Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-22 / 301. szám

1960. december 22., csütörtök NÉPÚJ SÄG 3 Ünnepélyesen díszített éttermek, több ezer liter ital várja a vendégeket az ünnepek alatt Megyénk vendéglátóipara is fel­készült a karácsonyi és szilvesz­teri nagy csúcsforgalomra. Bene­dek Gyula áruforgalmi osztály- vezető az alábbiakról tájékoztat­ta lapunk munkatársát: Az ünnepekre ebben az évben nagyobb volt a felkészülés, mint az elmúlt években. Vállalatunk valamennyi egysége minden igényt ki tud elégíteni. A kedvelt italokból elegendő mennyiség ke­rül vendéglátóipari egységeink­hez. Csupán a H forintos asztali fe­hér borból 80 ezer liter van hor­dókban, ezenkívül U) ezer üvegben palackozva. Ebben az évben sikerült megol­dani a vásárlóközönség szikvízzel való ellátását is. Utasítást kaptak az italboltok, hogy a vendégek kérésére valamennyi italbolt ut­cán át is árulhat bort, szódát és egyéb italt. Cukrászüzemeink mindhárom városban már egy hónapja meg­kezdték a karácsonyfa-függelékek és édességek készítését. Megoldó­dott a háziasszonyok tésztasütési gondja is. Az italboltok és cukrászdák a december 23-ig feladott tészta­rendeléseket kielégítik. Már ed­dig is igen sok rendelést vettek „Nyugdíjazták“ a a békési Vörös Békéstől hét kilométernyire, Wenckheim gróf egykori birtokán 12 évvel ezelőtt 16 kubikos ala­kította meg a Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetet. A községi elöl­járóság a falu első szövetkezetét egy lóval ajándékozta meg, ame­lyet a felszabadító szovjet csapa­tok hagytak Békésen annak ide­jén. Hosszú ideig a Füri volt a szövetkezet egyetlen lábasjószága. Szántott, vetett, boronáit, «szállí­totta a terményt, orvoshoz fuva­rozta a tanyavilág betegeit. A tagság szinte „alapítótag”-ként kezelte a hűséges állatot, a négy­lábú „jóbarátot”, amely a szalmá­val való átteleltetés után is szor­galmasan húzta az igát. 12 év alatt gyökeresen meg­változott a helyzet a Ludad dű­lőben: 106 holdról 2200-ra gyara­óriási gépsorokhoz képest, mégis óriás, mert ő működteti, paran­csolja őket. Az első ámulatból még jófor­mán fel sem ocsúdtunk, s máris újabb ért bennünket. A kemen­cékből perzselő hőség áradt szét, bizony nem volt tanácsos a köze­lükbe merészkedni. Micsoda fény lobogott bennük! Szabadszemmel az ember csak ezt a vakító fé­nyességet látta, amely elkápráz­tatta, úgyhogy utána még behunyt szemmel is csillagokat látott maga előtt. Kohász-szemüveget tettünk fel. És ekkor lenyűgöző látvány tárult szemünk elé: a kemencék­ben, mint az üstben a lekvár, úgy fortyogott az olvadt acél. — De jó lenne a csapolást is látni! — hallatszott innen is, on­nan is az újabb kívánság. Telje­sült ez is. Az acélmű éttermét: :i elfogyasztott ízletes ebéd után a csapolást is végignézhettük. A megcsopolt kemencékből vastag sugárban omlott az acél a hatal­mas üstökbe. Az úszó folyam olyan szikraesővel hullott alá, mintha ezernyi csillagszórót gyúj­tottak volna egyszerre. Felejthe­tetlen volt. Azok a kohászok és munkások, akik itt dolgoznak, fel diós és mákos beigli, torta, tejszínes és egyéb sütemények készítésére. Az ünnepek alatt az éttermek és vendéglők az ünnepi hangulat­nak megfelelően lesznek feldíszít­ve. Gondoskodtak arról is, hogy az éttermekben ünnepi étrend le­gyen. Többek között étrenden lesz a hagyományos karácsonyi ételek közül az Űjházi-tyúkleves, orjaleves, töltöttkáposzta, liba- és kacsa­aprólék. Az ünnepekre az étter­mek, vendéglők ünnepi zene­kari műsort is összeállítanak. A karácsonyihoz hasonlóan a vállalat a szilveszterre is jól fel­készült. Bőségesen lesz bor, sör, pezsgő és különböző egyéb ital. A nagy érdeklődésre való te­kintettel Békéscsabán, Gyulán és Orosházán a lehető legnagyobb mértékben növelik az éttermek befogadóképességét. Békéscsabán 9 étteremben, valamint italbolt­ban redeznek Szilveszter-estet. Űj, reprezentatív szórakozóhely nyílik ez alkalommal a Szarvasi úton. Ez a kisvendéglő lesz a megye egyik legmodernebb szó­rakozóhelye. A vállalat minden éttermében, vendéglőjében, ahol Szilveszter-es­tet rendeznek, lesz malacsorsolás és egyéb hagyományos szilveszteri mulatság is. közösség első lovát Csillag Tsz-ben podott a Vörös Csillag Tsz határa, modern gépek váltották fel kü­lönböző munkaterületeken az em­bert, a lovat. Fel nem osztható közös vagyonuk értéké megköze­líti a 3 millió forintot. A rendkí­vül száraz nyár ellenére 37 forint értéket osztanak munkaegységen­ként és a tagság nagy örömére december 17-én végre kigyulladt a fényt, kultúrát jelentő, gépek meghajtását szolgáló villany. A nagy esemény alkalmából elhatá­rozták, hogy nyugdíjazzák Fürit, a közösség első lovát. Csak kise­gítő munkára fogják be alkalom- adtán, de megtartják élete végé­ig, s öreg napjaiban a szálas- és abraktakarmányból a legjobb fa­latokat kapja a jómódban élő szö­vetkezeti tagságtól. minden elismerést megérdemel­nek. Innen a nagykohóba mentünk. A füllesztő, gázos levegő szinte mellbevert bennünket. Itt is éppen csapolás volt: az egyik csatorná­ban a vas, a másikban a salak fu­tott tüzesen, sebesen. Dési Ist­ván, a Forgácsoló Szerszámgyár személyzetise megjegyezte: — A mi üzemeink szanatóriu­mok ezekhez képest. És lám, na­gyon sokszor mégsem becsüljük azt az anyagot, amelyet ilyen ve- rejtékes, nehéz munkával készíte­nek. Sajnos, az időnk 'etelt. Kint még egy kicsit körülnéztünk, az­tán autóbuszunk kigördült velünk a Vasmű vasveretes kapuján. A szigeti kikötőhöz mentünk, hogy egy kicsit ott is széjjelnézzünk. Láttuk az uszályokat, amelyekből a hatalmas rakodódaruk emelték ki az ércet a vasúti kocsikba. Út­közben ismét feltűntek a város több emeletes épületei, tágas ut­cái, szép terei. De láttuk Ópentele dombháthoz simuló, apró házait is. Mintha a múlt és a jelen ta­lálkozna itt. Micsoda különbség van az új város és a régi község A paraboIaSűkrös csibenevelés és a szénporos téglaégetés módszereit tanulmányozták a Hazafias Népfront aktivistái Orosházán Kedden Orosházán nagyszabású tapasztalatcserét rendezett a Ha­zafias Népfront Békés megyei bi­zottsága, melyre a járási népfront­bizottsági titkárok, termelőszövet­kezeti patronálok és tsz-vezetők mintegy 150-en érkeztek. Az Űj Élet Termelőszövetkezetben a pa­rabolatükrös csibenevelás, az ön- etetős seréstenyésztés és a sza- badtartásos borjúnevelés módsze­reit tanulmányozták. Különösen nagy volt az érdeklő­dés az istállópadláson nevelt csir­kék iránt. Érdekesnek találták a rántanlvaló csirkéket, melyeknek csak a sápadt taréjuk árulja el, hogy nem szabadban és természe­tes napfényben nevelkedtek. A termelőszövetkezet vezetői elmon­dották, hogy kísérletképp hatezret neveltek fel karácsonyra ezzel a módszerrel. Kilenc hét alatt 70—80, sőt egy részük 100 dekás súlyt ért el, fele annyi ta­karmánnyal, mint a szabadtartá- sos nevelésnél. Az elhullás mind­össze öt százalék volt. A vendégek érdeklődésére azt is elmondták, hogy az istálló és malom padlásán az új évben 120 ezer csibét ne­velnek így fel. A sertéstenyésztésben az önete- tős módszer volt az újdonság. A sertésgoridozó elmondotta, hogy egyáltalán nem fogyasztanak töb­bet a sertések az előttük lévő ta­karmányból, mintha időközönként adagolnák nekik. Éhnek ellenére 5—6 héttel korábban lesznek kész a hízók, s helyükre hamarabb be­állíthatják az újabb csoportot. A Dózsa Termelőszövetkezetben a szénporos téglaégetés részletei iránt érdeklődtek. Meglepődve hal­lották, hogy a Dózsa Tsz-ben nyolc év alatt hétmillió téglát égettek, s ezzel csaknem egymillió forint megtakarítást értek el. Ezenkívül előnyös a téglaégetés azért is, mert nem kell távolról szállítani az épí­tőanyagot. Saját égetésű téglából eddig két 100—100 férőhelyes mar­haistállót, kétszer 300 férőhelyes juhhodályt, fiaztatót, csibenevelőt között! Közben Sztálin városi veze­tőnk a város terveiről beszélt. Ar­ról, hogy a jövőben 2200 személye , színházat, 35 000 néző befogadó képességű stadiont és egyéb léte­sítményeket építenek. Mire visszaértünk a városba, már kigyúltak a fénycsövek, s a széles Sztálin utcán, akárcsak Pes­ten, a Rákóczi utcában, jól öltö­zött emberek sétáltak. Tíz év nem j nagy idő. De ezalatt, amint saját szemünkkel is láthattuk, egy több mint harmincezer lakosú szocialis­ta iparváros nőtt az egykori kuko- ricások helyén. Amint vezetőnk­től hallottuk, már szűk a Bartók Béla művelődési ház nyolcszáz személyes színházterme. Kinőtte a város. Azért építenek még na­gyobbat. És nemcsak a város fej­lődött. Vele együtt az emberek is. Amikor este a művelődési házban jártunk, kecses léptű fiatal leány­kák a balett finom mozdulatait gyakorolták. Mert nemcsak az ipar virágzott itt ki, hanem a kul­túra is. Acél, vas és balett! Jól megfér­nek egymáss al... (Folytatjuk) Eodina Péter és más épületet emeltek tető alá. Ezenkívül 14 termelőszövetkezeti tag kapott csalódd ház építéséhez a szövetkezettől önköltségi áron szénporos téglát. A szövetkezet tagjai szívesen adtak részletes fel­világosítást a téglaégetés módjá­ról, hogy odahaza mások is hasz­nosíthassák a tanultakat. Nagy érdeklődéssel néztek szét a vendégek a 100 férőhelyes sza- badtartásos tehénistállóban is. Itt különösen a gépi fejés és a hi­giénikus tejkezelés nyerte meg tetszésüket. Többen elmondották, hogy az Űj Élet Tsz-ben látott szabadtartásos borjúnevelés igen alkalmas módja annak, hogy ké­sőbb ilyen istállókba kerüljenek a tehenek, mert így már kiskoruk­ban megedződnek. Megnézték még az Űj Élet Tsz gombatenyészetét is. A leleményes szövetkezeti vezetők a városban kihasználatlanul levő üzleti és kö­zületi pincéket ugyanis gombatenyésztésre hasznosítják A cipőbolt alatt lévő pincében például augusztusban kezdték a gombatelep megvalósítását, s az­óta az egyetlen pince 20 ezer fo­rint jövedelmet adott a termelő- szövetkezetnek. Menet közben sok szép őszi ve­tést és mélyszántást láttak a me­gye minden részéből érkezett ven­dégek. Egyöntetű vélemény volt, hogy az orosházi termelőszövetke­zetek nagytábláin jól gazdálkod­nak. A gondos gépi munka, a jó vetőmag bőséges termést ígér, őszi búzából és őszi árpából egyaránt. A vendégek úgy értékelték, hogy hasznos volt az egésznapos láto­gatás. Az Orosházán szerzett ta­pasztalatokból megyeszerte sok­mindent megvalósíthatnak a ter- mlőszövetkezetek. A vendéglátó szövetkezetek vezetői megígérték, hogy bármikor készséggel állnak rendelkezésre, segítenek másutt is bevezetni a náluk már jól bevált csibenevelési, téglaégetési és egyéb módszereket. Ary Róza Galamb­éi baromfikiállítás Szeghalmon A szeghalmi galambtenyésztők egyesülete nemrég galamb- és ba­romfikiállítást rendezett a helyi KlOSZ-székházban. A kiállításon bemutatták a járás és a környék legszebb galambjait, és a termelő- szövetkezetek által tenyésztett ba- romfikat. Nagy elismerést kap­tak a bemutatott galambok közül Medovarszky Pál és Nozdroviczky Tibor húsgalambjai. A díszgalam­bok közül sok nézője volt Koós Ferenc és Illés Mihály hegyes, il­letve óriás galambjának. A baromfiak nagydíját a fü­zesgyarmati Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet nyerte el. Nátor János Körösladányi Fa-, Vas-, Vegyi Kisipari Termelőszövetkezet RÉSZLEGEINK: Vegyi, asztalos, kádár, bognár és köteles valamint lakatos és kovács Köszöntjük az 1961-es új esztendőt és kérjük, bizalommal keresse fel szövetkezetünket az új esztendőben is! Kedves megrendelőinknek és összes ügyfeleinknek sikerekben gazdag és eredményes Új esztendőt kíván KÖRÖSLADÁNYI FA-, VAS-, VEGYI KTSZ VEZETŐSÉGE 793 Békési Cipész Kisipari Termelőszövetkezet a lakosság s; EOlgálatábar MÉRETES RÉSZLEGÜNK az új évben is választékos bőranyaggal és udvariam kiszolgálással áll kedvei megrendelőink rendel ke zésére. JAVÍTÖRÉSZLEGEINK az új esztendőben is bár­milyen javítási munkát gyorsan és pontosan vé­geznek. Jó és becsületes munkával kívánjuk 1961-ben is a szövet­kezeti kisipar jó hírnevét emelni! Kedves megrendelőinknek és összes ügyfeleinknek kellemes ünnepeket és sikerekben gazdag, boldó-Q- újf evbtendői kíván a Békési Cipész Kiss vezetősége 795

Next

/
Thumbnails
Contents