Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-14 / 294. szám

2 NÉPÚJSÁG I960, december 14., szerda ♦ Ferhat Abbasz távirata az ENSZ főtitkárához Algír (MTI) Hírügynökségi jelentések sze­rint az éjszaka nyugalomban telt el Algírban. A katonaság és a csendőrség továbbra is szigorú ké­szenléti állapotban van, az utcá­kon katonai teherautók és páncél­gépkocsik százai cirkálnak. A mu­zulmán negyedeket továbbra is körülzárva tartják. 'Mint az AFP jelentette, a hét­fői nappal ellentétben kedden a kora reggeli órákban több üzlet kinyitott, így elsősorban pékségek és élelmiszerüzletek. Néhány ká­véház is félig felhúzta a redőnyt. Az autóbuszok egy része már köz­lekedik. Az AP hírmagyarázója a pilla­natnyi nyugalom ellenére rámu­tat, hogy „az agonizáló algériai dilemma változatlan maradt, s a helyzet súlyosságát csak fokozza a két néprajzi csoport — az arabok és az európai telepesek — nyílt, véres összetűzése. Az AND hírmagyarázója rá­mutat, hogy még soha ennyire nem volt nyilvánvaló De Gaulle algériai politikájának kilátásta- lansága, mint ma. A tábornok ugyanis minden kisebb-nagyobb nézeteltérés ellenére abban két­ségtelenül egyetért az ultrákkal, hogy nem akar tárgyalni a tűz­szünetről és az önrendelkezési jog biztosításáról az algériai nép egyetlen törvényes képviselőjével, a Ferhat Abbasz vezette ideigle­nes kormánnyal. Hivatalos jelentések szerint az algíri véres eseményeknek több mint kilencven halálos áldozata van — túlnyomó többségükben arabok — a sebesültek száma pe­dig eléri az ezerötszázat. Mint az ADN jelentette, Ferhat Abbasz, az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának minisz­terelnöke táviratot intézett Ham­marskjöld ENSZ-főtitkárhoz és felhívta a világszervezet figyel­mét a rendkívül súlyos algériai helyzetre. Ferhat Abbasz felkérte az ENSZ-t, hozzon haladéktalanul intézkedéseket a tömeggyilkos akciók megfékezésére. Párizs A Reuter jelentette, hogy a fran­cia rendőrség a belügyminiszté­rium utasítására kedden — im­már második napja — elkobozta a Liberation példányait. A Francia Kommunista Párt . nyilatkozata a% algériai eseményekről Párizs (TASZSZ) A Francia Kommunista Párt nyilatkozatot adott ki az algériai eseményekkel kapcsolatban. A nyilatkozat rámutat, hogy a leg­utóbbi napok során az ultrák gát­lástalan agitációt fejtettek ki, amelyet nem fojtott el a kor­mány. Ezzel szemben tűzparan- csot adtak ki a tüntető muzulmán lakosság ellen, amely az „algériai Algéria” és az algériai ideiglenes kormánnyal folytatandó tárgyalá­sok jelszavával vonult ki az ut­cákra. Az ultrák az ejtőernyősökkel és idegenlégiósokkal együtt lőttek az arabokra, hangsúlyozza a nyilat­kozat. Több tucatnyi halott, sok száz sebesült — ez december 11-e mérlege Algériában. A tegnapi nap tragikus esemé­nyei aláhúzzák, hogy a békéhez vezető egyedüli út az Algériai Köztársaság ideiglenes kormá­nyával való tárgyalások azonnali megindítása lehet: ez a kormány | a harcolók és az algériai nép iga­zi képviselője. Ebben a nehéz órában a Fran­cia Kommunista Párt ismét ösz- szefogásra hívta fel mindazokat az erőket, amelyek az önrendel­kezés és a tárgyalások érdekében lépnek fel. Összehangolt kampányt kell folytatni a népszavazáson a „nem” szavazatért és az Algériá­nak felülről ajándékozandó státus elutasításáért. A Francia Kommunista Párt erélyesen tiltakozik az algíri ese­ményekről az igazat elmondó Hu- manité elkobzása miatt és felhív­ja a dolgozókat és a demokratá­kat, a tárgyalások útján elérendőJ béke minden hívét, harcoljanak közösen az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányával való tár­gyalások megindításáért, hogy megvitassák a fegyverszünetet és az önrendelkezés garanciáit, fejet ződik be az FKP nyilatkozata. Az ENSZ-közgyűlés Politikai Bizottságának hétfői vitája: New York (MTI) Hétfőn délután a világszervezet palotájában, a teljes ülés, a bizott­ságok, valamint a Biztonsági Ta­nács teljes iramban hozzálátott a napirenden lévő kérdések megvi­tatásához. A Politikai Bizottság első szó­noka hétfőn délután U Than bur- inai küldött volt, aki bejelentette, hogy az ázsiai-afrikai csoport ér­tesülése szerint Algírban a leg- utóbi negyvennyolc órában ezer algériait gyilkoltak meg. Az ázsiai-afrikai csoport azt kívánja, hogy ezt a tömeggyilkosságot az ENSZ jegyzőkönyvében megörö­kítsék. A következő szónok, Hasim Dzsavad iraki külügyminiszter ki­fejezte mély részvétét az algériai kormánynak és a mártírok csa- ládainak. A jelenlegi események — folytatta az iraki külügyminisz­ter — nagyon sürgőssé teszik, hogy az Egyesült Nemzetek Szer­vezete cselekedjék, különösen De Gaulle december 10-i blidai kije­lentéseinek fényében (De Gaulle ugyanis kijelentette, hogy szó sem lehet Franciaország katonai visszavonulásáról, és kétség sem merülhet fel arról, hogy a fran­cia hadsereg győz Algériában). Eljött az ideje annak, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjai felismerjék: a legfontosabb kérdés az al­gériai háborúban az. hogy megszüntessék a NATO-hatal- mak, különösen pedig az Egyesült Államok beavatko­zását. Megkérdezte, vajon az amerikai közvélemény tudja-e, hogy kor­mánya közvetve beleavatkozott az algériai nép elleni agresszióba? Ezután ismét felszólalt Burma küldötte. Elmondotta, hogy a leg­utóbbi héten nyolcvankét kiemel­kedő amerikai személyiség sürget­te az Egyesült Nemzetek Szerve­zetét, hogy nyomást gyakoroljon egy algériai népszavazás érdeké­ben. A huszonkét nemzet által be­nyújtott határozati javaslat ezek­kel a kiemelkedő amerikai szemé­lyiségekkel egyetért minden kér­désben. U Than benyújtotta for- imálisan is a huszonkét nemzet ál­ltai javasolt határozati javaslatot lés felszólította a Politikai Bizott­ságot, hogy fogadja el. Ezután a nepáli küldött szólalt fel. Kijelentette, hogy csatlakozik a határozati javaslat benyújtói­hoz A vita következő szónoka Nigé­ria gazdaságügyi minisztere volt. I JjéídaHüitatád Az őszi csapós eső már napok óta esett. Vigasztalan félhomály töltött be mindent. Kenyeres Károly tsz-elnök ko­mor tekintettel nézett ki az iroda ablakán. Egyedül volt. Ujjavai ön- tudatlanul dobolt az ablaküvegen. Gondolatban kint járt a határban, ahol még sok volt a tennivaló. Nézte, nézte áz egyre hulló szürke esőt, a torlódó fellegeket és fel­szakadt kebléből egy mély sóhaj: — Mi lesz velünk, ha sokáig így esik?! Nyílott az iroda ajtaja és négy hosszúköpenyes ember lépett be. — Jónapot, elnök elvtársi — Maguknak is. Üljenek le. — Nem ülünk — mondta az egyik tag. Dolgunk van. Kellene vagy három kocsi. Kimegyünk a Sárderékba az ott maradt kukori­cáért. téfe Kongóban, mert az ország szu-i Az elnök röfftön vette a kabát' verenitását, területi integritását!?^ és elindult fogatokat szerezni. követelte. Nagyon veszélyesnek? A négy ember alig várt negyed- tertották, s ezért meg akarták? óráí> már elß * díItofc # tocsik. alazm. Kongóban jelenleg ni:— Kijelentette, Nigéria elkötelezte, magát, hogy harcol minden afri-] kai föld felszabadításáért, ezért' teljes szívvel támogatja Algéria, felszabadító harcát is. A bizottság ülésének befejezése, után tanácskozásra ült össze az! ázsiai-afrikai csoport. A tanács-' kozás a késő éjszakai órákban ért. véget. Lehetségesnek tartják' azonban, hogy a csoport kérni fog- ■ ja az alégiai kérdésnek a Bizton­sági Tanács elé utalását. A Biztonsági Tanácsban hétfőn, délután folytatták a kongói válsá-! gos helyzet megvitatását. Ismail Touré, guineai közmunkaügyi mi­niszter volt az ülés első szónoka. Kijelentette, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zete gyakorlatilag csatlakozott a belgákhoz, s a börtönőr sze­repét játssza Kongóban. A nyugati hatalmak — mondotta; Touré — Lumumbát egyik leg-, nagyobb akadályuknak tekintet-’ ország, nincsen kormány, nincsen? Rögtön felültek és mentek. Az el­kivel tárgyalni. Az Egyesült Nem.* ^ érzéssel nézett utánuk, zetek Szervezetében egy úgyneve- £ majd bezárta az irodát, hogy szét- zett kongói küldöttség ül, amelyet? vigve a jó hírt a faluba Guinea nem «evez a Kongói Köz-* Hogy a l(yvak iáztak_e az eső_ 1 sasa® íu °l S€=eno • ? ben vagy nagyon viháncolós ked­Ezután Cardoso, Kaszavubu es* T „ , Mobutu küldötte kapott szót. Egy-1 vukben_ voltak’ nem lehetett tud‘ más után éles támadást intézett azi n*> ^ Ufen hamar kiértek a tett- Egyesült Arab Köztársaság, Indo-? helyre. Ott aztán neki a rrvunká- nézia, Marokkó és Guinea ellen. ! nak! Ment is minden, mint a ka­A következő szónok Kocsa Po-,rikacsapás. Egy-kettőre tele lett a povics, Jugoszláva külügyminisz-T szekérderék, mind a négy. Három­tere volt, aki követelte Lumumba? szór fordultak a sűrű esőben és be azonnali szabadonbocsátást. Végül! ;eíf hordva az ég alatt maradt ku- bejelentette, kormányától utasí- ? Mórica tást kapott, hogy kérje a közgyű-X ' .. lés összehívását a kongói kérdés-Azelno’< esíe^ boldogan ra­bén, függetlenül attól, hogy mi-pott kezet a négy emberrel. A pél- lyen határozatot hoz a Biztonsági ^damutató vállalkozásnak hamar Tanács. T híre ment, s aznap este alig fér­Zorin, a Biztonsági Tanács elnö- ? tek meg a tagok a tsz irodájában. ke ezután azt javasolta, hogy a? — Szóval — jelentette ki Varjú tanács hétfőn éjszaka is üljön ősz-J Péter — nincs rossz idő, csak rossz sze és fejezze be a vitát. Sir Clau-* hozzáállás van! de Corea, ceyloni küldött azonban! . , . , . azt válaszolta, hogy a ceyloni kül.f _ ~ Igaz! ~ helyeseU 0000 J°- döttség új határozati javaslatot? '-El­készít elő. Ezt a javaslatot számos! — Amondó vagyok, hogy ve- küldöttséggel megtárgyalja, a tár-? gyünk példát a mai naptól, és hol- gyalásök azonban még nem feje-? nay menjünk kifelé — indítvá- zodtek be, s ezert kéri, hogy a? . , . Biztonsági Tanács csak kedden!nJ/02rfa valakl- folytassa a vitát. A ceyloni küldőt-1 — Wo, no! — kiáltotta el magát tét támogatta Tunézia képviselő-? Veres Mátyás — ne hamarkodjuk je is. A Biztonsági Tanács töhb-lel a dolgot> his3en nem esik ez sege ezután úgy határozott, hogy!.. ..... a vitát kedden este folytatják.? °r°c e' | — Ne szájalj annyit! — torkolta A munkáslány Vállon alul érő dús, barna haján ezüstösen csillan meg a villanyfény. Beszéd közben za­vartan babrál kesztyűjével. Ele­inte kissé vontatottan válaszol a kérdésekre, de aztán beszél- beszél. A szavak úgy törnek ki belőle, mint tiszta forrásvíz a föld mélyéből. Varga Mária munkáslány a Gyulai Harisnya­gyárban dolgozik már 5 éve. Amikor szülei foglalkozása fe­lől kérdezem, kedvesen elmoso­lyodik. — Mi munkások vagyunk mindnyájan. Édesapám is a Harisnyagyárban dolgozik, mű­vezető. Anyukám szintén a gyár dolgozója. Mi már a gyár szerel­mesei vagyunk. Igen, a Varga családhoz már hozzánőtt a gyár. Az életüket talán el sem tudják képzelni anélkül. Mária is amikor kijárta a VIII. osztályt, oda ment. Ma már szakmunkás. Jól keres. A beszélgetésünk során több min­denről szó esik. Mária beszél az életéről, terveiről. — Szeretnék tovább tanulni — sóhajt. — Csak az a baj, hogy félek a számtantól. De ta­nulnom kell. Mosolygós arca elkomolyodik. Homlokán apró ráncok jelennek meg. — Tanulnom kell — ismétli újra. — Azt akarom, hogy meg­álljain helyemet a mi társadal­munkban. — Aztán arról beszél, mivel tölti szabad idejét. — Kevés az időm, hárman dolgozunk és otthon is sok a munka. Segíteni kell édesanyám­nak. Esténként azért szoktam könyvet, újságot olvasni. Anélkül, hogy kérdezném át­tereli a szót a békére. — Olvastam a kommunisták felhívását. Én csak egyszerű munkáslány vagyok — mondja kissé szerényen —, de úgy ér­zem, ha minden józan gondol­kodású ember békét akar, lesz is. Hiszen olyan szép az élet. A mindennapi gond mellett any- nyi öröm, szépség van. — Arca most teljesen kisímúlt, s mélyen ülő szemében a béke utáni vágy, a nyugodt életért való harc tü­ze csillogott. Kezével elgondol­kozva simítja hátra az arcába hulló barna hajfürtjeit. — Én is, mint minden lány férjhez akarok menni, de csak akkor, ha már meglesz minde­nem. — S talán gondolatban már ki is mondta a boldogító igent. Rövid szünet után felrez­zen, majd zavartan bocsánatot kér. — Látja, ezért kell nekem is a béke. A béke, amely a hozzám hasonló sok millió ember bol­dogságát, vágyát valósítja meg. Jantyik Tibor le a másik. Mikor urasági cseléd voltál, tán otthon vakaróztál ilyenkor? — Hát nem éppen, de... — Semmi de! — vágta rá Bagó. —< Hát nem láttad máma, hogy ilyen időben is lehet dolgozni? — Tehát ha esik, ha nem esik: holnap reggel kifelé a munkába! — jelentette ki határozottan Szi­lágyi Gábor. — Ügy van! Kimegyünk! A munka nem állhat tovább! — hal­latszott mindenfelől. És másnap reggel kevés híjával megjelent a tsz tagsága. S bár esett az eső, mindenki tudott munkát találni magának. Annál örvendetesebb volt aztán, hogy délidőben felszakadozott az ég al­ja, és a nap is megmutatta magát a csuromvizes embereknek, akik váltig erősítgették, hogy holnap megáll az eső, mehet a munka tel­jes gőzzel. Bíró Gyula Lajos Értesítjük vevőinket, hogy Dél-Magyarországi Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat 2. számú fiókja Békéscsaba, 1961. január 2-től 12-ig leltározást tart, mely időszak alatt az árukiadás és göngyöleg-forgalom szünetel. 755

Next

/
Thumbnails
Contents