Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-26 / 22. szám

mépújsag 1961. január 26., csütörtök Magasabb teljesítmények politechnikai nevelés révén —Megjelent a Neues Deutschland január 14-1 számában­A Lipcsében tartott központi politechnikai konferencia jó ered­ményekkel zárult. Az értekezlet részvevői megállapították, hogy a politechnikai nevelés és képzés bevezetése az NDK iskoláin he­lyes volt. Emellett a hozzászólá­sokban sok figyelemreméltó ja­vaslat is elhangzott. Kurt Hager, a Német Szocialis­ta Egységpárt politikai bizottsá­gának póttagja, zárószavában hangsúlyozta: a konferencia folya­mán is kitűnt, hogy a politechni­kai nevelés és oktatás máris meg­határozza az NDK iskoláinak ar­culatát, hogy szilárd alkotórészük­ké vált. A konferencia példája volt a szocialista közösségi munkának, olyan értékes, átfogó tapasztalat- csere, amelyet a tárgyilagosság és elmélyül tség jellemzett. Az a tény, hogy a dolgozók százezrei segítettek a politechnikai felsőis­kolát felépíteni, olyan sajátos is­mérve a szocialista államnak, ami­lyenre nincs és nem is lehet pél­da a kapitalista országokban. Az elhangzott hozzászólásokat összefoglalva Kurt Hager rámuta­tott arra: a szocializmus megvaló­sításához és a Német Demok- ritikus Köztársaság további meg­szilárdításához szükség van a szo­ros kapcsolatra a gazdasági fejlő­dés és az emberek szocialista neve­lése között. Nem lehet az egyiket a másiktól elválasztva nézni. Az értekezlet azt is megmutatta, hogy még szorosabb együttműkö­désre van szükség a Szovjetunió­val és a szocialista tábor többi or­szágaival, mindenekelőtt tudomá­nyos-műszaki területen. A máso­dik következtetés, amelyet a kon­ferenciából le kell vonni, az, hogy a munkában — szoros kapcsolat­ban az emberek szocialista neve­lésével — a minőségi színvonal emelésére kell törekedni. Hogyan tovább? A „hogyan tovább” — kérdésre válaszolva Kurt Hager többi kö­zött a következő feladatokat so­rolta fel: Mindenekelőtt a természettudo­mányi oktatás további javítására kell törekednj és nagy gondot fordítani az exakt, alapos ismere­tek elsajátítására. A műszaki fej­lődés szempontjából különösen nagy a jelentősége a matematikai oktatásnak, s ugyancsak döntő je­lentőségűek az elektrotechnikai tanfolyamok. Élményekben gaz­dag tartalmat kell adni a „beveze­tés a szocialista termelésbe” — szaknak. Nagy figyelmet kell for­dítani a kibővített felsőiskolákon a szakmai alapkiképzésnek, s ezen belül annak a módszernek, hogy a tanulóknak különböző megbíza­tásokat adjanak. A hozzászólásokból Az értekezlet első napján a vi­tában főleg az iskolában folyó szakoktatás és a termelésben folyó oktatás során szerzett isme­retek kölcsönhatásáról esett szó. Heinz Ramsch mérnök például elmondotta, hogyan készülnek fel a gerai gépgyár munkásai az üzemben folyó oktatási napra. így például előbb megtanácskozzák a tanítókkal, miként mutathatják be a legszemléltetőbben a tanulók­nak a fizika órákon kifejtett eme­lő-szabályokat. Fiatal úttörök kukoricát és lucernát termesztenek Walter Koséi tanító a tanulók iskolán kívüli, munkaközösségek­ben történő foglalkoztatásának jelentőségéről beszélt Koséi Blan- kenburgban a fiatal természetku­tatók kísérleti telepének vezetője. Königshutteben a fiatal növény- termesztők különböző kukorica­fajták keresztezése révén olyan új kukoricafajtát termesztettek ki, amely a felső Harz-vidék vegetá­ciós viszonyai között is eléri a siló-érettségi fokát 1960. tavaszán megkezdték a lucemateiTnesztést. Célul tűzték olyan akklimatizált vetőmag tenyésztését, amely jól használható a felső Harz-vidéken. Az elért eredményekért a kör­nyékbeli termelőszövetkezeti pa­rasztok több alkalommal is kitün­tették őket. A munkaközösség 16 tagja kivétel nélkül jó tanuló. A munkaközösségben való részvétel felkeltette bennük a mezőgazda­ság iránti szeretetet, olyannyira, hogy valamennyien elhatározták: mezőgazdasági szakmát tanulnak. Amme, a „Florian Geyer” ter­melőszövetkezet állattenyésztési brigádjának vezetője is arról be­szélt, miként oktatja a gyereke­ket és kelti fel szeretetüket a me­zőgazdaság iránt. Hangsúlyozta, hogy a tanulókat teljes értékű em­berekként kell kezelni. így pél­dául a „Florian Geyer” termelő- szövetkezetben bevonják őket sok feladat megoldásába. Megbízatá­sokat adnak nekik. A tanulók részt vesznek a tervezésről szóló beszélgetéseken és kérdéseket te­hetnek fel. Azáltal, hogy megis­merkedhetnek különböző szak­mákban dolgozó, emberekkel, fel­keltik e szakmák iránti érdeklő­désüket. Az iskolát elvégzett ta­nulók fele úgy határozott, hogy később mezőgazdasági szakmát tanul. A szakszervezetek feladatai­A feldolgozási idény végén a Mezőhegyesi Cukorgyárban ról Rolf Berger, a fémipari munká­sok szövetségének elnöke a szak- szervezetek feladatairól beszélt a konferencián. Nem helyes — mon­dotta többek között —, hogy szak- j ázervezeti bizottságok gyakran ! egyszerűen a termelési brigádok- 1 ra bízzák a fiatalok politechnikai nevelését. A szakszervezeti bizott­ságokra nagy felelősség hárul ezen a területen is. Nem elég, ha véd- nökségi szerződéseket kötnek, azok tartalmát, hatékonyságát is állandóan javítani kell. Az üzemi kollektív szerződéseknél sem elég csak a műszaki-szervezési in­tézkedéseket rögzíteni. Magyar — román barátsági est volt Kétegyházán A magyar—roman kölcsönös segélynyújtási és barátsági egyezmény megkötésének 13. évfordulója alkalmából kedden ünnepi estet rendezett a Haza­fias Népfront Békés megyei és községi bizottsága, a községi ta­nács és pártbizottság Kétegyhá­zán. A mezőgazdasági gépész­képző szakiskola magyar és ro­mán zászlókkal díszített műve­lődési termébeen több száz fő­nyi résztvevő jelenlétében Szi­lágyi Péter elvtárs, a Magyar­Igazi „kampányhangulat’' ural­kodik még a Mezőhegyesi Cukor­gyárban. Még mindig tart a répa­feldolgozási idény. A múlt év szép. temfoer elseje óta itt is megállás nélkül üzemben vannak a gépek. Azóta szüntelenül répával megra­kott vagonok gördülnek be a gyár telepére, a raktárak pedig meg­teltek cukorral. Két kellemetlen emlék Volt azonban egy olyan időszak, amelyre nem szívesen emlékeznek vissza az üzem dolgozói. Nem is szeretnék, ha hasonló máskor is előfordulna. Október 11-én vala­hogy megakadt a répaszállítás. Hiába várták a munkások a nyers­anyagot. Kénytelenek voltak átáll­ni a csökkentett termelésre, és a napi terv szerinti 218 vagon cu­korrépa helyett mindössze 120 va­gonnyit dolgoztak fel ebben az időszakban. így ment ez egészen október 24-ig. Végre rendeződtek a dolgok. A gépeket, a berendezé­seket ismét teljes kapacitással üzemeltethették. A másik kellemetlen eset majd­nem rosszul végződött. Jó két hét­tel ezelőtt történt — ahogy Brezi­na Rezső, a gyár párttitkára és egyben fő műszakvezetője erre visszaemlékezik. A mészégető ke­mencénél egy jó darabon lehullt a samottbélés. A kemence átizzott ezen a részen. Félő volt, hogy le kell állítani arra az időre, amíg a javítást megcsinálják. Igen ám, de ez azzal a veszéllyel járt volna, hogy a javítás idején mintegy 10 napra a gyárban is be kellett vol­na szüntetni a termelést. De az emberek nem adták meg magu­kat a hirtelen támadt veszélynek. A gyár műszaki kollektívája ki- okoskodta, hogy a javítást menet közben is meg lehet csinálni. Ez­zel pedig elkerülhető a tíznapos termeléskiesés. A bajban megszü­letett az ötlet: a műszaki kollek­tíva a kemencének arra a részére, amelyről lehullt a samottbélés, egy vaslemeztartályt hegesztett fel, és vízzel hűtik ezen a részen a megsérült kemencét. Győzött a leleményesség! Feldolgozási csúcseredmény a gyár történetében Minden jó, ha a vége jó — tartja a közmondás. Mezőhegyesen most valóiban teljesedett ez a bölcs mondás, mert az I960—1961-es fel­dolgozási idény olyan eredmé­nyekkel kecsegtet, amelyre még nem volt példa a gyár történeté­ben. Ezt jegyeztük fel kedden, amikor az üzemben jártunk. Dr Viczián Brúnó főmérnökkel és Nacsa Zoltán mérnökkel beszél­gettünk először. Tőlük értesültünk erről a kimagasló eredményről. — Még körülbelül 1200 vagon répát kell feldolgoznunk — újsá­golta a főmérnök elvtárs — és ez­zel befejeztük az idényt. Számítá­som szerint január 30-ra készen leszünk a gyártással, február 1-ón pedig az utóüzemeltetéssel is. — Biztosan várják is már, hogy túl legyenek ezen a hosszú idé­nyen? — Mitagadás, valóban! A mai nap ugyanis már a 146. nap az üzemkezdés óta. A gépek eléggé megkoptak, sok már a törés, a szakadás. Munkásgárdánk azon­ban a legrövidebb idő alatt kija­vítja a hibákat, nehogy komolyabb termelési kiesés keletkezzék. — A mostani idényben mennyi répát dolgoznak fel? — Körülbelül 33 ezer vagonnal. Rekordnak számít ez a gyár tör­ténetében, hiszen ilyen ered­ményt még sohasem értünk el. Ebből a mennyiségből mintegy négy és fél ezer vagon cukrot gyártunk. Ennek tekintélyes ré­sze már a raktárakban van. Hogy milyen nagy eredmény ez, arra elég ha megemlítem, hogy tavaly például 28 414 vagon répát dol­goztunk fel, és 3600 vagon cukrot gyártottunk. A két idény közötti különbség önmagáért beszél. Új gondok előtt Még néhány napig tart a feldol­gozás, de mgr az újabb feladatok gondja nehezedik a gyár vezetői­nek és munkásainak vállára: a nagyjavítás, az idei műszaki fej­lesztés, amire a tavalyinál jóval rövidebb idő áll rendelkezésükre, éppen a hosszú idény miatt. A gé­pek, a berendezések a szokottnál jobban megkoptak, nagyobb javí­tást igényelnek. Ezenkívül nagy feladatot ró rájuk az idei korsze­rűsítés megvalósítása is. Az üzem­be az idén a Láng Gépgyár egy 1500 tonna teljesítményű J-diffú­ziót szerel fel, amellyel folyama­tossá tehetik a cukorlényerést, ugyanakkor a nehéz fizikai mun­kát is könnyíthetik. A J-diffúzió- hoz szükséges kiszolgáló berende­zéseket, mint például a szeletge- reblyés és a szalagos szállítót a gyár kollektívája csinálja. Az új berendezés azonban azt is szüksé­gessé teszi, hogy a répavágó-állo- mást is átalakítsák, három új vá­gógéppel bővítsék. Mekkora mun­kát jelent ez, arra talán elég idéz­ni Brezina elvtáns szavait: — A répavágó-állomás átalakí­tásához a gyár dolgozóinak mint­egy 120 tonna vasanyagot kell fel­használnia. A műszaki fejlődést gyorsítja a Német Demokratikus Köztársaság, ból már tavaly megérkezett két új dobszűrő is. Ezeket az idén, a nagyjavítás idején szerelik fel a gyár dolgozói. — Ezzel az első préseknél — ma­gyarázta Nacsa iZoltán mérnök — teljesen mechanizáljuk a munkát. Ez nagy szó! A cukorgyárakban az egyik legnehezebb munka ép­pen a régebbi iszappréseknél van, amelyet fokozatosan a korszerű dobszűrőkkel váltanak fel. Ha a gyárban ezt a két új berendezést felszerelik, akkor ezzel már négy­re növekszik a munkát könnyítő dobszűrők száma. Még néhány nap, és a gyárban befejeződik a feldolgozási idény. Űjabb munka kezdődik el: a gé­pek és berendezések szétszedése, tisztítása, javítása, a műszaki fej­lesztés megvalósítása. Az előké­születeket már megtették. A de­cemberi párttaggyűlésen, majd ké­sőbb az üzemi tanács ülésén meg- /vitatták a feladatokat. A gyártás befejezése után pedig a termelési tanácskozásokon részleteiben, munkabrigádokra, személyekre bontva is megtanácskozzák a ter­veket, kinek-kinek a munkáját, hogy a rendelkezésre álló rövi­debb idő alatt is sikeresen meg­birkózhassanak az új idény meg­alapozásával. Ez sem lesz könnyebb a mostani munkánál! Podina Péter Negyven éves a moszkvai Marxizmus—Leninizmus Intézet Moszkva (TASZSZ) Moszkvában hétfőn ünnepélyes keretek között emlékeztek meg az SZKP Központi Bizottsága mellett működő Marxiz- mus-Leninizmus Intézet fennállásának 40. évfordulójáról. Eb­ből az alkalomból az SZKP Központi Bizottsága is üdvözölte az intézet munkatársait. (MTI) Egy csodafiskális számításai országi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának tagja nyitotta meg az ünnepséget, majd dr. Árus Ti-, bor elvtárs, a Békés megyei ta­nács v. b. titkára mondott be- j szódét, méltatta a szocializmust j építő két nép barátságának je­lentőségét. Az emlékest műsorában A fekete arany című román filmet is vetítették. Hogyan lehet mindenki milliomossá ? Domenico Capezzuto nápolyi ügyvéd felesége sok évvel ezelőtt leányt szült. Az ügyvéd — aki a maga szakmájában egyben pro­fesszori rangnak is örvend — ami­kor a szép, egészséges kislányt meg­nézte, megfogadta, hogy gyerme­két dúsgazdag emberként fogja férjhez adni. Attól a naptól fogva írt, számolt, gondolkodott, míg végre megtalálta a gyors meggaz­dagodás módját. Találmányára alakított egy pártot, a Movimento Economico Italiano Socialet (Olasz Gazdasági-szociális Mozgalom Pártja). A közigazgatási választá­sokon a professzor-jelölt listave­zetőként fel is lépett. Nápolyban szenvedélyes korteshadjáratot kezdett. — Nápolyiak, ha az én pártom győz a választáson, mindnyájan gazdagok lesztek. Feltaláltam egy olyan pénzügyi tervezetet, amely­nek segítségével valamennyien meggazdagodhattok. Ezennel tíz­millió lira jutalmat tűzök ki an­nak, aki bebizonyítja, hogy el­gondolásom nem helyes — mon­dotta a szónoki emelvényről. Ez a program Valóban a legkü­lönösebb volt a közigazgatási vá­lasztásokon induló pártprogramok közt. Az ügyvéd pártja, a „MEIS” azt a célt tűzte zászlajára, hogy bankreform útján és az állam egész pénzügyi gazdálkodását egy újfajta lottó-játékra alapozva, né­hány év alatt mindenkit gazdaggá tesz. Diadalmenet és kevés szavazat A nápolyi fiskális alacsony, so­vány emberke, de — amint mond­ják —, roppant nagy koponya. Nápoly egyik külvárosában áll a villája és feleségével, Emma lá­nyával (akit gazdagon akar férj­hez adni) él együtt. Itt dolgozta ki évtizedek munkájával „meggaz­dagodási tervezetét”. Ez a tervezet évek óta a legfőbb vesszőparipája volt a professzor-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents