Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-10 / 291. szám

(Folytatás a 2. oldalról)

— A mostani moszkvai nyilatkozat történelmi okmány. Valójában hatalmas, történelemformáló erő összpontosul ebben a nyilatkozatban: a világ kommunista mozgalmának egységes ereje. „Az emberi társadalom történelmi fejlődésének fő tartalmát, fő irányvonalát és fő sajátosságait korunkban a szocialista világrendszer — azok az erők határozzák meg, amelyek az imperializmus ellen, a társadalom szocialista átalakításáért harcolnak” — hangzik a nyilatkozat. Ezek közé az erők közé tartozik a Magyar Nép- köztársaság is.

— Mi, magyar kommunisták, a Központi Bizottságban is és másutt is gyakran mondjuk: tevékenységünkért felelünk a magyar nép előtt, és felelünk a nemzetközi munkásosztály színe előtt is. Felelősek vagyunk a magyar nép jövőjéért és a magunk frontján, illetve a magunk erejéhez képest a világ kommunista mozgalmának jövőjéért is.

Azt szeretném, ha ezt a felelősséget — barátságunknak és szövetségünknek megfelelően — kicsit kiterjesztenék a pártonkívüliekre is, abban az értelemben, amilyen felelősségtudattal itt együtt tanácskozunk az ország szocialista fejlődéséről.

— Mi nyolcvanegy kommunista- és munkáspárt küldötteivel tanácskoztunk együtt. A 81 közül tizenkettő párt volt olyan, amelynek hazájában a munkásosztály van uralmon, s amely párt egy ország életét irányítja. Erre a 12 pártra különösen nagy felelősség hárul, s engedjék meg, hogy ezt a felelősséget egy kicsit a mi parlamentünkre is átvigyem. Azok a kommunista hazafiak, akikkel a moszkvai tanácskozáson együtt ültünk, számítanak ránk; várják tőlünk is, hogy eredményesen, jól dolgozzunk. Nemcsak a Szovjetunióra, hanem minden egyes szocialista országra, tehát a Magyar Népköztársaságra is bizalommal és mint példára tekint a világ minden elnyomottja. Szeretnék, ha úgy dolgoznánk, hogy saját népük előtt példának említhessék a mi hazánkat is: nézzétek, ott van a Magyar Népköztársaság, a szabad emberi élet és boldogság hazája, ahová a szocializmus útja vezet.

— Mi a felszabadult szocialista népiek családjához tartozunk; ez

ad nekünk erőt. S a mi erőnk is ad valamit ahhoz a nagy nemzetközi erőhöz, amely a népek jövőjét védi, biztosítja.

„Az imperializmus semmiféle erőlködése nem állíthatja meg a történelem előrehaladását. Létrejöttek a szocializmus további döntő győzelmének szilárd előfeltételei. A szocializmus teljes győzelme elkerülhetetlen — állapítja meg a nyilatkozat, s hozzáteszi: a kommunista világmozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje, a társadalmi haladás legfontosabb tényezője lett.

— Mi, akik ott lehettünk a moszkvai tanácskozáson, szinte tapinthatóan éreztük azt a legyőzhetetlen erőt, amelynek magunk is részesei vagyunk, öt világrész kommunista és munkáspártjainak képviselőit hallva, még inkább meggyőződhettünk arról, hogy a kommunizmus lángja, a marxizmus—-lentn izmus — amelynek világító fáklyáját Marx és Engels gyújtotta meg, s Lenin emelte magasra — kiolthatalanul lobog immár a Föld minden országában.

— S miilyen célt tűz maga elé a nemzetközi kommunista mozgalom? „A kommunisták történelmi

A tárcsái példa — jó példa

■5|é Somogyi Mihályt a békési járásban igen sokan ismerik. Kö- röstarcsán lakik, az ottani Petőfi Tsz brigádvezetője. Alig egy évti zede hagyta ott a húsvágó tőkét. Hentes volt. Gazdálkodott úgy is, mint egyéni paraszt, úgy is, mint szövetkezeti tag. Egyszer a járási tanács valamelyik dolgozója kitalálta, hogy Somogyi kulák, s mennie kellett a szövetkezetből. Néhány éve azonban ismét ott van a tárcsái Petőfi Tsz-ben, s ha a helyzet úgy kívánja, éjjel-nappal ügyködik a szövetkezetért.

Az a megkülönböztetett bánásmód, amiben részesítették, már a múlté. Legyint is egyet, ha arról az időről esik szó. Néha azért összefutnak gondolatai. Töpreng egy sort, s úgy érzi, nem a népi demokrácia hibája volt, amikor a rövidebbet huzatták vele, hanem annak az egy embernek a rosszakarata volt, akinek útjában volt

— Hol van az az ember? — kérdezem.

— Hol lenne, hát a dutyiban. Szegénykém annyira elkapatta magát, hogy a rács mögé tették.

Szemlátomást kisimulnak homlokán a ráncok. Senki sem gondolná, hogy túl van a 40-en, pedig ha valakinek kijut a talpa- lásból, akkor neki igen.

— Hát csak képzelje — fordítja felém a fejét —: a nyáron 171 helyen volt a 800 hold föld. Gondolhatja, mennyit mentem, hogy egy talpalatnyi sem maradjon bevetetlen. Sokszor hajnal előtt felkeltem és már az esthajnali csillag is régen az égen volt, amikor lefekhettem. De mentem. Tudja milyen jó volt érezni, hogy az emberek bíznak bennem?! Kimondhatatlan érzés hatott át, s ez arra sarkallt: félúton ne álljak meg!

— És a sok munka után, most a zárszámadás előtt hogyan vélekedik: volt értelme annak a sok-sok fáradozásnak?

— Feltétlen. De hogy minden

tárcsái ember megértse, miért jó a szövetkezet, engedje meg, hogy néhány példát mondjak: azon a földön, amelyiket már majdnem egy évtizede a tsz-szántja — a törzsterületen — volt olyan búzatábla, ahonnan holdanként 15—16 mázsát csépeltünk. A tavasszal tsz-be lépett parasztok földjeiről — a nadrágszí j-parcellákról pedig

6—7 mázsát. A nyolc-tíz mázsás terméskülönbség nagyon sok ember szemét kinyitotta. Csakugyan jó a szövetkezet — hallottam innen is, onnan is, de voltak olyanok is, akik nem hitték, hogy ezen a tárcsái földön ilyen jól is lehet gazdálkodni. Ezeknek á tamásoknak azt mondtam: jöjjenek közénk és majd meglátják.

— A növénytermesztésben még milyen eredményeket értek el?

— Nem kell szégyenkeznünk. Kukoricából 7, cukorrépából 53, borsóból 5,5 mázsával termeltünK többet az idén — az aszályos év ellenére —, mint tavaly.

A brigádvezetőn látszik az elégedettség. Kihúzza magát. Jogosan, hiszen egyik évről a másikra érték el ezeket a termés- eredményeket. És ha az első évben már erre voltak képesek, mi lesz jövőre, amikor a Petőfi Tsz földjei nagy táblákba osztva sorakoznak a tárcsái határban? Ha a traktoros ekéje utáni első-barázda is majdnem 25—30 százalékkal növelte a hozamokat, akkor mire számíthatnak a köröstarcsaiak a jövőben, amikor a gép nyújtotta előnyöket a legújabb agrotechnikai módszerekkel egészíthették ki!

— Vásároltunk egy Zetort, hozzá néhány munkagépet. Jövőre már ez is segít — magyarázza Somogyi. — Meg építkezünk is. A Szilágyi-féle tanyát saját költségünkön átalakítottuk. Nyolcvan lábasjószágnak csináltunk helyet. Igaz, most csak a fele van kihasználva, de néhány hónap múlva az új belépők behozott jószágaival együtt minden karikára jut egy-egy tehén. Építettünk még garázst, darálót, górét, renováltunk a fiaztatón, a sertéstelepi kifutót is rendbehoztuk. Felkészültünk: jövőre jobban akarunk gazdálkodni, mint az idén.

S valójában, a tárcsái határban többé nem kis sziget a Petőfi Tsz hajdani 347 holdja. Évről évre száz holdakat ragasztottak hozzá azok az egyénileg gazdálkodó parasztok, akik már felismerték a holnap mezőgazdaságában rejlő hatalmas erőt. így válhatott ez év decemberére — rövid egy óv leforgása alatt — 1200 holdas szövetkezetté a Petőfi Tsz, s válik még nagyobbá, hiszen az új belépők előtt nyitva a kapu. Ezen a nyitott kapun pedig egyre többen keresik Somogyi Mihályékat, hogy közéjük álljanak.

küldetésüket — mondja a nyilatkozat — nemcsak abban látják, hogy világméretekben megszüntessék a kizsákmányolást és a nyomort, és örökre kizárják az emberi társadalom életéből bármilyen háború lehetőségét, hanem abban is, hogy már a mi korunkban megszabadítsák az emberiséget a háború rémétől.”

— A világ kommunista pártjai minden erejüket e nagy történelmi küldetés megvalósításának szentelik. Mi, magyar kommunisták is, mert forrón óhajtjuk, hogy a magyar munkás, paraszt, értelmiségi szabad társadalomban alkothasson, hogy egészségesen nőjenek fel a magyar gyerekek, fiatalok, hogy békében éljenek a magyar nők, férfiak, és békében pergethessék napjaikat a munkában elaggottak. Azt akarjuk, hogy virágozzék hazánk földje.

Mi, magyar kommunisták, minden szavunkkal és tettünkkel bizonyítani akarjuk és fogjuk a legnagyobb igazságot: azt, hogy a kapitalizmus az ember megalázása, a kommunizmus az az ember szabadsága; a kapitalizmus létbizonytalanság, a kommunizmus a biztos jövő és az emberi jólét; a kapitalizmus a háború örök fenyegetése, a kommunizmus az emberiség szilárd békéje. (Nagy taps.)

Kedves Elvtársak! Tisztelt Képviselőtársaim! A moszkvai nyilatkozat elítélte a revlzionizmust, az imperialistákkal való megalkuvást, az imperialisták előtti meghajlást. Elítélte a dogmatizmust, a tömegektől való elszakadást. Pártunk egész politikája, immár négy éve folytatott szilárd és állhatatos kétfrontos harca tehát — amely egy időben harcol a revizionista árulás, valamint a dogma- tizmus és a szektarianizmus ellen — ezen a tanácskozáson újabb igazolást és megerősítést nyert a nemzetközi munkásosztály által.

Bennünket sokan azzal vádoltak — és talán ma is vádolnak —, hogy túl kemények voltunk, mert határozottan szakítottunk és leszámoltunk a revizionista árulókkal és az ellenforradalmárokkal. Ez nem baj. A nép ellenségeivel szemben pártunk ilyen lesz a jövőben is. Más oldalról viszont azzal vádoltak bennünket, hogy túl puhák, engedékenyek, revizionisták vagyunk.

Miért? Mert nem az ellenséget kerestük minden emberben, haDupsi Károly

Jól fizet a zöldség és a sárgarépa termesztése

A végegyházi Űj Élet Tsz-ben az idén jól fizetett a zöldség és a sárgarépa termesztése. Az Új Élet szorgos tagjai a napokban fogtak hozzá a 10 hold zöldség és ugyancsak 10 hold sárgarépa betakarításához. Az eddig felszedett zöldség mérlegelése azt mutatja, hogy 100 mázsát ad holdja. A 10 holdról mintegy ezer mázsa zöldséget várnak, a tíz hold sárgarépa-vetésből pedig mintegy 800—900 mázsát.

A tavasszal szerződést kötöttek a MÉK-kel, s a zöldség kilóját 2 forint 20 fillérért adják át, legtöbbje elsőosztályú. A 20 hold zöldségféléből 350—400 ezer forintot vár a termelőszövetkezet.

Kiemelik a régi lámpaoszlopokat

A napokban Békéscsabán furcsa jelenségnek voltak tanúi a járókelők. A Szent István téren hatalmas daruval munkások jelentek meg.

— Vajon mit csinálhatnak? — kérdezték többen. A feleletet

hamarosan megkapták. Ugyanis a Szent István s a Szabadság téren daruóriás segítségével kiszedik a régi lámpatartó oszlopokat. Ha ezt a munkát kézi erővel végeznék, több napig eltartana. így, a gép segítségévelj órák alatt megoldják, J

„Az országgyűlés a földművelésügyi miniszternek a mezőgazdaság helyzetéről és az előttünk álló feladatokról adott tájékoztatóját tudomásul veszi, jóváhagyja a forradalmi munkás-paraszt kormánynak a falu szocialista átalakítására és a mezőgazdasági termelés fejlesztésére irányuló politikáját.

Az országgyűlés helyesli a kormánynak azt az elhatározását, hogy a 'tél folyamán a termelőszövetkezeti mozgalom győzelemre juttatásával lényegében fejezzük be a mezőgazdaság szocialista átalakítását. A falu szocialista átszervezésének sikeres befejezésével még szilárdabbá válik a népi hatalom, a munkás-paraszt szövetség, a Magyar Népköztársaság, megteremtjük alapjait a nagyobb hozamú mezőgazdasági termelésnek. Ez érdeke a munkásosztálynak, magának a dolgozó parasztságnak, egész népünknek.

Az országgyűlés ajánlja és tanácsolja a termelőszövetkezeti parasztság, a falusi értelmiség, a munkásosztály legjobbjainak: meggyőző, jó szóval adjanak megfelelő baráti segítséget ahnem az embert, még azokban is* akik négy évvel ezelőtt szemben- álltak velünk, vagy legalábbis az emberi vonásnak azt a maradványát, amelynek segítségével a megtévedteket is visszavezethetjük a helyes útra. Bízunk abban, hogy pártunk e tekintetben is ilyen lesz a jövőben. Mert pártunk azt tartja — és ugyanezt vallja kormányunk, parlamentünk is —, hogy rendszerünket mindenkor vaskézzel kell védeni minden belső és külső ellenséggel szemben, de mindig emberi módon kell bánni az emberekkel. (Taps).

Nem tettünk és nem teszünk engedményt a jövőben sem, sem a revizionizmusnak, sem a dogmatizmusnak és a szektari- anizmusnak. Pártunk megmarad a marxista-leninista úton, következetesen kitart az igazi, tényleges kommunista politika mellett.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nincs tehát semmiféle fordulat a mi politikánkban. Az eddigi úton megyünk tovább. Ugyanazt a politikát valósítjuk meg a társadalom egész életében, az államé- letben, amellyel népünk, kormányunk, országgyűlésünk eddig is egyetértett és amelynek végrehajtásában egységesen támogatja Központi Bizottságunkat.

Népünk saját tapasztalatai alapján győződött meg e politika helyességéről és nem kívánja, hogy változtassunk rajta. Inkább azt várja, hogy még következetesebben és jobban végrehajtsuk azt a politikát, amely immár négy esztendeje áthatja az egész országot, az államéletet.

Bízunk abban, hogy pártunk a néppel még erősebben összeforrva küzd az előttünk levő feladatok megoldásáért.

Ez a bizalom adja a2t a meggyőződést, hogy a következő években fellendítjük a mezőgazdaságot is, és végigvisszük a nagy történelmi művet: a mezőgazdaság szocialista átalakítását, s befejezzük hazánkban a szocialista társadalom alapjainak lerakását.

Meggyőződésem, hogy a követ- . kező évek a munka, a szívós harc és nem egyszer az egymás közötti vita évei lesznek. De a gazdag eredmények évei is, egész népünk javára. (Hosszantartó, lelkes, nagy taps.)

Kádár János beszéde után az országgyűlés határozatot fogadott el.

hoz, hogy a még egyénileg dolgozó parasztság újabb tíz- és százezrei bátran válasszák a szövetkezeti gazdálkodást,

amely immár a parasztság egésze számára nyitja meg az emberibb, jobbmódú életet, a kulturális felemelkedés lehetőségét.

A termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésének munkája mellett az országgyűlés felhívja a figyelmet a mezőgazdasági termelés és felvásárlás megjavításának időszerű tennivalóira, általában a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, erdőgazdaságok gazdálkodásának eredményesebbé tételére, különösen pedig a mezőgazda- sági igazgatás és a felvásárlási apparátus munkájának határozott megjavítására. Mindez nagyon fontos előfeltétele a második ötéves tervben, s ezen belül az 1961-es mezőgazdasági tervben a mezőgazdaság előtt álló jelentős termelési és áru- termelési feladatok eredményes megoldásának.”

Ezután az elnöklő Rónai Sándor bezárta az országgyűlés ülésszakát. (MTI)