Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-26 / 22. szám
1ML Január 26., csütörtök NÉPÚJSÁG 3 ^C&idtid&áí leit vnilliúvn&döM, A dolgozók esti gimnáziumában — Zárszáma Síkos az út. A gépkocsi óvatosan halad. A puha hópelyhek vidám táncot járnak a kocsi ablaka előtt. Rátapadnak a szélvédőüvegre, majd vékony csatornában folynak le. A hópelyhekbe esőcseppek keverednek. A fagyos föld teteje lassan felázik. A kocsi kerekei magasra csapják a sarat. A motor egyhangúan zümmög. Alig hagyjuk el Békést, máris itt vagyunk Muronyban. „Termelőszövetkezeti község” hirdeti a község szélén elhelyezett tábla. A falu házainak teteje fehéren világít. Rajta itt is, ott is, televízióantenna nyújtózkodik az ég felé. A tanácsháza előtt 30—40 kerékpár. Ügy látszik, valami gyűlésre érkeztünk. A tanácsterem ajtaja nyitva van. Az ajtó elé is raktak széket, azon is ülnek. — Talán tanácsülés van? — szólítottuk meg az egyik fiatal férfit. Ránk néz, csodálkozik, de aztán mosolyogva szólal meg. — Látom, az elvtársak idegenek, így nem, is tudhatják, hogy a Rákóczi Termelőszövetkezet tartja évzáró gyűlését. Kerüljenek beljebb. A székeken, lócákon mintegy 150-en szoronganak. Idősek, fiatalok. Az öregek kérges kezüket térdükön nyugtatják. S most, amikor azt hallgatják, hogy miből mennyit kapnak, egy percre talán felelevenítik a felszabadulás előtti időket. Talán egyszer, egy régi télen ugyanígy szorongtak Megyeri Sándor földbirtokos majorjában. Akkor is osztozkodtak, csak akkor kommenciót kaptak. 2—3 mázsa búzát, az öt—hat családosak egy fél hízót, 5 kiló sót. Ezeket a gondolatokat azonban 3 naponként egy vagon abraktakarmányt kapnak a Körös-vidéki szárnyasvadak Az apróvadban gazdag Körös-vidéki rezervátumba évről évre több külföldi vadász érkezik, ezenkívül 1000 termelőszövetkezeti gazda kedvenc szórakozása a vadászás. A vadásztársaságok azonban nemcsak a vadak elejtésével törődnek, hanem azok nevelésével, védelmével és etetésével is. A hideg idő beálltával naponta 40 mázsa szénát raknak az állandó és ideiglenes őz- és nyúletetőkbe, a díszes tollú fácánok, az ízletes húsú foglyok részére pedig három naponként egy vagon gyom- magvat és ocsut szórnak el a szárnyas- vadak Körös-vidéki természetes „asztalán”. nak és a MEIS pártot — vagy ahogy közönségesen nevezik, a Lottó-pártot sem azért alapította, hogy csak a választáson győzzön, hanem hogy tervezetét a párton keresztül közismertté tegye. A Lottópárt nagygyűléseire tömegesen mentek a nápolyiak. Egyébként a professzor igen bizarr látványt nyújtott, mert erősen nagyot hall és így mindenkor elkísérte őt a gyűlésekre Emma lánya is, aki azon kevesek közé tartozik, akik meg tudják magukat értetni az ügyvéddel. Az olasz városok közül éppen Nápolyban a legnépszerűbb a lottó-játék és így mindenkit érdekelt, mit is akar voltaképpen a Lottópárt. A professzor a gyűléseken sok, sok tapsot kapott, mert ki nem tapsol, ha arról beszélnek előtte, hogy gazdaggá akarják tenni! Az egyik utcai nagygyűlés dó közgyűlés Muronyban hamar tovakergetik. Hol vannak már a rongyos ruhájú, sápadt arcú gyerekek? Felnőttek, megem- beresedtek. A hajdani koldusokból milliomosok lettek. Ezt bizonyítják Tóth János elnök szavai is. — Elvtársak t Termelőszövetkezetünkben az elmúlt gazdasági évben egy munkaegység értéke 43,68 forint Az elnök szavai után már mindenki azt számolgatta magában, vajon mennyi pénz üti a markát. Tóth János elnök ezután arról beszélt, hogy a tagok lelkiismeretesen dolgoztak, s így értek el magasabb átlagtermést, mint amennyit beterveztek. Nézzünk meg egy pár számot is. Búzából 11 mázsát terveztek és 13 mázsát termeltek. Kukoricából 16 mázsa volt a tervük, az átlagtermésük 18 mázsa lett, májusi morzsoltban számítva. A cukorrépa-tervük 150 mázsa volt, ebből 217,64 mázsát termeltek. Ezek az eredmények mindennél többet mondanak. A hajdani béresek úgy dolgoztak, ahogy a becsület megkívánta. De hallgassuk tovább az elnök beszámolóját. — Az állatállományunk is jól alakult. 100 hold szántóterületre 12 szarvasmarha, 36 sertés és 111 baromfi jut. Az 1960-as tervünk az volt, hogy 38 hízómarhát szállítunk be. Ezt 13-mal túlteljesítettük. Ezenkívül a TEGI útján értékesítettünk 10 szűzüszőt, így 100 hold szántóra 38,6 mázsa hízómarhát adtunk át államunknak. Ezután az elnök elvtárs arról beszélt, hogy a termelőszövetkezetnek 260 sertése van és az elmúlt gazdasági évben 321 hízót szállítottak le, majd elmondotta, hogy a Rákóczi Termelőszövetkezetben egy tagra 11 630, egy családra pedig 20 300 forint jut. A muronyi Rákóczi Termelő- szövetkezet milliomos tsz. Semmivel kezdték 1950-ben és meg kellett küszködniük 1956-ban az ellenforradalom viharával is. Hiszen ebben az időben teljesen szétszedték a termelőszövetkezet vagyonát, s mindössze négy tag volt, aki nem dőlt be a hazug propagandának, hanem kitartott a közös mellett és védelmezte azt. Ezek a tagok azóta is becsületesen helytálltak és sokat tettek azért, hogy termelőszövetkezetük a múlt gazdasági évben annyira megerősödött. A tsz tagjai szívükön viselik az öregek sorsát is. Mit mond erről a tsz-elnök? i — Szövetkezetünkben 8 olyan tag van, aki szociális segítségre megkezdése előtt két erőteljes fiatalember lépett a professzor elé. — Sajnáljuk, de itt csak Lauro pártja beszélhet! — mondták neki fenyegető hangsúllyal. — Emília, mit mondtak? — kérdezte az ügyvéd a lányától. — Semmi lényegest, papa — felelt a lány. Capezzuto felállt az emelvényre es hozzákezdett a beszédhez. Bebizonyította, miképpen gazdagodhat meg mindenki és a hiszékeny tömeg diadalmámorban, vállon hordozta az ügyvédet a következő utcai gyűlés színhelyére. Nápolyban már mindenki biztosra vette győzelmét. Csodálatosképpen azonban a választásokon mégis csak egész jelentéktelen számú szavazatot kapott, ami nyilván annak a jele, hogy Nápolyban nem akarnak az emberek meggazdagodni (?). —bőg— iFoly tatjuk) szorul. Ezek közül csak hármat említenék meg. Balogh Mihály, Tóth László és Szabó Mihály 2 mázsa búzát és ezer forintot kapnak, de a többieknek is adunk annyit, hogy nyugodtan megélhessenek belőle. Ezek a számok mind azt bizonyítják, hogy a muronyi Rákóczi Termelőszövetkezet vezetése jó kezekben van és a békési járásban a legjobb tsz-ek közé tartozik. Az elnök elvtárs szavai nyomán arra következtethetünk, hogy ebben az évben is jó eredményeket érnek majd el és még több olyan tag lesz, mint például Csapó Mihály, Jelenka Pál, Tóth Sándor, akiknek jövedelme meghaladja a 40—50 ezer forintot. Jantyik Tibor A sarkadi dolgozók esti gimnáziumában 112 felnőtt tanul. Képünkön Gurzó Imre logaritmus-számítási feladatot old meg, mellette Katona Ilon« matematika-fizika asakos tanár. Előrelátó emberek A devaványai Aranykalász Tsz szűkre szabott irodái tömve vannak. Egy-egy csoportban öten-ha- tan beszélgetnek. Egyik asztalnál a zárszámadásra készült jegyző- könyvi papírokat nézegetik, a másiknál a jövő évi tervet készítik. Az előszobában a kertészeti brigád tagjai beszélik meg, hogy mit érdemes vetni, mi az, ami nagy jövedelmet hoz a közös konyhára. Egy másik csoportban az építő és az állattenyésztő brigádvezetők és csoportvezetők beszélgetnek. — Azt a szerfás istállót április elején átadjuk. Ha az anyag megvan, már hozzá is fogunk, csináljuk — mondja egy középkorú, kucsmás ember. — Jó lesz, ha siettek, mert már így is szűkös a hely. De azért én mégis azt mondom, hogy először talán a csibenevelők egyik részéhez volna jó hozzáfogni, mert maholnap jönnek az apróságok fal- kástól és nem tudjuk hová termi őket. Ezt a tanácsot már a termelőszövetkezet elnöke adta az építőbrigádnak. — Lehet két csoportra is osztani az építőbrigádot, így aztán mind a két helyiség készülhet egyszerre. — Én nem bánom, csak menjen a munka — veti közbe az elnök. Megnövekedett a földterületünk és ez azt kívánja, hogy több állatot tartsunk. — Ha már itt tartunk, elnök élvtárs, akkor nézzük meg, hogy hogyan is áll a termelőszövetkezet az állattartással — kapcsolódtunk be mi is a beszélgetésbe. — Megmondom őszintén, hogy december elejéig, amíg hatezer hold földünk volt, a meglévő állatlétszámunk többé-kevésbé megfelelt annak a mennyiségnek, amely elő van írva. Az 1961-es gazdasági évben már csökken a száz holdra jutó számosállat. Az idén nehéz behozni a hiányt, hiszen azokról a földekről még sem takarmányt, sem jövedelmet nem szedtünk le, amelyeket most decemberben hoztak be, így állatot sem tudtunk beállítani. Persze mindent elkövetünk, hogy minél több sertést, baromfit, szarvas- marhát neveljünk. Az a törekvésünk, hogy a saját állományunkból neveljük ki a törzsállományt, j — Mi a véleményük, hogy me- ! lyik állatfajta a legkifizetőbb, és mivel érdemes foglalkozni leginkább? — Nem panaszkodhatunk, nálunk minden állatfajta jól fizet. Az 1960-as gazdasági évet nézzük, akkor azt mondhatom, hogy a sertéshizlalás a legkifizetőbb. Azért az idén is a jövedelmünk 49 százalékát állat és állati termék' adta. Ezt az arányt most is szeretnénk tartani. 1961-ben több mint ezer hízott sertést adunk el. Főleg a saját nevelésű süldőket állítjuk be hízóba. Tavaly 88 anyakocánk volt, az idén már február elején újabb 40-et fedeztetünk be. így az anyakocák száma meghaladja a 120-at. Az elmúlt gazdasági évben 100 hold után 60 kiló vegyeshúst adtunk az államnak. Ez nem sok, de nem is kevés. Jelenleg 1456 juh van, az év végére már több mint 2200 lesz. Február elején ellenek a birkák. Jól sikerült a nyírás is, darabonként négy és fél kiló gyapjút szedtünk le. 54 ezer forintot kaptunk a gyapjújáért. Az idén közel 100 ezer forintot várunk. Jelenleg 404 szarvasmarha van, ebben benne van a növendék is. Ebből tehén 125, de az év végére 135—140 körül lesz. Az idén 203 hízómarhát akarunk adni az államnak. Jelenleg 880 tyúk és 150 pulyka van törzsállományban. Az év végéig ezt is megnöveljük bizonyos százalékkal. Elsősorban a jövedelemért, de másodsorban a trá, gyáért is szeretnénk minél több szarvasmarhát tartani. Sok a föld és az idén is alig tíz százalékát szórtuk be trágyával. A régi törzsterület bírja még pár évig, hiszen eddig is műtrágyával pótoltuk, de a most behozott földekre bizony nagyon ráfér a trágya. — Férőhellyel hogyan áll a termelőszövetkezet? Tapasztalatból tudjuk, hogy ahol meg is volna a lehetőség a több állat tartására, sokszor a férőhely az akadály. — Ez nálunk is így van. Már az elmúlt évben is sokat építkeztünk, de még több kellene. Éppen arról beszélgettünk a brigádvezetőkkel is, hogy hol kezdjük az építkezést, mert mind nagyon sürgős volna. Tavaly az egymillió 200 ezer forint beruházás helyett kétmillió forint értékben építkeztünk. Ezt most érezzük meg. A betervezett minden munkaegység értékét négy forinttal csökkenti. Tagjaink azt mondták a nyáron, amikor erről beszélgettünk, hogy inkább építkezzünk és állatot neveljünk, azt a 3—4 forintot egységenként megérezzíik ugyan, de 1—2 ér múlva háromszorosan is megtérül Az idén is közel egymillió forint körül lesz az építkezés. Ezt főleg saját erőből kívánjuk beruházni. Tervbe vettünk kétszer 250-es süldőszállást, kétszer 50 férőhelyes növendékistállót, kétszer 300- as juhhodályt, kétszer 20-as fiaz- tatót, kétszer 120-as hizlaldát. Ezenkívül még egy 400 férőhelyes juhhodályt, egy 80-as növendékistállót, kétszer 50 férőhelyes tehénistállót és négyszer kétezres csibenevelőt. Az építkezések többsége szerfás építkezés lesz, amely gyors, olcsó és a célnak megfelel. Most alakítottunk meg egy 29 főből álló építőbrigádot is. Azt szeretnénk, hogy valamennyi építkezést saját brigádunk csinálná meg. A dévaványai Aranykalász Tsz gazdái jól gondolkoznak, amikor az állattartást is legalább olyan gonddal tervezik 1961-re, mint a növénytermelést. A továbbiakban is az a cél a szövetkezetben, hogy a jövedelem 50 százalékát ezután is az állattartás adja. Csepkó Eta Száz százalékon felül teljesítette hízott sertés felvásárlási tervét a szeghalmi járás (Tudósítónktól) Az elmúlt évben a szeghalmi járás községéi igen jó eredményeket értek el a felvásárlás terén. Hízott sertés felvásárlási tervüket 100,1 százalékra teljesítették. A községek közül a legjobb eredményt Füzesgyarmat érte el, a betervezett 5715 hízott sertés helyett 5832 darabot adtak át az államnak. Az 1961. évi szerződéskötések is igen jól haladnak a járásban. A termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában nevelt sertéseket is leszerződik. A termelőszövetkezetek közül- igen jó eredményt ért el a kertészszigeti Dózsa Tsz, amelynek 681 hold a szántóterülete, és 1961-re 600 darab sertés hizlalását vállalta. Jó volt az elmúlt évben a baromfi-felvásárlás is. A földműves- szövetkezetek 100,2 százalékra teljesítették baromfi-felvásárlási tervüket. A községek közül Szeghalom érte el a leg job eredményt, az I960, évi előirányzatát 109,7 százalékra teljesítette. Tojásból is a járás területén 100 százalékosan teljesítették a községek a felvásárlási tervüket. Motor Janó*
