Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-08 / 289. szám
BÉKÉS MEGYEI * Ara: SO fillér * Világ proletárjai egyesüljetek! Az országgyűlés folytat)a munkáját Szerdán délelőtt n órakor folytatódott az országgyűlés ülésszaka. Részt vett az ülésen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Bajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Benke Valéria, Csergő János, Czinege Bajos, Czott- ner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Bosonczi Pál, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr, Sik Endre, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd dr. Sík Endre külügyminiszter mondott beszédet. Dr. Sík Endre elvtárs beszéde Bevezetőben a nemzetközi helyzet alakulásával foglalkozva megállapította, hogy az utóbbi négy évben egyre fokozódó mértékben tolódtak el a nemzetközi erőviszonyok a szocialista tábor javára. Ha ennek az erőeltolódásnak az okait keressük, mindenekelőtt a szocialista tábor országainak belső fejlődését, gazdasági erejük hatalmasabb arányú növekedését, műszaki és tudományos eredményeik gyors kibontakozását és nem utolsósorban katonai erejük jelentékeny megnövekedését kell megemlítenünk. Hangsúlyozta, hogy a szocialista tábor fokozódó erőfölényének másik, tényezője a szocialista országok — elsősorban a Szovjetunió — nemzetközi kapcsolatainak és nemzetközi súlyának példátlan megnövekedése. A továbbiakban fnegáltapította, hogy a nemzetközi erőviszonyok eltolódásának tényezője az imperializmus egyre fokozódó válsága is. A kapitalizmus általános válsága a legutóbbi években új, döntő szakaszába lépett. Az ENSZ idei közgyűléséről szólva, a külügyminiszter megállapította a többi között: az idei közgyűlés fiő jellemzője az, hogy jelentékenyen erősödött az^, imperialista-ellenes front és mala- kulóban van az Egyesült Államok elszigetelődése. Sík Endre hangsúlyozta, hogy az ENSZ közgyűlésének napirendjén a legjelentősebb kérdés az általános és teljes leszerelés. Az egész békeszerető emberiség követeli a fegyverkezési verseny beszüntetését, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének és békés versenyének realizálását. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának négyéves mérlegéről szólt ezután a külügyminiszter1. A forradalmi munkás-paraszt kormány külpolitikai programja •világos és félreérthetetlen. Megvédeni a békét, szocialista építő munkánk e legfontosabb előfeltételét. leleplezni és visszaverni országunk függetlensége és szuverenitása ellen irányuló minden imperialista kísérletet, visszautasítani minden beavatkozást vagy beavatkozási kísérletet országunk beid gyei be. Szoros együttműködést kialakítani és fejleszteni kapcsolatainkat a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. A békés egymás mellett élés politikáját folytatni minden más társadalmi berendezésű országgal. Baráti kapcsolatokat kiépíteni az imperialista járom alól nemrég kiszabadult ázsiai és afrikai országokkal. Az elmúlt négy esztendőre visz- szatekintve jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, bogy a forradalmi munkás-paraszt kormány a vállalt külpolitikai feladatok teljesítését, a hozzá fűzött várakozásokat, a külpolitika terén éppen úgy, mint belpolitikai téren, becsülettel beváltotta. Az egyetlen kapitalista ország, amellyel bár diplomáciai kapcsolat áll fenn köztünk, viszonyunk ma is abnormális — az Egyesült Államok. Sík Endre ezután rámutatott: . Közismert, hogy hivatalos és nem hivatalos amerikai szervek és személyek nem kis szerepet játszattak az 1956-os ellenforradalom kirobbantásában és támogatásában. Közismert, hogy az ellenforradalom leverése után ugyancsak az Egyesült Államok kormánya volt az, amely az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben szisztematikus rágalmazó kampányokat rendezett és rendez ma is népköztársaságunk és annak kormánya ellen és ugyanakkor nyomást gyakorol háborús blokkbeli szövetségeseire, hogy a magyar népet, országunk szuverenitását II moszkvai Peking A Renmin Ribao vezércikkben foglalkozik a kommunista és munkáspártok képviselőinek moszkvai értekezletén kidolgozott okmányokkal. Megállapítja, hogy ezeknek nagy történelmi jelentőségük van a szocialista tábor egységének és világszerte a kommunista és munkáspártok egységének megszilárdításában, a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődésében. Ezek a dokumentumok újabb ösztönzést adnak a világbékéért, a nemzeti felszabadulásért, a demokráciáért és a szabadságért, a szocializmusért küzdő népeknek. A vezércikk hangoztatja, hogy a moszkvai tanácskozás nagy eredményeit világszerte melegen üdvözölték. Ezek az eredmények súlyos csapást mérnek az imperialistákra és reakciósokra. A Renmin Ribao hangoztatja, hogy a jelenlegi tárgyalások nagy eredményei újabb bizonyítékot adnak a szocialista országok egységének megszilárdulásához. A lap megállapítja, hogy a két legnagyobb párt, a Kínai Kommunista Párt és az SZKP szolimélyen sértő, belügyeinkbe való durva beavatkozást jelentő, az ENSZ alapokmányával szöges ellentétben álló, törvénytelen határozatokat szavazzanak meg és ne ismerjék el küldöttségeinknek szabályszerűen, alkotmányunknak és törvényeinknek megfelelően kiállított és a nemzetközi jog követelményeinek is mindenben megfelelő megbízóleveleit. Ismeretes az is, hogy a budapesti amerikai követség vezetésére az Egyesült Államok kormánya az ellenforradalom után követet küldött, aki több mint három hónapig tartózkodott Budapesten anélkül, hogy megbízólevelét átadta volna. így végül is kénytelenek voltunk neki feltenni a kérdést; vagy adja át megbízólevelét, vagy menjen vissza. Erre az amerikai kormány a követet hazahívta és mást a helyére nem küldött. A követséget mind máig ügyvivő vezeti. Ugyanakkor annak az amerikai kormánynak egyes tagjai, amely Budapesten nagylétszámú követséget tart fenn és Washingtonban kapcsolatot tart a magyar követséggel, úgyszintén más hivatalos amerikai vezető személyiségek egyre-másra nyilatkozatokat tesznek, amelyekben Magyarországról, mint „rab nemzetről” beszélnek, amelyet fel kell szabadítani. Az amerikai követség egyes beosztottai viszont Budapesten ezalatt a diplomáciai jogokkal visszaélve kémtevékenységet folytatnak. Az amerikai kormány pedig részben saját országában, részben Nyugat-Németországban összegyűjti, szervezi és pénzeli népköztársaságunk legelkeseredet- tebb ellenségeit, az országunkból kiszökött fasisztákat, háborús bűnösöket és más sötét, reakciós ©temeket; az ellenforradalom alatt és után hazánkból kiszökött fiatalokból kém- és diverzáns-osztagokat szervez népköztársaságunk ellen; anyagilag és erkölcsileg támogatja az úgynevezett Szabad Európai rádió Magyarország ellen irányuló adásait. És végül gazdasági téren ugyanez az amerikai kormány olyan messzemenő diszkriminációt alkalmaz Magyarország ellen, amely gyakorlatban csaknem teljesen lehetetlenné tesz mindennemű kereskedelmi kapcsolatot. Nehezen lehet elképzelni ennél abszurdabb, abnor málisabb viszonyt két ország között. Szilárd meggyőződésünk, hogy semmi akadálya sem lehet annak, hogy kapcsolatainkat rendezzük. Kizárólag az amerikai félen múlik, hogy ez mikor fog bekövetkezni. Néhány szót osztrák szomszédainkkal való kapcsolatainkról — mondotta a továbbiakban Sík Endre. Az elmúlt négy év alatt ezek a kapcsolatok nagy részben rendeződtek és — elsősorban gazdasági vonalon — normális mederben folynak. Az országaink közötti kulturális csere terén ugyancsak értünk el javulást, bár a jelenlegi helyzet még sok kívánná valót hagy maga után. Jószomszédi viszonyunkat azonban időről időre sajnálatos módon megzavarják osztrák területről kiinduló, mesterségesen előkészített és szervezett határincidensek. Nem véletlen, hogy ezek a határ- incidensek és az azokat követő hecckampányok már évek óta szinte pontosan egybeesnek a nemzetközi reakció ellenünk irányuló akcióival. Éppen a napokban voltunk tanúi egy meg sem nyilatkozat világvisszhangja (tarifásának és egységének, valamint a két legnagyobb ország, Kína és a Szovjetunió szolidaritásának és egységének kiemelkedő jelentősége van az egész szocialista tábor és az egész nemzetközi kommunista mozgalom szempontjából. A nagy Szovjetunió az emberi történelemben nemcsak az első szocialista ország, hanem a szocialista tábor leghaladot- tabb és leghatalmasabb országa is. A Szovjetunió nagy kommunista pártja a legnagyobb tapasztalatokkal rendelkező élcsapat. A Kínai Kommunista Párt mindig nagyra becsülte a Szovjetunió Kommunista Pártjának és népének az imperialista-ellenes harcban, a béke védelmében és az egész világ haladó erejének támogatásában betöltött vezető szerepét. A Kínai Kommunista Párt tiszta szívből hálás a Szovjetuniónak azért a roppant segítségért, amelyet a kínai forradalomnak és építő munkának adott. A Kínai Kommunista Párt mindig törekedett és törekszik a két párt és á két ország egységének biztosítására és erősítésére. Nemcsak a két nép javát, hanem az egész szocialista tábor és az egész nemzetközi kommunista mozgalom javát is szolgálja, hogy Kína és a Szovjetunió Kommunista Pártja és a két ország népe még szorosabbra fonja a sok próbát kiálló hatalmas barátság szálait. A vezércikk felhívja a figyelmet, a különféle országok imperialista és reakciós körei igen fontosnak tartják, hogy minden lehető eszközzel aláássák a Kínai Kommunista Párt és az SZKP, valamint a két ország szaros barátságát. A legutóbbi tanácskozás eredménye azonban teljesen szétzúzta az imperialisták és a reakciósok ábrándjait. Ismét beigazolódtak Mao Ce-tung elvtárs szavai: „A kínai és a szovjet nép barátsága örök és megbonthatatlan!” A vezércikk megállapítja, hogy ! miként a múltban is, a Kínai j Kommunista Párt eleget tesz azoknak a megállapodásoknak, í amelyeket a testvéri pártokkal egyöntetűen kötöttek és határozottan folytatja a harcot a közös ■ okmányokban lefektetett célok teljes megva’ósí+ásáért. (Folytatás a 2. oldalon.) történt határincidens nyomán szinte karmesteri beintésre elkezdődött újabb hecckampánynak. A határincidensek megelőzése céljából régóta javasoljuk vegyesbizottság alakítását és határegyezmény kötését. Vannak jelek, hogy e téren eredmények várhatók. Az ázsiai és afrikai országokkal meglévő kapcsolatainkról beszélt ezután dr. Sík Endre, majd az ENSZ-beli tevékenységünkről számolt be, s mindenekelőtt az úgynevezett „magyar kérdésről” beszélt, megállapítva, hogy az már az Egyesült Államokon kívül senkit sem érdekel az ENSZ- ben. Az ENSZ közgyűlésein a Szovjetunió és a többi szocialista ország delegációival szoros együttműködésben kivesszük részünket minden fontosabb nemzetközi kérdés megvitatásából, részt » veszünk a közgyűlés valamennyi bizottságában. A külügyminiszter ezután részletesen szólt a magyar delegáció munkájáról a mostani közgyűlésen, majd a külföldön élő magyarokkal kapcsolatos politikánkról beszélt. — A forradalmi munkás-paraszt kormány nem zárja le az ajtót a hazájukba visszatérni kívánó becsületes magyarok előtt. Az elmúlt években közkegyelmet is hirdetett azok számára, akiket főbenjáró bűn nem terhel. Sokan jelentkeztek is és nagy része azoknak, akik jelentkeztek, haza is tért. Több mint negyvenezer azoknak a száma, akik hazájukba visszatértek. Befejezésül külpolitikánk to vábbi feladatait foglalta össze a külügyminiszter. Ezek a következők: Még jobban fejleszteni és mélyíteni, még intenzívebbé tenni baráti kapcsolatainkat és együttműködésünket politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt a Szovjetunióval és a testvéri népi demokratikus országokkal; folytatni hagyományos békepolitikánkat, a baráti szocialista országokkal vállvetve harcolni a béke megőrzéséért, az általános és teljes leszerelésért; a békés egymás mellett élés politikáját követve törekedni kapcsolataink normalizására és javítására a kapitalista országokkal, baráti kapcsolatok létesítésére és fejlesztésére az ázsiai, afrikai és élenjáró latin-amerikai országokkal; leleplezni az imperialisták agresszív háborús politikáját, visszaverni támadásaikat és provokációikat, elhárítani minden rendű beavatkozási kísérleteiket országunk belügyeibe; kifejteni, megmagyarázni és megvédelmezni népköztársaságunk külpolitikai céljait és állás- foglalásait és szorgalmazni azok megvalósítását az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben. — Kormányunk külpolitikája az elmúlt négy év alatt helyes volt. A forradalmi munkás-paraszt kormány nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy tájékoztatásom vegye tudomásul és a beszámolót fogadja el. (Folytatás a 2, oldalon.)
