Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-29 / 25. szám
AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA 1961. JANUAR 29., VASÁRNAP XVI. ÉVFOLYAM, 25. BÉKÉS MEGYEI * Ara 60 fillér * Világ pro?eiáriai egyesüljetek l szám I Központi Statisztikai Hivatal jelentése a hároméves terv teljesítéséről 1958—60-ban a magyar dolgozok jelentős sikereket értek el a népgazdaság fejlesztésében, a szocialista termelési viszonyok ki- terjesztésében, az életszínvonal emelésében. Mindezekben túlszárnyalták a hároméves tervben kitűzött célokat. Az eredetileg megszabott feladatok jelentős túlteljesítését elősegítette az, hogy 1959. év elején a Magyar Szocialista Munkáspárt — az 1958. évi eredmények alapján — a szocializmus építéséneit általános gyorsítására mozgósította a dolgozókat. A népgazdaság fejlődésének meggyorsításához hozzájárult a nemzetközi gazdasági kapcsolatok — ezen belül elsősorban a szocialista országokkal való kapcsolatok — jelentős kiszélesítése. Az 1958-60. közötti időszakban a népgazdaság fejlődését, a társa, dalom és a népgazdaság szerkezetének megváltozását, a lakosság anyagi, valamint kulturális szükségletei kielégítésének mértékét a következő adatok jellemzik: A lakosság száma és a társadalom szerkezete A tervidőszak folyamán végrehajtott népszámlálás előzetes adatai szerint 1960. január 1-én a lakosság száma 9 976 530 fő volt, majd 1960. júliusában elérte és túlhaladta a tízmilliót. A népszámlálás anyagának előzetes feldolgozása a következőkről ad számot: A népszámlálás idején a keresők száma ötmillió-háromszázezer volt, az összkeresők mintegy 35 százaléka a mezőgazdaságban és több mint 30 százaléka az iparban és az építőiparban dolgozott. (Az 1949. évi népszámlálás adatai szerint a keresők fele dolgozott a mezőgazdaságban és 22 százaléka az iparban és az építőiparban.) A termelőszövetkezeti mozgalom jelentős fellendülése folytán a tervidőszakban a mezőgazdaságban is a szocialista termelési viszonyok váltak uralkodóvá. 1961. januárban az egész népgazdaságban a keresők mintegy 90 százaléka a szocialista szektorban dolgozott. A nemzeti jövedelem A nemzeti jövedelem a hároméves tervben előirányzott 13 százalékkal szemben 1960-ban — előzetes számítások szerint — mintegy 20 százalékkal haladta meg az 1957. évit. A nemzeti jövedelem termelésében növekvő szerepe volt az iparnak. Az ipari termelés 1957-ről 1960-ra az előirányzott 22 százalékkal szemben 40 százalékkal nőtt. A mezőgazdaság össztermelése *1958—60-ban — az előzetes számítások szerint — átlagosan 11— 12 százalékkal haladta meg az 1955—57. évek átlagát. A nemzeti jövedelem mintegy háromnegyed része közvetlenül fogyasztásra került. A fogyasztási alap a hároméves terv időszakában évről évre emelkedett és egy lakosra számítva — előzetes adatok szerint — 1960-ban 16—17 százalékkal haladta meg az 1957. évit. A tervidőszak folyamán jelentősen növekedtek a népgazdaság állóalapjai, továbbá a termeléshez és a forgalom lebonyolításához szükséges készletek. A fogyasztás és felhalmozás együttes növekedése a három év alatt valamivel nagyobb volt a nemzeti jövedelem növekedésénél. Beruházások, felújítások A hároméves tervidőszak során — 1959. évi árakon számítva — beruházásokra 89 milliárd forintot, felújításokra 29 milliárd forintot fordítottunk. A beruházásokra fordított ösz- szeg egyharmada Budapesten került felhasználásra és kétharmada a vidék fejlesztését szolgálta. 1958—60-ban az összes beruházások 44 százaléka szolgálta az ipar és az építőipar fejlesztését: Ipari és építőipari beruházásokra három év alatt — 1959. évi árakon számítva — körülbelül 39 milliárd forintot fordítottak. A mezőgazdaság fejlesztését szolgáló beruházások összege három év alatt 16 milliárd forintot tett ki, az összes beruházások 18 százalékát. A beruházások körülbelül 10 százaléka jutott lakásépítkezési célokra. A hároméves tervidőszak során állami és magánerőből ösz- szesen 130 000 lakás készült el, a tervben előirányzott 110 000-rel szemben, A beruházási tevékenység nagymértékű fejlődésével nem tartott lépést a beruházások előkészítésének és végrehajtásának színvonala. A beruházások üzembehelyezése elhúzódott, a megvalósított beruházások egy része többe került, mint amennyit előirányoztak. Ipar A hároméves terv időszakában az ipari termelés évi átlagos növekedése meghaladta a 12 százalékot. Előzetes adatok szerint 1960-ban az állami ipar termelése 41 százalékkal, a szövetkezeti iparé 25 százalékkal, együttesen mintegy 40 százalékkal haladta meg az 1957. évi szintet. A szocialista szektor, az állami iparvállalatok és a kisipari termelőszövetkezetek aránya az ipari termelésben 1960-ban mintegy 98 százalék volt. Az állami ipar termelésén belül a nehézipar termelése három év alatt mintegy 49 százalékkal, a könnyűiparé 34 százalékkal, az élelmiszeriparé 19 százalékkal emelkedett. Az egyes ágazatok termelését a hároméves terv időszakában részleteiben a következő adatok jellemzik: A bányászaton belül — a terv előírásainak megfelelően — megváltozott a szón- és a kőolajkiter- melés aránya. 1960-ban a széntermelés 25 százalékkal volt több, mint 1957-ben. A kőolajtermelés ugyanakkor 80 százalékkal nőtt. A viüamosenergia-termelés — az ipari termelés növekedésével párhuzamosan — három év alatt 40 százalékkal nőtt. Az erőművek teljesítőképessége — az új beruházások révén — 1958—1960 között 280 mw-tal bővült. A kohászat termelése három év alatt — a terv előírásainak megfelelően — kisebb mértékben, 36 százalékkal nőtt, mint az egész ipari termelés átlaga. A hároméves terv során megváltozott a gépipar szerkezete is. A gépiparon belül megkétszereződött a villamosipari gépek gyártása, a híradástechnikai gépek és készülékek gyártása 82 százalékkal, a műszeripar termelése 62 százalékkal nőtt. A szükségleteknek megfelelően több mint kétszeresére nőtt a mező- gazdasági gépek termelése. A híradástechnikában a hároméves tervidőszak folyamán a rádióvevőkészülékek termelése csökkent és megindult a televízió vevőkészülékek sorozatgyártása. (1960-ban kb 140 000-et gyártottak). Megkezdődött a képcsőgyártás. Bevezették a tranzisztoros rádióvevőkészülékek gyártását is. Villamos háztartási gépek termelése 1960-ban több mint háromszor annyi volt, mint 1957-ben. A vegyiparon belül másfélszeresére nőtt a kőolajfeldolgozóipar termelése. A szénfeldolgozóipar termelése mintegy 70 százalékkal nőtt. A mezőgazdaság szükségleteinek megfelelően lényegesen növelték* a nitrogénműtrágya-gyártás kapacitását, 1960-ban több mint háromszor annyit termeltek, mint 1957-ben. A tervidőszak elején üzembe helyezték a borsodi vegyikombinátot, amely ez idő szerint a hazai nitrogén-műtrágyatermelés csaknem kétharmadát adja. Az építőanyagipar termelése 1960-ban a tervezett 20 százalékkal szemben kb. 40 százalékkal haladta meg az 1957. évi termelési színvonalat. Az épületelemgyártás a három év alatt csaknem másfél- szeresére emelkedett. Téglából 27 százalékkal, cserépből 70 százalékkal, azbeszt-cement tetőfedő palából kétszeresre, cementből 59 százalékkal, vasbetongerendából 69 százalékkal termeltek többet. Az építőanyagiparban is javult a termelő-berendezések kihasználása. Három év alatt több mint 40 százalékkal növelte termelését az építőipar. Az állami építőipar 1960-ban mintegy 220 000 munkást és alkalmazottat foglalkoztatott, kb. 30 000 fővel — 15 százalékkal — többet mint 1957-ben. A hároméves terv az építőipar fő feladatául a termelőerők koncentrálását és az építési idő csökkentését szabta meg. E feladatokat lényegében nem teljesítették. Három év alatt nem csökkent az (Folytatás a 2. oldaton) Új városkép születik A közelmúltban jelentős esemény színhelye volt Gyula. Az Alföld mezővárosainak vezetői, tervező mérnökei, társadalmi szerveinek képviselői a jövő mezővárosának kialakításáról tárgyaltak. A kétnapos tanácskozáson részt vett Köböl József építésügyi miniszter-helyettes, Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára is. Az elhangzott vitaindító előadások és a vitában felszólalók hasznos útmutatást adtak a várostervezőknek. Csepregi Pál elvtárs, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese is felszólalt. Milyenek legyenek új típusú mezővárosaink? — vetette fel. —■ A szocialista módon élő ember érdekeit szolgálják! Tágas utcák, fásított terek, kényelmes lakások, közművesített tömbök jellemezzék és a kulturális igényeket minden tekintetben kielégítsék. Ilyen városok tervezését kérjük mérnökeinktől s emellett azt is, hogy a jelenlegi mezővárosok korszerűsítésének tervében a helyi adottságokat, hagyományokat is használják fel. A résztvevők körében igen nagy érdeklődést keltett az Építőipari Tudományos Egyesület városrendezési osztályának dokumentációs osztálya. A meghívottak, közöttük Zalai György, a párt járási bizottságának titkára, Takács János, a megyei tanács osztályvezetője, Kelemen János, a megyei tanács tervosztályának főmérnöke és Körösfalvi Pál, a tanácsi tervező iroda vezetője hosszasan tanulmányozta az egyesület térkép- vázlatait s összevetették a város meglévő településéről készült madártávlati képet azokkal a javaslatokkal, amelyek a termelőszövetkezeti város fejlődésének nagy lehetőségeit mutatják.
