Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-23 / 302. szám
1989. december 23., péntek NÉPÚJSÁo A, vízgazdálkodási társulatokról mezőgazdálkodás egyik legfontosabb tényezője a víz. Nélküle nincs növényi élet, nincs növénytermelés, nincs mezőgazdálkodás sem. A szükségesnél több vízmennyiség viszont károkat okoz, esetleg teljesen megsemmisíti a termést. A természeti és emberi erő által rendelkezésre álló vizek ésszerű kihasználására alakulnak a vízgazdálkodási társulatok, hogy a felesleges mennyiségben jelentkező vizek kártételeit megelőzzék, továbbá a különböző irányú vízhasznosítási lehetőségekre támaszkodva, hasznos tényezői legyenek a mezőgazdasági termelés fokozásának. A vízgazdálkodási társulatok jelentősége különösen fontos a Körös folyók mentén, ahol a szélsőséges csapadékviszonyok, a hordalékos, mocsári réti agyag, a rossz vízáteresztő altalaj hozzájárulnak ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés korszerű, rmgyüzemű, s a természeti erőkkel szemben mennél nagyobb területekre kiterjedő ösz- szefogásra alapuljon. A mi vidékünkön elsősorban a belvizek megszabályozása a főfeladat, mely vízügyi munkákból a vízgazdálkodási társulatokra azoknak a mellékcsatornáknak és tartozékaiknak karbantartása, felújítása, továbbfejlesztése hárul, amelyek közvetlen gyűjtik össze a káros vizeket a szántókról, rétekről, erdőkről, hogy mielőbb levonulhassanak azok a vízügyi szervek kezelésében levő fő befogadó csatornákba, folyókba. Ha ezek megvalósulnak, kerül sor a víz- hasznosító társulatok ténykedéseire, az öntözés, ivóvízellátás, halastavak társulati működésére. M egyénkben ma már 500 000 katasztrális holdon működnek vízgazdálkodási társulatok. Jó részük a legszükségesebb vízilétesítményeinek felújításán már túl van, a jelen ősz 250 milliméter csapadékának a betakarítási és vetési munkálatokat akadályozó kártételeit megelőzve. Lázas szorgalommal dolgoznak a társulások Eleken, Kétegyházán, Gyulaváriban, Sarkadon, Dobozon, Békéscsabán, Békésen és több helyen. A vízzel veszélyeztetett helységek közül egyedül Gyula városban nincs még ez idő szerint vízgazdálkodási társulat. Pedig nem lehet könnyen elfelejteni az 1956. évi június hó 16-án leesett 94 mil- . liméter csapadék kártevéseit, amikor is 4510 katasztrális hold termése ment tönkre. A következő 1957. év tavasza is mostohán bánt a mezőgazdasággal, mert a május 21. és 22. napján jelentkező 104 milliméter eső 1760 katasztrális holdon „végezte el” az aratást. A gyulai városi tanács pénzügyi osztálya csupán adóelengedés címén 1 304 000 forintot írt le a károsult ] lakosság lerhéről. Ennek az ősz- j szegnek több mint ötszöröse volt a belvizek kártétele, melyet ha nem egészben, de 75 százalékban el lehetett volna hárítani azoknak a vízilétesítményeknek felújításával és továbbfejlesztésével, amelyeknek ma már legtöbb helyen az érdekeltségek által alakított vízgazdálkodási társulatok a gazdái. Tje nézzük meg, miként áll Gyula város határa ezen feladatok tekintetében. Kiterjedése 28 000 katasztrális hold. A belvízrendezési feladatok különböző összetételű és változó felületű talaja miatt eltérőek. Van olyan határrésze, amely nem ismeri a belvizek kártételeit, azonban a Bánom, Siórét, Bicere, Ebédlesőszik, Farkaslhalom határrészei külön- külön, a maguk erejéből képtelenek volnának megvalósítani azokat a célkitűzéseket, amelyeket összefogva, társulattá alakulva, egymás után sorban, minden nagyobb anyagi megerőltetés -nélkül elvégezhetnének. A megoldandó közös feladatok 90 kilométer mel- lékcsatornának a felújítása, továbbfejlesztése, azok karbantartása a hozzájuk tartozó átereszekkel és tiltókkal együtt. Előzetes számítások szerint ezek költsége — kb. 90 ezer köbméter földmunkával számolva — az anyag- és adminisztratív kiadásokkal együtt 2 200 000 forint. Ezzel szemben az eddigi tapasztalatok szerint a gyulai határban, 10 éves átlagot véve alapul, nyolc mázsás búzatermés hozamának 80 százalékával, mint belvízkárral kell számolni, melynek értéke 1 280 000 forint. A legrosszabb esetet is figyelembe véve, a társulat célkitűzéseinek megvalósítása esetén ennek a kárnak 75 százaléka elhárítható, tehát a társulat munkájának egy évi haszna 960 ezer forint értékű elhárított belvízkárban mutatkozik. Az eddigi gyakorlat szerint a társulatok öt év alatt kívánják célkitűzéseiket megvalósítani, a hozzájárulási terhek könnyebben való elviselhetősége miatt, így öt évre számítva az elhárított kár értéke 4 800 000 forint. Ezzel szemben a társulat öt évi kiadása 2 200 000 forint. A társulat működésének első ötévi haszna tehá/t 2 600 000 forint lesz. A már működő társulatok kiadásaihoz az állam kb. 20 százalékban hozzájárult, s ha Gyula város leendő társulata is megkapná a támogatást, a költség 2 200 000 forintról 1 840 000 forintra csökkenne, melyből évenként és katasztrális holdanként körülbelül 13 ezer forint lenne a hozzájárulási díj, mely az érdekeltséget terhelné. Amennyiben az érdekeltség — tekintettel a munkák sürgősségére — a munkálatok előbbre kívánja hozni, • lehetőség van arra, hogy a társulat hosszúlejáratú kölcsönt vegyen igénybe. A fentiekben kívántuk kimutatni azokat a hasznokat, melyekhez az érdekelt lakosság a társulatok működése folytán jut. Ez a számítás azonban csak a papír szerinti, közvetlen elhárított károk értékét mutatja. Nem számol azonban azzal a haszontöbblettel, mely a termósbiztonság helyreállítása, s az érdekeltség munkakedvének, vállalkozási törekvéseinek, s a szakszerű gazdálkodás alapfeltételeinek létrehozása után jelentkezik. A művelés alatt álló földek felesleges vizeit összegyűjtő csatornák, továbbá az átereszek gomdozatlansága miatt a belvizek kártétele ismét jelentkezni fog, kárba vész a trágyázás költséges munkája, nem tudnak eredményes munkát kifejteni a talajbaktériumok, idő előtt kipusztulnak a mocsári réti agyagtalaj leglecsúszott. Most már határozottabban lépett ki a kocsmaajtón. Elindult az Új Barázda irodája felé. Elszánta magát, hogy a hajánál fogva húzza ki a fickót. — Be Se néz hozzá? S itt meg már munkába állt? — Fájt valami belül, nagyon fájt, mintha egy vasmarok szorította volna a szívét. — Hej, hűtlenség, hűtlenség. — Már ott is állt az iroda ajtajában. Meglódult, bement. — JÓ estet —- mondta, körbenézett. Öten voltak a szobában, most mind ránézett. Ott ült közöttük az ő agronómusa is. — Szép, szép — mondta gúnyos félhangosan. — Isten hozta Gábor bátyám — állt fel a fiú és elébe ment. Ka- ronfogta, az öreg nem tudott ellenkezni. Odalépett hát az asztal mellé. — Nézze csak! Itt negyvenhét forint lesz a munkaegység, de lehetne hatvan is, de ezek egy kicsivel okosabbak, mint mi. — Hm — sértést érzett a szóban, meg a tekintetekben is. Minden vére a fejébe szaladt. — A betyárszentségit, mit bámultok rám? Azt hiszitek, hogy a kultúr- ház, a tanácsház, meg az iskola után még az agronómus is a tiétek lesz? — Gábor — állt fel Tar Mihály —, ki mondja ezt? Szembe fordult Tarral és megragadta a mellén a kabátot. — Tudtam, hogy te vagy a mé- r«gkeverő. Megfogtad ezt a kölyköt a lányodnak, hogy elvedd a szövetkezeteteknek. — Az utolso szót dadogva, mintha most bénította volna meg a nyelvét a pálinka. A többiek mosolyogtak. Ez még jobban feldühösítette. Érezte Tar Mihály vasmarkát, mégis ütni készült. De a másik karját Pista fogta meg. — Bolond beszéd. Ezek is azt akarják, amit mi. Miért nem ül le békével. Én csak szabadságot vettem ki, hogy kicsit itt segítsek, szóltam a könyvelőnek, maga meg háborog? — Az öregnek lassan eljutott a szó az értelméig, elengedte Tart. A másik elnök erre már bort tett az asztalra. — Ide figyelj, komám. Mi sose néztünk rád haraggal. Igyál velünk egy pohár bort, könnyebb úgy. — Nem tudott mit tenni öttel szemben. Leült át. Nem nyúlt a pohárért, de tekintete egy pillanatra rajta feledkezett az aranyszínű boron. Sokszor kínálták, míg végre belekortyolt. Kesernyés íz maradt a szájában. Hiába beszéltek neki. Ö csak a hűtlenséget emlegette, míg végre a másik elnök olyat mondott, ami megütötte a fülét. — Bolond dolog ez komám. Tényleg jó lenne nekünk ez az agronómus, de a tiétek. Az apja a ti tagotok, igaz az apósa a miénk. De egy ilyen agronómus akár háromezer holddal is elbír. Az országban annyifelé egyesítge- tik a kis szövetkezeteket. — Jó, jó, ne háborogj! Látom az arcodon, hogy valami csúnyát akarsz mondani... Várd végig. Téged nálunk is nagyra becsülnek... elhiheted... Mernénk javasolni téged a közös szövetkezet elnökének. Ez a fiú meg én, mondjuk helyettesek lennénk. — Csönd támadt, csak a nehéz lélegzetek hallatszottak. Veres Gáborral forogni kezdett a világ — Bolond ez, vagy tréfál? — kérdezte önmagától — vagy már a szövetkezetei is el akarják nyelni? — Az Új Barázda elnöke közben újra telitöltötte a poharakat. Veres Gábor szerette volna, ha most nem. néznek úgy rá. Szerette volna, ha különösen annak a gyereknek a tekintete nem lett volna olyan... olyan hűségesen könyörgő. — No, válaszolj — biztatta Tar Mihály, a többiek is nógatták szemükkel. — Hiszen... — újra nehéz csend lett. Veres Gábornak gyöngyözni kezdett a homloka, megroppan a másik elnök széke, mert ő is feszegetett, az egyik ember nem bírta, megszólalt: — Fogd meg azt a poharat. — Hiszen — nyelt egy nagyot Veres Gábor, majd odafordult az agronómushoz. — Te hűtlen kutya, te... — kis mosoly lopódzott az arcára és most már megfogta a poharat. Koccintottak s ittak. H. SZABÓ JÓZSEF nagyobb áldásai, az évelő pillangós növények, kedvét veszti a gazdálkodó ember. Ily körülmények között a nagyüzemi gazdálkodás előnyéi, a mezőgazdálkodásból előálló jólét emelkedését hiába várjuk. L1 zzel szemben, ha a társulat célkitűzéseit megvalósítja, a korszerű mezőgazdálkodás alapjait biztosítja, minden lehetőség megvan, hogy ezeken az egyébként kitűnő termőföldeken a gyulai gazdálkodó ember a természeti erőkkel szembeni küzdelmében megedzett szorgalmát és kiváló szaktudását érvényesítse, s ezek által a nagyüzemű gazdálkodásban hatványozott mértékben el fogja érni azokat az eredményeket, amelyek előállításához minden képessége megvan. Ezek az eredmények jóval meghaladják azt a hasznot, amit fentebb, a belvizek elhárításánál jelentkező eredményként kimutattunk. Barkó János Gyula, Vízügyi Igazgatóság Itt a törpecirok Az öntözéses rizskutató intézet igaz gatója, Kovács Gábor és munkatársi Szalóki Sándor a kínai törpecirok ht zai termesztésének gondját oldottá meg. A kísérleti termések azt bizony! ják, hogy egy-egy holdon 27 mázs magtermés is elérhető. Képünkön Szí löki Sándor segédkutató és a törp< cirok látható. Jövőre 17 tsz-ben 36 kilométer hosszú nagyfeszültségű vezetéket szerelnek be Ebben az évben 28 termelőszövetkezetet villamosított a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat megyénkben. 79 kilométer nagyfeszültségi hálózatot és 32 transzformátor-állomást építettek. A villamosított tsz-ek közül a békéscsabai Előre hálózata a legl hosszabb, hét kilométer, három transzformátorral. Jövőre tovább folytatják a megye tsz-einek villamosítását. 17 termelőszövetkezetben 36 kilométer hosszú nagyfeszültségű vezetéket szerelnek fel és 18 transzformátort építenek. Az első negye* évben kerül sor a sarkaíli Vor* Csillag, a kondoros! Dolgozók < a gyulayári Lenin Hagyatéka vi lamosítására. A jövő év műnk közül legnagyobb a dombirato Béke Tsz hálózatba való békái csolása. Itt mintegy 4 kilométi hosszú nagyfeszültségű hálózat építenek. Körösújfaluban 6 kil< méter nagyfeszültségű vezetékkí három kilométer elosztó-hálóza tál és egy transzformátorral ol< ják meg a falu villamosítását. Békéscsabai Fémipari Kisipari Termelőszövetkezet Petőfi u. 4. Telefon: 21—87. Köszöntjük az 1961-es új esztendőt, s kérjük kedves megrendelőinket, hogy bizalommal keressenek fel továbbra is bennünket. RÉSZLEGEINK: bádogos, mérlegjavító, autó-motor javító. géplakatos, fémcsiszoló és nikkelező. Kedves megrendelőinknek és összes ügyfeleinknek sikerekben gazdag és eredményes, boldog új esztendőt kíván a Békéscsabai Fémipari Ktsz vezetősége 798 Egész évi nyugalmának csak 130 Ft az ára Termelőszövetkezeti tagok háztáji általános biztosítása: f rr u % betöréses lopás jég állatelhullás baleset és szavatossági károk esetére nyújt védelmet! Fizesse a díjat pontosan, a kárát gyorsan megtéríti az Állami biztosító 797
