Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-13 / 11. szám

BÉKÉS MEGYEI * Arasofniér * Világ proletárfai egyesüljetek! AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM Ne hagyjuk kihasználatlaiul a belső tartalékokat A belga kormány „békülékenysége“ nem vezeti félre a jogaikért küzdő sztrájkolókat 1961. JANUÁR 13., PÉNTEK Most, a tei-vkészítések idején különösen fontos, hogy termelő- szövetkezeteink hasznosítsák a múlt évi tapasztalatokat és így in­duljanak az új gazdasági évnek. Ez a további erősödés záloga. Csak a gyerek követi el többször egymás után azt a hibát, amelyért egyszer már póruljárt, mert nem tudja még felfogni: nem úgy kell csinálni, mint eddig tette. S ha a tavaly megalakult termelőszövet­kezeteinkre azt mondjuk is, még gyerekcipőben járnak, mégis: érett, megfontolt emberek a tag­jai, vezetői, akik hibáikat csak a szokatlan, újszerű termelési for­ma miatt követték el. Nem ideg- ződött még beléjük a nagyüzemi gazdálkodás módja, a benne rejlő nagy lehetőségek kihasználására való törekvés akarata. Egyszóval: az új körülmények között — mint a gesztiek — még egy kicsit a ré­gi, egyéni módon spekuláltak, te­vékenykedtek, gondolkoztak sok helyen és éppen ezért kiaknázat­lanul hagyták azokat a belső tar­talékokat, amelyeket egyedül az összefogás ereje képes a felszínre hozni. Persze, nem mindenütt volt így. A 15 hónappal ezelőtt alakult békésszentandrási Ifjú Gárda Ter­melőszövetkezet tagjai szintén most készítik első zárszámadásu­kat, s az első évük nem különbö­zött sokban a régi, jól gazdálko­dó termelőszövetkezetekétől. Ezt sok mindenben le lehet mérni, de elsősorban abban, hogy pár hónap kivételével rendszeres havi előle­get osztottak, s okos, előrelátó gazdálkodással vetették meg a to­vábbi fejlődés alapját. Milyen elvek szerint fogtak en­nek a termelőszövetkezetnek a tagjai a nagyüzemi gazdálkodás­hoz? Először is abból indultak ki, amit a párt tanít, hogy termelő- szövetkezetben éppen a nagyüze­mi lehetőségeket kihasználva job­ban kell, hogy éljenek a parasz­tok, mint egyéni korukban. Nem szabad semmiben sem hiányt szenvedniük, mert ha mindennap érzik, hogy gondoskodik róluk a termelőszövetkezet, csak akkor dolgoznak benne kedvvel és szor­galommal. Ezért mindenekelőtt arra törekedtek — és ez határozta meg egyrészről a tervük készíté­sét —, hogy minden hónapban biz­tosítsák a rendszeres előlegosz­tást. Ehhez fel kellett mérni a rendelkezésre álló erőiket. Azt, hogy mire támaszkodhatnak és erre alapozva reálisan milyen cé­lokat tűzhetnek maguk elé. A geszti Előre Termelőszövet­kezetben például irreális lett vol­na az a célkitűzés, hogy év végé­ig mondjuk harminc sőrét értéke­sítenek, mert a belépők egyéni szarvasmarha-állományát nem vette át a vezetőség. Ezzel a hely­telen cselekedettel éppen egy olyan belső tartalékot nem hasz­náltak ki, amely pedig növelhette volna a közös vagyont. Később ugyanis a piacon vásároltak szarvasmarhákat, amiért teljes árat kellett fizetniük. Ha a belé­pők állományát veszik át, annak értékét csak 70 százalékban kellett volna kifizetni és merészen ter­vezhették volna év végéig a fenti hízómarha-mennyiség eladását. Az erők teljes felmérése után második elvként azok kihasználá­sára pontos, hónapról hónapra, hétről hétre kidolgozott reális ter­vet készítettek az Ifjú Gárdában, amelyben benne foglaltatott a he­lyi adottságok ötletes kihasználá­sa is. Mit jelentett ez ebben a ter­melőszövetkezetben? Azt, hogy igába fogták a Köröst, öntözéses gazdálkodást valósítottak meg. Kertészetet létesítettek, rizster­melésbe fogtak, amelyek mind bőven ontották a pénzt. Három új vályogfalú szalmatetős istállót, ólat építettek saját erőből. De ál­lami hitel segítségével is építkez­tek. Ilyen módon július végéig egy növendék-istálló, egy sertés- íiaztató, egy juh-hodály és egy darálómalom került tető alá. Eb­ből is látható: harmadik elvként többféle üzemágat létesítettek, amely lényegesen csökkentette a termelés kockázatát. Ha történe­tesen szárazabb év lett volna, amely miatt a növénytermelésben kiesés mutatkozik — más üzem­ágak, például a baromfitenyész­tés vagy az öntözéses gazdálko­dás, vagy a sertés- és sőrehizlalás növelésével pótolhatták volna a mutatkozó hiányt. S végül valamennyi üzemágban, de főként az építkezéseknél a leg­szigorúbb takarékosságot vezet­ték be, hiszen amit megtakaríta­nak, a közös vagyont növeli. Az építkezéseknél is az az elv vezette az Ifjú Gárda tagjait, hogy a né­hány ezer forint ráfordítással ösz- szehozott épületek is ugyanolyan bevétel elérését teszik lehetővé, mint ha félmillióba kerültek vol­na. A hizlalda építésekor például a szükséges faanyagot jóformán darabonként adták össze a szövet­kezeti gazdák. A tetőfedéshez is mindenki adott annyi nádat, amennyit tudott. A favázas, nád- tetejű hizlalda elenyészően cse­kély összegbe került s ez a bar­kácsolókból összeállított brigád érdeme. Mindent összevetve: a 800 hol­das termelőszövetkezetnek közel 700 ezer forint bevétele volt az el­múlt évben, amelyből visszafizet­ték a rövidlejáratú állami hitele­ket, kifizették az adót (a kettő együtt 220 ezer forint), havi 10 fo­rint előleget osztottak és zárszám­adáskor 30 forint jut egy munka­egységre. Nemcsak az első év, a megalapozás éve sikerül tehát jól az ilyen elvek szerint működő ter­melőszövetkezetben, így az Ifjú Gárdában is, hanem a következő évek még eredményesebb gazdál­kodásának biztos alapját is meg­vetették. Ezek a fenti elvek veze­tik őket az 1961. évi terv kidolgo­zásánál is, s nem szégyen tőlük tanulni másoknak sem. (V.D.) nem Brüsszel (MTI) Mint a Reuter jelenti, a veze­tő belga pártok elnökei zárt aj­tók mögött megbeszélést tartot­tak Eyskens miniszterelnökkel, megvitatták a sztrájkmozgalom letörésének lehetőségeit. A belga kormány közlemény­ben jelentette be, hogy a parla­ment illetékes bizottsága tanul­mányozta Van Acker beter­jesztett módosító indítványát, és azt el is fogadta. Ismeretes, hogy a szocialista párt jobb- szárnyához tartozó Acker tette meg az első közeledő lépést a sztrájkoló munkássággal szem­ben fellépő kormány felé és lé­nyegtelen módosításokkal elfo­gadta a kormány úgynevezett takarékossági programját. A parlamenti bizottságban a kormány maga is tett egy-két jelentéktelen engedményt, mi­re a szocialista képviselők elfo­gadták a kormányjavaslatot. Az ADN arról tájékoztat, hogy a belga képviselőház szer­dán folytatta a törvényjavaslat megvitatását. Gaston Moulin kommunista képviselő élesen vádolta a kormányt, felelőssé 9 tette a katonaság és a csendőr­ség féktelen terrorjáért. Moulin hangoztatta, hogy Eyskens mi­niszterelnök a felelős azért, hogy a csendőrgég brutalitása következtében két munkás meghalt és sok sztrájkoló meg­sebesült. A kommunista képviselők fel­Léopoldville A törvényes kongói kormány csa­patainak sikeres észak-katangai műveletei nagy riadalmat keltet­tek a katangai szeparatisták köré­ben. Mint a TASZSZ AFP-jelen- tés alapján közli, a szakadár Csőmbe szerdán beleegyezett, hogy találkozzék a léopoldvillei hata­lombitorlókkal. Tájékozott léo­poldvillei körök még kompromisz- szumos megegyezést is lehetséges­nek tartanak Csőmbe és Kaszavu- bu között, mert Csőmbe halálos veszedelmében szövetségest akar magának szerezni. Akkra TASZSZ-jelentés szerint Bots- cio ghanai gazdasági miniszter szólították a szocialista párt par­lamenti csoportjának tagjait, együttesen terjesszenek be inter pellációt a múlt héten Liege- ben lezajlott brutális terror mi­att. A szocialista képviselők azonban megtagadták támoga­tásukat. A kérdés megvitatását jövő keddre halasztották. felhívással fordult a ghanai gaz­dákhoz, hogy részesítsék sürgős élelmiszersegélyben a Mobutu- bandák által kétségbeesett hely­zetbe sodort és éhező kongói né­pet. A Ghana Times című lap szintén segélyakciót indított. Mint az AP közli, Mike Monroney amerikai szenátor felszólította a washingtoni kormányt, hogy küld­jenek légi úton élelmiszerszállít­mányokat az éhező kongói lakos­ság megsegítésére. Páriza Bomboko, Kaszavubu „külügy­minisztere” szerdán este Párizsból Brazzavillebe utazott. Kuba függetlensége veszélyben Január 8-án múlt két éve, hogy a kubai nép Fidel Castro vezetésével kivívta szabadságát. A függetlenség kivívása után a kubai kormány céltudatos gazdaságpo­litikával — lépésről lépésre haladva — felszámolta a külföldi monopóliumok uralmát, államosította a gyára­kat, bankokat. A forradalom győzelme előtt az Ameri­kai Egyesült Államok monopóliumai uralták az egész gazdasági életet, és ezen keresztül irányították Kuba politikáját. A forradalom következetes végigvitelének eredményeképpen Kuba kiszakadt az amerikai imperia­lizmus érdekszférájából, ezt azonban az Amerikai Egye­sült Államok kormánya nem nézte tétlenül: különféle provokációk és szabotázsakciók szervezésével, az Ame­rikai Államok Szervezetén keresztül gyakorolt nyomás­sal akarta megtörni a kubai forradalmat, majd 1961. ja­nuár 4-én megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Kubával, Térképünk Közép-Amerikát, a Kuba ellen készülő ag­resszió színterét ábrázolja. A térképen kiemeltük azo­kat az amerikai támaszpontokat, ahol az agresszió elő­készítése folyik — az USA területén Miami és Key West, másutt Guantánamo-öböl, Cisne (Swan)-szk., Pa­nama-csatorna övezet, Jamaika —, valamint azokat az országokat — Guatemala, Dominikai Köztársaság —, amelyek segítséget nyújtanak az Amerikai Egyesült Ál­lamoknak az agresszió előkészítéséhez. Az agressziós készülődések középpontjában a Kuba délkeleti partjain lévő Guantánamo-öböl amerikai haditengerészeti és légi támaszpont áll; ezt a 117 négyzetkilométernyi területet az Amerikai Egyesült Államok 1903 óta nevetségesen csekély összegért (évi 2000 dollárért) bérli Kubától. Kongói hely set jelent és

Next

/
Thumbnails
Contents