Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-12 / 267. szám
1960. november 12., szombat A Kötöttárugyár túlteljesítette exporttervét NÉPÚJSÁG Az a jelentős beruházás, melynek révén ez évben korszerűsítették a Békéscsabai Kötöttárugyár termelését, máris jelentkezik a te^vteljesítésben. A III. negyedévben ugyanis 108 százalékra teljesítették a termelési tervet. A kötöttáru- gyári dolgozók július, augusztus, szeptember hónapokban pótolták a korábbi tervlemaradást és minden vonalon javítottak a termelésen. Az áruk minőségét 0,2 százalékkal javították az előző negyedévhez képest, a hulladékot pedig 2,6 százalékban csökkentették. A javuló munkához — mint említettük — jelentősen járult hozzá a több milliós beruházás. Ebben az évben egy matring- festő gépet, egy új bolyhozót, egy új tárcsás felvetőt, 15 db új, nagy teljesítményű varrógépet és 10 lánckötőgépet kaptak. De a termelékenység növelését mégis elsősorban az biztosította, hogy a dolgozók konkrét vállalásokat tettek, célirányosabbá tették a versenymozgalmat. A gyár kollektívája többek között vállalást tett az exportterv túlteljesítésére is. Hat tonnával több színes áru gyártását vállalták terven felül s a harmadik negyedévre eső részt szintén jóval túlteljesítették. Endrődi mozaik Társadalmi munkában segítettek két napig az elmúlt héten a Kossuth Termelőszövetkezet őszi betakarítási munkájában a helyi földművesszövetkezet dolgozói. Az idősebbek mellett részt vettek a földművesszövetkezet KISZ-fia- taljai is. A két nap alatt csaknem három hold földről szedték fel a burgonyát. Kigyulladt a villany a Béke Termelőszövetkezetben. A mintegy 160 000 forintos költséggel kiépített hálózat a Dózsa brigádszállásnál, a lóistállóban, valamint a 200 férőhelyes hizlaldában biztosít egészséges világítást. Emellett villanygépeket is tudnak majd működtetni. Névadó ünnepséget rendeztek az elmúlt héten a községi tanács házasságkötő termében Kulik István és Tímár Margit újszülött gyermekének. Az ünnepség alkalmával Borbély Sándor iskola- igazgató tartott beszédet, majd a jelenlévők ajándékokkal kedveskedtek az újszülött kisbabának. 37 000 forintot fordított a községi tanács a művelődési ház felújítására, tatarozására. A munkát az elmúlt héten fejezték be a helyi Vegyes Ktsz dolgozói. Különösen jól dolgozott Kovács Mátyás szobafestő és Varga József villanyszerelő. Korszerű vegyesáru boltot létesít a helyi földművesszövetkezet a fűzfászugi és a kocsorhegyi lakók jobb áruellátásának biztosítására. A régi bolt átépítésére 40 000 forintot fordítanak. A munkákat már megkezdték. Az átépítésen a földművesszövetkezeti tagok mintegy 5000 forint értékű társadalmi munkával segítenek. A rossz idő ellenére is jól halad az ősziek vetése a községben. Az őszi árpát elvetették, a búzából pedig a vetésterület 88 százalékát vetették el. Különösen jó munkát végzett a Szabad Föld Termelőszövetkezet tagsága, akik már teljesen befejezték a vetést. Sztanyik Károly Két község — két híre A köröstarcsai embereknek régi óhajuk teljesül néhány hónapon belül: központi orvosi rendelőt létesít a tanács. Már megkezdték egy erre a célra alkalmas nagyobb épület átalakítását. * A békési Szegedi Kiss István Gimnázium jól működő KISZ- szervezete, kiszistái nemrég megalakították az Ifjú Gárdát. Az Ifjú Gárda megalakításával egy időben kéréssel fordultak a munkásőrséghez, hogy segítsenek nekik a különböző ismeretek elsajátításában, a régi harci játékok megismerésében. Á kosarasok birodalmában Egy üzem, amelyben hosszú évekig dolgozott egy édesapa, soha nem lehet közömbös és idegen a hozzátartozóknak. Ott valami mindig ismerős marad. Talán egy kopott sarok az egyik műhelyben, talán egy öreg ajtókilincs vagy az is lehet, hogy már csak kép nélküli emlékek érzete dereng fel előttünk. Ilyenkor mintha néhány percre a múlt szállongana bennünk, akkor egy elfelejtett dal melengető muzsikája... Ilyen érzések töltöttek el engem is, amikor átléptem a békési kosárüzem szarvasi úti telepének küszöbét. Az udvar már az első pillanatban zsúfoltnak tűnt. Vessző- és kosárhegyek fehérlettek szerteszét, és beléjük akadt ezüstszínű ökörnyálakat lengetett az őszi szél. Mindenfelé munkaruhás nők és férfiak igyekeznek a raktárba, műhelybe, irodába. A délelőtti műszak munkásai. a Csak külföldi ® megrendelésre — Bizony, kevés a hely, s ide építeni már nem lehet. Évek alatt lassanként átköltözik ez az üzemTsz-beköíöutat építenek az év végéig A megyében egyre több tsz épített bekötőutat. így a békéscsabai Előre Tsz-ben a Szarvasi úttól a tsz egyik központjáig négyszáz méter hosszú utat építenek. A földmunkát a tsz-tagság vállalta, majd utána a Hódmezővásárhelyi Közúti Üzemi Vállalat építi az utat, amelyhez a Földművelésügyi Minisztérium beruházási hitelből mintegy 300—350 000 forintot biztosít. Ugyancsak az idén készül el a nagyszénási Lenin Tsz 800 méter hosszúságú bekötőútja is, amire 650 000 forintot ad a Földművelésügyi Minisztérium. Befejezték a vetést A Gyulai Állami Gazdaság, a mezőgazdasági technikum tangazdasága és a Zöld Mező Termelőszövetkezet befejezte az ősziek vetését. Az állami gazdaságban 78Ö höld, a tangazdaságban 120 hold, a Zöld Mező Termelőszövetkezetben pedig 523 hold búzát vetettek el. A búzavetések egy része már bújkál, míg az árpa, főleg az állami gazdaságban 15—20 cm ma gas. Háti permetezővel is irtsuk a gabonafutrinkát Az egész megye területén nagymértékben mutatkozik a gabona- futrinka lárvájának csócsároló kártétele. Ezért ajánlatos, hogy a tsz-ek és az állami gazdaságok őszi gabonavetéseiket állandóan kísérjék figyelemmel s fertőzés észlelés esetén a védekezést haladéktalanul végrehajtsák. Mivel az esős időjárás következtében nagy teljesítményű gépekkel a vetésekre rámenni nem lehet, a tsz-ek ne várjanak a növényvédő állomásra, hanem ahol szükséges, a védekezést háti porozó gépekkel végezzék el, melyek a községi tanácsnál vagy a helyi ímsz-nél kölcsönözhetők. Kedvező időjárás esetén igénybejelentésre a növényvédő állomás továbbra is a tsz-ek rendelkezésére áll. A védekezéshez tíz százalékos HCH porozószerből holdanként 15—25 kilogramm szükséges. Disznótoros A ktsz fennállásának évfordulóját ünnepeltük. Voltunk vagy kétszázan. Ahogy az már ilyenkor szokás, népes volt a társaság. Az asztalunknál a barátom és egy fiatal házaspár ült. Bort ittunk. Vacsora előtti könnyed csevegéssel töltöttük az időt. A beszélgetést a felszolgáló pincér zavarta meg. Disznótoros étellel megrakott tálak kerültek az asztalra: Sült hús, kolbász és hurka fényiéit a bő zsírban. Körítés toros káposzta és sült burgonya. — Nagyon finom — szólalt meg a fiatal asszonyka az első falatok ízlelése után. — Jobb is, hogy nem bécsiszelet van, Az már unalmas — tette hozzá és jóízűen falatozott tovább. „A bécsiszelet már unalmas” — ismételtem önkéntelenül magamban a szavait. Tudatom mélyén valahol megnyílt egy rejtett kis ajtó, s a kitóduló gondolatok orvul lerohantak, elcipeltek vissza a múltba. Szürke kaszárnyát láttam. A rácsos ablakokból különös, régen érzett ételszag áradt. A katonák zupának hívták a híg löttyöt, melynek illata olykor délidőben megtöltötte a kaszárnya környékét és odacsalta a környék szegényeit. Gyerekek és felnőttek mezítlábas csoportja állt az ablak alatt. Éhes szemekkel néztek a magasba... Vitéz úr! Vitéz úr! Nekem adjon! Én tegnap óta nem ettem! Vitéz úr!! Csak egy kis szelet kenyeret! — kiáltotta egy vékony hang olyan élesen, hogy sikoltásnak hatott. — Talán nem ízlik? A kérdésre, mint akit rajtakaptak, ijedten fordultam asztal- társam felé. A régi kép hirtelen eltűnt, olyan gyorsan, ahogyan jött, mint egy nyári villámlás. — Ah! Hogyne ízle- ne. Nagyon finom — válaszoltam. — Csak ezt is meg ne únjuk — figyelmeztettem. — A disznótorost megúnni?! — fordult felém barátom — és nagy szakértelemmel felhasította a véres hurkát. B. Z. rész is a másik telepre. Ez pedig tanulóintézet lesz — mondja Juhos Imre főkönyvelő az irodában. Amikor belépek az igazgatói szobába, szemem rögtön megakad a fonott bútorokon. Aki azonban idejön, aligha ér rá hosszasabban pihenni bennük, mert mindenkit sürget munkája. A falakon különböző kosárfajták fényképei, aztán meg falitáblák a dolgozók létszámának és átlagbérének évenkénti emelkedéséről. Jelenleg már 640 munkása van a vállalatnak, s az átlagkereset jóval meghaladja az ezer forintot. (Nem ritka, aki a kétezret is megkeresi!) Bizonyára az olvasót is meglepi, hogy az ország egyetlen állami kosárüzeme csak külföldre termel. Ez népgazdasági szempontból azért olyan jelentős, mert hazai anyagból készült termékeket exportál. A békési kosár egyben a keresett „magyar kosár” is külföldön, tehát nem mindegy, hogyan reprezentálja iparunkat. ^ Látogatás ® a műhelyekben Dormán András műszaki vezetővel indulunk szétnézni a telepen. Régi szakmunkás. Valamikor sokat dolgozott együtt apámmal. Rá emlékezünk. A raktárakban a legváltozatosabb formájú kosarak sorakoznak földön és polcokon. Egy sereg di- vatkosáf a nőknek, a vödörkosártól a lottó-, körtekosáron át a kalapkosárig ... — A nyugati vevők elsősorban kutya- és macskakosarakat rendelnek nálunk — veszi fel a beszéd fonalát Dormán Bandi bácsi. Persze, a ruháskosaraknák mindig jó keletje van. A műhelyekben sok az ismerős — vagy apám, vagy az iskola révén. A 2-es műhelyben Toldi Pista forgatja a munkadeszkán a kosarat. Egy padsorban ültünk nyolcadikos korunkban. Keménykötésű gyerek volt már akkor is, de a többi munkás szerint e tekintetben nincs rá „panasz” a futball- pályán most sem. De szorgalmas a munkában is. Bódi Jóska a vállalat egyik legjobb fiatal dolgozója. Neve mindig ott szerepel a havi versenykimutatások és a dicsőségtábla elején. Közben az újításokra terelődik a beszéd. Nem nehéz belátni, hogy ebben a szakmában nincs sok lehetőség a gépesítésre, a gépi fonásra, a vessző egyenetlen, törékeny, könnyen repedő anyag; munka közben csak az emberi kéz tud óvatosan bánni vele. 0 Újítás is akad A munka azért nagyüzemi termelésben folyik, vagyis műveletekre bontva. Vannak, akik csak feneket készítenek, mások oldalt fonnak, füleznek, szegnek ... Jelentős újítások is akadnak. Már általánosan elterjedt a munkadeszkába szerelt rugós fémrúd használata, erre helyezik a kosarat, és nem szegelő árral rögzítik, mint régen, mert így megóvják a deszkát a gyors rongálódástól. Űjítás a „hegyevesszőnek” a bedolgozása is. (Az igazgató újítása!) — Veres Pálnak viszont már jó néhány új típusú kosara van. Állandóan újakon töri a fejét. Egy-két „Veres-féle” kasarat már a külföldiek is megrendeltek — mesélte Bandi bácsi. A munkások minden műhelyben élénken érdeklődnek ennek vagy annak az új kosártípusnak a normája felől. Nem könnyű meggyőzni őket. A lányok műhelyei tarkább képet nyújtanak. Az ablakban virágok, függönyök, a falakon az üdülőktől kapott képeslapok, a fogasokon színes női kendők, sálak és (éppen ezek ne lennének?), fonott divatkosarak! Ruzsinszki József- né mögött egész sor sztárfotó-parádé! Egy fiatal kislány feje fölött képesújságból kivágott esküvői pár. (A figyelmeztetés soha sem árt!) A hármas lányműhely a kantin mellett van. A lányok csónakkosarat fonnak. Maguk közt csak „Napóleon sapkájának” nevezik. Felpróbálok egyet. Igazuk van. Amikor Erdélyi Mártával beszélgetek, a mikrofonban felcsendülnek a „Megáll az idő...” ismert dallamok. Vajon kinek küldték a postáról? A lányog dúdolva dolgoznak tovább. 0 A jövő telepén A Marsal-sétányon sétálóknak már messziről feltűnik két hatalmas épület: a vöröstéglás kosár- üzem és a cukorgyár. A kosárgyár műhelyei neonfényesek. A lányok itt is' külön brigádokban dolgoznak a férfiaktól. (Vajon kinek kedvezőbb ez?) Fekete Margit bérelszámoló szerint így jobban mehet a munka. A lányok szeretik a szakmájukat. Majd asszonykorukban is itt akarnak dolgozni! Van olyan is, aki egy időben otthon fonta a kosarat, de aztán visz- szajött barátnői közé. Veres Erzsit szíve visszahozta, szeretik is munkatársai... Bányainé, no és a húgom is, arra kér, jót írjak róluk. Ugyan mit tehetnék mást? — megígérem. A legjobb brigád a Török Imréé. (Férfiak), De a mellettük lévő műhely leányai is kitesznek magukért: ők meg a leghangosabbak. (Persze, azért jól dolgoznak!) Szeretnek társadalmi munkát is végezni. Ma is kukoricát akarnak törni valamelyik tsz-ben. Az 5-ös műhely a második emeleten van. Szép kilátás nyílik a folyóra, a sétányra. Sáfrány Júlia halk szavú, mosolygós barna kislány. Hirtelen szájába kapja a vessző egyik végét, megnyalja, és egy picit leharap belőle. Aki valaha is látott már kosárfonót dolgozni, az tudja, hogy ezt mindegyik egyformán csinálja. (A szakmához tartozik!) Régi osztálytársaim között már sok a nős: Nánási Jancsi, Varga Karcsi, Domokos Gabi és még sokan. Domokos Gabival egy utcában lakunk, Örömmel fogad, én is örömmel látom. Ismerősökkel mindig jó találkozni. A békési kosárüzem évről évre növekedik, erősödik. Szeretnének újra „élüzem” lenni. És ha ez így megy sokáig, egyszer már azt is megérjük, hogy Békésből „kosárváros” lesz. GULYAS SANDOB A Békéscsabai Faipari Ktsz értesíti kedves megrendelőit és összes ügyfeleit, hogy a mai napon új helyiségbe költözött. A szövetkezet új címe: Berényi út 122. Telefon: 12—09 és 21—88
