Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-03 / 2. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ara: SO fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek 19«. JANUAR 3., KEDD AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM Mindannyiunk terve Az áj esztendő első napján az újságokat böngészve vagy a rá­diót hallgatva, a sok érdekes és jelentős hír között is feltűnt a kormány Tájékoztatási Hivatalá­nak a közleménye: „A Miniszter­tanács december 29-én — a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának felhatalmazása alapján — jóvá­hagyta az 1961. évi népgazdasági tervet.” Nem kisebbről van szó, mint második ötéves tervünk el­ső évének gazdaságpolitikai irány­elveiről, egyszerűbben fogalmaz­va — népünk idei nagy feladatai­ról. Ez minden becsületes dolgo­zónak, mindannyiunknak legtisz­tább értelemben veendő közügye. Történelmünk folyamán, a felsza­badulásig nem fordult elő, hogy az ország gazdálkodásába a nép­nek beleszólása lett volna. Az ő bőrére, de nélküle csináltak szám­vetést az urak, az ő húsa, vére, verejtéke árán, de saját hasznuk­ra termeltettek az ország egykori gazdái: a gyárosok és a földbirto­kosok. Szokatlan is volt 45 után az első 3 éves terv időszakában millió fejjel és karral igazítani a haza sorsát. A párt okos segítsé­ge nélkül nem is sikerült volna. Mr. már a legeldugottabb faluban is számolnak az ország iparának az eredményeivel, és nincs olyan városi dolgozó, akinek.ne dobog­tatná meg a szívét egy-egy tsz vagy állami gazdaság sikere. Gaz­da szeme hizlalja a jószágot, s a nép a maga gazdája lévén, gyö­nyörködve legelteti szemét ipari és mezőgazdasági termelvények- ben „élő” onszágnyi jószágán, és miként ez minden jó gazda ter­mészetes, józan szokása, papírra veti közeli és távoli terveit. A má­sodik ötéves terv és» a távolabbi, a 15 éves lakásépítkezési terv idei elindítója az 1961. évi népgazda­sági terv tehát mindnyájunkat közvetlenül érdekel. Három év alatt a párt és a kormány gazda­ságpolitikájának eredményessége, a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség alkotó miunkája nyomán a nemzeti jövedelem, a munkások és alkalmazottak reál­bére, a parasztság egy főre jutó reáljövedelme az előirányzottnál magasabb lett. A beruházásokra 45 százalékkal többet fordítottunk. Mindez a kézzel fogható bizonyí­ték erős biztatás ahhoz, hogy az idei népgazdasági tervet teljesít­sük, sőt túlteljesítsük. A feladatok szépek és reálisak. Az ipari termelés eddigi gyors ütemű növekedése 1961-ben to­vább kell, hogy folytatódjék, külö­nösen a gépiparban. Ha csupán megyénk igényeit nézzük is, a termelőszövetkezetek gyarapodá­sa, további erősödése, a tsz-köz- ségek szüntelen növekedése a még több mezőgazdasági gép gyártását és a villamosenergia-termelés fo­kozását követeli meg. Ami a me­zőgazdasági termelés 7,9 százalé­kos idei növelését ületi, megyénk parasztságától igazi helytállást kö­vetel. Számolni kell azzal, hogy a termelőszövetkezetek tömeges szervezése ez év elején befejező­dik. Ez, valamint az állami gaz­daságok és a gépállomások mun­kájának javulása; általában a nagyüzemi gazdálkodás általános­sá válás® és megszilárdulása, a munkafegyelem erősödése, a kor­szerű agrotechnikai és tudomá­nyos eredmények széleskörű elter­jedése mind-mind biztosíték ah­hoz, hogy a népgazdaság idei me­zőgazdasági tervét teljesítjük, sőt túlteljesítjük. Ennek azonban a felsoroltakon kívül van egy na­gyon érzékeny és döntő része, amit a terv külön is kiemel, ez pedig a termelékenység és az ön­költség kérdése, ami egyébként a népgazdaság minden ágát érinti. Az iparban például a termelési költséget 1961-ben 2 százalékkal kell csökkenteni. Ez a munkanor­ma, a bér- és munkafegyelem megszilárdulásával, a műszaki fej­lesztés gyorsításával, a gépi beru­házások jóval hatékonyabb hasz­nosításával érhető el. A mezőgaz­dasági dolgozók és vezető beosztá­súak előtt is világos, hogy az ol­csóbb. takarékosabb, minőségileg jitvulóbb termelés hoz többet a „konyhára”, csak ezzel növekszik a munkaegység értéke és a mun­kabér. Az-adminisztrációs appará­tusnak legszükségesebbre csök­kentése, a fiatalok aktívabb bevo­nása a termelőmunkába és a tsz- vezetésbe, a tagság józan vélemé­nyének a számbavétele, a kommu­nisták példamutatása a szervezés­ben és a munkában, mind-mind olyan tényező, ami önköltségnöve­lés nélkül járul a 7,9 százalékos termelésnövelés eléréséhez és túl­szárnyalásához. Mi sem bizonyítja jobban a hús, tej, tojás, gabona, gyümölcs, zöldség, valamint az ipari növé­nyek termésfokozásának fontossá­gát, mint az, hogy kormányza­tunk a mezőgazdaság fejlesztésére csupán ebben az évben is 5,1 mil­liárd forint beruházást fordít, s ennek majdnem a fele, 2,4 milli­árd forint beruházás a termelőszö­vetkezetekben valósul meg. Ha már a beruházásnál tartunk, érdemes szemlét tartanunk e te­kintetben a népgazdaság többi ágában is. Az ipari beruházásokra a terv 15 milliárd forintot irányoz elő, A közlekedés fejlesztésére 2,5 milliárd fordítódik. Lakásépítke­zésre 2 és fél milliárdot tervez 1961-ben államunk, s az idén 46 ezer lakás építése fejeződik be. Mindez terv, de reális terv, olyan, amelyet dolgozó népünk meg tud és meg is fog valósítani fegyelmezett munkával, takaré­kossággal a maga jóléte és a Ma­gyar Népköztársaság dicsőségére. Ha minden dolgozó őszintén szí­vén viseli népe, s ezzel a maga jólétét, akkor a nemzeti jövede­lemnek ez évi 7 százalékos növe­lése elérhető lesz. Huszár Rezső Telefoninterjú megyénk üzemeinek első munkanapjáról, idei terveiről Az ünnepre ismét hétköznapok köszöntöttek. Üjből megeleve- ! nedtek a gyárak, az üzemek munkatermei, műhelyei, a hivatalok '■ helyiségei. Megkezdődött az újév napján, a vasárnapi lapokban nyilvánosságra hozott 1961. évi népgazdasági terv teljesítése. Vajon hogyan láttak munkához üzemeinkben mindjárt a kez­detben, milyen elképzeléseket tartogatnak a jövőre nézve? — erre voltunk kíváncsiak. Mer^ az új esztendő új tervek valóra váltá­sát is jelenti. S ezeknek teljesítését sok helyütt, ahol a termelést nem hagyhatták abba, már az ün népén megkezdték. így volt ez megyénk két cukorgyárában is, ahol újév napján is dolgoztak a munkások és a műszaki vezetők. Eredményes volt az első munkanap cukorgyárainkban Leel Össy Kálmántól, a Sarkadi Cukorgyár főmérnökétől a követ­kezőket hallottuk: — Űjév napján is zavartalanul termeltünk, s e napon a terv sze­rinti 198 vagon cukorrépa helyett 212 vagonnal dolgoztunk fel. Kez­detnek igen biztató ez az ered­mény. A múlt évi tervünket 113 százalékra teljesítettük, méghoz­zá úgy, hogy eközben év végéig a cukorveszteséget 80 vagonnal csökkentettük. Számításaink sze­rint a feldolgozási idény a hónap végéig eltart. » Nacsa Zoltán, a Mezohegyesi Cukorgyár mérnöke arról tájékoz­tatott bennünket, hogy az ő üze­mükben is zavartalanul termel­tek újév napján, amikor a múlt évi napi feldolgozási tervet 66 mázsa cukorrépával szárnyalták túl. A feldolgozási idény itt is a hónap végén, vagy a jövő hónap elején fejeződik be. Mindkét gyárban azonban az új esztendőben is gondot oko­zott a répa szállítása, és az, hogy a sáros nyersanyag a termelést is megnehezíti. megfelelő intézkedésekkel Szervezettebb termeléssel, az idén 7 százalékkal növelik a termelékenységet Bakó Ignác, a Békéscsabai For- | gácsoló Szerszámgyár igazgatója újságolta: Hétfőn reggel 6 órakor az első műszak munkásai vala­mennyien pontosan megkezdték a termelést, fél 8-kor pedig az ad­minisztratív dolgozók is munká­hoz láttak. Üzemünk az elmúlt évi tervet és az egymillió forintos vállalást december 30-ra teljesí­tette. Az idén — mondotta — még szervezettebben akarunk dol­gozni, ennek megfelelően több in­tézkedést teszünk. így többek kö­zött javítjuk az anyagbiztosítást, az előkészítést, a programozó szer­Száz mázsás fűszerpaprika-átlagtermés öntözéssel — A fűszerpaprika gépi betakarításának megvalósításán fáradoznak a szarvasi kutatók — A Szarvasi Öntözési és Rizster­mesztési Kutatóintézet bikazugi kísérleti gazdaságban három éve foglalkoznak az öntözéses fűszer­paprika-termesztés hasznosnak ígérkező új módszerével. Pozsgai Elemér, a paprikatermesztést irá­nyító tudományos kutató a követ­kezőket mondotta el erről: — Az öntözéses fűszerpaprika- termesztés három évi eredménye szép reményekkel kecsegtet: hol- dankint nyolcvan-száz mázsa ki­váló minőségű átlagtermést taka­rítottunk be, a régi módszer sze­rinti és öntözés nélküli huszon­nyolc-harminc mázsa helyett. A paprikamagot gondosan előkészí­tett magágyba helyére vetettük, így elkerültük a palántanevelés és ültetés gondját és költségét. Jaro- vizált magot vetettünk barázdahú­zóval és sorhengerrel felszerelt vetőgéppel. A magról vetett pap­rikák gyorsan fejlődtek és virág­zásnak indultak. — Kísérletünk egy régi hiedelmet is megdöntött: a papríkatermesz- tők körében ugyanis apáról fiúra szállt az a nézet, hogy folyamato­san kell leszedni a termést, mert a leszakított paprika helyén új nő, s több lesz az átlag. Nálunk be­bizonyosodott, hogy ha ősszel egy­szerre történik a betakarítás, a szárazanyag termés egyáltalán nem kevesebb, mint a folyamato­san szedett tábláé s a paprika mi­nősége sem rosszabb. Ezzel azt is bebizonyítottuk, hogy a paprika gépi betakarításának nincs bioló­giai akadálya. Ez pedig igen nagy szó, mert a régi módszer szerint, a paprikatermesztés összköltségé- j nek ötven százalékát a betakart- 1 tás emészti fel. Megvan a mód j tehát arra, hogy a paprika gépi 1 betakarításával kísérletezzünk, ez­zel lényegesen csökkentsük az ex­port célra is keresett fűszerpapri­katermesztés önköltségét. A mag­ról vetett fűszerpaprika-termesz­tési módszerünket Szeged kömyé- ( kén több termelőszövetkezet al- j kalmazza. • vek pedig reális programot készt* tenek a félkészáruk figyelembe­vételével. Az idén különböző in­tézkedésekkel, különféle eljárások alkalmazáséval 7 százalékkal akarjuk a munka termelékenysé­gét növelni. Ugyanakkor termé­szetesen a minőség javítására is nagy gondot fordítunk. Több kombinált szekrényt gyártanak, mint tavaly A Gyulai Bútoripari Vállalatnál Kurunczi Jenő igazgató tájékozta­tott bennünket az új esztendő el­ső munkanapjáról és a vállalat idei terveiről. Többek között el­mondotta: „Még ugyan tart a lel­tározás a vállalatnál, de ettől füg­getlenül a termelés is rendben ha­lad. Műit esztendei tervünket 163 százalékig teljesítettük, 1600 kom­binált szekrényt gyártottunk. Az idén befejezzük a tavalyról fenn­maradt 200 félkész kombinálí szekrényt, év végéig pedig ezen­kívül még 2 ezer új típusú kombi­nált szekrényt készítünk. Az úrj esztendőiben új gyártmányunk is lesz, mégpedig a televízió-asztal Ebből az idén előreláthatóan 1200 darabot gyártunk. Irányára 560 forint lesz. Ingújdonságok a Békéscsabai Ruhagyár idei tervében A Békéscsabai Ruhagyárban Nagy Lajos műszaki igazgató mondta el az első munkanap ta­pasztalatait, az idei elképzelése­ket: — Nálunk is rendben megkezd­tük a termelést az év első mun­kanapján. Reggel mindenki ponto­san megjelent munkahelyén. A párt és a kormány határoza­tai alapján vállalatunk elkészítet­te idei tervét. Eszerint ez évben nemcsak növeljük a termelést, ha. nem a termelékenységet is emel­jük. Méghozzá úgy akarjuk a ter­melékenységet növelni, hogy to­vábbra is nagy gondot fordítunk a gépesítésre, a műszaki fejlesztés­re, valamint a munkaszervezés ja­vítására. Az idén két újdonsággal bővít­jük gyártmányainkat. Az egyik a Siller galléros férfi flanelling, a másik a halászing lesz. a Telefoninterjúnkban a megye néhány gyárának, üzemének első munkanapjáról, idei terveiről adtunk számot. E néhány példá­ból is látható, hogy megyénk munkásai újult erővel láttak hoz­zá az idei nagyobb feladatok tel­jesítéséhez. Szép tervek és elkép­zelések is akadnak, amelyek azt bizonyítják, hogy a második öt­éves terv első esztendei tervének eleget akarnak tenni megyeszerte. P. P.

Next

/
Thumbnails
Contents