Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-08 / 289. szám

2 NÉPÚJSÁG I960, december 8., csütörtök Kállai Gyula elvtárs beszéde A moszkvai nyilatkozat világvisszhangja (Folytatás az 1. oldalról.) Ezután Kállai Gyula elvtárs, az MSZMF Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első el­nökhelyettese emelkedett szólásra. — A kormány külpolitikai tevé­kenységének vezérelve a béke megvédése, a különböző társadal­mi rendszerű országok békés egy­más mellett élése. Ez a külpoli­tika társadalmunk szocialista jel­legéből ered. — Ez a külpolitika teljes össz­hangban van az egész szocialista tábornak a nemzetközi kérdések megoldására, a béke fenntartásá­ra, a háború elkerülésére irányuló erőfeszítéseivel. A szocialista tá­bor, s ezen túlmenően az. egész nemzetközi kommunista mozga­lom egységét mutatta meg a kom. munista és munkáspártok — a na­pokban befejeződött — moszkvai értekezlete. Az értekezlet által ki­adott nyilatkozat és a békefelhí­vás, amelyet 81 párt képviselői — pl nép hivatott vezetői — írtak álá, napjaink történetének legfon­tosabb harcra hívó dokumentu­mai. Öröm és büszkeség számunkra, hogy a moszkvai értekezleten a dolgozó magyar nép képviseleté­ben Kádár elvtárs vezetésével a mi párt- és kormányküldöttségünk is részt vehetett, ott kifejthettük véleményünket és kifejezhettük teljes egyetértésünket a testvér­pártokkal a nemzetközi kérdések megítélésében, s ezt a nyilatkozat aláírásával is megpecsételtük. Ügy gondolom, hogy küldetésünk és végzett munkánk eredményei­vel az országgyűlés teljes mérték­ben egyetért. Tisztelt Országgyűlés! Bár még csak néhány nap telt el azóta, máris megállapítható, hogy a ha­ladó emberiség örömmel üdvözli a kommunista és munkáspártok értekezletéről kiadott nyilatkozat megjelenését. Ez a nyilatkozat nemcsak a kommunisták ügye. Az egész emberiség számára van mondanivalója, mert korunk fő kérdésedről: a békéről, a békés egymás mellett élésről, a szocia­lizmusról, a nemzeti független­ségről, a jobb emberi élet megte­remtéséhez vezető útról fejti ki a kommunisták, a társadalmi hala­dás élharcosainak véleményét. Bizonyosak vagyunk benne, hogy a magyar országgyűlés — a békeszerető magyar nép választott képviselőinek testületé — megérti és magáévá teszi a kiáltvány gon­dolatait, s továbbra is azon mun­kálkodik, hogy erejéhez, s a ma­gyar nép erejéhez mérten hozzá­járuljon a világ békéjének bizto­sításához. Kállai elvtárs ezután a szocialista tábor fejlődéséről be­szélt, majd a kommunizmust épí­tő Szovjetunió gyors előrehaladá­sának bizonyítékait említette meg, részletes adatokkal ismertetve a Szovjetunió eredményeit. Kállai elvtárs a továbbiakban kifejtette, míg a szocialista világ- rendszer napról napra erősödik, a kapitalizmus társadalmi rendszere az általános válság újabb szaka­szába lépett. Rámutatott: ebben a helyzetben minden lehetőség meg­van ahhoz, hogy új módon, a dol­gozó emberiség javára oldjuk meg napjaink égető kérdéseit. A történelmi tapasztalatok is bizonyítják — mondotta —: a há­borúk többé nem elkerülhetetle­nek. Ezt a nagy jelentőségű tételt először a Szovjetunió Kommunis- j ta Pártja XX. kongresszusán j Hruscsov elvtárs mondta ki, s az 1957-es moszkvai nyilatkozat az egész nemzetközi kommunista mozgalom egyik alapvető tételévé (ette. E lehetőség valóra váltásá-j I ért, a béke megvédéséért továbbra I is szívósan harcolni kell. Tisztelt Országgyűlés! Napja­inkban az emberiség két válasz­tás előtt áll: a pusztító háború, vagy a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élése. A szocializmus már születése pillanatában Lenin eszméjét, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvét tette meg külpoli­tikájának vezérfonalává, s ehhez tartotta magát az elmúlt negy­venhárom esztendő alatt. Az im­perialista nagyhatalmak mind­eddig nem voltak hajlandók ezt az elvet elfogadni, ma azonban a i nemzetközi erőviszonyok olyanok, hogy a békés egymás mellett élés • elvét és gyakorlatát rákényszerít- hetjük az imperialistákra — mon­dotta, majd így folytatta: j Támogatjuk a Szovjetuniónak az általános, teljes és ellenőrzött 1 leszerelésre előterjesztett javas­latét. Javaslom: a magyar or­szággyűlés is adjon hangot annak a követelésnek, hogy az Egyesült Nemzetek rendkívüli közgyűlése az állam- és kormányfők részvé­telével még 1961 tavaszán üljön össze és tárgyalja meg az általá­nos, teljes és ellenőrzött leszere­lésre vonatkozó szovjet javasla­tokat. Ezután Kállai Gyula arról be­szélt, hogy a béke híveinek fontos feladata a második világháború maradványainak felszámolása Európa szívében, a békeszerződés megkötése a két Németországgal, s ezzel egy időben Nyugat-Berlin státuszának rendezése az egyete­mes béke érdekében. A békéért küzdő népek és külö­nösen a ma már szocializmust építő Német Demokratikus Köz­társaság népeinek erejével belát­ható időn belül meg kell kötni a békeszerződést a két Németor­szággal. Ez — az egyetemes béke érdekében tett hasznos lépés lesz. A Magyar Népköztársaság — amely annak idején hadat üzent a hitleri Németországnak, ha elér­kezik az ideje, kész e lépés meg­tételére. A békeszerető erők felháborod­va ítélik el az amerikai imperi­alizmust, mert erőszakkal meg­osztva tart egész népeket: a fegy­verek erejével gátolja meg a ko­reai és vietnami nép természetes törekvéseit az egyesülésre, az egységes, demokratikus, szabad és független hazájuk megteremtésé­re, de ez a helyzet sem tarthat sokáig. Ahogyan a dél-vietnami nép elsöpörte Bao-Dajt, ahogyan a dél-koreai nép elsöpörte Li Szin Mant — úgy eljön az idő, amikor a nép a bábkormányokkal együtt el tudja űzni közvetlen támoga­tóikat, az amerikai imperialistá­kat is. Kállai Gyula ezután az Egye­sült Nemzetek Szervezetéről szólt, hangsúlyozva, hogy az elmúlt években a béke, a demokrácia, a szocializmus és az antiimperialis- ta nemzeti függetlenség erői meg­sokasodtak az Egyesült Nemzetek Szervezetén belül, majd megálla­pította, hogy a'szocialista világ- rendszer kialakulása és megerő­sítése mellett a volt gyarmati né­pek nemzeti felszabadulása, ön­álló állami létük megteremtése a mai világhelyzet legfontosabb ob­jektív történelmi folyamata. Ma már az emberiségnek csak 4 szá­zaléka — de még mindig több mint százmillió ember — él gyar­mati sorban, de az ő felszabadulá­suk is már csak idő kérdése. Megállapította: a volt gyarmato­sító hatalmak mindent elkövet­nek, hogy a felszabadult népeket továbbra is befolyásuk alatt tart- i sák. Kongóban ismét megmutat-; kozott, hogy mit „ad” az imperia­lizmus a gyarmati népeknek, roi-j helyt azok következetesen haroba szállnak függetlenségükért: — tankot, gépfegyvert, szögesdrótot; tömegesen végeztetik ki a nemzeti felszabadító küzdelem hőseit. A magyar országgyűlés felháborodva ítéli el azt a banditizmust, ame­lyet Mobutu, az amerikai és bel­ga imperialisták kitartottja Kon­góban művel. A magyar nép és or­szággyűlése követeli az Egyesült Nemzetek Szervezetétől és szemé­lyesen főtitkárától, Dag Ham­marskjöld úrtól — akit súlyos fe­lelősség terhel a kongói kormány ellen indított hajszáért —. hasson oda, hogy Patrice Lumumba, a törvényes kongói kormány feje azonnal nyerje vissza szabadsá­gát; fegyverezzék le Mobutu ka­tonáit és biztosítsák a törvényes Lumumba-kormány működésének feltételeit. Meg vagyunk győződ­ve arról, hogy Kongó — az ame­rikai, belga és a többi gyarmato­sító tankjai ellenére is — szabad és független ország lesz. Ma még az imperializmus fegy­veres háborúja folyik a szabadsá­gért küzdő hős algériai nép ellen is. A magyar nép — csakúgy, mini a francia nép — szolidáris az al­gériai nép harcával és támogatja azt. A nemzeti felszabadulásért foly- tatott küzdelem új góca alakiul ki Latin-Amerikában. A harc ezúttal közvetlenül a latin-amerikai né­pek többségét függő helyzetben tartó Amerikai Egyesült Államok ellen irányul. Az antiimperialista függetlenségi harcok egyik csomó­pontja most a nyugati féltekén van kialakulóban, s ehhez a hős kubai nép vágott utat. A magyar nép testvéri üdvözletét küldi a hős kubai népnek: szolidárisak va­gyunk velük, s erőnkhöz mérten támogatjuk a kubai népet gazda­ságának, kultúrájának fejlesztésé­ben, függetlenségének védelmé­ben. Kállai Gyula ezután megállapí­totta, hogy a kormány külpolitikai lépéseit mindenkor a nemzetköz! helyzet marxista-leninista elemzé­sének útján határozza meg. A kormány külpolitikája helyes volt. Ezt a négy év alatt elért ered­mények igazolják. Most újabb le­hetőségek nyílnak arra, hogy az eddiginél nagyobb mértékben járuljunk hozzá egyes államokkal ma még fennálló vitás kérdések rendezéséhez, s ez úton is erősít­sük a békés egymás meilett élés "zeUemét. (Folytatás az 1. oldalról.) Berlin A német közvélemény nagy ér­deklődéssel fogadta a 81 kommu­nista és munkáspárt képviselőinek moszkvai tanácskozásáról kiadott nyilatkozatot, amelyet kedden a Neues Deutschland, a Német Szo­cialista Egységpárt központi lapja teljes terjedelemben közölt. I A történelmi jelentőségű ok­mány teljes szövegét a Berliner ; Zeitung, az NDK fővárosának lap- | ja mellékletként, füzet alakban je­lentette meg. A Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottsága december 6- án helyesléssel hallgatta meg a Központi Bizottság küldöttségének a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásáról szóló be­számolóját. Elhatározták, hogy a Központi Bizottság legközelebbi teljes ülésén részletesen foglal­kozzanak a nyilatkozattal és an­nak feldolgozására majd határo­zati javaslatot terjesztenek elő. Prága A Rudé Právo szerdai számában vezércikkben foglalkozik a kom­munista és munkáspártok moszk­vai nyilatkozatával. A lap rámu­tat, hogy a nyilatkozat nemzet­közi hatásában felmérhetetlen je­lentőségű harci programot, világos útmutatást ad valamennyi kom-1 munista és munkáspárt számára. Pártunk és egész népünk a fej­lett szocialista társadalom építé­sében konkrét tettekre váltja a nyilatkozat nagy eszméit — han­goztatja a lap. Düsseldorf A „Német szabadságadó” kedd este méltatta a kommunista és munkáspártok moszkvai nyilatko­zatát és megállapítja, hogy a nyilatkozat az egész embe­riségnek korunk kérdéseire vá­laszt ad. Van-e közöttünk olyan ember, akiben nem vetődött volna még fel a kérdés: mit hoz a holnap? Legyünk őszinték, melyik párt, melyik szervezet tudna választ ad­ni e kérdésre? Vannak filozófusok és olyan fir- kászok, akik meg akarnak győzni bennünket az atombomba beveze­tésének szükségességéről, azt mondván, hogy sok az eszkimó, kevés a fóka. Iszonyattal elfordu­lunk tőlük, mert nem akarjuk be­érni az ilyen komor jóslatokkal. A moszkvai nyilatkozattól vá­laszt kaptunk kérdéseinkre — hangsúlyozza a rádió. Párizs A kedd esti párizsi sajtó bő idé­zeteket közöl a kommunista és munkáspártok moszkvai nyilatko­zatából. A Le Monde megállapítja, hogy a nyilatkozat határozott optimiz­mussal értékeli a szocializmus esélyeit az elkövetkező esztendők­ben. A francia újság a háború el­kerülhetőségéről szóló fejezetét tartja a legfontosabbnak, s ezzel kapcsolatban úgy véli; szabad ke­zet nyert arra Hruscsov, hogy új tárgyalásokat kíséreljen meg Wa­shingtonnal. A Paris Presse megállapítja: a nyilatkozat igen határozottan sík- raszáll a békés egymás mellett élés elve, Hruscsov kedvenc gon­dolata mellett és magán viseli a hruscsovi optimizmus jegyét. Az amerikai munkaügyi minisztérium a munkanélküliség fokozódását jósolja az új évre New York (MTI) Az Egyesült Államok munkaügyi minisztériuma kéthavonként megjelenő közleményének legújabb számában kedden újabb kilenc amerikai nagyipari központot sorolt azon területek közé, ahol „je­lentős a munkanélküliség”. E kategória ma már az amerikai ipari nagyvárosok több mint egyharmadát öleli fel. A munkaügyi minisztérium hivatalos adatai szerint az Egyesült Államok százötven főbb iparvidéke kjjzül 51 iparvidék dolgozóinak legalább hat százaléka munkanélküli. A minisztérium az új évre a munkanélküliség további fokozódását jósolja. Tisztelt Országgyűlés! A nemzetközi helyzet fejlődése a béke és a szocializmus megerő­södése szempontjából kedvező. Híven ki kell tartani az eddig kö­vetett politika mellett, mert az összes történelmi tapasztalatok arra intenek, hogy ez a politika helyes és eredményre vezet. Pártunk — a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt —, államunk, tár­sadalmunk vezető ereje tevékeny­ségét eddig is az 1957-es novembe­ri moszkvai nyilatkozat szellemé­ben végezte. Az elmúlt három év­ben elért sikereink csakúgy, mint az egész nemzetközi munkásmoz­galom előrehaladása — elsősorban annak köszönhetők, hogy az 1957- es moszkvai nyilatkozat biztos iránytűt adott a kezünkbe, s mi ezt a fegyvert következetesen al­kalmaztuk. A most kiadott újabb moszkvai nyilatkozat az egész nemzetközi kommunista- és mun­kásmozgalmat és pártunkat is megerősítette eddig követett poli­tikájának és nemzetközi kérdé­sek megoldására irányuló erőfeszí­téseinek helyességében. Ez a nyilatkozat továbbfejlesztette, az eltelt három év tapasztalatai alapján levont marxista-leninista következtetésekkel gazdagította a kommunista- és munkáspártok ko­rábbi állásfoglalását. > — Tisztelt Országgyűlés! — mon­dotta végül. — A nemzetközi hely. zet a béke és haladás erőinek kedvez. Ha továbbra is kitartunk ■helyes politikánk mellett, reális le­hetőségünk van a béke megőrzé­sére, s arra is, hogy a szocializmus további erősödése a világban a békés egymás mellett élés viszo­nyai között következzék be, E cél érdekében kell — teljes egységben a szocialista tábor népeivel — kül­politikai tevékenvségünket tovább folytatni. A külügyminiszter elv­társ beszámolóját a Magyar Szo­cialista Munkáspárt nevében elfo­gadom, s azt tiszteli képviselő- társaimnak is el fogadásra aján­lom. (Hosszantartó nagy taps.) Kállai Gyula elvtárs beszéde után ebédszünet következett, majd a szünet utáni vitában elsőnek Molnár Erik képviselő szólalt fel. A körvetkező felszólaló dr. Wild Frigyes képviselő, a Magyarorszá­gi Német Dolgozók Demokratikus Szövetségének főtitkára a másfél évtizede még mindig megoldatlan német kérdéssel foglalkozott. Szakosíts Árpád képviselő a nemzetközi békemozgalom szere­péről, jelentőségéről és feladatai­ról, Gosztonyi János képviselő pe­dig egyebek között az osztrák— magyar kapcsolatokról szólott. Barcs Sándor képviselő a gyar­mattartó hatalmak űzőiméiről, a gyarmati rendszer széthullásáról beszélt. A vita bezárása után az országgyűlés egyhangúlag a kö­vetkező határozatot hozta: Az országgyűlés a külügymi­niszternek a nemzetközi helyzet­ről szóló tájékoztatóját tudomá­sul veszi, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány külpolitikájáról adott beszámolóját elfogadja és azzal egyetért. Az országgyűlés megállapítja, hogy a forradalmi munkás-pa­raszt kormány külpolitikája kö­vetkezetesen a magyar nép érde­keit és a béke ügyét szolgálta. Külpolitikánk fő feladata a jö­vőben is a béke megőrzéséért folytatott harc, az imperialista agressziók és provokációk lelep­lezése és meghiúsítása, baráti kapcsolatok és szoros egvüttmű- ködés fejlesztése a szocialista or­szágokkal, a békés egymás mellett élés politikájának megvalósítása valamennyi más társadalmi be­rendezésű országgal. Az országgyűlés szerdai ülése ez­zel véget ért. Az országgyűlés csü­törtök délc’őH m órakor folytatja munkáját. (MTI) I

Next

/
Thumbnails
Contents