Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-08 / 289. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ara: SO fillér * Világ proletárjai egyesüljetek! Az országgyűlés folytat)a munkáját Szerdán délelőtt n órakor folytatódott az országgyűlés ülésszaka. Részt vett az ülésen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Bajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Benke Valéria, Csergő János, Czinege Bajos, Czott- ner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Bosonczi Pál, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr, Sik Endre, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd dr. Sík Endre külügyminiszter mondott beszédet. Dr. Sík Endre elvtárs beszéde Bevezetőben a nemzetközi hely­zet alakulásával foglalkozva meg­állapította, hogy az utóbbi négy évben egyre fokozódó mértékben tolódtak el a nemzetközi erővi­szonyok a szocialista tábor javá­ra. Ha ennek az erőeltolódásnak az okait keressük, mindenek­előtt a szocialista tábor országai­nak belső fejlődését, gazdasági erejük hatalmasabb arányú nö­vekedését, műszaki és tudomá­nyos eredményeik gyors kibonta­kozását és nem utolsósorban ka­tonai erejük jelentékeny megnö­vekedését kell megemlítenünk. Hangsúlyozta, hogy a szocialista tábor fokozódó erőfölényének má­sik, tényezője a szocialista or­szágok — elsősorban a Szovjet­unió — nemzetközi kapcsolatai­nak és nemzetközi súlyának pél­dátlan megnövekedése. A továb­biakban fnegáltapította, hogy a nemzetközi erőviszonyok eltoló­dásának tényezője az imperializ­mus egyre fokozódó válsága is. A kapitalizmus általános válsága a legutóbbi években új, döntő szakaszába lépett. Az ENSZ idei közgyűléséről szólva, a külügyminiszter megál­lapította a többi között: az idei közgyűlés fiő jellemzője az, hogy jelentékenyen erősödött az^, im­perialista-ellenes front és mala- kulóban van az Egyesült Álla­mok elszigetelődése. Sík Endre hangsúlyozta, hogy az ENSZ közgyűlésének napirend­jén a legjelentősebb kérdés az ál­talános és teljes leszerelés. Az egész békeszerető emberiség kö­veteli a fegyverkezési verseny beszüntetését, a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének és békés versenyének realizálását. A Magyar Népköztársaság kül­politikájának négyéves mérlegé­ről szólt ezután a külügyminisz­ter1. A forradalmi munkás-paraszt kormány külpolitikai programja •világos és félreérthetetlen. Meg­védeni a békét, szocialista építő munkánk e legfontosabb előfelté­telét. leleplezni és visszaverni orszá­gunk függetlensége és szuvereni­tása ellen irányuló minden impe­rialista kísérletet, visszautasítani minden beavatkozást vagy be­avatkozási kísérletet országunk beid gyei be. Szoros együttműködést kialakí­tani és fejleszteni kapcsolatainkat a Szovjetunióval és a többi szocia­lista országgal. A békés egymás mellett élés po­litikáját folytatni minden más tár­sadalmi berendezésű országgal. Baráti kapcsolatokat kiépíteni az imperialista járom alól nemrég kiszabadult ázsiai és afrikai orszá­gokkal. Az elmúlt négy esztendőre visz- szatekintve jóleső érzéssel állapít­hatjuk meg, bogy a forradalmi munkás-paraszt kormány a vállalt külpolitikai feladatok teljesítését, a hozzá fűzött várakozásokat, a külpolitika terén éppen úgy, mint belpolitikai téren, becsülettel be­váltotta. Az egyetlen kapitalista ország, amellyel bár diplomáciai kapcso­lat áll fenn köztünk, viszonyunk ma is abnormális — az Egyesült Államok. Sík Endre ezután rámutatott: . Közismert, hogy hivatalos és nem hivatalos amerikai szervek és személyek nem kis szerepet ját­szattak az 1956-os ellenforradalom kirobbantásában és támogatásá­ban. Közismert, hogy az ellenfor­radalom leverése után ugyancsak az Egyesült Államok kormánya volt az, amely az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben szisztematikus rágalmazó kampá­nyokat rendezett és rendez ma is népköztársaságunk és annak kor­mánya ellen és ugyanakkor nyo­mást gyakorol háborús blokkbeli szövetségeseire, hogy a magyar népet, országunk szuverenitását II moszkvai Peking A Renmin Ribao vezércikkben foglalkozik a kommunista és munkáspártok képviselőinek moszkvai értekezletén kidolgozott okmányokkal. Megállapítja, hogy ezeknek nagy történelmi jelentő­ségük van a szocialista tábor egy­ségének és világszerte a kommu­nista és munkáspártok egységé­nek megszilárdításában, a nem­zetközi kommunista mozgalom fejlődésében. Ezek a dokumentu­mok újabb ösztönzést adnak a világbékéért, a nemzeti felszaba­dulásért, a demokráciáért és a szabadságért, a szocializmusért küzdő népeknek. A vezércikk hangoztatja, hogy a moszkvai tanácskozás nagy eredményeit világszerte melegen üdvözölték. Ezek az eredmények súlyos csapást mérnek az impe­rialistákra és reakciósokra. A Renmin Ribao hangoztatja, hogy a jelenlegi tárgyalások nagy eredményei újabb bizonyítékot adnak a szocialista országok egy­ségének megszilárdulásához. A lap megállapítja, hogy a két legnagyobb párt, a Kínai Kom­munista Párt és az SZKP szoli­mélyen sértő, belügyeinkbe való durva beavatkozást jelentő, az ENSZ alapokmányával szöges el­lentétben álló, törvénytelen hatá­rozatokat szavazzanak meg és ne ismerjék el küldöttségeinknek sza­bályszerűen, alkotmányunknak és törvényeinknek megfelelően kiál­lított és a nemzetközi jog követel­ményeinek is mindenben megfe­lelő megbízóleveleit. Ismeretes az is, hogy a buda­pesti amerikai követség vezetésé­re az Egyesült Államok kormá­nya az ellenforradalom után kö­vetet küldött, aki több mint há­rom hónapig tartózkodott Buda­pesten anélkül, hogy megbízóleve­lét átadta volna. így végül is kénytelenek voltunk neki felten­ni a kérdést; vagy adja át megbí­zólevelét, vagy menjen vissza. Er­re az amerikai kormány a követet hazahívta és mást a helyére nem küldött. A követséget mind máig ügyvivő vezeti. Ugyanakkor an­nak az amerikai kormánynak egyes tagjai, amely Budapesten nagylétszámú követséget tart fenn és Washingtonban kapcsolatot tart a magyar követséggel, úgyszintén más hivatalos amerikai vezető személyiségek egyre-másra nyi­latkozatokat tesznek, amelyekben Magyarországról, mint „rab nem­zetről” beszélnek, amelyet fel kell szabadítani. Az amerikai követség egyes beosztottai viszont Budapes­ten ezalatt a diplomáciai jogokkal visszaélve kémtevékenységet foly­tatnak. Az amerikai kormány pe­dig részben saját országában, részben Nyugat-Németországban összegyűjti, szervezi és pénzeli népköztársaságunk legelkeseredet- tebb ellenségeit, az országunkból kiszökött fasisztákat, háborús bű­nösöket és más sötét, reakciós ©te­meket; az ellenforradalom alatt és után hazánkból kiszökött fiatalok­ból kém- és diverzáns-osztagokat szervez népköztársaságunk ellen; anyagilag és erkölcsileg támogatja az úgynevezett Szabad Európai rádió Magyarország ellen irányuló adásait. És végül gazdasági téren ugyan­ez az amerikai kormány olyan messzemenő diszkriminációt al­kalmaz Magyarország ellen, amely gyakorlatban csaknem teljesen le­hetetlenné tesz mindennemű ke­reskedelmi kapcsolatot. Nehezen lehet elképzelni ennél abszurdabb, abnor málisabb vi­szonyt két ország között. Szilárd meggyőződésünk, hogy semmi akadálya sem lehet annak, hogy kapcsolatainkat rendezzük. Kizárólag az amerikai félen mú­lik, hogy ez mikor fog bekövetkez­ni. Néhány szót osztrák szomszéda­inkkal való kapcsolatainkról — mondotta a továbbiakban Sík Endre. Az elmúlt négy év alatt ezek a kapcsolatok nagy részben rendeződtek és — elsősorban gaz­dasági vonalon — normális me­derben folynak. Az országaink kö­zötti kulturális csere terén ugyan­csak értünk el javulást, bár a je­lenlegi helyzet még sok kívánná valót hagy maga után. Jószom­szédi viszonyunkat azonban idő­ről időre sajnálatos módon meg­zavarják osztrák területről kiin­duló, mesterségesen előkészített és szervezett határincidensek. Nem véletlen, hogy ezek a határ- incidensek és az azokat követő hecckampányok már évek óta szinte pontosan egybeesnek a nemzetközi reakció ellenünk irá­nyuló akcióival. Éppen a napok­ban voltunk tanúi egy meg sem nyilatkozat világvisszhangja (tarifásának és egységének, vala­mint a két legnagyobb ország, Kína és a Szovjetunió szolidaritá­sának és egységének kiemelkedő jelentősége van az egész szoci­alista tábor és az egész nemzet­közi kommunista mozgalom szem­pontjából. A nagy Szovjetunió az emberi történelemben nemcsak az első szocialista ország, hanem a szocialista tábor leghaladot- tabb és leghatalmasabb országa is. A Szovjetunió nagy kommu­nista pártja a legnagyobb tapasz­talatokkal rendelkező élcsapat. A Kínai Kommunista Párt min­dig nagyra becsülte a Szovjet­unió Kommunista Pártjának és népének az imperialista-ellenes harcban, a béke védelmében és az egész világ haladó erejének tá­mogatásában betöltött vezető sze­repét. A Kínai Kommunista Párt tiszta szívből hálás a Szovjetuni­ónak azért a roppant segítségért, amelyet a kínai forradalomnak és építő munkának adott. A Kínai Kommunista Párt mindig töreke­dett és törekszik a két párt és á két ország egységének biztosí­tására és erősítésére. Nemcsak a két nép javát, hanem az egész szocialista tábor és az egész nem­zetközi kommunista mozgalom javát is szolgálja, hogy Kína és a Szovjetunió Kommunista Pártja és a két ország népe még szoro­sabbra fonja a sok próbát kiálló hatalmas barátság szálait. A vezércikk felhívja a figyel­met, a különféle országok impe­rialista és reakciós körei igen fon­tosnak tartják, hogy minden lehe­tő eszközzel aláássák a Kínai Kommunista Párt és az SZKP, va­lamint a két ország szaros barát­ságát. A legutóbbi tanácskozás eredménye azonban teljesen szét­zúzta az imperialisták és a reak­ciósok ábrándjait. Ismét beigazo­lódtak Mao Ce-tung elvtárs sza­vai: „A kínai és a szovjet nép ba­rátsága örök és megbonthatat­lan!” A vezércikk megállapítja, hogy ! miként a múltban is, a Kínai j Kommunista Párt eleget tesz azoknak a megállapodásoknak, í amelyeket a testvéri pártokkal egyöntetűen kötöttek és határo­zottan folytatja a harcot a közös ■ okmányokban lefektetett célok teljes megva’ósí+ásáért. (Folytatás a 2. oldalon.) történt határincidens nyomán szinte karmesteri beintésre elkez­dődött újabb hecckampánynak. A határincidensek megelőzése céljából régóta javasoljuk vegyes­bizottság alakítását és határegyez­mény kötését. Vannak jelek, hogy e téren eredmények várhatók. Az ázsiai és afrikai országokkal meglévő kapcsolatainkról beszélt ezután dr. Sík Endre, majd az ENSZ-beli tevékenységünkről szá­molt be, s mindenekelőtt az úgynevezett „magyar kérdésről” beszélt, megállapítva, hogy az már az Egyesült Államokon kí­vül senkit sem érdekel az ENSZ- ben. Az ENSZ közgyűlésein a Szov­jetunió és a többi szocialista or­szág delegációival szoros együtt­működésben kivesszük részünket minden fontosabb nemzetközi kér­dés megvitatásából, részt » ve­szünk a közgyűlés valamennyi bizottságában. A külügyminiszter ezután rész­letesen szólt a magyar delegáció munkájáról a mostani közgyűlé­sen, majd a külföldön élő ma­gyarokkal kapcsolatos politikánk­ról beszélt. — A forradalmi munkás-pa­raszt kormány nem zárja le az ajtót a hazájukba visszatérni kí­vánó becsületes magyarok előtt. Az elmúlt években közkegyelmet is hirdetett azok számára, akiket főbenjáró bűn nem terhel. Sokan jelentkeztek is és nagy része azok­nak, akik jelentkeztek, haza is tért. Több mint negyvenezer azoknak a száma, akik hazájukba visszatértek. Befejezésül külpolitikánk to vábbi feladatait foglalta össze a külügyminiszter. Ezek a követke­zők: Még jobban fejleszteni és mé­lyíteni, még intenzívebbé tenni baráti kapcsolatainkat és együtt­működésünket politikai, gazdasá­gi és kulturális téren egyaránt a Szovjetunióval és a testvéri né­pi demokratikus országokkal; folytatni hagyományos békepo­litikánkat, a baráti szocialista or­szágokkal vállvetve harcolni a béke megőrzéséért, az általános és teljes leszerelésért; a békés egymás mellett élés po­litikáját követve törekedni kap­csolataink normalizására és javí­tására a kapitalista országokkal, baráti kapcsolatok létesítésére és fejlesztésére az ázsiai, afrikai és élenjáró latin-amerikai országok­kal; leleplezni az imperialisták ag­resszív háborús politikáját, vissza­verni támadásaikat és provoká­cióikat, elhárítani minden rendű beavatkozási kísérleteiket orszá­gunk belügyeibe; kifejteni, megmagyarázni és megvédelmezni népköztársasá­gunk külpolitikai céljait és állás- foglalásait és szorgalmazni azok megvalósítását az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben. — Kormányunk külpolitikája az elmúlt négy év alatt helyes volt. A forradalmi munkás-paraszt kor­mány nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy tájékoztatá­som vegye tudomásul és a beszá­molót fogadja el. (Folytatás a 2, oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents