Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-24 / 20. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ara,: 50 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek 1 1961. JANUÁR 24., KEDD AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 2«. SZÁM Iránytű az idei tervek sikeres teljesítéséhez Manapság is közszájon forog még az a közmondás, mely sze­rint kétszer ad az, aki gyorsan ad. A segítség mindig jókor jön, de 1 legjobb természetesen akkor, ha idejében érkezik. Nos, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának a múlt hét szom­batján megtartott IX. teljes ülése beszámolójával, vitájával és hatá­rozatával idejekorán sietett a nép­gazdaság minden területén dolgo­zók segítésére. Az új esztendő­ből még csak jó három hét telt el, az idei terveket legtöbb helyütt most vagy még csak ezután vitat­ják meg, most kristályosodnak ki a feladatok a munkások javasla­tai, kezdeményezései nyomán a termelési tanácskozásokon. Ehhez pedig szinte nélkülözhetetlen se­gítséget jelent a SZOT ülésének az 1961. évi népgazdasági terv végrehajtásával kapcsolatos fel­adatokról rendezett vitája. A fel­adatok sikeres teljesítését elemző irányelvek pedig — iránytű lehet és kell is, hogy legyen minden szakszervezeti alapszervezet szá­mára. Az idei népgazdasági terv vég­rehajtását segítő szocialista mun­kaversenyről szóló irányelvek a mozgalom valamennyi részfelada­tára kiterjednek. A nagy jelentő­ségű határozat reflektorfénybe állítja a szocialista munkaver­senyt minden erényével és gyen­geségével együtt, hogy ezzel is elősegítse szélesebbkörű kibonta­koztatását. S ki tagadhatná, hogy erre rendkívül nagy szükség van. A versenymozgalom csak ak­kor töltheti be jól és eredménye­sen hivatását, ha nap nap után magával ragadja azokat is, akik még gyakran így vélekednek: mi­nek a verseny, anélkül is megte­szem a magamét. Nincs igazuk azoknak, akik ezt állítják. Nincs, mert a versenynek igenis van magával ragadó ereje, ami abból az emberi tulajdonságból, közis­merten virtusból faltad, hogy sen­ki sem szereti, ha a másik túltesz rajta. Különösen akkor, amikor érzi, hogy bizony ő is többre ké­pes. Ha a verseny szervezésénél számításba veszik ezt, ha megta­lálják az emberek szívéhez és eszéhez vezető utat, akkor ezzel az is elérhető, hogy ezt a mozgal­mat minden ipari és mezőgazda- sági üzemben még jobban kiszé­lesítsék. Ezt pedig mi mással le­hetne megvalósítani, mint a dol­gozók politikai és termelési akti­vitásának fokozásával, a tervekért érzett nagyobb felelősségérzet ki­alakítással, ami elsőrendű bizto­sítéka az életszínvonal, az élet- és munkakörülmények további javí­tásának is. Az irányelvek természetesen részletesen meghatároznák azt is, hogy mire terjedjen ki a szocia­lista munkaverseny, mik legyenek azok a legfőbb feladatok, ame­lyek továbbra is a mozgalom kö­zéppontjában állnak. A határozat ezzel kapcsolatban a következőket írja elő: A népgazdaság — ezen belül az egyes ágazatok — terme­lési-gazdasági célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a szocia- Xurte munkaverseny mindenek­előtt a műszaki-technikai fejlődés hatékony előmozdításának az újí­tások, ésszerűsítések fellendítésé­nek és széleskörű elterjesztésének, a termelékenység színvonala és üteme növelésének, a termelési költségek csökkentésének, általá­ban a gazdaságosság — az import­anyagokkal és a hazai termelésű anyagokkal való takarékosság, az exportgazdaságosság — fokozásá­nak megvalósítását segítse. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsának IX. teljes ülése felhívás­sal fordul az ország valamennyi dolgozójához, a szervezett mun­kásokhoz, az összes műszaki és gazdasági dolgozókhoz, hogy te­gyék magukévá és valósítsák meg a korábban elterjedt és igen ha­tékonynak bizonyult takarékos- sági mozgalmakhoz hasonló kez­deményezések, továbbá a terme­lékenység emelésére irányuló mozgalmak széleskörű kibontako­zását. A felsorolt feladatokat nehéz lenne jól szervezett munkaver­seny nélkül teljesíteni. Ezért is fordítottak oly nagy figyelmet er­re a határozatban, amely hosszú időre megszabja a szakszerveze­tek, a szakszervezeti bizottságok tennivalóit. Ugyanígy azt is elő­írja, hogy az eddiginél törődjenek sokkalta jobban a szakmai tovább­képzéssel, hiszen a megnagyobbo­dott követelményeknek csakis a jobban felkészült, szakmai isme­reteit rendszeresen gyarapító munkások és műszakiak képesek ellátni. Megszívlelendő az az út­mutatás is, amelyet a határozat a versenyformákkal kapcsolatban kifejt. Nagyon időszerű ez az ál­lásfoglalás, mert tisztázta a ver­senyformákkal kapcsolatban még mindig tapasztalható vitás nézete­ket. Az irányelvek kimondják: A különböző kollektív versenyfor­mák mellett fordítsanak nagyobb figyelmet a szocialista brigádmoz­galom továbbfejlesztésére. Segít­sék elő, hogy az a dolgozók köré­ben mind szélesebb tömegmozga­lommá váljon. Az eddiginél jobban foglalkoz­zanak az egyének versenyével. El kell érni, hogy a kollektív ver­senyformákon belül is megfelelő­en kibontakozzon az egyének ve­télkedése a kiváló dolgozó, a szak­ma ifjú mestere, a kiváló újító, a kiváló traktoros stb. címek elnye­réséért. A célkitűzések megvalósítására történő mozgósítás során helyezze­nek megfelelő súlyt az üzemekben folyó egyéb (brigádok, műhelyek közötti) versenyformákra is. A határozat gazdag programot adott a szakszervezeteknek. Ezzel együtt útmutatást is az idei nép- gazdasági terv sikeres teljesítésé­hez. A segítség tehát időben érke­zett. Most már a szakszervezete­ken múlik, hogy mennyire tudják az életben tettekre váltani az irányelveket. Ha a határozatot gondosan tanulmányozzák, ha megvitatják és kidolgozzák az ab­ból adódó feladatokat, akkor bi­zonyára lesz is értelme munkájuk­nak. Ehhez most már kezükben tartják azt az iránytűt, amelyet a SZOT IX. teljes ülése bocsátott rendelkezésükre, Podina Péter Segítsék KISZ-szervezeteink sokoldalúan az ez évi tervfeladatok teljesítését, a terméshozamok növelését — Kibővített ülést tartott a KISZ megyei bizottsága — Tegnap — hétfőn — délelőtt a párt megyei bizottsága gyűléster­mében kibővített ülést tartott a KISZ megyei bizottsága. A tanács­kozáson részt vett és felszólalt Káldi Katalin elvtársnő, a KISZ Központi Bizottságának titkára is. A megnyitó után Baukó Mihály elvtárs, a KISZ megyei bizottsá­gának titkára üdvözölte a kong­resszus óta először ülésező KISZ megyei bizottságot. Majd előadá­sában sokoldalúan ismertette az ifjúsági szervezetek, a járási bi­zottságok 1961. évi feladatait. Baukó elvtárs mélyrehatóan ele­mezte a KISZ megyei bizottságá­nak ez évi akcióprogram-terveze­tét, s az ebből adódó gazdasági és politikai tennivalókat. Az akcióprogram-tervezet a VII. pártkongresszus irányelveinek megfelelően, s a KISZ első kong­resszusának jelszava alapján ke­rült megszerkesztésre, mely így hangzik: „Munkával, tanulással a szocializmusért.” Hogy csak néhá­nyat említsünk e nagyszerű akció­program-tervezetből : Négymillió forint megtakarítást saikban elmondják terveiket, vé­leményüket. Igen sokan szót is kértek. Egyrészt azért, mert volt miről véleményt mondani, más­részt az ez évi feladatok olyanok, hogy alapos vita nélkül aligha le­het sikeresen megvalósítani. A hozzászólásra jelentkező fiatalok kivétel nélkül azokat a tennivaló­kat boncolgatták, amelyek sürgős megoldásra várnak a mezőgazda­ságban és az iparban egyaránt: a terméshozamok növelését, a selejt- mentes termelést, a KlSZ-szerve- zeteink megszilárdítását, az ifjú­ság aktivitását. Káldi Katalin elvtársnő felszó­lalásában javasolta, hogy az ak­cióprogramban megjelölt feladato­kat bontsa le a KISZ megyei bi­zottsága egészen az alapszerveze­tekig. így a megye valamennyi kiszistája megismeri azokat a ten­nivalókat, melyek reájuk hárul­nak. Káldi elvtársnő szépnek, nagyszerűnek mondta az akció­program-tervezetet, de megjegyez­te: kevés szó esett a program megvalósításának a hogyanjáról. Felhívta a KISZ megyei bizottsá­gának kibővített ülésének részt» vevőit arra is, hogy ne feledkez­zenek meg azokról a sok-sok ezer aktivistákról, akik a vezetőségvá­lasztás idején olyan lelkesen se­gítettek, vonják be ezeket a fiatalokat e program megvalósításába, mert csak így lehet sikerre vinni e nagyszerű terveket. Majd arra kérte Káldi elvtánsnő a tanácsko­záson jelenlevőket, hogy konkrét termelési feladatok kidolgozásával álljanak a KISZ-bizottságak a fia. talok elé. Különösen a termelő- szövetkezetek KISZ-szervezetei elé. Például azzal, hogy termelő- szövetkezetükben segítsék a ter­méshozamok növelését. A hozzászólások után Baukó elvtárs megválaszolt, majd beje­lentette, hogy az akcióprogram­tervezetet a végrehajtó bizottság kiegészíti a hozzászólásokban el­hangzott javaslatokkal. Ezzel be­fejezte tanácskozását a KISZ me­gyei bizottsága. Balkus Imre Nehru cikke a kongói helyzetről javasol e program a megye kiszis- táinak takarékosság útján. Majd a harminc mázsás kukoricáter- mesztési versenyre, a termelőszö­vetkezetek politikai és gazdasági megszilárdítására sarkallja a tsz KISZ-szervezeteinket. Az ifjú munkabrigádok jó működéséhez javasolja az akcióprogram-terve­zet a KISZ-bizottságoknak, hogy kérjék a pártbizottságok segítsé­gét. Sokoldalúan beszélt Baukó elv­társ az akcióprogram-tervezetből adódó különböző növényféleség fe­letti védnökség-vállalásról, a nö­vényápoló munkabrigádok jó meg­szervezéséről, melyek képesek a magasabb terméshozamért küzde­ni. Majd a hibrid kukorica-, a siló­kukorica-termesztési verseny fon­tosságáról, az ifjú traktorosok és kombájnosok versenyéről beszélt részletesen Baukó elvtárs. Oslo (TASZSZ) A Dagbladet című lap közli Nehru indiai miniszterelnök cik­két a kongói helyzetről. Nehru hangsúlyozza, hogy ha­ladéktalanul meg kell oldani a kongói kérdést. A miniszterelnök emlékeztet arra, hogy Kongó füg­getlenségének legalábbis látszó­lagos megadása után hamarosan visszatért Kongóba azoknak a bel­gáknak nagy része, akik eleinte elhagyták az országot. Ez súlyos csapás volt nemcsak olyan tartományok szempontjá­ból, mint Katanga, amely tulaj­donképpen teljesen belga katonai, polgári, műszaki és egyéb szemé­lyiségek ellenőrzése alatt áll, ha­nem Léopoldville-ben is, ahová szintén visszaözönlenek a belgák. ja Nehru. — Közben a belga kor­mány úgy tesz, mintha ehhez semmi köze sem volna. A kongói ENSZ-képviselet jelentéseiből, a kongói ENSZ-küldöttsé'g jól érte­sült tagjainak jelentéseiből és egyéb forrásokból arra a követ­keztetésre jutottam, hogy a belgák bizonyos meghatározott terv sze­rint fokozatosan visszatérnek Kongóba és fontos kulcspozíciókat foglalnak el. Az indiai miniszterelnök ezután felsorolja azokat az intézkedése­ket, amelyeket véleménye sze­rint a kongói helyzet rendezésére foganatosítani kell. E szerint: 1. Teljesíteni kell a Biztonsági Ta­nácsnak a kongói belga csapatok kivonására vonatkozó határoza­tait. 2. Biztosítani kell a lehető­Az akcióprogram-tervezet nagy­szerűen vázolja a mezőgazdasági feladatokon túl ipari, kulturális és sport vonatkozásban is azokat a tennivalókat, melyek perspektivi­kusan megjelölik KlSZ-szerveze- teink, KISZ-bizottságaink ez évi tennivalóit. Olyan program ez, mely csak úgy válik valóra, ha a KISZ-bizottságok mozgósítani tudják a megye minden munkaterületén szorgoskodó ifjakat. Amint Baukó elvtárstól hallot­tuk, ifjúsági szervezeteink az ak­cióprogramnak mintegy fele részé­re már megtörtént a teljesítés vál­lalás kiszistáink részéről. Hátra van még a másik ötven százalék vállalása, s ami a leglényegesebb: az egész akcióprogram-tervezet teljesítése. A beszámoló után egymást kö­vették a fiatalok, hogy hozzászólá­— Annak ellenére, hogy a Biz­tonsági Tanács határozatot hozott a kongói belga csapatok kivoná­sáról, a belga katonai személyzet egy része szintén visszatért — ír­Varsó (TASZSZ) Francia katonai hatóságok újabb durva önkényességet kö­vettek el egy lengyel hajó ellen. A Közel-Keletre tartó „Oliwa” nevű hajóra a Földközi-tengeren tüzet nyitott egy francia hadiha­jó. Rövid idő múlva fegyveres francia matrózok csoportja érke­zett egy tiszt vezetésével a lengyel hajóra, átnézte azt, megvizsgálta az okmányokat, majd engedélyt adott a továbbhaladásra. A Lengyel Népköztársaság kor­mánya e durva és önkényes lé­séget arra, hogy összeüljön a tör­vényes kongói parlament és így az ENSZ közreműködésével ma­guk a kongóiak juthassanak meg­egyezésre. péssel kapcsolatban erélyes tilta­kozást jelentett be a francia kor­mánynál és követelte a nemzet­közi jog megszegésében vétkes személyek megbüntetését. Szófia (TASZSZ) Január 18-án éjszaka a francia hadiflotta több hajója a La Manche-csatornában, Brest ma­gasságában a nyílt tengeren fel­tartóztatta a „Sipka” bolgár ke­reskedelmi hajót. A bolgár kormány tiltakozást jelentett be a francia kormány­nál e törvénytelen lépések miatt. Egy francia hadihajó kalózcselekménye lengyel és bolgár hajóval szemben

Next

/
Thumbnails
Contents