volt Fáklya sport­kör, habár kisebb anyagi bázissal rendelkezett, teljes mértékben ki­elégítette a versenyzők helyiség-, felszerelés- és versenyzési igénye­it. A jelenlegi egyesület a Sparta- kusz, amely sokkal nagyobb költ­ségvetéssel dolgozik, s ugyanezt nem tudja biztosítani. Hogy mi­ért? Mert a vezetők szemefénye csak a labdarúgás. Nem szív­Pedagógusaink sportvetélkedése Békés-Hajdú visszavágó mérkőzés Békéscsabán ügyük megoldani ezt a problémát, legalábbis ezt bizonyítja eddigi magatartásuk. A sakkozók két al­kalommal is kérték ebben az ügyben a személyes megbeszélést, azonban a meghívott vezetők mindkét esetben távolmaradtak. Mindezek ellenére a sakkozók beneveztek az ez évi megyei csa­patbajnokságra. Első vidéki mér­kőzésére nem tudott a csapat el­utazni, mert a „lekötött” autó bútort szállított. Ez és az amúgy is’ rossz hangulat bomlást idézett elő a szakosztályon belül. Egyes játékosok teljesen elkedvetlened­tek. Ennek ellenére a szakosztály vezetője, Csabai Pál még egy utolsó kísérletet tett a helyzet megmentésére. Már-már úgy lát­szott, hogy a második vidéki mér­kőzésre a csapat el tud menni, (autó most volt!?), amikor példát­lan sportszerűtlenségek történtek. Szombaton, tehát a verseny előtti napon délután a sakkozók sorra mondták le részvételüket. Ami az állandó sakköri helyi­ség kérdését illeti, ezen a téren a tanácsi szervek is tudnának hathatós segítséget nyújtani. He­gedűs és dr. Krajcsovics elvtársak sakk-szeretete közismert, ezt el­sősorban tőlük várnák el a szarvasi sakkozók. Ennek a prob­lémának a megoldása sürgős in­tézkedést követel. Mert mialatt az illetékesek ezt tovább húzzák- halasztják, Békéscsaba, Gyula és Orosháza mind jobban elhúznak mellettük. Figyelő A szeghalmi járási tanács okta­tása és művelődési állandó bi­zottsága a járás sportéletét tár­gyalta a legutóbbi ülésén. Végh Mihály, az á. b. elnöke beszámoló­jában elmondotta, hogy a járás községeiben a sportmunka nem kielégítő. Egyedül Bucsa község az, ahol Szebelley Ferenc iskola­igazgató-helyettes vezetésével élénk sportélet folyik. A beszámoló után javaslatot tettek, hogy minden községben válasszanak új vezetőséget és a testnevelő tanárokat is vonják be a munkába. A sportkörök munkáját vizsgálta a NEB Legutóbb a Megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság ülésén — decem­ber 32-én, csütörtökön — meg­tárgyalták a korábban befejezett vizsgálatokról készített összefogta, ló jelentéseket. Napirenden sze­repelt a sportegyesületek munkája is. Az ülésen elmondták, hogy a sportkörökben a bizonylatok keze­lése, a sporteszközök karbantartá­sa, s a játékvezetői díjak elszámo. lása nem szabályszerű. A NEB ülés határozata alapján a m(je­gyei TST megvizsgálja a sportkö­rök munkáját, és intézkedéseket tesz a hiányosságok megszünteté­sére. A Békés és a Hajdú megyei pedagógusok asztaliteniszben és sakkban mérték össze erejüket. A férfi asztalitenisz eredménye 8:8 arányú döntetlen volt, míg a Békés megyei nők 7:2 arány­ban győztek. A sakktalálkozó eredménye 3 és fél:2 és fél arányban dőlt el Békés megye javára. A csapatok vezetői megálla­podtak, hogy a pedagógus sport- találkozót minden évben meg­rendezik. Kézilabdás-bál A Békés megyei Kézilabda Szövet­ség január 7-én este rendezi meg ha­gyományos kézilabdás bálját a Csaba szálló összes termeiben. A télikertben dzsessz-parádét rendeznek budapesti vendégművészek felléptével. A zongo­ránál dr. Garai Attila, míg Hardy Tamás énekek Közreműködik még Buss Gyu­la. a Jókai Színház tagja. A zenét Mol­nár József kisegyüttese szolgáltatja. Az étteremben Somi Sándor magyamóta- énekes szórakoztatja a vendégeket. Január 29-re hívják össze az MHS megyei küldöttértekezletét A Mágyar Honvédelmi Sport- szövetség Békés megyei intéző- bizottsága december 30-án ülést tartott. Megbeszélték az éves fej­lesztési tervet és az 1961. évi mun­ka főbb célkitűzéseit, a szervezés­sel, az agitációval és a kiképzéssel kapcsolatos teendőket. Jóváhagy­ták a megyei klubok tagfelvételi tevékenységét, majd a még hát­ralévő járási, városi küldött- és ve­zetőségválasztó értekezletek meg­tartási idejét határozták meg. Ezek szerint január 7-én Mezőko- vácsházán, január 8-án Szarvason, Szeghalmon és Békéscsabán tar­tanak alapszervezeti vezetőség- és küldöttválasztó értekezleteket. Ezt követően január 29-re hívják ösz- sze az MHS Békés megyei kül­döttgyűlését. | KEDD, 1961. JANUAR S. KOSSUTH RADIO: 8.10 Szórakoztató muzsika. 9.00 Moha bácsi, a törpe. 9.20 Fiatalok zenei újságja. 9.40 Zentai An­na és Fekete Pál operettdalokat énekel. 10.00 Hírek. 10.10 Lányok, asszonyok. 10.30 Zenekari muzsika. 11.00 Magvetés. 11.30 Tánczene. 12.00 Hírek. 12.10 Régi lemezeinkből. 12.35 Szomszéd népek zenéjéből. 13.00 Ezüstkalászos gazda­tanfolyam. 13.20 Zongoraművek. 13.40 Munkában a riporterőrs! 14.00 Szput- nyik-dalok. 14.15 Irodalmi délután. 14.50 A budapesti Leőwey Klára tanítónő- képző kórusát Andor Ilona vezényli. 15.00 Hírek. 15.10 Egy falu — egy nóta. 15.30 Élőszóval — muzsikával. 17.40 Szót kérünk ... 18.00 Bartók: Négy magyar népdal. 18.15 A berchtesgadeni sasfé­szektől a berlini bunkerig. 18.30 Nóta­emlékek. 19.05 Gyári sziréna. 19.25 Re­nata Tebaldi áriákat, Fosanna Carter! és Giuseppe di Stefano kettősöket éne­kel. 19.54 Jóéjszakát gyerekek! 20.00 Esti krónika. 20.30 Rádiószínház bemu­tatója, Apai örökség. 21.33 Magyar szer­zők táncdalaiból. 22.00 Hírek. 22.15 Mai szemmel... 22.25 Salzburgi Ünnepi Já­tékok 1960. Irmgard Seefried Schu- mann-estje. 22.55 Heine verseiből. 23.25 Te meg én... 24.00 Hírek. PETŐFI RÄDIÖ: 8.00 Hírek. 14.15 Könnyű melódiák. 15.10 A kokas. 15.30 Beethoven: C-moll vonósötös Op. 16.00 Hírek. 16.05 Elindultam szép hazám­ból... 16.30 Bálint Sándor régi katona­dalokat énekel. 16.40 Időszerű nemzet­közi kérdések. 16.50 Szórakoztató fú­vószene. 17.10 Amíg Verdi Otelló c. operája eljutott a színpadig. 18.00 Hí­rek. 18.05 Tánczene. 18.30 A sárga ke­reszt. 19.00 Hírek. 19.05 Kozák Gábor József népi zenekara játszik, a MA- HART-kórus énekel. 19.35 Ezüstkalá­szos gazdatanfolyam. 19.55 A Magyar Kamarazenekar hangversenye a stú­dióban. 21.00 Hírek. 21.05 Tánciskola kezdőknek és haladóknak. 21.40 Az atommag drámája. 22.00 Részletek Ke­mény Egon Hatvani diákjai és Polgár Tibor Szél kerekedik c. dal játékából. 23.00 Hírek. I TELEVÍZIÓ: 18.00 Iskolások műsora. 19.00 Szünet. 19.15 TV Híradó. 19.30 Mu­zsikáról mindenkinek. 19.50 Szünet. 19.55 Légy boldog, Irina. I imi SZABADSÁG MOZI, Békéscsaba. December 29—január 4: Diplomácia, óh! K. h.: 6,8, v.: 4, «, 8. BRIGÁD MOZI, Békéscsaba. Decem­ber 28—január 4: Kihívás. K. v.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8. A Szabadság és a Brigád moziban minden kedden és pénteken délelőtt 11—1-ig elővételi pénztár. TERV MOZI, Békéscsaba: Január 2r—4: Idegen gyermekek. K. h.: fél 6, fél 8, v.: féi 4, fél 6, fél 8. SZABADSÁG MOZI, Gyomé: Január 2—4: Háború és béke n. r. K. h.: 7, V-: 3, 5, % PARTIZÁN MOZI, Orosháza: Január 2—4: ösvény a hegyekben. K. h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél«, fél 8. BÉKE MOZI, Orosháza. December 29—jan. 3: A Noszfcy fiú este Tóth Marival. K. h.: 5, 7, v.: 3, 5, PETŐFI MOZI, Gyula. December 29— jan. 3: Fűre lépni szabad. K. h.: 5, 7, 3, 5, 7; ERKEL MOZI, Gyula: Deoembei 30— jan. 4: Öz, a csodák csodája. K. h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8. TÁNCSICS MOZI, Szarvas. Decem bér 29—jan. 4: Alázatosan jelenítem. K. h.: 5, 7, v.: 3, 5, 7. VÖRÖS OKTOBER MOZI, Mezőko- vácsháza: 2—4: Megbilincseltek. K. h.: 7, v.: 3, 5, 7. BÁSTYA MOZI, Békés: Január 2—3: Az erőszak árnyékában. K. h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8. PETŐFI MOZI, Sarkad: Január 2—3: Légy jó mindhalálig. K. h.: 8, v.: 4, 6, 8. ADY MOZI, Szeghalom.' Január 2—4: Normandia Nyeman. K. h.: 7, v.: 3, 5, 1i Szovjet emberek között A hős város Hogy mennyit ér Leningrad a leningárdiaknak, idézzük autó­buszvezetőnk szavait: — Serdülő voltam, amikor a honvédő háború éveiben a né­metek harapófogóba fogták váro­sunkat. Három és fél millió em­ber lakott akkor itt. Az ostrom 900 napig tartott. A németek első- osztályú felszereléssel és ellátással majdnem három évig a váro6 ha­tárában toporzékoltak. Nem bír­tak meg velünk, pedig mi éhez­tünk, szomjaztunk. Gyárainkban mégis folyt a munka, a front lő­szert, ruhát, gyógyszert kapott. Hatszázezer emberünk halt éhen. Napi kenyéradagunk 1,25 deka volt, ennek is fele fűrészpor. A város összes macskáit, kutyáit, bőrcsizmáit megettük, de mégsem adtuk fel a reményt, nem enged­tünk a náci nyomásnak! A város környékén még meg­vannak a’ lövészárkok. Különben a városban 56 múzeum és könyvtár van. A Téli Palota — az Ermi- tázs — a világ válogatott mű­kincseinek elsőrangú gyűjtemé­nyét őrzi. Leonardo da Vinci 16 híres festményéből itt kettőt őriz­küzdötték fel magukat a világ leg­termelékenyebb gazdasággal ren­delkező helyére. A népgazdasági tervek megvalósításával elérik, sőt túlszárnyalják a. legfejlettebb kapitalista állam, az USA terme­lésének eredményeit. Ebben a küzdelemben figyelmet érdemlő az az erőfeszítés, melyet északon, Le- ningrád környékén a zöldség-, a gyümölcs- és takarmánytermesz, tés érdekében tesznek. Jártunk egy ieningrádi szovhoz- ban. Negyven évvel ezelőtt ezen a részen nem ismerték az alma- és a zöldségtermesztést. Ma az 5040 hektárról 165 560 mázsa tejet, 120 ezer mázsa húst, ' 654 000 tojást, 18 700 mázsa földséget,'7500 má­zsa burgonyát és 700 mázsa gyü­mölcsöt adtak 1960. első tíz hó­napjában a népgazdaságnak. S ha e magas hozamok mellett figye­lembe vesszük, hogy 1960-ban 4 millió rubelt fordítottak gazdasá­guk fejlesztésére, akkor megért-. hetjük, hogy a termelés színvona­lának alakulásában már 1961-ben is jelentős növekedés várható. Ha Lenin grádban ilyen magasszintű a mezőgazdaság termelése, akkor az ország többi részén, ahol az adott­A szovhoz központi épülete. nek. Az 1500 kiállítási teremben a legnevesebb művészi alkotások pompáznak. Az Ermitázs gazdag­ságára jellemző, hogy a követek lépcsőházában 10,5 kiló arannyal díszítették a figurákat, s a 800 négyzetméter nagyságú trónterem­ben a díszes mennyezet tükörké­pét láthatjuk a fehér márvány övezte 24 féle fából készült pado­zaton. Az ajtóik művészi kivitele, vert aranya, a függőkért, a felhal­mozott művészi értékek lenyűgö­ző látványt nyújtottak. A műkincseket magábarejtő mú­zeumokon kívül forradalmi múze­umok is vannak. Ezekben a mun­kásmozgalom nagy vezérének, Le­ninnek és elvtársainak forradal­mi tevékenységét ismeri meg a szemlélő. Naponta sok ezren meg­fordulnak ezeken a helyeken, hogy további munkájukhoz erőt, lendü­letet merítsenek. S aki elmélyed a forradalmi múlt eseményeit, kö­rülményeit, a cári rendszer ke­gyetlenségeit feltáró emlékirato­kon, kínzóeszközökön, megérti a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalomért dolgozó párttagok hősies, kitartó munkáját, és meg tudja határozni helyét a világpolitiká­ban, a szocialista tábor oldalán. Gazdasági életükben szakadatlan a fejlődés Emberi álmok öltenek magukra köntöst, kelnek életre a hatalmas szovjet földön. Az egész emberiség javára folyik a küzdelem, a kapi­talista világ termelésének, élet- színvonalának túlszárnyalására. A Szovjetunió népei nagyon mélyről Ságok lényegesen jobbak, vajon ott milyen a termelés színvonala? A szovjet hatalom éveiben óriá­sit lendült előre a gazdasági és kulturális élet. Azok a hősök, akiknek monumentális síremléke a Ieningrádi Mars-mezőn van, nem küzdöttek hiába. Meleg emberség­gel gondolunk rájuk, mert amit tettek, értünk tették. Értünk, ma­gyarokért is, hogy emberhez mél­tón éljünk. S amikor Moszkvában még egy­szer megálltuk a mauzóleum előtt, és leróttuk hálánkat Lenin. Sztá­lin sírjánál, szorongó szívvel érez­tük Hruscsov elvtárs szavainak je­lentőségét: „...ahhoz, hogy a szo­cialista tábor országai egyszerre lépjék át a kommunizmus küszö­bét, a munka termelékenységének fokozásában, az iparban és a me­zőgazdaságban, de a művészetben is dolgozzunk jobban,” Ehhez rak­juk le idehaza is, főként mezőgaz­daságunkban, az alapokat, s mind­két lábon szocialista talajon állva, elindulhatunk majd mi is a het­es a hatórás munkanap, a kultu­ráltabb élet megteremtése útján. A vonat hosszan sípol. A szov­jet—magyar határon állunk. Alat­tunk csacsog a Tisza. Vizének szí­ne tisztább, mint két héttel ez­előtt. Hazai tájon járunk. Itt-ott még szedetlen répa-, kukorica-par­cellák lesik gazdáikat. Máshol ha­talmas táblák feketén csillogó földje int felénk, amint rásüt a langyos novemberi nap. Itt már nagyüzem van. Cseperedik az új. Jó látni, hogy tempós léptekkel haladunk előre. Dupsi Károly — Vége —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents