Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-29 / 25. szám
t961. Januar 29., vasárnap NÉPÚJSÁG 3 ZÁRSZÁMADÁS — Jól vizsgáztuk a békési járás termelőszövetkezetei — Vozár elvtárs, a békési Járási tanács mezőgazdasági osztálya vehetőjét nem kellett sokáig keresni. Ugyanis amint a külső irodába léptünk, éppen akkor jött ki szobájából. A kölcsönös üdvözlés utáh, mint régi ismerősök között ez lenni szokott, máris találkozott gondolatunk. — Ha jól sejtem, a termelőszövetkezetek zárszámadásainak alakulásáról akarnak az elvtársak hallani... — Valóban — válaszoltunk Vozár elvtárs szavaira, csaknem egyszerre. — De honnan tudja ilyen pontosan? — Nem tudtam, csak sejtettem. Egyrészt azért, mert ennek most van az ideje, másrészt meg azért, mert napok óta, akik bennünket felkeresnek, majdnem kivétel nélkül a szövetkezet zárszámadásának alakulásáról érdeklődnek... De kerüljenek beljebb az elvtársak és foglaljanak helyet... Amint Vozár elvtárs szobájába beléptünk, kicsit bosszankodtunk magunkra, mert az egyik asztalnál vagy hatan nagy gonddal tanulmányozták a kimutatásokat. — Üljenek csak le az elvtársak — biztatott bennünket Vozár elvtárs. — Jelenleg minden irodánk foglalt. Egymás után jönnek be a termelőszövetkezetek könyvelői és itt egyeztetik a zárszámadást. A mezőgazdasági osztályvezető maga elé rakva néhány kimutatást, máris válaszolt arra, amit meg akartunk tudni. — Eddig 12 termelőszövetkezet zárszámadását vizsgáltuk még, egyeztettük, s hagytuk jóvá... S ha ezzel kezdtük, hadd mondjam meg itt elöljáróban, hogy a 12 szövetkezet közül 2 zárt mérleghiá- nyosan, vagy ahogyan szoktuk mondani, deficittel... — Megmondaná, melyik szövetkezetek ezek és mennyit ér e két szövetkezetben egy-egy munkaegység? — Az egyik ilyen szövetkezet a tarhosi Kossuth, ahol 125 600 forint mérleghiány van. Sajnos ebben a szövetkezetben — éppen a mérleghiányból adódóan — egy munkaegység értéke alig haladja meg a 17 forintot... Hasonló a helyzet a csárdaszállási Kossuth Tsz-ben is. Bár itt csak 60 ezer Rögtönzött állatvásáron Kötegyán főterén — Ez megkergült, nem akarja az igazságot. —■ Eresszük le egy kicsit, mert összetöri magát. A nyolcadik bikáról volt szó, amelyiket nagyon nehezen tudtak felhajtani a teherautóra. A tehenek se szívesen mennek fel a meredek feljárón, szokatlan számukra, meg aztán egy kicsit talán vesztüket is érzik. Eddig jó koszton voltak, gömbölyűre híztak, mi más lenne a sorsuk, mint hogy az autó a vágóhídra vigye őket. A sok férfi közt asszonyok is állnak, egyik-másikuk egy-egy jószág kötelét tartja. Az egyik asz- szony, akinek a jószága már az autóra került, zsebkendőt szorít a szeméhez. Lehet, hogy a januári szél csalt könnyet a szemébe, vagy az, hogy elviszik a bikát, amelyet kicsi kora óta nevelt, etetett, becézett. De lehettek azok az öröm könnyei is, hiszen jó pénz üti a markukat. Különösen Bujdosó Gézának, a Vörös Csillag Tsz tagjának markát ütötte sok pénz: két hizlalt bikát adott át háztáji gazdaságából. Lehet, hogy mind a kettő extrém volt. Nem jutott idő arra, hogy Szőke Mihálytól, az Állatfoi’galmi Vállalat kötegyáni felvásárlójától mindent aprólékosan megkérdezzek. Egy autóra való jószág, a helyi Vörös Csillag Tsz-ből hozott 30 hízott marha egy része még rakodásra várt. Annyit elmondott, hogy a háztájiból átadott 8 bika közül 6 különleges, azaz extrém minőségű volt. Nem újság ez annak, aki tudja, hogy a kötegyániak tudnak is, szeretnek is állatot tenyészteni. Évtizedekkel, ha ugyan nem évszázadokkal ezelőtt kényszerítette őket az állattenyésztésre a község — jóformán csak legelőnek alkalmas — gyenge minőségű földje. Meg aztán jó jövedelmet látnak benne. Tavaly is mintegy kétezer hízott sertést, ezer süldőt és vagy négyszáz hízott mai'hát vásárolt fel Szőke Mihály, s jutott jó néhány üsző és süldő a Tenyészállatforgalminak is. Pontos számokat nem tudott mondani ott a nagy forgatagban. írás nélkül a félvásárló. Szép számok ezek ebből a hét és fél ezer holdas községbő1 Azért inarad t még erre az évre is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az Űj Élet Tsz 51 tagjának tavaly decemberben 230 sertése és 120 szarvasmarhája volt a háztájiban a hízókon kívül, s hogy a kötegyániak erre az évre 1500 sertésre és 223 szarvasmarhára kötöttek már hizlalási szerződést. — Ma nyolc bikát és harminc felnőtt marhát vásároltak fel? — kérdeztem Szőke Mihálytól. — Felvásároltunk 28 hízott sertést is, azok már elmentek. Ezek közül hétre volt hizlalási szerződés kötve. A többit úgy kínálták. Medve Lajos, a Március 15 Tsz, Hadi Imre, a Vörös Csillag Tsz tagja 2—2 sertést adott el. — A mostanin kívül volt már átvétel január hónapban? — Hogyne, volt már kétszer is. Január elseje óta a mostaniakkal együtt — lehet, hogy nem tudok fejből egész pontos számokat mondani — 76 hízott sertést és 54 hízott marhát vettünk át. A le nem szerződött, az úgynevezett szabadsertések száma 57 volt az átvett 76-ból. Ezen a számon egy kicsit elgondolkoztam. Ügy látszik, hogy a kötegyániak nem ismerik eléggé a hizlalási szerződéskötés előnyét és jelentőségét, vagy arra számítottak, hogy a vágási szezonban magas áron tudják értékesíteni a bízott sertéseket, azért nem szerződtették le. A tények azt bizonyítják, hogy a magánosok nem kapkodták a hízott sertést (hiszen mind többen hizlalnak) és nem verték fel az árát, s.akik eladásra hizlaltak, most a szerződött árnál olcsóbban adják el sertéseiket a vállalatnak. A hizlalási szerződés- kötés nem erőszak, ellenben előnyös, mert az állam többet fizet a szerződött állatokért. Azért fizet többet, mert csak a leszerződött állatok felvásárlására számíthat biztosan, csak a leszerződött állatok számából kiindulva tud államunk megfelelően gondoskodni a lakosság hús- és zsír-igényeinek kielégítéséről. Ezekkel a gondolatokkal jöttem el Kötegyán főteréről, amely a legutóbbihoz hasonlóan, havonta többször is rögtönzött állatvásárra változik néhány óra hosszá, ra. forint a mérleghiány, de ez éppen elég ahhoz, hogy a munkaegységek értéke csak 17 forint legyen... — E két termelőszövetkezet kivételével mit mutat a többi tíz zárszámadás? — „vallattuk” tovább Vozár elvtársat. — Általában jónak mondhatók termelőszövetkezeteink múlt évi eredményei. Sőt, túlnyomó részük igen szép eredményt ért el az 1960-as gazdasági évben. Mivel az újságíró mindig kíváncsi, ismét félbeszakítottuk Vozár elvtárs beszédét. — Eddig melyik termelőszövetkezet vezet a tíz közül? — A muronyi Rákóczi. Ebben a szövetkezetben 43,68 forintot ér egy munkaegység. Itt egy szövetkezeti gazda évi átlagkeresete jóval meghaladja a 16 ezer forintot. Ugyanakkor egy-egy család átlagjövedelme ebben a szövetkezetben meghaladja a 20 ezer forintot... Kis szünetet tartva, böngészett Vozár elvtárs a kimutatásokban, majd így folytatta: — Szép eredménnyel dicsekedhet a muronyi Petőfi népes tábora is, ahol a járás többi termelő- szövetkezetei között a legszervezettebben gazdálkodtak a múlt évben. A 36,55 forintot érő munkaegységek bizonyítják is a jó gazdálkodást. A szövetkezeti gazdák több mint 13 és fél ezer forintos átlagjövedelme, s a családonkénti csaknem 15 ezer forintos átlagjövedelem a szervezett gazdálkodást bizonyítják. A kétsopronyi Béke, a mezőmegyeri Haladás gazdái is jó közepes eredménnyel zárták a múlt évet... — Ezekre gondoltunk Vozár elvtárs és most már el is búcsúzunk, mert amint látjuk, most nem hiányzik itt túlságosan a beszélgető vendég — s szedelőzködtünk, hogy továbbálljunk. — No, ez a tíz-tizenöt perc igazán nem volt hiábavaló időtöltés. Hogy van mit csinálni, az igaz, hiszen még 24 termelőszövetkezet zárszámadásának a jóváhagyása vár ránk. Utána pedig a tervek elbírálása, jóváhagyása következik. Azonban ami a zárszámadásokat illeti: eddigi tapasztalataink szerint a járás termelőszövetkezetei eredményesen vizsgáztak, s megvan minden lehetőség arra, hogy ezt az évet még szebb eredménnyel zárják. Ügy véljük, Vozár elvtársnak igaza van: legalábbis az eddig jóváhagyott zárszámadások erre engednek következtetni. Balkus Imre Kiszesek ^ a baromfitenyésztésért A KISZ megyei bizottságának leg. utóbbi ülése egyhangúlag elfogadta az akcióprogramnak azt a pontját, mely arra hívja fel a KISZ-alapszervezeteket és bizottságokat, hogy a fiatalok vállaljanak védnökséget a baromfitenyésztés felett. Termelőszövetkezeteinkben és egyebütt küldjenek a KISZ-szervezetek lányokat a baromfitenyésztésbe. Ezek a kiszista lányok segítsenek az elhullás minimálisra csökkentésében és a törzsállomány kialakításában. A KISZ megyei bizottsága rövid időn belül kidolgozza a baromfitenyésztők versenyének feltételeit, s azt meghirdeti. Ugyanakkor a KISZ-bizottság azt kéri a megyei tanácstól: teremtse meg annak a lehetőségét, hogy minél több fiatal szerezze meg a baromfitenyésztéshez feltétlenül szükséges tudnivalókat. Öj belépők a körösladányi Magyar-Vietnami Barátság Termelőszövetkezetben (Tudósítónktól) Nemrég tartott közgyűlést a körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz. A közgyűlés 33 új belépő felvételét fogadta el. A tagok felvétele után Dorogi József termelőszövetkezeti elnök számolt be a tsz eddigi munkájáról. Elmondotta ezután a Termelőszövetkezet fejlesztésével kapcsolatos terveket is. Többek között arról is szólt, hogy 1961-ben 200 holdon termelnek rizst. A napraforgó vetésterületét is növelik ebben az évben, amelyen teljes egészében szerződésre termelnek. 400 mázsa búzát adott el az államnak a tarhosi Kossuth Tsz A tarhosi Kossuth Termelőszövetkezetben az elmúlt évben közgyűlésen határozták el, hogy csak annyi kenyérgabonát osztanak ki, amennyi a családtagok évi kenyérgabona-szükségletéhez kell. Az így fennmaradt 400 mázsa búzát eladták az államnak. Ezenkívül kiosztották a többi terményt is. Kukoricából például 7 kilogrammot osztottak munkaegységemként. Tanácskozás a SZOT II. teljes ülésének határozataiból adódó feladatokról A Szakszervezetek Megyei Tanácsa február 1-én, szerdán délelőtt 9 órai kezdettel tanácskozást rendez békéscsabai székházában. Az értekezleten a SZOT január 21-én tartott IX. teljes ülésének határozataiból adódó feladatokat vitatják meg a résztvevők. A tanácskozáson Kocsis József, az SZMT vezető titkára tart előadást. Első a kongresszusi versenyben 0 A Gyulai Harisnyagyárban is versennyel készültek a fiatalok a KISZ kongresszusára. A versenyben Szabados Erzsébet, a láncoló brigád vezetője szerezte meg az első helyezést. o Biztos pénzforrás az állattartás! Neveljen süldőt saját koca után, vagy kérjen sül ti ókocát hitelbe! A mindenkori állami szabadárnál 1.— Ft-tál többet kap a szerződés alapján átadott süldőkért! Sertéshizfalásra 2 q takarmányjuttaibó állami áron, egyéni termelöta és tsz-tagoknak 1,20 Ft. lebonyolítási díjat kapnak kg-ként minden tez-tag- gal kötött sertéshizlalási szerződésre, ha 1 q takarmányt adnak a hizlaláshoz! Részletes felvilágosítást az Állatforgalmi Vállalat járási virendeltségei adnak! ttékés megyei í f f átjárg almi Vállalni K. I.
