Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-14 / 294. szám
HM. december 14., szerda NÉPÚJSÁG 3 A szocialista tudat formálása elsőrendű feladat — A falusi ismeretterjesztésről tanácskozott a TIT megyei elnöksége — Ä falusi ismeretterjesztő munka új feladatairól tanácskozott pénteken a TIT Békés megyei szervezetének kibővített elnökségi ülése Tóth Lajos, a Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézet igazgatójának elnökletével. Kassai Pál elvtárs, a társulat megyei titkára beszámolójában elsősorban a falusi ismeretterjesztés szervezeti, szervezési problémáival, továbbá az ismeretterjesztési munka tartalmi vonatkozásaival, valamint az ellenőrzéssel, s a járási osztályok, szervezeteik tevékenységével foglalkozott. Közölte, hogy ebben az évadban eddig háromszáznál több szerződést kötöttek 3100 ismeretterjesztő előadásra, azonkívül nyolcvan ezüstkalászos tanfolyamon mintegy félezernyi ismeretterjesztő előadást tartanak megyeszerte a TIT-szerve- zetek. 130—140 termelőszövetkezetet keresnek fel az előadók, s 34 tsz-akadémia és húsznál több ifjúsági akadémia indításával segítik elő a szövetkezeti gazdák szakmai, eszmei-politikai és általános műveltségének fejlesztését, illetve a falusi fiatalság nevelését. Több termelőszövetkezet együttesen rendezi meg az előadás-sorozatokat. Az orosházi járásban — külön növénytermesztési, külön állattenyésztési és külön kertészeti tagozatú — 15 termelőszövetkezeti akadémiát szerveztek. S minden tagozaton a 9—10 szakmai előadáson kívül világnézeti, természettudományi, jog- és közgazdaságtudományi előadásokat is tartanak. A beszámoló hangsúlyozta azt a jelentős támogatást, amelyet a megyei társulat félévi eredményes munkájához a megyei és járási pártbizottságok, a megyei tanács művelődési osztálya, a járási tanácsok és a tömegszervezetek vezetői adtak. Számot adott arról, hogy mennyire fokozódik az érdeklődés az ismeretterjesztő előadások iránt. Napról napra érkeznek a jelentések a mostani előadások szépszámú látogatottságáról, s a hallgatóság sokrétű érdeklődéséről, kérdéseiről, amelyeket rendszerint az előadásokat követően nyilvánítanak. S különösen növekedett ez az aktivitás a közös gazdálkodás terjedésével. Az idén — a mezőkovácsházi járás kivételével — létrejöttek a TIT járási osztályai, s megyeszerte alakulnak, vagy már megalakultak a községi TIT-csoportok. Számos helyen, mint például Eleken, Endrődön és Kondoroson a nagy betakarítási munkák idején is jól sikerült aZ ismeretterjesztési idény kezdete. Szélt a beszámoló a fogyatékosságokról is. A mostoha időjárás következtében elhúzódó mezőgazdasági munkák miatt többfelé el kellett halasztani az előadások megkezdését, ahol pedig megkezdődtek, éppen emiatt kevés hallgató jelent meg. Előfordult az is, hogy előzetes bejelentés nélkül elmaradt az előadás, mint például a békési művelődési otthonban, az V. számú olvasókörben, a tótkom- lósi Haladás Tsz-ben, a csabasza- badi Béke Tsz-ben és a mezőkovácsházi művelődési otthonban. Sajnos, az is megtörtént, hogy az előadó távolmaradása miatt nem tarthatták meg az előadást. Igen kevés előadásra kötöttek szerződést az állami gazdaságokban és a gépállomásokon, részben azért, mert eléggé messze vannak a közlekedési lehetőségektől. A Csorvá- si Állami Gazdaságban azonban gondoskodnak az előadók kiszállításáról, rendszeres az ismeretterjesztés a felsőnyomási, a hidasháti és a csabacsüdi állami gazdaságban, Mezőhegyesen pedig szerződésen kívül, körülbelül harminc előadást tartanak az üzemegységekben. Mind a beszámoló tématervéből és tartalmából, mind a felszólalások többségéből kicsendült, hogy a párt, az országgyűlés iránymutatása alapján a falu mezőgazdaságának megerősítését, a szocialista tudatformálást tekintik elsőrendű feladatuknak a társulat munkásai, aktivistái a viharsarki ismeretterjesztő munkában. — A mezőgazdaságban, a falun történő és végbement változások még csak egyik részét jelentik az átalakulásnak — mondotta Irányi Gergely pedagógus, a megyei elnökség tagja. — A parasztság tudata még nagymértékben elmaradt a most kialakult lététől, s az ismeretterjesztésnek végei ed- ményben a tudatformálást kell egyengetnie. A közös munkában alakul ki a jó erkölcs, s nagyon fontos a vezetők sokirányú politikai, szakmai és erkölcsi képzése is: nekik kell elöljáró példát mutatni szorgalomban. Az ülésen felszólalt: Elek László pedagógus, Temyák Ferenc, a gyulai járás népművelési felügyelője, Szabó Pál, a TIT orosházi járási titkára, Urbám Béla, a TIT Termelőszövetkezetek! A háztáji gazdaságokkal megkötött szerződésre leadott sertés minden kilója után 1,20 Ft lebonyolítási díjat folyósít az ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT, ha a közös készletből legalább 1 q takarmányt ad a tsz a tagnak. 4 lebonyolítási díj beszámít az áruértékesítési tervszerűit teljesítésbe független az átadott sertések számától. Állafforgalmi Vállalat 678 szabadon felhasználható a közgyűlés határozata gyomai járási titkára, Nátor Béla városi népművelési felügyelő, dr. Vineze Ferenc, a szarvasi Tesse- dik Sámuel Mezőgazdasági Technikum igazgatója, dr. Sonkoly Kálmán főorvos. Vrabovszki György elvtárs, a békéscsabai városi pártbizottság osztályvezetője főleg azt hangsúlyozta, hogy az ismeretterjesztést szorosan egybe kell kapcsolni a közös gazdaságok megszilárdításával. — Az ismeretterjesztésben is még többet és jobbat kell nyújtani! — hangoztatta dr. Kertész Márton, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese. — Az új útra lépett parasztság zöme a nagyüzemi gazdálkodásban is jó gazda kíván lenni, s ennek az akaratának, az újszerű életforma és gondolkodás kibontakoztatásának elősegítésében nagy feladat vár a TIT- szervezetre — hangsúlyozza többek között. Szóltak arról is, mennyire nőtt a parasztság művelődési vágya. Vizsnyiczai János elvtárs, a megyei TIT nemzetközi szakosztályának vezetője egyebek között bizonyító példákra hivatkozva hívta fel a figyelmet, hogy sokkal többet törődjenek a tanyavilág lakóival, ne csak a városokba, községekbe, hanem a nehezebben megközelíthető pusztákra is szívesen menjenek ki az előadók . Felszólalt még Felcsúti László, az országos elnökség főtitkár-helyettese is. Megállapította, hogy a megyei elnökség mostani vitája igen tartalmas volt, az életet tükrözte. Tematikájának pozitívuma, hogv minden eddiginél jobban szolgálja a szocializmus építését. Nagyon nagy az előrehaladás Békés megyében, de ennek ellenére bőven vannak még gondjaink, az élet sokféle irányt állít a társulat elé — mondotta és értékes tanácsokat adott a további munkához. CB. L.) Termelőszövetkezeti asszonyok tanácskozása Békéscsabán Több mint 200 asszony jött ösz- sze a városi nőtanács meghívására tegnap délelőtt Békéscsabán a Baromfifeldolgozó Vállalat kultúrtermében. A város kilenc termelőszövetkezetéből jöttek el az asszonyok és lányok, hogy megbeszéljék az elmúlt évben végzett munka eredményeit és tapasztalatait, valamint a további feladatokat. A termelőszövetkezetek nőtagjainak tanácskozásán tsz-elnökök, párttitkárok és agro- nómusok is részt vettek. A megnyitó után Kerekes Pál- né, a Kulich Gyula Termelőszövetkezet agronómusa, a megyei nőtanács tagja tartott vitaindító beszédet. Beszédében többek között foglalkozott a nők összefogásának jelentőségével és ismertette a nőmozgalom fejlődését. Elmondotta többek között, hogy a nők milyen nagy segítséget tudnak adni a termelőszövetkezetek fejlődésében. Sok példát mondott el azokról a termelőszövetkezeti asszonyokról is, akik a munkában is, de az 1956-os ellenforradalom idején is helytálltak, meg védték a közös vagyont és az azóta eltelt években részt vettek az új tagok szervezésében is Ebben a munkában különösen aktívan vett részt a Kossuth, a Béke és a Kulich Gyula Termelőszövetkezet nőbizottsága. Az idei gazdasági év eredményeinek elérésében is nagy szerepe volt a termelőszövetkezeti asszonyoknak és lányoknak — mondotta. — Sokan példamutatóan vették ki részüket a legnehezebb munkákból is. Az eredmények ismertetése után a feladatokról szólt az előadó. Elmondotta többek között, hogy milyen nagy szerepe van a nők felvilágosító és nevelőmunkájában a termelőszövetkezeti nőbizottságoknak. Feladatuk többek között a nők szakmai és politikai képzése, a családtagok bevonása a termelőszövetkezeti életbe. Beszélt az előadó a baromfitenyésztés megszervezésének feladatairól is. Ezután szóvá tette, hogy a termelőszövetkezetek vezetői jobban segítsék a női tagok problémáinak megoldását. Segítsék a napközi otthonok, üzemi konyhák létesítését és mosodák felállítását is. Befejezésül a tanácskozás jelentőségéről és céljáról beszélt. A hozzászólásokban igen sokan egyetértettek és helyeselték a termelőszövetkezetekben a napközi otthonok létesítését. Többen elmondották, hogy milyen segítséget jelentenek ezek az intézmények abban, hogy a termelőszövetkezeti asszonyok részt vehessenek a közös munkában. Ugyancsak erről beszélt Sztanek Imré- né, a Kulich Gyula Termelőszövetkezet tagja, kétgyermekes fiatalasszony, aki — mint mondotta — szívesen venne részt a mun- j kában, de két kicsi gyermekét nincs hova helyeznie. | Juhász Pálné, a Kossuth Tsz | tagja hozzászólásában arról beszélt, hogy több éve termelőszövetkezeti tag és kiszámította, hogy csupán az ő keresete havonta átlagosan 1800 forinttal növeli a család jövedelmét. Az asszonyok gondjairól szólva elmondotta, hogy a Kossuth Tsz tagjai napközibe vihetik gyermekeiket, és hogy munkájukat megkönnyítette a termelőszövetkezet vezetősége azzal is, hogy egy héten csak öt napot dolgoznak. A szombati nap szabad, így a családdal is többet törődhetnek. Többen helyeselték a hozzászólók közül és javasolták is, hogy létesítsenek üzemi konyhákat, különösen a nagy munkák idejére. Ezenkívül a házi mosodák felállítása mellett is többen emeltek | szót. Hozzászóltak még a nőknek , a termelőszövetkezetek vezetősé- ! gébé való bevonásáról is, mert ezen a téren sok nehézséggel kell I megküzdeni a nőbizottságoknak. A hozzászólások után jutalmakat adtak át. A termelőszövetke- | zetek közül a legjobb eredményt elérő Petőfi Tsz nőbizottsága ■ megkapta a nőtanács vándorzász- i iáját, öt termelőszövetkezeti tag kapott könyvjutalmat és 32-en di- ! csérő oklevelet. A tanácskozás 1 után közös ebéden vettek részt a jelenlévők - Kasnyik Judit Levél a Szovjetunióból A rendről és a közlekedésről (Krasznodárl tudósítónktól) Krasznodár területi központ. Lakossága nyolcszázezer ember. A külföldinek általában legelőször az utcák és terek tisztasága tűnik fel. Igen, a Szovjetunióban nagy gondot fordítanak a tisztaságra. Bizonyára az idegenek azt gondolják, hogy rendkívül nagy apparátussal dolgozik a köztisztasági vállalat. Pedig nem így van. Kik tartják hát rendben a város utcáit, parkjait? Sajátmaguk, a város lakói. Évszakok között még azt is megteszik, hogy összefognak egy-egy utca lakói és néhány óra alatt renbete- szik utcáikat. Ilyen kollektív munkát különösen most ősszel lehet látni, amikor majdnem mindenÍ nap összetakarítják a lakók a földre hullt száraz levelet. Az intézmények előtt az intézmény dol- j gozói gondoskodnak arról, hogy környezetük tiszta legyen. Persze, mindez nem azt jelenti, hogy a szovjet állami szervek nem tartanak fenn köztisztasági hivatalt. Bár az igaz, én magam is először azt hittem, hogy nincs ilyen vállalat, mert nappal nem lehet látni utcaseprést. Nemrég azonban úgy adódott, hogy hajnalban utaznom kellett, és ekkor láttam, hogy itt éjjel takarítják az utcákat. Ne vegyék rossz néven a kedves csabaiak, de rögtön az jutott eszembe, hogy bizony otthon sok kellemetlenséget okoznak a járókelőknek a nappali utcatakarítással. Az említett reggelen kíváncsi voltam, s odamentem az egyik utcaseprőhöz, hogy megkérdezzem tőle, miért ilyen korán sepernek, hisz így oda van az egész éjszakájuk? Az illető meglepődött, de amikor észrevette, hogy külföldi vagyok, a következőket mondotta: — Reggel hat-hét órától már a dolgozók mennek munkába és azt hiszem, ezt ön is tudja, sokkal jobb érzés tiszta utcában járni mint szemetes utcában. Nem is beszélve arról, hogy nagyon egészségtelen lenne a dolgozókra nézve, ha mi éppen akkor sepernénk, amikor ők munkába igyekeznek. Mi pedig majd kialusszuk magunkat nappal... Amikor ezt elmondta, elgondolkoztam, hogy milyen jó lenne a békéscsabai dolgozóknak is, ha a Köztisztasági Vállalat dolgozói egy kis nehézséget vállalnának a többi, sok száz dolgozóért. Itt, Krasznodárban télen is ugyanígy történik a város tisztántartása. Bár most még 20—25 fok meleg van, de ott, ahol a hó már leesett (Moszkva, Kijev stb.) reggelre a főutcák teljesen tiszták. A havat addigra eltakarítják. Tehát a szovjet emberek sző szerint értik, hogy tisztaság fél egészség. Néhány szót az útvonal-taxikról. Moszkvában és más nagyobb városokban a forgalom gyorsabb lebonyolítása érdekében kisegítőtaxikat állítanak be. Ezeknek az a céljuk, hogy egy-egy megszabott útvonalon egy rubelért' elvigyék az utasokat. Útközben természetesen vannak megállók, ahol ki- és be lehet szállni. Ez a módszer igen kényelmes. Használják is az utasok örömmel. Ilyen útvonal-taxik nemcsak a városon belül, hanem a városok között is közlekednek. Például Krasznodárból több városba is el lehet jutni ilyen speciális taxikkal. Természetesen itt már a viteldíj a megtett kilométerektől függ, azonban nem haladja meg az autóbusz-tarifát. Ezek, és hasonló intézkedések mind a dolgozók érdekében és kényelméért történnek. Természetes, hogy a járókelők és az utasok is ennek megfelelően, fegyelmezetten viselkednek. A közlekedési járművekre nem az „erősebb joga” alapján szállnak fel, hanem nyugodtan sorbaállnak és megvárják, amíg felléphetnek az autóbuszra. Azt hiszem, odahaza, Magyar- országon sokat tanulhatnánk e tekintetben is a szovjet emberektől. SZŰCS MIHÁLY
