Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-26 / 22. szám

1ML Január 26., csütörtök NÉPÚJSÁG 3 ^C&idtid&áí leit vnilliúvn&döM, A dolgozók esti gimnáziumában — Zárszáma Síkos az út. A gépkocsi óvato­san halad. A puha hópelyhek vi­dám táncot járnak a kocsi abla­ka előtt. Rátapadnak a szélvédő­üvegre, majd vékony csatorná­ban folynak le. A hópelyhekbe esőcseppek keverednek. A fagyos föld teteje lassan felázik. A kocsi kerekei magasra csapják a sarat. A motor egyhangúan zümmög. Alig hagyjuk el Békést, máris itt vagyunk Muronyban. „Terme­lőszövetkezeti község” hirdeti a község szélén elhelyezett tábla. A falu házainak teteje fehéren vilá­gít. Rajta itt is, ott is, televízió­antenna nyújtózkodik az ég felé. A tanácsháza előtt 30—40 kerék­pár. Ügy látszik, valami gyűlésre érkeztünk. A tanácsterem ajtaja nyitva van. Az ajtó elé is raktak széket, azon is ülnek. — Talán tanácsülés van? — szólítottuk meg az egyik fiatal fér­fit. Ránk néz, csodálkozik, de aztán mosolyogva szólal meg. — Látom, az elvtársak idegenek, így nem, is tudhatják, hogy a Rá­kóczi Termelőszövetkezet tartja évzáró gyűlését. Kerüljenek bel­jebb. A székeken, lócákon mintegy 150-en szoronganak. Idősek, fia­talok. Az öregek kérges kezüket térdükön nyugtatják. S most, amikor azt hallgatják, hogy miből mennyit kapnak, egy percre ta­lán felelevenítik a felszabadulás előtti időket. Talán egyszer, egy régi télen ugyanígy szorongtak Megyeri Sándor földbirtokos ma­jorjában. Akkor is osztozkodtak, csak akkor kommenciót kaptak. 2—3 mázsa búzát, az öt—hat csa­ládosak egy fél hízót, 5 kiló sót. Ezeket a gondolatokat azonban 3 naponként egy vagon abraktakarmányt kapnak a Körös-vidéki szárnyasvadak Az apróvadban gazdag Körös-vidéki rezervátumba évről évre több külföldi vadász érkezik, ezenkívül 1000 terme­lőszövetkezeti gazda kedvenc szórako­zása a vadászás. A vadásztársaságok azonban nemcsak a vadak elejtésével törődnek, hanem azok nevelésével, vé­delmével és etetésével is. A hideg idő beálltával naponta 40 mázsa szénát raknak az állandó és ideiglenes őz- és nyúletetőkbe, a díszes tollú fácánok, az ízletes húsú foglyok részére pedig három naponként egy vagon gyom- magvat és ocsut szórnak el a szárnyas- vadak Körös-vidéki természetes „asz­talán”. nak és a MEIS pártot — vagy ahogy közönségesen nevezik, a Lottó-pártot sem azért alapította, hogy csak a vá­lasztáson győzzön, hanem hogy tervezetét a párton keresz­tül közismertté tegye. A Lottó­párt nagygyűléseire tömegesen mentek a nápolyiak. Egyébként a professzor igen bizarr látványt nyújtott, mert erősen nagyot hall és így mindenkor elkísérte őt a gyűlésekre Emma lánya is, aki azon kevesek közé tartozik, akik meg tudják magukat értetni az ügyvéddel. Az olasz városok közül éppen Nápolyban a legnépszerűbb a lot­tó-játék és így mindenkit érdekelt, mit is akar voltaképpen a Lottó­párt. A professzor a gyűléseken sok, sok tapsot kapott, mert ki nem tapsol, ha arról beszélnek előtte, hogy gazdaggá akarják ten­ni! Az egyik utcai nagygyűlés dó közgyűlés Muronyban hamar tovakergetik. Hol vannak már a rongyos ruhájú, sápadt ar­cú gyerekek? Felnőttek, megem- beresedtek. A hajdani koldusok­ból milliomosok lettek. Ezt bizo­nyítják Tóth János elnök szavai is. — Elvtársak t Termelőszövetke­zetünkben az elmúlt gazdasági évben egy munkaegység értéke 43,68 forint Az elnök szavai után már min­denki azt számolgatta magában, vajon mennyi pénz üti a markát. Tóth János elnök ezután arról beszélt, hogy a tagok lelkiismere­tesen dolgoztak, s így értek el magasabb átlagtermést, mint amennyit beterveztek. Nézzünk meg egy pár számot is. Búzából 11 mázsát terveztek és 13 mázsát termeltek. Kukoricából 16 mázsa volt a tervük, az átlag­termésük 18 mázsa lett, májusi morzsoltban számítva. A cukor­répa-tervük 150 mázsa volt, ebből 217,64 mázsát termeltek. Ezek az eredmények mindennél többet mondanak. A hajdani béresek úgy dolgoztak, ahogy a becsület meg­kívánta. De hallgassuk tovább az elnök beszámolóját. — Az állatállományunk is jól alakult. 100 hold szántóterület­re 12 szarvasmarha, 36 sertés és 111 baromfi jut. Az 1960-as ter­vünk az volt, hogy 38 hízómarhát szállítunk be. Ezt 13-mal túltelje­sítettük. Ezenkívül a TEGI út­ján értékesítettünk 10 szűzüszőt, így 100 hold szántóra 38,6 mázsa hízómarhát adtunk át államunk­nak. ­Ezután az elnök elvtárs arról beszélt, hogy a termelőszövetke­zetnek 260 sertése van és az el­múlt gazdasági évben 321 hízót szállítottak le, majd elmondotta, hogy a Rákóczi Termelőszövetke­zetben egy tagra 11 630, egy csa­ládra pedig 20 300 forint jut. A muronyi Rákóczi Termelő- szövetkezet milliomos tsz. Sem­mivel kezdték 1950-ben és meg kellett küszködniük 1956-ban az ellenforradalom viharával is. Hi­szen ebben az időben teljesen szétszedték a termelőszövetkezet vagyonát, s mindössze négy tag volt, aki nem dőlt be a hazug propagandának, hanem kitartott a közös mellett és védelmezte azt. Ezek a tagok azóta is becsülete­sen helytálltak és sokat tettek azért, hogy termelőszövetkezetük a múlt gazdasági évben annyira megerősödött. A tsz tagjai szívükön viselik az öregek sorsát is. Mit mond erről a tsz-elnök? i — Szövetkezetünkben 8 olyan tag van, aki szociális segítségre megkezdése előtt két erőteljes fia­talember lépett a professzor elé. — Sajnáljuk, de itt csak Lauro pártja beszélhet! — mondták neki fenyegető hangsúllyal. — Emília, mit mondtak? — kér­dezte az ügyvéd a lányától. — Semmi lényegest, papa — fe­lelt a lány. Capezzuto felállt az emelvényre es hozzákezdett a beszédhez. Be­bizonyította, miképpen gazdagod­hat meg mindenki és a hiszékeny tömeg diadalmámorban, vállon hordozta az ügyvédet a következő utcai gyűlés színhelyére. Nápoly­ban már mindenki biztosra vet­te győzelmét. Csodálatosképpen azonban a választásokon mégis csak egész jelentéktelen számú szavazatot kapott, ami nyilván an­nak a jele, hogy Nápolyban nem akarnak az emberek meggazda­godni (?). —bőg— iFoly tatjuk) szorul. Ezek közül csak hármat említenék meg. Balogh Mihály, Tóth László és Szabó Mihály 2 mázsa búzát és ezer forintot kap­nak, de a többieknek is adunk annyit, hogy nyugodtan megélhes­senek belőle. Ezek a számok mind azt bizo­nyítják, hogy a muronyi Rákóczi Termelőszövetkezet vezetése jó kezekben van és a békési járás­ban a legjobb tsz-ek közé tartozik. Az elnök elvtárs szavai nyomán arra következtethetünk, hogy ebben az évben is jó ered­ményeket érnek majd el és még több olyan tag lesz, mint példá­ul Csapó Mihály, Jelenka Pál, Tóth Sándor, akiknek jövedelme meghaladja a 40—50 ezer forin­tot. Jantyik Tibor A sarkadi dolgozók esti gimnáziumában 112 felnőtt tanul. Ké­pünkön Gurzó Imre logaritmus-számítási feladatot old meg, mellette Katona Ilon« matematika-fizika asakos tanár. Előrelátó emberek A devaványai Aranykalász Tsz szűkre szabott irodái tömve van­nak. Egy-egy csoportban öten-ha- tan beszélgetnek. Egyik asztalnál a zárszámadásra készült jegyző- könyvi papírokat nézegetik, a má­siknál a jövő évi tervet készítik. Az előszobában a kertészeti bri­gád tagjai beszélik meg, hogy mit érdemes vetni, mi az, ami nagy jövedelmet hoz a közös konyhára. Egy másik csoportban az építő és az állattenyésztő brigádvezetők és csoportvezetők beszélgetnek. — Azt a szerfás istállót április elején átadjuk. Ha az anyag meg­van, már hozzá is fogunk, csinál­juk — mondja egy középkorú, kucsmás ember. — Jó lesz, ha siettek, mert már így is szűkös a hely. De azért én mégis azt mondom, hogy először talán a csibenevelők egyik részé­hez volna jó hozzáfogni, mert ma­holnap jönnek az apróságok fal- kástól és nem tudjuk hová termi őket. Ezt a tanácsot már a terme­lőszövetkezet elnöke adta az építő­brigádnak. — Lehet két csoportra is oszta­ni az építőbrigádot, így aztán mind a két helyiség készülhet egy­szerre. — Én nem bánom, csak menjen a munka — veti közbe az elnök. Megnövekedett a földterületünk és ez azt kívánja, hogy több álla­tot tartsunk. — Ha már itt tartunk, elnök élvtárs, akkor nézzük meg, hogy hogyan is áll a termelőszövetkezet az állattartással — kapcsolódtunk be mi is a beszélgetésbe. — Megmondom őszintén, hogy december elejéig, amíg hatezer hold földünk volt, a meglévő ál­latlétszámunk többé-kevésbé meg­felelt annak a mennyiségnek, amely elő van írva. Az 1961-es gaz­dasági évben már csökken a száz holdra jutó számosállat. Az idén nehéz behozni a hiányt, hiszen azokról a földekről még sem ta­karmányt, sem jövedelmet nem szedtünk le, amelyeket most de­cemberben hoztak be, így állatot sem tudtunk beállítani. Persze mindent elkövetünk, hogy minél több sertést, baromfit, szarvas- marhát neveljünk. Az a törekvé­sünk, hogy a saját állományunk­ból neveljük ki a törzsállományt, j — Mi a véleményük, hogy me- ! lyik állatfajta a legkifizetőbb, és mivel érdemes foglalkozni legin­kább? — Nem panaszkodhatunk, ná­lunk minden állatfajta jól fizet. Az 1960-as gazdasági évet nézzük, akkor azt mondhatom, hogy a sertéshizlalás a legkifizetőbb. Azért az idén is a jövedelmünk 49 százalékát állat és állati termék' adta. Ezt az arányt most is szeret­nénk tartani. 1961-ben több mint ezer hízott sertést adunk el. Fő­leg a saját nevelésű süldőket ál­lítjuk be hízóba. Tavaly 88 anya­kocánk volt, az idén már február elején újabb 40-et fedeztetünk be. így az anyakocák száma megha­ladja a 120-at. Az elmúlt gazdasági évben 100 hold után 60 kiló vegyeshúst adtunk az államnak. Ez nem sok, de nem is kevés. Jelenleg 1456 juh van, az év végére már több mint 2200 lesz. Február elején ellenek a birkák. Jól sikerült a nyírás is, darabonként négy és fél kiló gyapjút szedtünk le. 54 ezer forin­tot kaptunk a gyapjújáért. Az idén közel 100 ezer forintot vá­runk. Jelenleg 404 szarvasmarha van, ebben benne van a növendék is. Ebből tehén 125, de az év vé­gére 135—140 körül lesz. Az idén 203 hízómarhát akarunk adni az államnak. Jelenleg 880 tyúk és 150 pulyka van törzsállományban. Az év végéig ezt is megnöveljük bizo­nyos százalékkal. Elsősorban a jö­vedelemért, de másodsorban a trá, gyáért is szeretnénk minél több szarvasmarhát tartani. Sok a föld és az idén is alig tíz százalékát szórtuk be trágyával. A régi törzs­terület bírja még pár évig, hiszen eddig is műtrágyával pótoltuk, de a most behozott földekre bizony nagyon ráfér a trágya. — Férőhellyel hogyan áll a ter­melőszövetkezet? Tapasztalatból tudjuk, hogy ahol meg is volna a lehetőség a több állat tartására, sokszor a férőhely az akadály. — Ez nálunk is így van. Már az elmúlt évben is sokat építkeztünk, de még több kellene. Éppen arról beszélgettünk a brigádvezetőkkel is, hogy hol kezdjük az építkezést, mert mind nagyon sürgős volna. Tavaly az egymillió 200 ezer fo­rint beruházás helyett kétmillió forint értékben építkeztünk. Ezt most érezzük meg. A betervezett minden munkaegység értékét négy forinttal csökkenti. Tagjaink azt mondták a nyáron, amikor er­ről beszélgettünk, hogy inkább építkezzünk és állatot neveljünk, azt a 3—4 forintot egységenként megérezzíik ugyan, de 1—2 ér múlva háromszorosan is megtérül Az idén is közel egymillió forint körül lesz az építkezés. Ezt főleg saját erőből kívánjuk beruházni. Tervbe vettünk kétszer 250-es süldőszállást, kétszer 50 férőhe­lyes növendékistállót, kétszer 300- as juhhodályt, kétszer 20-as fiaz- tatót, kétszer 120-as hizlaldát. Ezenkívül még egy 400 férőhelyes juhhodályt, egy 80-as növendék­istállót, kétszer 50 férőhelyes te­hénistállót és négyszer kétezres csi­benevelőt. Az építkezések több­sége szerfás építkezés lesz, amely gyors, olcsó és a célnak megfelel. Most alakítottunk meg egy 29 fő­ből álló építőbrigádot is. Azt sze­retnénk, hogy valamennyi építke­zést saját brigádunk csinálná meg. A dévaványai Aranykalász Tsz gazdái jól gondolkoznak, amikor az állattartást is legalább olyan gonddal tervezik 1961-re, mint a növénytermelést. A továbbiakban is az a cél a szövetkezetben, hogy a jövedelem 50 százalékát ezután is az állattartás adja. Csepkó Eta Száz százalékon felül teljesítette hízott sertés felvásárlási tervét a szeghalmi járás (Tudósítónktól) Az elmúlt évben a szeghalmi járás községéi igen jó eredménye­ket értek el a felvásárlás terén. Hízott sertés felvásárlási tervüket 100,1 százalékra teljesítették. A községek közül a legjobb ered­ményt Füzesgyarmat érte el, a betervezett 5715 hízott sertés helyett 5832 darabot adtak át az államnak. Az 1961. évi szerződéskötések is igen jól haladnak a járásban. A termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában nevelt sertéseket is leszerződik. A termelőszövetke­zetek közül- igen jó eredményt ért el a kertészszigeti Dózsa Tsz, amelynek 681 hold a szántóterülete, és 1961-re 600 darab sertés hiz­lalását vállalta. Jó volt az elmúlt évben a baromfi-felvásárlás is. A földműves- szövetkezetek 100,2 százalékra teljesítették baromfi-felvásárlási ter­vüket. A községek közül Szeghalom érte el a leg job eredményt, az I960, évi előirányzatát 109,7 százalékra teljesítette. Tojásból is a járás területén 100 százalékosan teljesítették a községek a felvásár­lási tervüket. Motor Janó*

Next

/
Thumbnails
Contents