Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-19 / 273. szám
i960, november 19., szombat vtp .úJ A A a 3 Ami a nagyüzemi gazdálkodás fölényét bizonyítja örvendetesen előreléptünk termelőszövetkezeteink megszilárdításában. Ez a terméshozamok növekedésében is kifejezésre jut. Abban, hogy amíg termelőszövetkezeteink őszi búzából holdanként átlagosan 10,1 mázsát termeltek, ugyanakkor az egyéni parasztgazdaságok a hét mázsás átlagtermést sem érték el megyénkben. Őszi árpából a tsz-ek 13 mázsát, az egyéniek kilenc mázsát, kukoricából a szövetkezetek csaknem 15,5 mázsát, az egyéni gazdák 11,9 mázsát termeltek holdanként átlagosan. Pedig a termelőszövetkezetek földterületeinek tekintélyes része az idén kisparcellában volt. Az állatenyésztésben hasonlóan biztatóak az eredmények, még akkor is, ha egynéhány tsz-ben a vezetés miatt tapasztalhatók kisebb-nagyobb zökkenők. Gyorsítják a vasúti közlekedést, 1963-ra korszerű úttal kötik össze a járási székhelyeket a megyeszékhelyekkel Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter csütörtökön délután Budapesten, a Magyar Sajtó Házában a közlekedés időszerű kérdéseiről tájékoztatta a fővárosi és a megyei lapok munkatársait. a burgonyáról ós az át nem vett zöldpaprikáról — Csak ilyen takarmány-bur- gonya árát illeti, csak annyit tu- amivel azok nem tudtak mit gonya van? — kérdezik a vásár- dunk válaszolni, hogy a termel- kezdeni s ezért az áru tönkre- lók a zöldségboltokban, s csak ím- tetői és a bolti ár közti 60 fillér ment. mel-ámmal vesznek belőle, pedig különbözetet az árhivatal állapi- — Sajnos így van, vagy 8 tsz- olcsó. Azaz megálljunk: so- tóttá meg. A burgonyát felvásárló nek nagymennyiségű zöldpaprikán morfondíroznak azon, hogy földművesszövetkezetek 8 forintot kája ment tönkre, mert nem vet- ezért a burgonyafajtáért a tér- kapnak mázsánként, a MÉK 20 tűk át. De mindjárt hozzátesz- melő 70 fillér kilónkénti árat forintot számol fel mázsánként szűk: azért nem vettük át, mert kap, a boltban pedig 1,30 forintért fuvar és tárolási költség címén, nem kellett a külkereskedelemárulják. A burgonya minőségéről Ezenkívül felszámol 16 forintot a és az áráról hallott panaszt tol- boltokba szállításáért s a boltok mócsoltuk a Megyei Értékesítő is felszámolnak 16 forintot eladási Központ vezetőinek, akik az aláb- költség címén. Látszólag sok a biakat válaszolták. nek, amely számára termeltettük. Ennek az az oka, hogy a külföldnek az úgynevezett horpadt végű kalinkói, 6—7 cm átmérőjű zöldpaprika kellett. A Bízóban forgó termelőszövetkezetek ilyenre kömázsánként 60 forint, de hát sokszor meg kell mozgatni a burgonyát, amíg a termelőtől a fogyasz- töttek szerződést, azonban nem tóig jut. kalinkói paprikamagot kaptak, . — Bármennyire mutatja a lát- hanem valami más fajtát, amely y3??! szat, hogy a MÉK sokat nyer a hegyesvégfl volt és 3—4 centimé zöldségen, a való tény az, hogy térnél nem volt nagyobb az átmérője. A különböző zöldségmagvakat nem mi termeltetjük, mi csak — A MÉK 500 veit Gültoaiba burgonyára kötött termelési szerződést megyénk tsz- általiban’ nem' tudja teljesíteni eivel. Ám a termelőszövetkezetek nyereségi tervét, mert sok rom_ ennek csak a felet adták át. Az jand5 áruval bánik. Gyakran eddig felvásárolt 250 vagon búr- megtörténllc hogy az elsőosztágonya nagy része elfogyott a bol- j úként megvásárolt árut másod- tokból, most már csak 70 vagonnal áll rendelkezésünkre. Ezt a hetven vagon burgonyát azonban nem adjuk közfogyasztásra, hanem elvettetjük a tsz-ekkel 700 hold földbe s jövőre 300 vagon termést kapunk belőle. Ezzel együtt jövőre mintegy 850 vagon burgonyánk lesz, mert saját vetőgumóból 540 vagonra kötöttek termelési szerződést a tsz-ek. *— A boltokban a tél folyamán sajnos, csak a takarmány-burgonyának nevezett Ella fajtát lehet kapni, mert más fajtát nem tudvagy harmadosztályúként kénytelen eladni. Ezenkívül van az úgynevezett védő ár is. Például mikor a piacon 1 forint volt a zöldpaprika kilója, mi akkor is 1,20 forintért vásároltuk a tsz-ek- től. A piaci árakhoz viszonyítva az idén mintegy 800 ezer forint többletet fizettünk ki a termelőszövetkezeteknek. kiadjuk. Gyakran előfordul, hogy a mag nem olyan termést hoz, amilyen a neve. Megtörtént, hogy óriás-uborka helyett kis töpörödött termett. Olyan hírek keringenek, hogy a MÉK nem vett át nagyobb menyiünk beszerezni. Ami az Ella búr- nyiségű zöldpaprikát a tsz-ektől, NEM IGAZ! En ugyan nem akarok disznót vágni sem engedéllyel, sem engedély nélkül, mert nincs hízóm, de már negyedszer kérdezik tőlem ismerősök súgva, hogy: — Mondd csak, ti újságírók tájékozott emberek vagytok, igaz hogy január 1-töl bevezetik a disznóvágási engedélyt? % — Nem igaz! Tegnap meg már újabb variációban hallottam a rémhírt: — Mondd csak, ti biztosan tudjátok, azt beszélik, hogy január 1-től 400 forintot kell fizetni, hogy valaki disznóvágási engedélyt kapjon, igaz ez? — Nem igaz! De mondd, kitől hallottad? — Beszélik... — Kik? — Már sok embertől hallottam... És ez így megy: „beszélik”, „nem tudom ki mondta”, „talán nem is igaz”, „de lehet, hogy mégis igaz”, meg miegymás. — Nem igaz! Az viszont igaz, hogy akik haragban vannak népi rendszerünkkel, kitervelték az engedély-ügyet. Gondolom azt is, hogy miért: Elhintették a rémhírt, hogy nyugtalanná tegyék a parasztembereket, nekiugrasszák őket a disznóiknak, hogy ha meghízott, ha nem, január előtt szúrjanak bicskát hízóikba, mert később úgyis engedély kell hozzá. Jött azonban a „baj”. Nem dőltek be a parasztok. Azt mondták, nem nagyon hiszik el a dolgot, de ha így lesz, akkor majd kérnek engedélyt a tanácstól. S hizlalták a disznót. Haragosaink, meg ellenségeink erre megtoldották újabb mesével az ügyet, mert mégiscsak bosz- szantaná őket, ha teleraknánk a dolgozók asztalát hússal 4 Gyakran lehet hallani olyan kijelentéseket.. hogy nem érdemes szerződést kötni a MÉK-kel, nem érdemes zöldségfélét termelni. — A . példák azt biznyítják, hogy érdemes zöldséget termelni, igaz, hogy sok dolog van vele, sok figyelmet, hozzértést követel, de jó jövedelemforrás. A dobozi Petőfi Tsz-ben vajmi kevés volt a hozzáértés és az igyekezet, szinte ♦ minden kertészeti munkával el♦ késtek, még a termés leszedésével ♦ is. Többek között megvénült a 2 zöldbab és a zöldborsó, a meleg♦ agyi salátát annyira szakszerűtle- ?nül kezelték, hogy a szokásos 15— 2 20 deka helyett csak 3—7 dekásak J voltak a salátafejek. Nem csoda, «hogy a 130 hold kertészetre ter♦ vezett másfélmillió forint bevétel % 400 ezerre zsugorodott a dobozi Petőfi Tsz-ben. — Igen ám — nyugtalanítják most- már ezzel az embereket —, de az engedélyt csak négy darab százasért kapjátok meg... Sokan ezt sem hiszik el, de néhányan f A gerlai Magvető Tsz hasonló beugrottak a mesének, % éghajlati és talajviszonyokkal ren- s lebicskázták a disz- 2 delkezett. A 32 holdas kertészete a tervezett 250 ezer forint helyett nőt. Ráfizettek, Elöljáróban elmondotta, hogy a vasút mindent elkövet azért, hogy betartsa vastörvényét, a menetrendszerűséget. Ennek eredményeként már csak elvétve fordul elő, hogy a vonatok késve érkeznek rendeltetési helyükre. A gyorsabb közlekedést azonban sok helyütt még gátolja az, hogy a sínhálózat nem megfelelő, sok a kis, jelentéktelen megálló. Példaként említette meg, hogy Budapest és Lökösháza között a gyorsvonat csak mintegy óránkénti 40 kilométeres sebességgel haladhat. A minisztérium arra törekszik, hogy a beruházási összegeket elsősorban az országos, népgazdaségi- lag is legfontosabb célokra: a járműpark fejlesztésére, a sínhálózat bővítésére és korszerűsítésére fordítsa. A jövőben a vasúti közlekedés gyorsítása miatt több kisebb jelentőségű vasúti megállót szüntetnek meg. A minisztérium ugyanakkor továbbra is erőfeszitéseket tesz a dieselesítési és villamosítási program végrehajtására. A miniszter elvtérs tájékoztatójában azt is elmondotta, hogy az ország valamennyi megyeszékhelyét bekötötték a fő közlekedési utakba, amivel közvetlen közúti kapcsolatot teremtettek a fővárossal. A további cél az, hogy kor* szerű utakkal a járási székhelye* két is összekössék a megyeszékhelyekkel. Ezt a munkát előreláthatóan 1963-ra befejezik. Szó esett a tájékoztatóban a vidéki, különösen a falusi posták korszerűsítéséről is. Amint Kossá elvtárs elmondotta, ebben igen so. kát tehetnének a községi tanácsok. Sajnos, az a tapasztalat, hogy a tanácsi szervek erre nem sok gondot fordítanak, pedig ha többet segítenének, ezt a problémát is hamarabb meg lehetne oldani. Elsősorban arra lenne szükség, hogy ahol lehetséges, megfelelő épületeket, helyiségeket adnának át a posta céljára. (P.) 135 szakembert kaptak ebben az évben termelitszbvetkezeteink Megyénk termelőszövetkezeteinek vezetését, irányítását párt- és tanácsi szerveink egy sor intézkedéssel, s azok gyakorlatban való megvalósításával segítették elő az ez év tavaszán végbement nagyarányú termelőszövetkezeti mozgalom fellendülése óta. Ezt célozza a mi megyénkben is az az intézkedés, hogy a korábbi években különböző munkaterületeken vezető állásban dolgozók közül ebben az évben 21-en mentek termelőszövetkezetekbe elnöknek, 81- en agrooómusnak és 30-an könyvelőnek. Az említetteken kívül 1220-an vettek részt hosszabb-rö- videbb mezőgazdasági szaktanfolyamokon, akik közül sokan már hónapok óta dolgoznak a termelő- szövetkezetekben. A zsámbéki egyéves elnökképzőben ebben az évben megyénkből 33-an tanulnak. Arany- és ezüstkalászos gazdák megyei találkozója A Hazafias Népfront megyei elnöksége november 23-án 9 órakor Békéscsabán, az iparosok székhazában arany- és ezüstkalászos gazdák részére megyei találkozót rendez. Az előadást Szatmári Nagy Imre, a Hazaffas Népfront Tanácsának titkára tartja, „Az arany- és ezüstkalászos gazdák szerepe és feladata a mezőgazdaság továbbfejlesztésében” címmel. mert ha tovább hiz- J mégis 400 ezer forint volt, azaz lalták volna, több % még több, mert ezután adja zsírt és húst pakol- i ál. 3 hold őszi káposztájának a j hatnának az éléskam- * termését, amelyért mintegy 20 ezer rajukba. J forintot kap. A Magvető Tsznnek Akik eddig nem £ különösen jól sikerült a zöldpap- nyúltak bicskához. 2 rikája, holdanként 120 mázsát ta- mert még nem hízott ♦ karított be. A medgyesegyhózi Bé- meg a hízó, nyűgöd- j ke Tsz zöldpaprikája pedig keretem hagyják a fiók- » sett cjkk voit az ország különböző ban a kést, mert nem ». „ , __ .. l esz semmiféle enge- l Vldeken 1S' Ez a i«meloszóvetke- délyeztetés. Minden- f zet 770 ezer forint bevételt terve- ki akkor vághatja le * zett 54 holdas kertészetéből, ezzel a disznóját, amikor 2 szemben csupán a MÉK-től egy- jónak tartja. Rém- * millió 120 ezer forintot kapott, ezenkívül szabadon is adott el zöldségfélét. Ez a két példa is bizonyítja, hogy érdemes zöldséget termelni. Különösen elmondhatják ezt a medgyesegyházi Béke ba. mutassa meg egy i Tsz ta§íai- hiszen kertészetükben ilyen rémhírterjesztő- ♦ minden hold föld csaknem 21 ezer nek... va—ti t forintot jövedelmezett. mese az engedély is. meg a 400 forint is. ... De ha valaki már megköszörülte a nagykést, mielőtt vissza- tenné' az asztalfiók$ FIGYELEM! FIGYELEM! Termelőszövetkezeti tagok, egyéni termelők, sertéstartók! Olyan sertéshizlalási szerződésre, amelyet 1961. év januártól októberig történő átadásra kötnek vagy kötöttek az ál- latforgalmd vállalattal, dz állam mindén darab sertés után 2 mázsa szemestakarmányt ad készpénzért, az állami eladási áron. Kukorica esetében 215.— Ft mázsánként. A takarmányt utalványra lehet átvenni 1961. január 1-től kezdődően, a terményforgalmi vállalat telepein. Akik eddig szerződtek hízott sertésre 1961. évi átadásra szintén megkaphatják a 2 mázsa takarmányt darabonként csak írásban kell ezt kérni az állatforgalmi vállalat járási kirendeltségétől. Részletes felvilágosítást a községi felvásárlók és járási ki rendeltségek adnak! Békés megyei Allatforgalmi Vállalat
