Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-05 / 262. szám
1M0. november 5.. szombat NÉPÚJSÁG 3 Jó „vonatra“ szálltak a dobozlak 99 Csöng a telefon. 3 gyulai (járási pártbizottságról érdeklődnek: Hány gép dolgozik a dobozi Petőfi Tsz határában, mennyi vetni, betakarítani való van még? A főagronómus sorolja: A tervezett 2300 hold búzából 1100 holdat elvetettünk. Vetésre előkészítettünk 322 holdat, pillanatnyilag lsét gép vet, illetve vetne, de zuhog az eső. — Egész őszön alig volt néhány esőtlen óra, félnap — jegyzi meg ielétníordulva az elnök. A főagronómus folytatja: 538 hold földünk szántatlan még, ahová búzát akarunk vetni. Ebből 43 holdon még töretlen a kukorica, 20 holdon répa, 10 holdon cirok van még. Ezeket a héten betakarítjuk.» Nem, a Békési Gépállomásról nem dolgozik nálunk egy gép sem. A gyulairól van kint három lánctalpas, három kormos és négy univerzális, ezek szántanak, vetnek, illetve szállítanak. A Kondorosi Gépállomásnak is dolgozik egy hét óta négy gépe nálunk. További segítséget, vagyis traktorokat szívesen fogadnánk, van letakarított, szántani való terület— A főagronómus befejezte a telefonálást, s Szigeti elvtárs, az elnök elmondotta, hogy mélyszántani való is van még bőven: a tervezett 2500 holdból alig 600 holdon végezték el. Lényegében most kezdtek hozzá a 700 hold maghere csépléshez, szerettek volna megteríteni vagy 1500 holdat szerves trágyával, de csak 700 holdra futotta az erőből. A rendelkezésünkre álló mintegy 20 vagon műtrágyából csak 10 vagonnal szórtak még ki. — Kevés volt a gépünk, ráadásul vagy éjjel, vagy nappal, mindig esett az eső, állandóan olyan nyálkásak voltak a földjeink, hogy alig tudtunk rámenni. így most sem bírta ki, hogy ne essen. — Csak a géphiány és az eső okozta a lemaradást? — kérdeztem Szigeti elvtárstól. — A tagok megtettek minden tőlük telhetőt? — Szövetkezetünknek 1550 tagja van. Ezek közül mintegy 310 augusztus 1-ig egyetlen munkaegység értékűt sem dolgozott. Vagy 300 tagúnk augusztus 1-ig — ezek zöme a nyugdíjasok, kevésbé munkabírók, betegesek — egy és száz közti munkaegységet szereztek. Lényegében 800 olyan tagunk volt, akikre mindennap számítani, lehetett. De ezek közül mintegy 200 az állattenyésztéssel volt elfoglalva. Ezekből a számokból kiderül: kevesen dolgoztak a 7000 holdas községben, s ez a kevés ember nagy hajszának volt kitéve, hogy mindent betakarítsunk, elvégezzünk, mert /VWVWWWWWVWvWW' 90 vagon baromfit dolgozott fel eddig Ca békéscsabai Barnevál A Békéscsabai Baromfi- feldolgozó Vállalatnál október első napjától november másodikáig mintegy 90 vagon vegyes baromfit szállítottak be feldolgozásra a megye különböző nagyüzemi gazdaságai, s az egyénileg gazdálkodó parasztok a vállalatokhoz. Október 28- án, egyetlen nap alatt 882 mázsa, vagyis 15 000 liba, kacsa érkezett be a Barne- válhoz. Ezt a mennyiséget két nap alatt feldolgozták a vállalat munkásai. A pulykák feldolgozását csak a jövő héten kezdik meg. A megye nagyüzemi gazdaságaiból 91 000 szerződéses pulykát vár a békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat. iigVWVVWAWAAAAAVW ráadásul minden növény többsége széjjelszórt keskeny csíkban volt. Például a kukorica 1500 darabban. — Azokkal, akik eddig nem dolgoztak rendszeresen, most gyűlt meg a bajunk, követelik az egész évre elegendő búzát. Osztottunk mi 2,60 kilogrammot minden munkaegységre, s azoknak akik rendszeresen dolgoztak, elegendő kenyérgabonájuk van. Mit csináljunk a többiekkel? A szövetkezet nem oka annak, hogy a tagok belépés előtt, az ősszel a község határának csak 24 százalékát vetették be búzával. Hiába volt dobozi viszonylatban szokatlan jó termés, azaz kilenc mázsa holdanként, csak 160 vagon búzánk termett a lakosság ellátásához szükséges 2000 vagon helyett. Ráadásul földadót, géprészt is ki kellett adnunk belőle. —• Szóval egyesek most azért nem dolgoznak, mert nincs meg a szükséges kenyémekvalójuk. Ezek az emberek korábban sem dolgoztak, s az nem elég, hogy most sem járnak betakarítani, hanem szítják az ellenséges hangulatot, a világ végéről, a tsz életképtelenségéről, feloszlásáról fecsegnek. — Nos, ez az egyesek által élet- képtelennek mondott tsz a tél, vagyis ilyen naggyá növekedése óta 30-ról 130-ra növelte a tehén, 49-ről 250-re a kocaállományát, a tervezett 1800 hízóból már beadott 600-at, s 1200 hízóban van. A tervezett 130 hizómarha helyett 230 darabot adtunk le. Az állat- állomány növelése mellett másfél- millió forintot költöttünk saját erőből építkezésre. Többek között négy 60 férőhelyes és egy 200 férőhelyes istállót, egy 600 férőhelyes hizlaldát és egy 40 férőhelyes fiaztatót építettünk. Állami segítséggel egy 100 férőhelyes tehénistállót és két darab 4—4 ezer férőhelyes baromfiólat építettünk. — A beruházások ellenére minden hónapban osztottunk 10 —10 forint munkaegységelőleget, osztunk decemberben is. Az a tény, hogy a tervezett 37,98 forint helyett csak 32 forintot tudunk osztani az időjárás és más egyéb okokból keletkezett kiesés miatt. De azért a 32 forintért is érdemes dolgozni, mert a valóságban 38— 40 forintot ér, hiszen mi állami áron számolunk, 208 forintban egy mázsa búzát, 200 forintban egy mázsa árpát. — No, aztán vannak egyesek, akik rossz hangulatot igyekeznek szítani azért is, amiért nem osztunk már munkaegységenkénti 25 dkg cukrot, az 1,20 kg szénát, a 7 kg répa szeletet, az 5 kg Felhívás! A békéscsabai alföldi kisvasút fűtőháznál leselejte- jZett, de még fűtési célra alkalmas 3 darab kazánját értékesíteni kívánjuk. Felvilágosítást nyújt a MÁV. szertárfőnökség, Békéscsaba szalmát. Nem, vagy csak nehezen értik meg, hogy ha mi most az ilyen járandóságok hazaszállításával foglalnánk el a szállító eszközeinket, akkor még jobban elkésnénk a betakarítással. Nem kutattam különösebben a dobozi Petőfi Tsz-ben lévő hibákat, lehetséges, hogy a vezetőség is több mulasztást követett el, hiszen nem könnyű egy olyan hatalmas „vonatot” elindítani a nagyüzemi vágányokon, mint amilyen a Petőfi Tsz. A kezdeti ne-' hézségeket, a sokféle természetű emberrel való bánást súlyosbította a kedvezőtlen időjárás. A tények azonban azt mutatják: jó „vonatra” szálltak a doboziak, érdemes már most is dolgozni, s jövőre még érdemesebb lesz, mert az idén megvetették a jobb gazdálkodás alapjait. Kukk Imre Vas- és fémipari felsőfokú szaktechnikus-képző tanfolyamot szerveznek Békéscsabán A rohamos műszaki fejlődés megköveteli, hogy a vállalatoknál, üzemeknél dolgozó technikusok szervezett továbbképzésben részesüljenek. Ezért a Kohó- és Gépipari Minisztérium a Gépipari Tudományos Egyesületek közreműködésével Békéscsabán is engedélyezett egy felsőfokú forgácsoló szaktechnikus-képző tanfolyamot. Erre a tanfolyamra a vas- és fémipari szakmában végzett technikusok jelentkezhetnek. A tanfolyam időtartama két év. Egy évben 33 tanítási hét lesz, hetenként 15 óra. Az előadókat a GTE legjobb műszaki és oktató szakembereiből válogatják össze. Ugyanakkor több egyetemi előadó is tart majd 'előadást a tanfolyamon. A hallgatók félévenként vizsgát tesznek. Azok, akik a második év végén is sikeresen vizsgáznak, oklevelet kapnak. A tanfolyam hallgatóimik részvételi díját nagyrészt a vállalatok viselik, ugyanakkor az oktatási időre a hallgatóknak kedvezményt biztosítanak. A tanfolyam iránt máris nagy az érdeklődés. Részletes felvilágosítást az érdeklődők László Antal gépészmérnöktől, a GTE békéscsabai alelnökétől kaphatnak. (Békéscsaba, Forgácsoló Szerszám- gyár.) A jelentkezési lapokat a kívánt adatokkal együtt erre a címre küldhetik. A jelentkezési határidő november 8. A jelentkezők matematikából tesznek felvételi vizsgát december elején. A tanfolyam előreláthatóan a jövő év elején kezdődik. ÍGY LATIAK O — Szarvasiak a községükről A késő őszi nap néha-néha pajkosan kacsint ki a felhők mögül, s a szél megfricskázza a már úgyis tépett fák lombkoronáját és a sárga levelek egyenként hullanak a földre. Piac van Szarvason. A mikrofon recsegve hirdet valamit, s az asszonyok félfüllel odahallgatva alkudoznak a portékára. — Na isten áldja, Juli néni, majd a jövő héten kihozom magának... — és a mondat végét elnyeli egy motorbúgás. A templom elé beáll a zöldbódés autóbusz, az utasok komótosan szállingóznak a kocsi belsejébe. A busz recseg-ropog, majd sötétkék füstöt pufog- tatva szinte megbillen a bódéja... Elindul. A MŰSZAKI ANYAG- ÉS GÉPKERESKEDELMI V ALLA LAT (Műszaki Bizományi) november 8-án, kedden Békéscsabán, a MÉH Vállalat Sallai utca 6. sz. alatti helyiségében becslést, illetve lebonyolítást végez. 16332 Gimnazista lányok A piactérrel szemben kis park közepén áll Tessedik Sámuel szobra. Amikor belépek a gimnázium kapuján, oltott mész illata fogad. Az igazgatói iroda ajtaján hiába keresném a kilincset .;; nincs. Most csinálják. A „tanáriban" esek néhány tanár tartózkodik, a többiek tanítanak, A szarvasi Vajda Péter Általános Gimnázium diákjai ez évben talán a megye gimnáziumai közül a legtöbb társadalmi munkát végezték. A Csa- bacsüdi Állami Gazdaságban, a Táncsics Termelőszövetkezetben összesen 120 hold kukoricát törtek le. Az állami gazdaságban letörtek 85 hold kukoricát, s az ezért kapott pénzt osztályszépítésre és kirándulásokra tették el. Tervezik, hogy az iskolai szünetben a Büktobe és Pécsre is ellátogatnak. A gimnáziumban az igazgatóval együtt 24 tanár tanít. Kilencen ebbe a gimnáziumba jártak és innét kerültek egyetemre, főiskolára, majd ide tértek vissza is. Lovász György igazgató- helyettessel beszélgetek, ő is szarvasi — Mi a véleménye Szarvasról? — ÍSn nem mennék innen el. Szeretem Szarvast. —Van eigy régi mondás, hogy nem lehet senki próféta a saját hazájában. — X,óvása György rámnéz, aztán nevet: — Dehogynem .; -. Itt ismerek mindenkit, ismerem a diákok szüleit és így sokkal könnyebb tanítani is. — Azt mondják, hogy Szarvasnak nagyon kultúrigényes közönsége van. — Igen. Évente több alkalommal is szerepelt falunk szülötte: Melis György idehaza, s vele Sándor Judit és Simánál József is rendszeres szereplője a művelődési otthonnak, A negyedik c) leányosztályba kukkantok be egy pillanatra. Amikor belépünk, a napos jelenti a létszámot, s néhány formaság után a lányok már egymás szavába vágva sorolják, hogy mi a véleményük Szarvasról. Frankó Judit az első pádból: — Nagyon szeretem Szarvast. — Kicsi a mozi —■ szól a hátsó pádból valaki —, majd valamelyik lány középről még kontráz is. — Kevesen fémek be. — Ki nem akar Szarvason maradni? A lányok furcsán néznek rám, s szinte kérdezik: Miért mennénk el? végre egy lány feláll: — Én . . . Geológus akarok lenni. A többség, még ha főiskolára, vagy í egyetemre megy is, szeretne hazakerülni. Ügy érzik, Szarvason mindent megtalálnak. Az újságos A főtéren az autóbusz váróterem mellett egy kis sarki bódéban újságok vi- ritamak a járókelőkre. Egy-egy asz- saomy megáll és Népszabadságot kér, Szabad Földet, vagy Népújságot. Az üzletben egy néni árul. Már 212 éve újságárus Szarvason. Most a fia helyettesíti néhány órára. Gyors számvetést csinálunk, .hány újság fogy el itt egy nap? Az adatok nem pontosak, mert a postások is árulnak újságot, és előfizető is sok van a községben. Népújságból 46, Népszabadságból 50, Magyar Nemzetből 7, tíz Sport, három Esti Hírlap kel el naponta. K. Kálmán csak nemrégen jött haza Szarvasra, eddig Békéscsabán dolgozott. Tőle is megkérdem, hogy tetszik-e neki Szarvas. — Bn szeretem, és szívesen laikom itt, — Mi hiányzik? — Hát jó volna, ha nagyobb lenne a mozi és a kultúrház. A váróterem üvegablakán egy ismerős kék plakát hívogatja a szemlélő- dőt. A községben nincs IBUSZ-kiren- deltség, ezért Framikóné a Szabadság út 44. szám alatti lakásán intézi a tán sasutazások szervezését. Mint a plakát hirdeti, most az „Ismerd meg hazádat’’-mozgalom keretében Budapestre szerveznek látogatást, ahol egyúttal Brecht Koldusoperáját és a budapesti jégrevű műsorát is megnézik. Elindulok, hogy megkeressem Frankónét. A kapun kiírás: „Vigyázz, a kutya ha* rap!” Néhány percig gondolkodok, de senki nem jön. Belépek. Egy kutya veszetten ugatva rohan felém, aztán néhány lépésnél megáll és már csak talán udvariasságból vakkant néhányat. A ház kihalt, úgy látszik, a kutyán kívül most senki nincs itthon. Nem tudtam» meg, vajon eddig hányán jelentkeztek a budapesti utazásra, de eszembe jutott, hogy tavaly Szarvasról 500-ajn utaztak fel, hogy megnézzék a drezdai képkiállítást a Szépművészeti Múzeumban. Biztos, most is sokan kiváncsiak Brecht Koldusoperájára. A konflis A piacnak vége, már bontják a sátrakat, csak egy néni árul még ott közel a kúthoz néhány kilónyi paprikát, mögötte már kupacba gyűlt a hátradobált. rossz paprika. Vásárló nem mutatkozik. Nem messzi tőle két lakösár- ga ló áll befogva egy régi konflis-kocsi elé. A bakon a kocsis talán már túl a hetvenen, éppen az ostorral bíbelődik. — Van utas, bácsi? — Nem nagyon, van taxi. — Meg lehet így élni? — Hát nagyon nehéz, rám csak akkor van mér szükség, ha sáros úton kell a beteget a mentőhöz kihozni va- lahonnét, vagy ha esik az eső, s a taxi nem tud bejutni egy-egy utcába. — És itt a piacon? — Hát a kofaasszonyokat szoktam hazavinni, de most nem jönnek. — Mi a véleménye Szarvasról? — Tudja, én Itt születtem, s már itt éltem meg 70-et, de nem mennék innen el. akármilyen nehéz Is ilyen magamfajta, lassan mér tehetetlen öregembernek. Közben elkészült az ostor, az elszakadt szíjat megkötötte, pattint egyet a levegőbe és szemeivel a távolba néz. A konflis lassan kigördüli az aszfalt-útra, ahol egymás után hangosan dudálva szaladnak a taxik, az autók, 6 az öreg konflis döcögve gurul tovább ... Valahogy mégis úgy tűnik, mintha egy helyben állna ,, t DOCZT IMRE n pénz a földön hever! II pénz a földön hever! Gyűjtse a kocsányos tölgymakkot Minden mennyiségben felvásárolja a kocsányos tölgymaikkot a Békés megyei Állami Erdőgazdaság 200.— forintos mázsánkénti egységárban. Átvevőhelyek az összes erdészetek és telephelyek. Feltétlen használja ki ezt a kedvező kereseti lehetőséget és gyűjtse a kocsányos tölgymakkot! 620 1
