Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-08 / 7. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1961. JANUÄR 8., VASÁRNAP XVI. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM Kuba, Kongó, Laosz Az új esztendő első hete bővelkedett a jelentős nemzetközi eseményekben. Hogy csak a legfontosabbakat említsük: az úgynevezett népszavazásra készülő Algériában pattanásig feszült a helyzet, s országlása idején De Gaulle egy lépéssel sem jutott közelebb a hetedik éve folyó felszabadító háború befejezéséhez, az algériai szabadságharcosok erősebbek, mint valaha. Szemléltető példán látja a világ, hogy mit jelent az imperialisták számára á gyarmatokból húzott különprofit: a Kongóhoz foggal- körömmel kapaszkodó belga monopolkapitalista kormányzat a kisembereken akarta behozni „ kincseskamrájának” elvesztését és a belga dolgozók immár három hete tartó sztrájkja mind élesebb lesz. Míg a parlamentben a képviselők bizalmat szavazgatnak az Byskens-kormánynak, addig a tömegek kívülről, az utcáról húzzák ki alóla a talajt. Közben semmivel sem jutott közelebb a kibontakozáshoz maga a kongói helyzet sem, s az otthon „takarékosságot” meghirdető belga vezetők most például a gyámságuk alatt álló Ruanda Urundiban adtak meg nagy összegeket felemésztő katonai segítséget a Mobutu-klikknek, hogy megtámadja a Lumumbához hű területeket. De még ez a segítség sem volt elegendő és a banditáknak véres fejjel kellett visz- szavonulniuk Kivu tartományból. A világközvélemény aggodalommal látta, mint szaporodnak mindenfelé a veszélygócok és ezért nagy örömmel értesült Hruscsov újévi felköszöntőjéről. A szovjet kormányfő-'— újból tanúságát adva népe és kormánya vas- következetességű bekepolitikájá- nak —, javítani kívánván a két vezető világhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyát, ország-világnak kijelen- , tette: ... „Nagy fontosságot tulajdonítunk az Egyesült Államokkal való kapcsolataink megjavításának. Reméljük, hogy az új elnök hivatalba lépésével friss szellő kerekedik, amely megtisztítja a két ország kapcsolatainak egészségtelen légkörét” ... majd az U—2 kémrepülőgép incidensről ezt mondotta: „Mindent sízem előtt tartva úgy tűnik, hogy nem kell szorgalmaznunk e kérdés megvitatását az ENSZ-közgyűlés ülésszakán, nehogy a rossz múlttal gátoljuk a szebb jövőhöz fűződő reményeket” s most mindenki a hivatalba lévő Kennedytől várja, miként fogadja a barátian kinyújtott kezet. Mindenki? Nem? A január 20- áti eltűnő Eisenhower-kormány- zat veszélyes módon szeretné „megörökíteni” nyolcéves uralmának következményeit és megkötni utódjának kezét. Latin-Ameri- kában és Délkelet-Ázsiában szinte egy időben hallatlanul kihívó lépésre, közvetlen beavatkozásra készül, hogy így állítson „utolsó emléket a dullesi hidegháborús politikának, nem törődve azzal, hogy a világ békéjét fenyegeti. Kuba és Laosz a világsajtó címoldaladra került és az ENSZ-ben, valamint számos nemzetközi tárgyaláson foglalkoznak veszedelmes időszerűséget öltött problémáikkal. Kuba, ez a latin-amerikai sziget-köztársaság épp most, január 2-án ünnepelte második évfordulóját annak, hogy győzelmet aratott forradalma, a nyugati félteke eme első népi imperialistaellenes megmozdulása. Az Egyesült Államok azóta sem tud beletörődni abba, hogy elsodorták Batistát, ezt az őt hűen kiszolgáló, véreskezű zsarnokot, s kiszakadt fennhatósága alól ez az ország, melyre tőkéseinek a Latin-Ameri kában beruházott nyolcezer millió dollárnyi amerikai tőke egynyolcada jutott. Az elmúlt két év alatt az Egyesült Államok mindent megtett, hogy megbuktassa Cástrot és a kubai ellenforradalmárokat segítse nyeregbe. Amerikai repülőgépek gyújtóbombákat szórtak kubai városokra és falvakra, amerikai kémeket küldtek Kubába, amerikai fegyverekkel látták el Batista híveit, diplomáciai és gazdasági nyomás segítségével próbálták megfojtani az országot, az amerikai monopóliumok pénzén Floridában expedíciós hadtestet képeztek ki kubai behatolásra, Guatemalában titkos támaszpontokat létesítettek ugyanezen célból és tizenkétezer ejtőernyős kiképzését és felfegyverzését kezdték meg. Mikor mindez nem használt, a végnapjait élő Eisenhower-kor- mányzat és az Egyesült Államok legagresszívabb monopolistái közvetlen támadásra, invázióra szánták el magukat. S mielőt Floridából és egyéb rejtekhelyeikről az ellenforradalmárok elindulhattak volna, a kubai külügyminiszter, Raul Roa, a Biztonsági Tanács összehívását kérte, s annak szerdai ülésén a világ elé tárta a bizonyítékokat, egyebek között az amerikai külügyminisztériumnak az uruguayi és más latinamerikai kormányokhoz intézett bizalmas tájékoztatóját, mely szerint az Egyesült Államok készen áll katonai intervencióra Kuba ellen, indokolásul azt a képtelen állítást hozva fel, hogy a Szovjetunió rakétakilövő helyeket épít Kubában. Mikor pedig Castro a havannai követség feleslegesen nagy és kémkedési célokat szolgáló létszámának csökkentésére hívta fel Eisenhowerékat, ők egyszerűen megszüntették a diplomáciai kapcsolatot, hogy ennek ürügyén megkönnyítsék a katonai hatóságoknak a nyílt agresz- sziót. Ezenkívül Washington megkísérelte a latin-amerikai kormányokat is Kuba ellen hangolni és rábírni, hogy szüntessék meg vele a diplomáciai összeköttetést. Ez az akció is összeomlott, mert Bolivia, Chile, Kolumbia, Honduras és más dél-amerikai államok vezetői egymásután jelentették ki, hogy nem hajlandók szembefordulni Kubával. A latin-amerikai országok népei tömegmegmozdulásokon fejezik ki rokonszenvüket a kubai néppel és forradalmával. És éppen ettől tartanak legjobban az amerikai imperialisták, éppen ezért mozgatják meg minden poklok ördögét Fidel Castro és népe ellen. A világ kommunista mozgalmának újabb győzelméért Hruscsov elvtárs beszámolója a kommunista és munkáspártok képviselőinek moszkvai tanácskozásáról Moszkva (TASZSZ) Mint már jelentettük, január 6-án a Kremlben az SZKP Központi Bizottságának irányítása alatt álló Marxizmus—Leniniz- mus Intézet, a Társadalomtudományi Akadémia és a Pártfőiskola pártszervezetei együttes gyűlést tartottak. A gyűlésen Hruscsov elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, beszámolt a kommunista és munkáspártok képviselőinek moszkvai tanácskozásáról. A beszámolót gyakran szakította meg a megjelentek viharos tapsa. — A 81 marxista—leninista párt képviselőinek 1960. novemberében Moszkvában megtartott tanácskozása— mondotta Hruscsov — a világ kommunista mozgalma történetének egyik legragyogóbb fejezete. Ez a tanácskozás mélyrehatóan elemezte a jelenlegi nemzetközi helyzetet, kidolgozta mozgalmunk közös álláspontjait a legfontosabb kérdésekben. E tanácskozás a testvéri egyetértés szellemében zajlott le, eredményeként a marxizmus— leninizmus alapján még szorosabban összefogott minden ország kommunistáinak sok millió főt számláló családja, gyarapodott a kommunisták ereje a béke és a szocializmus ügyének diadaláért vívott hősies harcban. Hruscsov elvtárs mélyrehatóan elemezte a jelenlegi nemzetközi helyzetet, a kommunista mozgalmat. Rámutatott a tanácskozáson egyhangúlag elfogadott Nyilatkozat és a világ népeihez intézett felhívás — mint az összes országok kommunistái számára érvényes programdokumentumok — hatalmas jelentőségére a békéért, a demokráciáért, a nemzeti fel- szabadulásért és a szocializmusért vívott harcban. A szónok hangsúlyozta, hogy a ! Nyilatkozat az alkotó marxiz- j mus—leninizmus szellemében | elemezte a jelenkor fontos problémáit: a kommunizmus építését a Szovjetunióban, a szocialista világ- rendszer fejlődésének távlatait, az új háború megakadályozásáért és a béke megszilárdításáért folytatott harcot, a gyarmati rendszer felszámolásának és a felszabadult országok jövendő fejlődésének útjait, a kommunista mozgalom egységének erősítését és néhány más ideológiai kérdést. Az előadó beszámolt a kommunizmus építéséről a Szovjetunióban, a szocialista tábor megbonthatatlan egységéről és hatalmának növekedéséről. A Szovjetunió Kommunista Pártja szilárd elhatározottsággal törekszik a Kínai Kommunista Párthoz és a nagy kínai néphez fűződő baráti kapcsolatok erősítésére, a baráti pártokkal, a szocialista országok népeivel, valamint a világ összes marxista—leninista pártjával való egység és barátság erősítésére. Hruscsov különös figyelmet szentelt a békeharcnak, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséről szóló lenini-eszme gyakorlatban történő következetes megvalósítása kérdésének. Mint a Nyilatkozat Az 1961-es megyei villamosítási program néhány adata Ebben az évben tovább folytatják megyénkben a villamosítást. Rövidesen elkezdik Gyulán a 35 kilovoltos középfeszültségű vezeték építését, amely jelentősen javítja majd a város áramellátását. Értesülésünk szerint ebben az évben megkezdődik a békéscsabai vízmű áramellátását szolgáló 20 kilovoltos távvezeték építése is. A termelőszövetkezetek villamosítása az előbbi éviekhez hasonlóképpen 1961-ben is jelentősen halad előre. December 31-ig 36 kilométer nagy feszültségű távvezetéket szerelnek fel, és 18 transzformátort építenek a megye termelőszövetkezeteiben. Ugyancsak ebben az évben egy községet teljesen villamosítanak. és a népekhez intézett felhívás is hangsúlyozza, a békeharc a kommunista legfontosabb feladata. Viharos tapssal fogadták az ülés részvevői Hruscsov beszámolójának befejező részét, amelyben kifejtette, hogy tovább erősödött a szocialista táborhoz tartozó országok egysége. a nemzetközi kommunista mozgalom egysége, s a marxizmus—leninizmus nagy tanítása diadalt arat. — Amikor összegezzük a kommunista mozgalom világtörténelmi jelentőségű győzelmeinek eredményeit — mondotta Hruscsov—, először is a hála szavával fordulunk nagy tanítóinkhoz: Marxhoz* Engelshez, Leninhez. Az ő tanításuk tette legyőzhetetlen erejűvé a nemzetközi kommunista mozgalmat és biztosította e mozgalom győzelmeit. Amikor a jövőre vonatkozólag kidolgozzuk stratégiánkat és taktikánkat, megint csak Marxhoz, Engelshez, Leninhez fordulunk tanácsért. A marxizmus—leninizmushoz való hűségben rejlik további győzelmeink záloga. — A Szovjetunió Kommunista Pártja mindig hű volt és hű marad a marxizmus—leninizmus tanításához, a proletár nemzetköziséghez, a népek közötti barátsághoz, mindig harcol a világ békéjéért, a kommunizmus győzelméért, ahogy erre a nagy Lenin tanított bennünket! — emelte ki N. Sz. Hruscsov. A teremben egybegyűltek viharosan ünnepelték a szónokot. Az együttes gyűlés egyhangúlag határozatot fogadott el, amelyben ez áll: A Pártfőiskola, a Társadalom- tudományi Akadémia és a Marxizmus—Leninizmus Intézet kommunistái nagy figyelemmel meghallgatták N. Sz. Hruscsov elvtársnak, az SZKP Központi Bizottsága első titkárának mélyen- szántó, világos beszámolóját „A kommunista és munkáspártok képviselői tanácskozásának eredményeiről”, s teljes egészében helyeslik a tanácskozás eredményeit és a tanácskozáson elfogadott történelmi jelentőségű dokumentumokat. A gyűlés őszinte köszönetét mond az SZKP N. Sz. Hruscsov elvtárs vezette küldöttségének lenini bölcsességgel végzett eredményes munkájáért. A gyűlés levelet intézett a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságához, N. Sz. Hrus- csovhoz, a Központi Bizottság első titkárához. A részvevők lelkes ünnepléssel éltették a kommunista pártot, % párt Lenini Központi Bizottságát, a nemzetközi kommunista mozgalom egységét. Az Internacionálé eléneklésével befejeződött ez a gyűlés, amely az SZKP Lenini Központi Bizottsága mellett dolgozó ideológus kommunisták nagy serege szoros ösz- szefogásának lelkes tüntetése volt.
