Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-29 / 25. szám
9, N £ P Ú J $ A G 1961. januar 29., vasárnap Központi Statisztikai Hivatal jelentése A (Folytatás az 1. oldalról) építőipar erőinek szétforgácsolt- sága és csak kis mértékben — körülbelül egy hónappal — csökkentették az építkezések átlagos kivitelezési idejét. Az építmények ez idő szerint is jóval hosszabb idő alatt készülnek el, mint ami műszakilag indokolt. A könnyűipar leggyorsabban fejlődő ágazata a hároméves tervidőszak alatt a bútoripar volt. A textiliparban a termelés növekedése három év alatt viszonylag mérsékelt (23 százalék) volt. Megkezdték a szintetikus szállal erősített, továbbá nemes kikészitésű szövetek nagyüzemi gyártását. A ruházati ipar egészének termelése három év alatt 46 százalékkal nőtt. Megváltozott az élelmiszeripar szerkezete is. A tervidőszak folyamán 7 százalékkal nőtt a malom- és a sütőipar termelése. Jóval nagyobb mértékben nőtt a tejipar (48 százalékkal), a konzervipar (35 százalékkal), a cukoripar (27 százalékkal és a húsipar (24 százalékkal) termelése. Az egész élelmiszer- iparra az utóbbi években a termékek minőségének javítása és a választék bővítése volt jellemző. A hároméves tervidőszakban általában kielégítő volt a népgazdaság, illetve az ipar anyagellátása. Az időlegesen fellépő anyagellátási zavarokat főleg az anyag- gazdálkodás hibái (helytelen elosztás, a készletek nem megfelelő összetétele) idézték elő. 1960-ban a munka termelékenysége az állami iparban az előirányzott 15 százalék helyett mintegy 20 százalékkal volt magasabb, mint 1957-ben. A termelékenység évi átlagos 6,4 százalékos növekedése meghaladta a korábbi években elért ütemet. Az ipari termelés növekedése három év alatt 53 százalékban a termelékenység és 47 százalékban a munkáslétszám növekedéséből adódott. Ez az arány kedvezőtlenebb annál, amit a terv előírt. A termelékenység nagyobb mérvű növelését akadályozta, hogy az űj, korszerű gépek és termelöbc- rendezések üzcmbehelyezésével és haladottabb technológiai eljárások bevezetésével egy időben általában nem változtatták meg a munkanormákat. Három év alatt a szocialista Iparban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak, valamint szövetkezeti tagok száma 186 500 fővel — 17 százalékkal — nőtt és jelenleg meghaladja az 1 300 000 főt. Ez a növekedés lényegesen több, mint amennyit a terv előírt. A hároméves tervidőszakban az ipar jelentős mértékben csökkentette a termelési költségek színEgy korábbi miniszteri rendelkezés értelmében az oktatási reform irányelveinek megfelelő új általános iskolai tanterveket ez év májusáig kell elkészíteni. A munkát pedagógiai szakemberekből álló tantervi bizottság végzi. Az általános iskolai tantervek (17 tantárgy terve) első változata már elkészült. Ezt mintegy «000—7000 példányban sokszorosítják, és márciusban országos vitára bocsátják pedagógusok, neveléstudománnyal foglalkozó szakemberek és más érdekeltek körében. Végleges formában a hozzászólások, javaslatok figyelembevételével állítják vonalát, a termékek önköltségét; a vállalatok, üzemek nyeresége évről évre emelkedett. Mesőgazdaság A hároméves tervidőszak során alapvető társadalmi átalakulás ment végbe a mezőgazdaságban. A dolgozó parasztság túlnyomó többsége a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett. Az 1961. január 20-i adatok szerint 4750 termelő•A ■ ' .’ szövetkezet volt az országban, a termelőszövetkezetek tagjainak száma meghaladta az 1 100 000-et. A szocialista (az állami és a szövetkezeti) szektor aránya az ország szántóterületéből 1961. január 20-án 87,2 százalék volt. A mezőgazdaság fejlesztését szolgálta az elmúlt három év alatt a műtrágyaellátás, a gépesítés, a talajjavítás, az építkezések stb. nagymérvű fokozása. Az 1958—60. években a felhasznált műtrágya mennyisége kb. 2 millió tonna volt, több mint kétszer annyi, mint az 1955—57. években. 1960-ban az egy kát. hold szántóra, szőlőre és kertre jutó műtrágya mennyisége meghaladta a 75 kg-ot, a tervezett 60 kg-mal szemben. A tervidőszak alatt 280 000 kát. holdon, az előző három évinél 70 százalékkal nagyobb területen végeztek talajjavítást. A hároméves terv időszakában a mezőgazdaság 19 000 traktort, 2100 db gabona-kombájnt és jelentős számú traktoros munkagépet — többek között több mint 19 000 traktorekét, kb. 9000 vetőgépet, 2400 siló-kombájnt — kapott. 1960. év. végén a traktorállomány elérte a 40 ÖÖÓ darabot, az egy traktorra jutó szántóterület az 1957. évi 357 kát. holdról I960, év végére 230 kát holdra csökkent. A gépberuházások eredményeként-a gépállomások 1960-ban 23 millió normálhold gépi munkát végezlek, két és félszer annyit, mint 1957-ben. A főbb mezőgazdasági munkák gépesítése — a mező- gazdaság egészét tekintve — az utóbbi három évben megkétszereződött. A felsoroltakon kívül is sok más támogatást kapott a mezőgazdaság, elsősorban a szövetkezeti szektor. Az állami gazdaságok pénzügyi eredményében a hároméves terv folyamán javulás mutatkozott. A növénytermelés önköltsége egyre kedvezőbben alakul, ezzel szemben az állattartás egyes ágaiban még mindig magas az önköltség. A szocialista nagyüzemek terméseredményei az elmúlt három évben a legtöbb növényből jelentősen felülmúlták az egyéni gazdaságok termésátlagait. A mezőgazdaság összes termelésén belül az állattenyésztés hozama nagyobb mértékben növekedett, mint a növénytermelésé. A hústermelés az 1958—60. évekhez majd össze. Arra a kérdésre, milyen jelentős tartalmi változások lesznek az 1 új tantervhen, a Művelődésügyi Mi- j nisztériumban elmondották*, első cél a ! tananyag korszerűsítése, hogy az iskolában nyújtott ismeretek minél jobban megfeleljenek a gyakorlati élet igényeinek, valamint a szocialista világnézeti nevelés követelményeinek. Az általános iskolai ismeretanyag a mostaninál mennnyiségileg kevesebb, minőségileg pedig válogatottabb lesz. Ez hozzásegíti a pedagógusokat az ok- tató-nevelőmunka színvonalának eme léséhez. (MTI) vágómarhából 16 százalékkal, vágósertésből 15 százalékkal, a tej- és tojástermelés 22 százalékkal, a gyapjútermelés 25 százalékkal volt több, mint három évvel korábban. Az állami gazdaságok 78 százalékkal több darab hízott marhát, 50 százalékkal több tejet adtak közfogyasztásra, mint a megelőző három évben. -E növekedés nem az állatállomány számszerű gyarapodásából, hanem az állati hozamok jelentős növekedéséből származott. A hároméves terv időszakában a szarvasmarha- és sertésállomány lényegében az előző három év színvonalán mozgott, a juhállomány 15 százalékkal emelkedett, a lóállomány pedig — a fokozódó gépesítéssel egyidejűleg — jelentősen csökkent. Az állami gazdaságokban a szarvasmarha-állomány jelentősen nőtt, a sertésállomány csökkent. A lakosság megnövekedett vásárlóereje, a növekvő exportigények kielégítése a felvásárlás fokozását tette szükségessé. A nagyüzemi gazdálkodás térhódítása lehetővé tette az árutermelés növelését. A három év alatt az összes felvásárlás kb. 15 százalékkal nőtt. Közlekedés A hároméves terv időszakában jelentős mértékben nőtt a közlekedési vállalatok szállítási teljesítménye, bővült a közlekedési hálózat és nőtt a járműállomány. 1960-ban a teherforgalom 45 százalékkal, a személyforgalom 33 százalékkal volt nagyobb, mint 1957-ben. A vasutak áruszállítása a három év alatt 31 százalékkal, utasforgalma 45 százalékkal emelkedett. Az 1958—60. években több mint 8000 új vasúti teherkocsit és több száz új személykocsit helyeztek üzembe, továbbá mintegy 100 Diesel-mozdonyt, motorkocsit és motorvonatot állítottak forgalomba. Előrehaladt a tervidőszak folyamán a közúti hálózat korszerűsítése is. Három év alatt közel 2000 km hosszú útszakaszt pormentes, bitumenes burkolattal láttak el. A tervben előirányzott Budapest—Tatabánya közötti betonburkolatú út építése nem fejeződött be. Az utasforgalmat lebonyolító távolsági autóbuszok hálózata 2500 km-rel bővült, járműparkja fnint. egy 1000 autóbusszal nőtt, utasforgalma csaknem megkétszereződött, K iil kereskedelem A tervidőszak során jelentősen bővültek az ország nemzetközi gazdasági kapcsolatai. 1958 és 1960 között a behozatali forgalom évenként átlagosan 23 százalékkal, a kiviteli forgalom 13 százalékkal nőtt. , A tervidőszakban — a korábbi evekhez hasonlóan — a behozatal legnagyobb része anyag és félkésztermék volt. És növekedett a j gépbehozatal. 1958-ban a behozott érték 70 százalékát tették ki az anyagok és a félkésztermékek és 17 százalékát a gépek, 1960-ban ez az arány 60 százalék, illetve 27 százalék volt. A kivitelben a gépipar termékeinek aránya 1960-ban elérte a 38 százalékot. 4 lakosság jövedelme és vásárlásai A hároméves terv időszakában jelentősen — a tervezettnél na- gyob mértékben — javult a lakosság anyagi helyzete. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére — a nyereségrészesedést is számításba véve — 1960-ban 10—11 százalékkal volt több, mint 1957-ben. A hároméves terv — a nyereségrészesedés nélkül — 6 százalékos reálbémö- vekedést irányzott elő. A foglalkoztatottság növekedésén túlmenően több bérügyi, továbbá a családi jövedelmeket növelő, egyéb intézkedés javította a lakosság anyagi helyzetét. Nyereségrészesedés címén évről évre nagyobb összeget, három év alatt több, mint 3 milliárd forintot fizettek ki a dolgozóknak. A munkások átlagos havi keresete — a nyereségrészesedés nélkül számítva — 1957—60. között az állami iparban 1486 forintról 1574 forintra, az állami építőiparban 1513 Ft-ról 1577 Ft-ra emelkedett. Az alacsonyabb fizetési kategóriákba tartozó dolgozók száma csökkent: az 1000 forintnál kevesebbet keresők aránya 1957-ben 20,7 százalék,1960-ban 12,9 százalék volt, 12,7 százalékról 18,4 százalékra nőtt a magasabb, 2000 forint feletti keresetűek aránya. Növekedett a kifizetett családi pótlékok összege. A nyugdíjak összege az 1957. évi 2,5 milliárd- ról 1960-ban több, mint 4'm.illi- árdra emelkedett. 1959-ben mintegy 78 000 általános és középiskolai pedagógus fizetését kb. 12 százalékkal és több mint 7500 orvos havi fizetését átlagosan 16,5 százalékkal emelték. 1960-ban emelték a tanácsok és a felsőoktatási intézmények dolgozóinak fizetését. A tervidőszak során — a jövedelmek jelentős növekedése folytán — egyrészt nagymértékben, 4 milliárd forinttal nőtt a lakosság takarékbetétállománya, másrészt jelentősen növekedtek vásárlásai. \ fogyasztás egyre nagyobb hányadát kitevő kiskereskedelmi forgalom három év alatt a tervezett 14 százalékos növekedéssel szemben mintegy 28 százalékkal nőtt. A hároméves terv időszakában a ruházati forgalom a vártnál nagyobb mértékű volt. Jelentősen növekedett a konfekcionált ruházati cikkek vásárlása. A lakosság keresleté leginkább a különböző tartós fogyasztási cikkekre — építési anyagokra, bútorokra, lakberendezési és la-, kásfelszerelési cikkekre, járművekre stb. irányult. A legtöbb műszaki és villamossági cikkből a tervezettnél nagyobb meny- nyiség került forgalomba: például mosógépből 345 000 darab, porszívógépből 70 000 darab, padlókefélőgépből 27 000 darab, televízió vevőkészülékből 112 000 darab, motorkerékpárból 87 000 darab, az 1960. évi eladás bútorokból 141 százalékkal haladta meg az 1957. évit és jelentősen nőtt a hangszerek, a könyvek és a kozmetikai cikkek forgalma is. Számos olyan cikk került forgalomba, amelyet külföldről hoztunk be. Egyes cikkekből — például bútorból, egyes rádió, és televízió vevőkésziilék-tipusokból — nem volt megfelelő a választék. A lakosság egészségügyi és kulturális ellátottsága 1958—60. években tovább javul tak az egészségügyi viszonyok. A tervidőszak során — elsősorban a mezőgazdasági termelőszövetkeze, ti mozgalom növekedésével — lényegesen megnőtt azoknak a száma, akikre az általános társadalombiztosítás kiterjed. A tervidőszak során az orvosok száma 1500-zal (10,6 százalékkal), a kórházi ágyak száma 2500-zal, a rendelőintézeti orvosi munkaórák napi átlaga több, mint 8 százalékkal emelkedett. Lényegesen kiterjesztették a kötelező védőoltásokat, ennek folytán csökkent a fertőző megbetegedések száma. A tervidőszak során jelentős összegeket fordított az állam a gyermekek és az ifjúság nevelésére. A bölcsődei férőhelyek száma kétezerkilencszázzal nőtt és 1960. végén minden ezer bölcsődéskorú (3 éven aluli) gyermek közül 65 volt elhelyezhető bölcsődében, az óvodáskorú gyermekek több, mint 30 százaléka járt napközi otthonokba. A tervidőszak végén az iskoláskorúak közül valamennyi oktatási intézményben lényegesen többen tanulnak, mint 3 évvel ezelőtt. Az 1960—61. tanévben mintegy 1,4 millió tanuló jár általános iskolába, a középiskolai tanulók száma megközelíti a kétszázötvenezret, az egyetemeknek, főiskoláknak, valamint az egyéb felsőoktatási intézményeknek több mint negyvenezer hallgatója van. A fiatalság szakmai, gyakorlati tudásának megalapozására a hároméves tervidőszak első évében az általános iskolák felsőbb évfolyamán és az általános gimnáziumokban politechnikai oktatást vezettek be. A hároméves terv időszakában számos új iskola épült: az általános iskolai osztálytermek száma kétezerszázzal, a középiskoláké négyszázkilencvenöttel gyarapodott. A tantermek számának növekedése azonban az általános iskolákban nem tartott lépést a tanulólétszám emelkedésével és ezért az utóbbi két tanévben a tanterem-ellátottság átmenetileg rosszabbodott. Az állam a hároméves terv időszakában fokozott gondot fordított a lakosság általános műveltségének a szervezett oktatáson túlmenő fejlesztésére is. Jelentősen nőtt a kiadott művek száma és példányszáma: 1958—60. években összesen ötvenötezer mű (könyv, zenemű, brosúra stb.) jelent meg, százhatvanmillió példányban, melyből kilencvenötmillió volt a könyvek példányszáma. Tovább bővült a kulturális intézmények hálózata is. A mozik száma három év alatt négyszázzal nőtt. Több mint 150 mozit átalakítottak szélesvásznú vetítésre. Ebben az időszakban filmszínházaink több mint négyszázhúsz filmet mutattak be. Három év alatt negyvenhat magyar játékfilm készült, ezek közül öt nyert dijat a különböző nemzetközi filmfesztiválokon. Űjjáépült a miskolci Nemzeti Színház, a debreceni Csokonai Színház kamaraszínháza, valamint a nyíregyházi, színház, megkezdte működését az Odry Színpad. A rádióelőfizetők száma 1958— 60-ig négyszázötvenezerrel emelkedett és 1960. végén meghaladta a kétmillió-kétszázezret. A hároméves terv első évében megindult a rendszeres televíziós adás. \ Szabadság-hegyi adóállomáson kívül Kékesen, Szentesen, Pécsett, Sopronban, Miskolcon közvetílő- <! lomások épültek. 1960. végén már száznégyezer volt a televíziótulajdonosok száma. (MTI) Budapest, 1961. január 29. Központi Statisztikai Hivatal Márciusban vitára bocsátják az új általános iskolai tanterv tervezetét
