Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-05 / 4. szám

BÉKÉS MEGYEI * Árai: 50 ftttfr * ¥Hóg proletárjoi, eg^esö^etelH 1961. JANUÄR 5., csütörtök AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA xn ÉVFOLYAM, i szAn A termés védelméért A párt célkitűzése helyesnek bizonyult A jó gazda régen nemcsak az eget kémlelte június elején, hogy vajon a szél hoz-e jeget, hanem ha másképp nem védekezhetett ellene, biztosítást kötött s védte, ami véd­hető. Természetes, hogy a terme­lőszövetkezeteink ugyanilyen jó gazdának bizonyultak és többség­ben megértették, hogy fejlődésük­nek igen lényeges feltétele, hogy gazdálkodásukat előre nem látható veszteségek ne zavarják. Terme­lőszövetkezeteink részéről már többször elhangzott az óhaj, hogy olyan korszerű biztosításra lenne szükségük, amely egyetlen bizto­sítással átfogja az egész szövetke­zeti vagyont, s ezzel lehetővé te­szi a közös vagyon védelmét. Az anyagi védelem, a károk megtérítésének lehetősége eddig is fennállt, mert szövetkezeteink biztosítással védekezhettek jég­verés, tűz és állatelhullás ellen. De eddig az a gyakorlat volt, hogy ezeket külön-külön, „tételenként” kötötték meg. Nyilván ezért for­dult elő az is, hogy bár a szövet­kezeteket 1960-ban mintegy 160 millió forint jégkár érte, ebből az Állami Biztosító mégis csak 72 millió forintot téríthetett meg. Bi­zony ez így 88 millió forint „vesz­teség” volt. Az Állami Biztosító látva, hogy termelőszövetkezeteinket sokkal jobban segíti az általános biztosí­tás, 1961-től kezdve új biztosítási formát vezet be, amely kiterjed a tsz-eket érhető valamennyi kár­ra. Ez a vagyonbiztosítás összeg­határ nélkül fedezi a közös tu­lajdont képező épületekben, élő és holt felszerelésben keletkező tűz, villámcsapás, földrengés okozta kárt, továbbá a vihar okozta ká­rokat és jégkárokat is. A Biztosí­tó vállalja azokat a károkat is, amelyekért a szövetkezet mint mezőgazdasági és ipari üzem minőségből eredő kártérítési kö­telezettséggel tartozik így most igen egyszerűvé és előnyössé válik az általános va­gyonbiztosítással az állatok biz­tosítása is. Mert a biztosítás ki­terjed a tsz tulajdonában lévő tenyész-, haszon- és hízó állatokra, betegségből vagy balesetből kö­vetkező elhullás és kényszervágás esetére, mégpedig szarvasmarhára, lóra, sertésre juhokra. Igen je­lentős az is, hogy a biztosítható állatok alsó korhatárát leszállítot­ták, mert tudott dolog, hogy a fel­nevelés ideje alatt különösen gyakori az állatbetegség. Eltér az általános vagyonbizto­sítás keretében a jégbiztosítás a korábbitól abban is, hogy a ter­melőszövetkezeteknek az összes növényeket biztosítani kell. így nem fordulhat elő az, hogy egyes növények jégkára ne térüljön meg. A biztosítás tartalmazza a dohány jégbiztosítását is. Ezt to­vábbra is 60- vagy 100 százalékos kártérítési alapra lehet igénybe venni. Eddig árvíz esetére semmilyen biztosítás nem .terjedt ki. Pedig jó néhány termelőszövetkezetünk saját példájából tudja, hogy nem ritkák az árvizek sem. A mosta­ni vagyonbiztosítás fedezetet nyújt az árvízkárok fele összegére. Csak azért a felére, hogy a ter­melőszövetkezetek az árvízvédel­mi óvintézkedések betartásában továbbra is érdekeltek maradja­nak. Az Állami Biztosító az új biz­tosítás díját is mérsékelte és ez most egyharmadával olcsóbb, mint ha a termelőszövetkezet vala­mennyi tárgyát, összes növényét külön-külön biztosítaná. Meg­könnyíti a termelőszövetkezetek dolgát az is, hogy az újabb bizto­sítás adminisztrációja egyszerű és könnyen áttekinthető. A kedvez­mények előfeltétele, hogy a tsz a tűz-, állat- és jégbiztosítást együttesen az általános vagyon­biztosítás keretében kösse meg. Ha ehhez csatolják a szövetkeze­tek a szállítmány- és gépjármű­biztosítást, a biztosítás díja ked­vezőbb lesz számukra.. Népgazdaságunk nagy erőfeszí­téseket tesz a mezőgazdasági ter­melés fokozására. Az az anyagi segítség, amely a népgazdaságból jut a régi és az új termelőszövet­kezetekben, az árutermelés fokozá­sára, a termelékenység növelésére, arra készteti termelőszövetkezete­inket, hogy saját erőforrásaikat is nagyobb mértékben használják ki. A közös vagyont azonban azoknak is védeni kell, akik ben­ne dolgoznak. Hiszen saját tu­lajdonuk! Természetes, hogy a közös veszteségek könnyebben el- viselhetők, ha jó gazda gondossá­gával termelőszövetkezeteinkben gondolnak a biztosításra is. Ha nincs biztosítás, bizony a szövet­kezeteket ért elemi kár egy-egy munkaegység értékét is súlyos tíz forintokkal csökkentheti. Ez pe­dig nyilván termelőszövetkezete­ink tagjainak sem jó. Az elmúlt esztendőben „elvesztett” 88 millió forint bizony most a munkaegy­ség-értékeken fog meglátszani, s ezt bizony jó lett volna elkerülni. Kelteiőállomási létesítenek Mezőkovácsházán tetőállomáson baromfi-előnevelő telepet is létesítenek, ahol 25-30 ezer csirkét nevelnek majd hathe­tes korig és azután adják ki a ter­melőszövetkezeteknek. A baromfikeltető állomás épí­tésére mintegy 8,5 millió forintot fordítanak. Az állomáson 30 kel­tetőgép működik majd, amelyek egyszerre mintegy 300 000 csibe keltetését biztosítják. Ezen a kel­A Földművelésügyi Minisztérium jelentése Mint ismeretes, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1960. évi október 29-i ülésén hozott határozatában a termelőszövetkezeti mozgalom to­vábbfejlesztésével kapcsolatban úgy ítélte meg a helyzetet: lehet­ségesnek és szükségesnek tartja, hogy e tél folyamán a tömeges, számszerű fejlesztést, a mezőgaz­daság szocialista átszervezését lé­nyegében befejezzük. Hasonlóképpen foglalt állást az országgyűlés is. A számszerű fejlesztés eddigi eredményei igazolják e cél he­lyességét. Műit év nyara óta, ez év január 1-ig a termelőszövetke­zetek száma 223-mal emelkedett. A meglévő és újonnan alakult termelőszövetkezetekbe közel 150 000 dolgozó paraszt lépett be, összesen 744 000 katasztrális hold földterülettel, amelyből 580 000 katasztrális hold a szántó. Jelen­tősen nőtt a termelőszövetkezeti csoportok, szakcsoportok száma és földterülete is. Az eddig megalakult termelő­szövetkezetek zömében már meg­választották a vezetőséget. Fo-1 lyamatban van a közös munka- szervezet kialakítása, a földren- | dezés, a termelési üzemtervek elő­készítése és a tavaszi munkákra való felkészülés. Ez újabb örvendetes fejlődéssel együtt a mezőgazdaság szocialista nagyüzemei jelenleg több mint 7,6 millió katasztrális hold szán­tón, az ország szántójának mint­egy 82 százalékán gazdálkodnak. A termelőszövetkezetek taglétszá­ma pedig meghaladta az egy­millió főt. A fejlesztés felvilágosító és szervező munkája a párt és a kor­mány politikája szellemében si­keresen tovább folyik. (MTI) Megyénk gépállomásai 105 százalékra teljesítették éves tervüket Az országos verseny ben Békés megye a harmadik Megyénk gépállomásait nagy erőpróbára tette az 1960-as év. A korábbinál lényegesen nagyobb feladat hárult mindegyik gépállo­másra, hiszen megnövekedett a termelőszövetkezetek területe, s több traktor- és motormunkát igé­nyeltek. Megyénk gépállomásai az összesített megyei tervet 105 százalékra teljesítették, s ezzel a megyei igazgatóságok országos versenyében az előkelő harmadik helyezést érték el. A 105 százalé­kos teljesítmény mögött a tavalyi 1 298 075 normálhold traktor- és motormunkával szemben az idén 1 991 278 normálhold munka van. Ezen belül 1 248 481 normálholdat tesz ki a talajmunka, az 1959. évi 704 997 normálholddal szemben. Hasonló az arány a mélyszántás­nál is. Az 1959. évi 118 300 hold mélyszántással szemben az idén 177 710 katasztrális hold mély­szántást végeztek megyénk gépál­lomásai az őszi szezonban. A lényegesen magasabb telje­sítményt gépállomásaink a gépek jobb kihasználásával érték el. Megyei szinten ugyanis csak 249 traktoregységgel nőtt a géppark az 1959. évivel szemben. A gépek jobb kihasználását bizonyítja az is, hogy míg 1959-ben csak 490 volt a legtöbb két műszakban dol­gozó gép, addig 1960-ban 850 is Háztájiból 530 vagon baromfi és 53 miiiió tojás ieivásárlására készülnek a Körös-vidéki földmüvesszövetkezetek Kedden Békéscsabán a Barne- vál művelődési otthonában nagy­szabású tanácskozást rendezett a Mezőgazdasági Termékeket Érté­kesítő Szövetkezeti Központ, amelyen 150 földművesszövetkeze­ti felvásárló és szakember vitatta meg a háztáji baromfitenyésztés és értékesítés tennivalóit. Kru- zics János, a MÉK baromfifel­vásárlási osztályvezetőjének szak­mai tájékoztatása után a felszóla­lók főleg az elmúlt évi tapaszta­tokról beszéltek, s elmondották, hogyan, milyen módszerekkel le­het biztosítani, hogy az alföldi ta­nyavilágból a termelőszövetkezet­be lépés után is nagy mennyiségű baromfit, tojást és víziszárnyast értékesítsenek a háziasszonyok. Többen hangsúlyozták, hogy a ter­melőszövetkezeti vezetőknek is segíteni kell abban, hogy a szö­vetkezet asszonyai háztáji férő­helyeiket jól hasznosítsák aprójó- szág-nevelésre. Messzemenő se­gítséget nyújtanak a helyi föld­művesszövetkezetek a háztáji ba­romfi értékesítésében. Szerződés- kötéskor előleget fizetnek csirke-, liba-, kacsa-, pulyka-nevelésre, toll- és tojásértékesítésre. Ezen­kívül állami áron abraktakar­mányt biztosítanak azoknak az asszonyoknak, akik nagyobb mennyiségű liba- és tojásértékesí­tésre szerződnek. A tanácskozáson kiderült, hogy a Körös-vidéki földművesszövet­kezetek 1961-ben háztájiból 530 vagon baromfi, 53 millió tojás, 170 vagon víziszárnyas és 64 va­gon pulyka felvásárlására készül­nek. dolgozott két műszakban. A még eredményesebb munkát nagyon gátolta az október, november és december havi, szinte elemi kárba menő sok esőzés. Bár nagyon mé­lyen átázott a talaj, gépállomása­ink traktorosai megbirkóztak a termés betakarításával, főleg a cukorrépa beszállításával. De­cember utolsó tíz napjában sem álltak azok a gépek, amelyekkel dolgozni lehetett. December har­madik dekádjában ugyanis 37 ezer normálholdnak megfelelő munkát végeztek gépállomásaink a termelőszövetkezetekben. Bár összességében jelentősen növekedett 1959-hez viszonyítva megyénk húsz gépállomásának teljesítménye, az őszi idénytervet csak két gépállomás, a gyulai és a vésztői, az éves tervet pedig 14 gépállomás teljesítette. Az éves tervteljesítésért folyó versenyben a Battonyai Gépállomás került az élre 121,5 százalékos teljesítmény­nyel. Második a Szarvasi Gép­állomás 111,3, harmadik az oros­házi 110,9, negyedik a medgyes- egyházi 109,7, ötödik a tótkomló- si 109 százalékos éves tervteljesí­téssel. A 18. helyezett Mezőkovács­házi Gépállomás 93,7, a 19. helye­zett Nagyszénási Gépállomás 92,5, a 20. helyezett a Dévaványai Gép­állomás 91,9 százalékra teljesítet­te éves tervét. Túlteljesítette tervét a Békéscsabai Ruhagyár A Békéscsabai Ruhagyár dolgo­zói annak ellenére, hogy a múlt év harmadik negyedévében súlyos anyaghiánnyal küzdöttek, és hogy nem régen kooperáltak a Buda­pesti Fehérneműgyárral és a Ba­jai Ruhagyárral, s az együttmű­ködés még nem volt tökéletes, mégis 102,4 százalékra teljesítet­ték negyedik negyedévi tervüket. Érthető a vezetők és a dolgo­zók öröme, hiszen a nyereségré­szesedésük ment volna veszendő­be, ha nem sikerül a tervtúltelje­sítés. így remélhető, hogy a ré­szesedés mindenkinek kellemes csalódást okoz majd. Nem lehetet­len, hogy 5—6 nap keresetnek megfelelő összeget fizethetnek. Az év utolsó napjaiban dőlt el a varrodák közötti munkaverseny. Legjobbnak bizonyultak a II. var­roda hármas szalagjának dolgo­zói, akik tervüket 101,1 százalékra teljesítették. Az általuk készített áru minősége 99,97 százalék volt. Második helyezést az I. varroda hetes szalagjának dolgozói érték el. Az áru minősége náluk 99,77 százalék volt. A harmadik helye­zést az I. varroda hármas szalagja érte el.

Next

/
Thumbnails
Contents