Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-23 / 302. szám
2 NÉPÚJSÁG I960, december 23., péntek Két kép a megyei levelező értekezletről A Népújság levelezői — miként arról már'beszámoltunk — Békéscsabán ankcton vettek részt, s ezen élénk vita keretében tárgyalták meg a levelező- mozgalmat érintő fontos kérdéseket. Nem utolsósorban arról volt szó, hogy milyen módon lehet és kell az ipari, a mezőgazdasági és az értelmiségi dolgozók, valamint a sajtó közti kapcsolatot még jobban erősíteni és szélesíteni. Az ankét részvevői nagy érdeklődéssel hallgatják az egymás után felszólalókat, akik a levelezőmozgalmat segítő szellemben, gátlás nélkül, őszinte szavakkal beszéltek mindarról, ami a sajtó és a levelezők kapcsolatában hasznos vagy még hiányos. Műszaki tiszteket avattak a gyulai vv v ■■ ■ qp ■ * w __ JL.% v ízügyi Igazgatóságnál A gyulai Vízügyi Igazgatóságnál 19u8. elején kezdődött egy technikusi tanfolyam, majd ezt követően egy műszaki tiszti továbbképzés, azok részére, akik az előző vizsgát sikeresen letették. A három éves iskola komoly próbára tette a hallgatókat és nem kis erőfeszítést kívánt az előadó tanároktól, akik tudásuk legjavát adták, hogy a tanulók elsajátítsák a tíz tantárgy tananyagát. A tapasztalt mérnök- és pénzügyi emberekből álló bizottság élére az Országos Vízügyi Főigazgatóság Pintér Béla főmérnököt nevezte ki, aki a háromnapos vizsgáztatáson az elnöki tisztséget is betöltötte. A hallgatók kora igen váltakozó. A legfiatalabb 22 éves, a legidősebb 54 esztendős, az összetétele pedig 3 nő és 1 férfi. A vizsgákon természetesen egyformán izgult a fiatal és az idősebb korosztály is. A tanulásra szükség van — mondotta Kurta József igazgató elvtárs a vizsgák elkezdése előtt. A vízügyi munka annyira szétágazó és annyira újat hozó, hogy ebben alapos műszaki felkészültség nélkül nem boldogulhat senki. Üj gépek vannak munkában és új technológiai eljárások. Szakmánkba nemcsak a szorosan vett ár- és belvízvédekezés tartozik, hanem ezenfelül feltétlenül szükséges a fejlett mezőgazdasági, jogi és pénzügyi ismeretek és nem utolsósorban a népgazdasági tervezés részletes elsajátítása is. A gyakorlati élet ezer akadályt állít a műszaki dolgozó elé és ahhoz, hogy ezt legyőzze, tanulni kell. ság fejlesztése rájuk munkát ró. Gondoljunk csak az öntözési kultúra fejlesztésére, ahol a kubikosokra, mint rizstelep-kezelőkre igen nagy szükség van. Egyetértünk Kocsis Pál szavaival, de egyet kell értenünk Ambrus Lajos főmérnök fejtegetéseivel is. Gyöngyösi Lázár főmérnök szerint a tanfolyam mindvégig igen lelkes munkát produkált. A hallgatók lelkesedését, erős akaratát legjobban bizonyítják a vizsgák eredményei. A 24 hallgató közül 1 kitűnő, 10 jeles, 10 jó és 3 közepes van. Bízunk további jó munkájukban és reméljük, a kialakult kollektív szellem, cselekvési kedv minden további akadályt legyőz. —esi— Képviselői beszámolót tartott Szobek András Füzesgyarmaton December 21-én este a füzesgyarmati művelődési otthonban az országgyűlés munkájáról tájékoztatta a község lakóit Szobek András elvtárs, országgyűlési képviselő. A képviselői beszámolón több mint százan vettek részt. Szobek elvtárs tájékoztatója után a jelenlévők kérdéseket intéztek az előadóhoz. A beszámolón főleg a termelőszövetkezetekről, a nagyüzemi gazdálkodás jövőjéről volt szó. Az országgyűlési képviselő hosszan válaszolt a kérdésekre. A gyűlés a késő esti órákban ért végett A Nézem a földgömböt, Ahogy lassan forog. Szárazföldek,... vizek... Nézem... gondolkozók. Forognak a folyók, Városok és hegyek. Ah!... Itt egy szakadás...! És amott is!... Sebek. Gonosz kegyetlen kéz, Mely beléje akadt! Laosz megrongálva, Algír, Kongó szakadt! Simogatva — útján — Megállítja kezem, A „sebesült” földet Magamhoz ölelem. Javítom, gyógyítom, Sajog lelkem, testem. Az egész földgolyót Tűzpirosra festem. Nem bántanak többé! Vigyáz rád két karom. — Indulj... öreg Glóbus — S újra megforgatom. KOLLÁRIK JANOS Repülőgépek mezőgazdaság szolgálatában A tavalyi négyről tizenkettőre nőtt a mezőgazdaság szolgálatában álló repülőgépek száma, s a repülők az idén már több mint százezer holdra terjesztették ki munkájukat. Ez kereken háromszorosa a múlt évinek. Nyiri Sándor, a Repülőgépes Növényvédő Állomás igazgatója tájékoztatásul bogár- és a szúnyog-irtásnál. A jövő évben körülbelül két- százhűszezer holdra terjesztik ki tevékenységüket a mezőgazdasági repülők, s tavaszra gépállományunk számottevően megnövekedik. Kocsis Pál, az igazgatóság parttitkára mint hallgató szurkolta végig a vizsgákat, szavait most már a megkönnyebbülés, a jó munka utáni megérdemelt nyugalom jellemezték. Túl van a három nap izgalmain és mint újdonsült műszaki tiszt nyilatkozik. A fejlődést nem lehet megállítani — mondotta. Tovább kell könnyíteni az emberek munkáját, dóze- rofckai és bágerekkel, a kubikosokat pedig arra az útra kell vezetni, ahol a nagyüzemi mezőgazdaTanácsi körzetek a tisztasági versenymozgalomban A december elején megtartott tanácstagi fogadónapon a békéscsabai 33-as választókörzet lakói közösen határozták el, hogy részt vesznek a tisztasági mozgalomban, és versenyre hívják a két szomszédos körzetet. A 33-as körzet tanácstagja, Ga- venda Béla a lakókkal együtt vállalta, hogy a körzethez tartozó utcákat, udvarokat és kerteket tisztán tartják, a szemetet összegyűjtik és elszállíttatják, erejükhöz mérten tatarozzák, rendbehozzák a házakat is. A verseny ellenőrzésére a városi tanács műszaki osztályát kérték fel. Hűtlenség elmondotta, hogy az idén minden eddiginél nagyobb-területen használták fel a repülőgépeket a mezőgazdasági termelés növelése, illetve a termelést fenyegető károk meggátlása érdekében. Kora tavasszal az ősziek fejtrágyázásával kezdték, majd tavasztól késő nyárig a vegyszeres gyomirtás volt a fő munkájuk. Több mint harmincezer holdról irtották ki permetező vegyszerekkel a gyomokat: ez csaknem háromszorosa a múlt évi teljesítménynek. Az előzetes tervek szerint a jövő évben legalább hatvanezer hold területet szabadítanak meg a repülőgépek a gyomoktól. Ebben az évben ezerötszáz holdon vetettek rizst repülőgépről; a jövő évi rizsvetési előirányzatuk kereken hatezer hold. Hatalmas területeken alkalmazták az idén a repülőgépeket a pillangós virágú növények kártevői elleni porozásnál, továbbá a rizs permetezésénél, a burgonya46 család kérte felvételét a bucsai tsz-ekbe Az utóbbi hetekben alakult meg Bucsán a termelőszövetkezet-fejlesztési bizottság. Tagjainak irányításával a községben kisgyű- léseken vitatták meg a lakossággal a nagyüzemi gazdálkodás jelentőségét. Eddig 46 család több mint 150 hold földdel kérte felvételét e baráti beszélgetések nyomán az Üj Alkotmány és a Kossuth Termelőszövetkezetbe. — Gábor bátyám, kérje meg nekem Tar Boriskát. — Veres Gábor hirtelen felkapja fejét. Ez meghibbant — gondolja. — A szövetkezet tervéről beszélgetünk, hogy jön ez ahhoz. — Tar, Tar — ismételgeti. — Én nem ismerek ilyent. — Nem? Itt lakik a faluban. — A faluban nem lakik egyetlen Tar sem. — Ne izéljen mán. — Az elnök újra értetlenül néz a fitalemberre. Az meg tovább erőlteti — még ha apám mondana ilyent, akkor érteném, de maga? A barátját megtagadja? Tar Mihályt? — Tar Miska Komláson lakik, fiam. — Na ugye? — így Pista. —Veres Gábor erre vakargatni kezdte fejét, feláll, végigsétál az irodán, s megáll a fiú. előtt. — Az nehéz lesz — mondja. — Nehéz? Miért? — Veres Gábor csak bólogat. Cigarettára gyújt és fújja a füstöt, elismétli az orra alatt az előbbi választ. Pista felugrik a,z asztal mellől. —< Az istenit énnek a ronda két falunak. Azt hiszi, hogy mindenki úgy gondolkodik, mint maguk? Azt hiszi, különválhatnak még- egyszer? Volna annak értelme, hogy két ilyen négyszáz lelkes, rongyos falu külön legénykedjen? — Kérd meg magad, ha ilyen nagyra vagy — vágja rá az elnök, és hirtelen nagy dühvei csapja be maga után az iroda ajtaját. M ásnap hiába kérdezősködött Pista után Veres Gábor, nem tudott róla senki, illetve délután az egyik asszonytól annyit hallott, hogy a KomlóstóU-f elsőn látta felszállni a hajnali vonatra. Erre dühösen elszaladt Sándor gazdá- ékhoz. De a fiú. anyja sem tudott többet. Veres Gábor restelite elmondani az összeszólalkozást. Topogott egyik tóbárói a másikra, tán bánta is a dolgot — csak valami bolondot ne tegyen az a gyerek — gondolta. No, nem olyasmitől félt, amitől ilyenkor általában félni szoktak. De hátha bemegy a járáshoz és bejelenti, hogy itt- hagyja a falut? Mi lesz akkor? Egyedül van agronómus a faluban. Sőt Komláson sincs — jutott eszébe. — A fenét nekik — szaladt ki a száján. Sándomé meglepődött, azt hitte, a fiát szidják. — Juliska, jobban is vigyázhattál volna a fiadra. Az asszony mostmár rosszra gondolt, de Veres Gábor tovább folytatta. — Nősül. — Tudom — lélegzett fel Sán- dorné, de mire szólt volna, a vendég eltűnt. A fiú kilenc óra körül érkezeit haza. Evett, azután megint elment. Tizenegy is elmúlt, hogy hazajött. így tartott ez három nap. Majd két napra egészen eltűnt. Amikor újra hazatért, megint késő este volt. Hozta magával Tar Borikát. — Ügy nézzék meg ezt a lányt, hogy a menyünk — mondta köszönés után. Anyja mosolyogva szipogni kezdett. Apja hamuszürkévé vált. Félig eltakarta a lányt, hogy ne féljen nagyon. Amikor apja nagy lélegzetet vett, hogy mondjon valamit, sarkon fordult, megfogta Bori karját. — Gyere. Csendesen tették be maguk után az ajtót, mintha azt mondanák, nem haraggal mennek. Csend volt a faluban ezután is. Suttogtak ugyan: hogy furcsa lányszöktetés volt ez, a vőlegény ment oda lakni a lányos házhoz. Az esküvő utáni nap az agronómus beállított a szövetkezet irodájába. — Hát te? — fogadta az elnök. — Jöttem... — Veres Gábor vizsgálgatta a fiú arcát, szerette volna kitalálni — hogy ne kelljen megkérdezni —, miért jött? De nem volt azon semmi furcsa. így hát megkérdezte. — És? — Hol is hagytuk abba? A tavaszi árpáról beszélgettünk mondta mosolyogva a fiú. — Igen — felelte bizonytalanul. — Azt a negyven holdat még most, hisz enyhe az idő, mélyszántam kell, hogy kész legyen tavaszra a magágy, Gábor bátyám. — Az elnök csak nézte, hallotta a szavakat, de nem értette. Bólogatott, míg egyszer csak, tán két óra is eltelhetett, amikor megkérdezte: — Te el akarsz menni? Hívnak oda? — Nem hallott még semmit. De valahogy ki kell ugratni a nyulat a bokorból. — Hát — hunyorított egyet a. legény. — Idefigyelj, hol fogtok lakni? — kérdezte, majd utána tette —: Építünk mi nektek házat! — Van nekünk lakásunk. — De az Komláson van. — Néma. Komlóstótiban. — Ebben maradtak. Egy hét múlva Pista megint vagy három napig nem jelentkezett. így történt, hogy az egyik este Veres Gábor átment Tótiből Komlósra. — Nem kellett messzire mennie, hisz a két falu már régen összeépült. — Otthon találta Tarékat. Csak éppen akit keresett, azt nem. Azt mondta a felesége, hogy — a szövetkezetben van. —1 Ez úgy érte Veres Gábort, mint akit letaglóznak. Kiszédel- gett a házból. Elindult. Egyszer csak a két falu határánál lévő szövetkezeti vendéglőben találta magát. Megivott egy féldecit, aztán még egyet, még a harmadik is