Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-05 / 4. szám
BÉKÉS MEGYEI * Árai: 50 ftttfr * ¥Hóg proletárjoi, eg^esö^etelH 1961. JANUÄR 5., csütörtök AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA xn ÉVFOLYAM, i szAn A termés védelméért A párt célkitűzése helyesnek bizonyult A jó gazda régen nemcsak az eget kémlelte június elején, hogy vajon a szél hoz-e jeget, hanem ha másképp nem védekezhetett ellene, biztosítást kötött s védte, ami védhető. Természetes, hogy a termelőszövetkezeteink ugyanilyen jó gazdának bizonyultak és többségben megértették, hogy fejlődésüknek igen lényeges feltétele, hogy gazdálkodásukat előre nem látható veszteségek ne zavarják. Termelőszövetkezeteink részéről már többször elhangzott az óhaj, hogy olyan korszerű biztosításra lenne szükségük, amely egyetlen biztosítással átfogja az egész szövetkezeti vagyont, s ezzel lehetővé teszi a közös vagyon védelmét. Az anyagi védelem, a károk megtérítésének lehetősége eddig is fennállt, mert szövetkezeteink biztosítással védekezhettek jégverés, tűz és állatelhullás ellen. De eddig az a gyakorlat volt, hogy ezeket külön-külön, „tételenként” kötötték meg. Nyilván ezért fordult elő az is, hogy bár a szövetkezeteket 1960-ban mintegy 160 millió forint jégkár érte, ebből az Állami Biztosító mégis csak 72 millió forintot téríthetett meg. Bizony ez így 88 millió forint „veszteség” volt. Az Állami Biztosító látva, hogy termelőszövetkezeteinket sokkal jobban segíti az általános biztosítás, 1961-től kezdve új biztosítási formát vezet be, amely kiterjed a tsz-eket érhető valamennyi kárra. Ez a vagyonbiztosítás összeghatár nélkül fedezi a közös tulajdont képező épületekben, élő és holt felszerelésben keletkező tűz, villámcsapás, földrengés okozta kárt, továbbá a vihar okozta károkat és jégkárokat is. A Biztosító vállalja azokat a károkat is, amelyekért a szövetkezet mint mezőgazdasági és ipari üzem minőségből eredő kártérítési kötelezettséggel tartozik így most igen egyszerűvé és előnyössé válik az általános vagyonbiztosítással az állatok biztosítása is. Mert a biztosítás kiterjed a tsz tulajdonában lévő tenyész-, haszon- és hízó állatokra, betegségből vagy balesetből következő elhullás és kényszervágás esetére, mégpedig szarvasmarhára, lóra, sertésre juhokra. Igen jelentős az is, hogy a biztosítható állatok alsó korhatárát leszállították, mert tudott dolog, hogy a felnevelés ideje alatt különösen gyakori az állatbetegség. Eltér az általános vagyonbiztosítás keretében a jégbiztosítás a korábbitól abban is, hogy a termelőszövetkezeteknek az összes növényeket biztosítani kell. így nem fordulhat elő az, hogy egyes növények jégkára ne térüljön meg. A biztosítás tartalmazza a dohány jégbiztosítását is. Ezt továbbra is 60- vagy 100 százalékos kártérítési alapra lehet igénybe venni. Eddig árvíz esetére semmilyen biztosítás nem .terjedt ki. Pedig jó néhány termelőszövetkezetünk saját példájából tudja, hogy nem ritkák az árvizek sem. A mostani vagyonbiztosítás fedezetet nyújt az árvízkárok fele összegére. Csak azért a felére, hogy a termelőszövetkezetek az árvízvédelmi óvintézkedések betartásában továbbra is érdekeltek maradjanak. Az Állami Biztosító az új biztosítás díját is mérsékelte és ez most egyharmadával olcsóbb, mint ha a termelőszövetkezet valamennyi tárgyát, összes növényét külön-külön biztosítaná. Megkönnyíti a termelőszövetkezetek dolgát az is, hogy az újabb biztosítás adminisztrációja egyszerű és könnyen áttekinthető. A kedvezmények előfeltétele, hogy a tsz a tűz-, állat- és jégbiztosítást együttesen az általános vagyonbiztosítás keretében kösse meg. Ha ehhez csatolják a szövetkezetek a szállítmány- és gépjárműbiztosítást, a biztosítás díja kedvezőbb lesz számukra.. Népgazdaságunk nagy erőfeszítéseket tesz a mezőgazdasági termelés fokozására. Az az anyagi segítség, amely a népgazdaságból jut a régi és az új termelőszövetkezetekben, az árutermelés fokozására, a termelékenység növelésére, arra készteti termelőszövetkezeteinket, hogy saját erőforrásaikat is nagyobb mértékben használják ki. A közös vagyont azonban azoknak is védeni kell, akik benne dolgoznak. Hiszen saját tulajdonuk! Természetes, hogy a közös veszteségek könnyebben el- viselhetők, ha jó gazda gondosságával termelőszövetkezeteinkben gondolnak a biztosításra is. Ha nincs biztosítás, bizony a szövetkezeteket ért elemi kár egy-egy munkaegység értékét is súlyos tíz forintokkal csökkentheti. Ez pedig nyilván termelőszövetkezeteink tagjainak sem jó. Az elmúlt esztendőben „elvesztett” 88 millió forint bizony most a munkaegység-értékeken fog meglátszani, s ezt bizony jó lett volna elkerülni. Kelteiőállomási létesítenek Mezőkovácsházán tetőállomáson baromfi-előnevelő telepet is létesítenek, ahol 25-30 ezer csirkét nevelnek majd hathetes korig és azután adják ki a termelőszövetkezeteknek. A baromfikeltető állomás építésére mintegy 8,5 millió forintot fordítanak. Az állomáson 30 keltetőgép működik majd, amelyek egyszerre mintegy 300 000 csibe keltetését biztosítják. Ezen a kelA Földművelésügyi Minisztérium jelentése Mint ismeretes, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1960. évi október 29-i ülésén hozott határozatában a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésével kapcsolatban úgy ítélte meg a helyzetet: lehetségesnek és szükségesnek tartja, hogy e tél folyamán a tömeges, számszerű fejlesztést, a mezőgazdaság szocialista átszervezését lényegében befejezzük. Hasonlóképpen foglalt állást az országgyűlés is. A számszerű fejlesztés eddigi eredményei igazolják e cél helyességét. Műit év nyara óta, ez év január 1-ig a termelőszövetkezetek száma 223-mal emelkedett. A meglévő és újonnan alakult termelőszövetkezetekbe közel 150 000 dolgozó paraszt lépett be, összesen 744 000 katasztrális hold földterülettel, amelyből 580 000 katasztrális hold a szántó. Jelentősen nőtt a termelőszövetkezeti csoportok, szakcsoportok száma és földterülete is. Az eddig megalakult termelőszövetkezetek zömében már megválasztották a vezetőséget. Fo-1 lyamatban van a közös munka- szervezet kialakítása, a földren- | dezés, a termelési üzemtervek előkészítése és a tavaszi munkákra való felkészülés. Ez újabb örvendetes fejlődéssel együtt a mezőgazdaság szocialista nagyüzemei jelenleg több mint 7,6 millió katasztrális hold szántón, az ország szántójának mintegy 82 százalékán gazdálkodnak. A termelőszövetkezetek taglétszáma pedig meghaladta az egymillió főt. A fejlesztés felvilágosító és szervező munkája a párt és a kormány politikája szellemében sikeresen tovább folyik. (MTI) Megyénk gépállomásai 105 százalékra teljesítették éves tervüket Az országos verseny ben Békés megye a harmadik Megyénk gépállomásait nagy erőpróbára tette az 1960-as év. A korábbinál lényegesen nagyobb feladat hárult mindegyik gépállomásra, hiszen megnövekedett a termelőszövetkezetek területe, s több traktor- és motormunkát igényeltek. Megyénk gépállomásai az összesített megyei tervet 105 százalékra teljesítették, s ezzel a megyei igazgatóságok országos versenyében az előkelő harmadik helyezést érték el. A 105 százalékos teljesítmény mögött a tavalyi 1 298 075 normálhold traktor- és motormunkával szemben az idén 1 991 278 normálhold munka van. Ezen belül 1 248 481 normálholdat tesz ki a talajmunka, az 1959. évi 704 997 normálholddal szemben. Hasonló az arány a mélyszántásnál is. Az 1959. évi 118 300 hold mélyszántással szemben az idén 177 710 katasztrális hold mélyszántást végeztek megyénk gépállomásai az őszi szezonban. A lényegesen magasabb teljesítményt gépállomásaink a gépek jobb kihasználásával érték el. Megyei szinten ugyanis csak 249 traktoregységgel nőtt a géppark az 1959. évivel szemben. A gépek jobb kihasználását bizonyítja az is, hogy míg 1959-ben csak 490 volt a legtöbb két műszakban dolgozó gép, addig 1960-ban 850 is Háztájiból 530 vagon baromfi és 53 miiiió tojás ieivásárlására készülnek a Körös-vidéki földmüvesszövetkezetek Kedden Békéscsabán a Barne- vál művelődési otthonában nagyszabású tanácskozást rendezett a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ, amelyen 150 földművesszövetkezeti felvásárló és szakember vitatta meg a háztáji baromfitenyésztés és értékesítés tennivalóit. Kru- zics János, a MÉK baromfifelvásárlási osztályvezetőjének szakmai tájékoztatása után a felszólalók főleg az elmúlt évi tapasztatokról beszéltek, s elmondották, hogyan, milyen módszerekkel lehet biztosítani, hogy az alföldi tanyavilágból a termelőszövetkezetbe lépés után is nagy mennyiségű baromfit, tojást és víziszárnyast értékesítsenek a háziasszonyok. Többen hangsúlyozták, hogy a termelőszövetkezeti vezetőknek is segíteni kell abban, hogy a szövetkezet asszonyai háztáji férőhelyeiket jól hasznosítsák aprójó- szág-nevelésre. Messzemenő segítséget nyújtanak a helyi földművesszövetkezetek a háztáji baromfi értékesítésében. Szerződés- kötéskor előleget fizetnek csirke-, liba-, kacsa-, pulyka-nevelésre, toll- és tojásértékesítésre. Ezenkívül állami áron abraktakarmányt biztosítanak azoknak az asszonyoknak, akik nagyobb mennyiségű liba- és tojásértékesítésre szerződnek. A tanácskozáson kiderült, hogy a Körös-vidéki földművesszövetkezetek 1961-ben háztájiból 530 vagon baromfi, 53 millió tojás, 170 vagon víziszárnyas és 64 vagon pulyka felvásárlására készülnek. dolgozott két műszakban. A még eredményesebb munkát nagyon gátolta az október, november és december havi, szinte elemi kárba menő sok esőzés. Bár nagyon mélyen átázott a talaj, gépállomásaink traktorosai megbirkóztak a termés betakarításával, főleg a cukorrépa beszállításával. December utolsó tíz napjában sem álltak azok a gépek, amelyekkel dolgozni lehetett. December harmadik dekádjában ugyanis 37 ezer normálholdnak megfelelő munkát végeztek gépállomásaink a termelőszövetkezetekben. Bár összességében jelentősen növekedett 1959-hez viszonyítva megyénk húsz gépállomásának teljesítménye, az őszi idénytervet csak két gépállomás, a gyulai és a vésztői, az éves tervet pedig 14 gépállomás teljesítette. Az éves tervteljesítésért folyó versenyben a Battonyai Gépállomás került az élre 121,5 százalékos teljesítménynyel. Második a Szarvasi Gépállomás 111,3, harmadik az orosházi 110,9, negyedik a medgyes- egyházi 109,7, ötödik a tótkomló- si 109 százalékos éves tervteljesítéssel. A 18. helyezett Mezőkovácsházi Gépállomás 93,7, a 19. helyezett Nagyszénási Gépállomás 92,5, a 20. helyezett a Dévaványai Gépállomás 91,9 százalékra teljesítette éves tervét. Túlteljesítette tervét a Békéscsabai Ruhagyár A Békéscsabai Ruhagyár dolgozói annak ellenére, hogy a múlt év harmadik negyedévében súlyos anyaghiánnyal küzdöttek, és hogy nem régen kooperáltak a Budapesti Fehérneműgyárral és a Bajai Ruhagyárral, s az együttműködés még nem volt tökéletes, mégis 102,4 százalékra teljesítették negyedik negyedévi tervüket. Érthető a vezetők és a dolgozók öröme, hiszen a nyereségrészesedésük ment volna veszendőbe, ha nem sikerül a tervtúlteljesítés. így remélhető, hogy a részesedés mindenkinek kellemes csalódást okoz majd. Nem lehetetlen, hogy 5—6 nap keresetnek megfelelő összeget fizethetnek. Az év utolsó napjaiban dőlt el a varrodák közötti munkaverseny. Legjobbnak bizonyultak a II. varroda hármas szalagjának dolgozói, akik tervüket 101,1 százalékra teljesítették. Az általuk készített áru minősége 99,97 százalék volt. Második helyezést az I. varroda hetes szalagjának dolgozói érték el. Az áru minősége náluk 99,77 százalék volt. A harmadik helyezést az I. varroda hármas szalagja érte el.
