Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-05 / 262. szám

4 NÉPmSAg 1960. november 5., szombat Látogatás a megye legjobb kisipari szövetkezetében — Ki ne emlékezne — iküiöaiösen az Idősebb nemzedék közül — a kék kö­tényéé, szurtos képű, örökké álmos sze­mű kis suszterinasra; Néihány évtized­del ezelőtt^ Endrődön is több mint har­mincán voltaki akik a szakma elsajá­títása helyett legtöbbet fát vágtak; vi­zet hordtak, vagy éppen a konyhában mosogattak a főnök feleségének; De nem volt kedvezőbb a helyzet akkor sem, amikor hosszú évek küz­delme árán, kezébe kapta a segédleve­let. Hogy miért? Mert az újdonsült se­géd hetekig kilincselhetett, míg vala­melyik mester műhelyébe fogadta. Tí­már László, az Endrődi Cipész Ktsz vezetőségi tagja, aki jelenleg mint fré- delő dolgozik, és háromszoros sztaha­novista, így emlékezik vissza ezekre a kilátástalan; keserves időkre: 1937-ben négyévi ;,inasidő” után szabadultam; Mivel tanítómesterem a szerződés le­járta után nem volt hajlandó tovább foglalkoztatni, vidéken kerestem mun­kát. Gyalog indultam el Budapestre, s útközben örültem; ha fáradalmaimat valami szélvédte helyen pihenhettem ki. Pusztapón például egy elhagyott istállóban töltöttem az éjszakát, de a hosszú út alatt- sokszor az útmenti Bzalmakazlakban hajtottam álomra fe­jem. A fáradságos út után mégsem si­került munkához jutnom Pesten. El­határoztam, hogy a Dunántúlon próbá­lok szerencsét. Hátha sikerül valami, így kerültem Biatorbágyra, ahol ép­pen egy vándorcirkusz állomásozott. Ide „vágódtam be” csekély fizetésért, mely ellenében székeket rakosgattam, vizet hordtam, vagy éppen a különbö­ző „fogdmeg” munkákat végeztem. De ez sem tartott soká, mert a cirkusz más helyre ment, s így én is kényte­len voltam továbbállni; Igen! így éltek abban az időben az emberek. Szűkösen, tele gonddal-baj­jal. S talán ennék tudható be, hogy a felszabadulás utáni években, az end­rődi cipészek körében egyre sűrűbben vetődött fel a gondolat: Csak javunk­ra válna, ha kollektíván dolgoznánk, ha megalakítanánk a cipész szövetke­zetei* A naptár 1947 őszét mutatta; A-z or­szág még alig lábadozott a háború­Bella József oktató a tanműhelyben a fiataloknak adja át szakmai ismeretét. ütötte súlyos sebekből. A munkások pártja, a kommunistáik az összefogást hirdették egy nagy cél, a szocializmus megvalósítása érdekében. Ennek nyo­mán kezdett szervezkedni, szövetkez­ni néhány endrődi cipész: Farkasinsz- ki Mihály, idős Giricz Vendel, Tímár László II., Szegvári János és mások. A közös munkához akaratukon, dolgos kezükön kívül jóformán nem volt egyebük. Ki-ki összeszedte a mnga ócs­ka kaptafáit, szerszámait, az eddigi keserves évek szerzeményeit s egy fa­luszéli düledező házban 15-en kezdték kalapálni, formálni a holnapot, a jö­vőt, a jobblétet. Bár munkájuk kevés volt; a szerszámok is rosszak voltak; de dolgozni kellett a család; a cél ér­dekében. A szövetkezet fiatal, alig 22 éves elnöke, Sárhegyi András — vá­rosról városra járt munka után. Meg­rendelést azonban csak elvétve tudott lekötni. így rá voltak kényszerítve, hogy vásárokon értékesítsék termékei­ket. így indultak el a közös termelés; a szövetkezés útján. Azóta több mint egy évtized múlt el, s érdemes felidézni ezeket az emléke­ket, mert csak így tűnik ki igazán az azóta elért eredmények nagysága, a megtett út megannyi küzdelme. A me­gye legjobb kisipari szövetkezetévé fejlődtek; Régen kinőtték a faluszéli düledező házat; A 15 alapító tag he­lyett, a Gyomával és Dévaványával való egyesülés óta l^l-en vannak; s míg néihány évvel ezelőtt minden mun­kafolyamatot kézzel végeztek; addig ma 31; villanyárammal üzemeltetett különböző munkagép muzsikája tölti be üzemüket; A munkapadok felett nem petróle­umlámpa ég, mint régen, hanem neon- világítás van. S hogy mit jelent mind­ez, csak egy példát ragadjunk ki; A snittelést ezelőtt kézzel -„bütykölték” ebben az üzemben; s óránként csak 10 pár cipő talpszélét tudták lecsiszolni; Most hasonló idő alatt villanygéppel 25—30 pár cipőn végzik el ezt a mun­kát. De világosan mutatja a gépesítés jelentőségét az is; hogy amíg 1950-ben naponta 200—250, addig ma már 500 pár szép kivitelű cipőt adnak át a forga­lomnak. így érthető; hogy szinte napról napra gazdagodnak és terjesz­kednek. 1955-ben építettek egy korsze­rű női és férfi öltözőt külön fülkékkel; Ez az építkezés 200 000 forintba került. 1957-ben szintén jelentősebb beruházá­sokat hajtottak végre; Az elmúlt év során egymillió forintos költséggel felépítették az új üzemhá­zat. És amikor ezt megemlítjük, szükséges, hogy egy kicsit el is időz­zünk ennél a létesítménynél, és né­hány sorban szóljunk arról, hogy mit jelent ez a szövetkezet dolgozói részé­re. Az új üzemházban termelői üzem­rész, új, modern javító- és méretes részleg, száz személyes ebédlő van; ahol naponta 150-en étkeznek, két vál­tásban. Itt van elhelyezve a televízió, a zenegép. A tanulók részére itt van berendezve a külön tanműhely, ahol Bella József és Német György veze­tése mellett jelenleg 34 fiatal igyekszik elsajátítani a szakmát. Ez a jelenség örvendetes, mert általa az utánpótlás biztosítva lesz. Mert bi­zony vannak már olyan tagjai a szö­vetkezetnek, akik kiöregedtek, vagy kiöregednek és helyükbe új, friss munkaerőkre van szükség. Igaz, hogy az idősek a nyugdíjazás után sem lesznek hűtlenek a szövetkezethez, mert az ott eltöltött idő alatt szívük­höz nőtt az üzem, a megszokott kör­nyezet, a munkatársak. Giric Vendel, Keszthelyi János és Salamon István bácsi is szinte naponta bejárnak az üzembe szétnézni; de néha dolgozni is. Felveszik a kalapácsot, vagy éppen le­ülnek a tűzőgép mellé, és dolgoznak, ha nem is olyan fiatalos lendülettel, mint ezelőtt régen, de örömmel, hi­szen a szakma szerelmesei még min­dig. És nem feledkeznek meg a fiata­lokról sem. Útmutatásokkal, hasznos tanácsokkal segítik szakmai fejlődésü­ket, előrehaladásukat. Kulturális téren szintén kell, hogy szóljunk erről a szövetkezetről, hiszen ahogy nőtt és fejlődött az üzem, ugyanúgy nőttek és fejlődtek a dolgo­zók kulturális igényei. Különösen ta­pasztalható ez a KISZ-szervezet létre­hozása óta, mely jelenleg 42 tagot szá­mol. Azóta rendszeressé váltak a szombatesti Jdubesték, ahol a televí­ziótól a rádióig, a társasjátékoktól a zenegépig mindent megtalálhatnak az üzem dolgozói. Kétszáz hanglemezük van, melyek dallamára minden össze­jövetel alkalmával szaporán ropják a táncot. Kéthetenként a TIT< természet- tudományos előadásokat tart, ahol a dolgozók bővíthetik ismereteiket. Rendszeresen van színház- és moziláto­gatás, a mindennapi szorgalmas mun­ka mellett öten járnak gimnáziumba, 15-en a dolgozók iskolájába, több mint húszán különböző pártoktatásra, és 25-en vannak olyanok, akik ezelőtt mint átképzősök kezdtek dolgozni a szövetkezetben és most esti tanfolya­mon a szakmunkásvizsga letételére ké­szülnek; örvendetes, hogy a szövetkezet dol­gozói szeretik a sajtót, szeretik a szép- irodalmi és politikai könyveket is. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat már kétszer látogatta meg üzemüket* Két lelkes könyvolvasó: Szabó Éva és Katona Irma felsőrészkészítők 600—600 forint értékű könyvet vásároltak. A szövetkezet terveiről Sárhegyi Andrással, a szövetkezet elnökével be­szélgettünk. A többtermelés érdeké­ben a jövőben két műszak lesz az üzemben. A későbbiek folyamán úgy a felsőrész-, mint az aljamunkálatok­nál, beépített szalagrendszert kívánnak megvalósítani, amely 20—25 százalék termelékenység-növekedést jelent. Ez éves szinten a meglévő létszámmal egymillió forint bérmegtakarítást és 50 ezer pár cipő-többtermelést eredmé­nyez — mondotta Sárhegyi elvtárs; Az Endrődi Cipész Ktsz tagjai most megkapják a munkájuk után járó megérdemelt, becsületes bért, amiből emberhez méltóan tudnak élni, szóra­kozni: SZTANYIK KAROLY Endrőd A szövetkezet új üzemháza. Villanybajtásű gépekkel készülnek a felsőrészek*. Okos kezdeményezések A tavasszal alakult meg Bé­késcsabán a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület helyi csoportja. A kezdeményezést helyesléssel fogadták megyénk mérnökei, technikusai, műszaki szakembe­rei. Érthető, hiszen valameny- nyien ettől a szervezettől várták a szervezett oktatás, a műszaki tájékoztatás, a műszaki propa­ganda megoldását. Nos, a tapasztalatok szerint a csoport meg is felel a várako­zásnak, egyre jobban tölti be hi­vatását. A tagok több olyan ér­dekes előadást hallgathattak már, amikor fővárosi szakembe­rek egy-egy új megmunkálási módszerről, figyelemre méltó el­járásról mondták el tapasztala­taikat. A GTE csoport vezetősé­ge azonban nem állt meg fél­úton, nem elégedett meg pusz­tán csak előadások szervezésé­vel. Arra is gondolt, hogy a köz­vetlen tapasztalás lehetőségei­nek megteremtésével is a mű­szakiak segítségére siessen. Ezért több tanulmányutat szervezett az idén. A tavasszal külön autó­busszal népes csoport látogatott el a Budapesti Ipari Vásárra, majd később négynapos tanul­mányutat szerveztek hazánk északi iparvidékeire. Legutóbb többen a Debreceni Gördülő­csapágygyárba látogattak el. A hónap végén pedig újabb négy­napos tanulmányutat bonyolíta­nak le. Ekkor a résztvevők Sztá- linváros, Székesfehérvár, Eszter­gom és Budapest néhány gyá­rát, üzemét keresik fel. Az okos kezdeményezések ez­zel sem szűntek meg. A csoport vezetősége minden alkalmat, lehetőséget megragad ahhoz, hogy ne csak felkeltse a műsza­kiak érdeklődését, hanem ki is elégítse. Ezt példázza az is, hogy vasárnap délelőtt Békéscsabán sor kerül a műszaki filmelőadás­sorozat megnyitójára. Érdekes és tanulságos külföldi és belföl­di filmeket vetítenek majd ez alkalommal. A nézők nemcsak a hazai ipar egy-egy ágát, moz­zanatát, hanem a külföldi ipar fejlődését, jó módszerét is meg­ismerhetik. Bizonyára örömmel fogadják az érdeklődők azt a hírt is, hogy a helyi csoport a jövő év tavaszától Békéscsabán kétéves vas- és fémipari felső­fokú szaktechnikus-képző tan­folyamot szervez. Okos kezdeményezések ezek. Szükségesek is, hiszen a máso­dik ötéves tervet, a műszaki fejlesztést, a gazdaságosabb ter­melést csakis nagyobb tudással, felkészültséggel lehet teljesíteni. Az eddigi tapasztalatok azt iga­zolják, hogy a GTE helyi cso­portja jó úton jár. Kezdemé­nyez, szervez, mozgósít a tanu­lásra, a szocialista építés fela­datainak teljesítésére. Podina Péter SZABADSÁG MOZI, Békéscsaba# November 3—5: Ma utoljára; Kezdés: h.: fél 6, fél 8, vas.: fél 4, fél 6, fél'8. BRIGÁD MOZI, Békéscsaba Novem­ber 3—5: A holták bolygója. Kezdés hétfc;: 6, 8; vas. 4; 6, 8; A Szabadság és a Brigád moziban minden kedden és pénteken délelőtt 11—1-ig elővételi pénztár. TERV MOZI, Békéscsaba. November 3—6: Ítélet magánügyben. K; hu: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8; SZABADSÁG MOZI, Gyoma. Novem­ber 4—6: Alázatosan jelentem. K. h.: 7; V;: 3, 5, 7; PARTIZÁN MOZI, Orosháza. Novem­ber 4—6: Légy boldog Irina. K. h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8. BÉKE MOZI, Orosháza. November 3—6: Mozart. K.' h.: 5, 7; V;I 3, 5, 7; MOZI; Gyula. November Normandie Nyeman. K; h.: 5; 7, V;: 3, 5, 7b ERKEL MOZI, Gyula: November 4—» 6: Ma utoljára. K; h;: fél 6, fél 8; fél 4, fél 6, fél 8; VÖRÖS OKTÓBER MOZI, Mezöko­kovácsháza. November 4—6: A próba folytatódik. K. h.: 7; v.: 3, 5, 7j BÁSTYA MOZI, Békés. November 3— 6: Mennyei pokol. K. h.: 6; 8, v§: 4, 6, 8; PETŐFI MOZI, Sarkad; November 4 —6: Fehér vér. K. h.: 8, v.: 4, 6, 8; TÁNCSICS MOZI, Szarvas. Novem­ber 3—6: Az ordító egér. K. h.: 6, 8; v.: 4; 6, 8; ADY MOZI; Szeghalom. November 4— 6: Téves kapcsolás. K; h.: 7, v.: 3, 5, Ti PETŐFI 2—5: SZOMBAT, 1960. NOVEMBER 5* ] KOSSUTH RADIO: 8.10 Könnyű me­lódiák. 8.40 Lányok, asszonyok. 9.30 {a ] Szabó-család. 10.00 Hírek. 10.30 Németh János cimbaimozik. 10.45 Rádióiskola. 11.45 A Soós—Fehér-duó játszik. 12.00 Hírek. 12.10 Részletek Szirmai-Emőd Mézeskalács c. daljátékából. 12.50 Mit olvassunk? 13.45 Válaszolunk hallgató­inknak. 14.20 A magyar publicisztika gyöngyszemei. 14.35 Magyar nóták. 15.00 Hírek. 15.10 Zengjen dalunk. 15.40 Élő­szóval — muzsikával. 17.55 Leszedik a szőlőt. 18.30 Az Aurora ágyúdörgése. 19.05 A Szabó-család. 19.50 Jóéjszakát gyerekek. 20.00 Esti krónika. 20.30 Ne­vetni Kell. 21.40 Sporthiradó. 21.58 Üge- tőverseny-eredmcnyek. 22.15 Táncol­junk. 24.00 Hírek, PETŐFI RADIO: 8.00 Hírek. li.lS Tosti- dalok. 14.35 Bélyeggyűjtők, ötperce. 15.00 Operakalauz. 16.00 Hírek. 16.05 Ro­bert Stolz zenekara játszik. 16.15 A kincskereső kisködmön. 16.45 Gyermek­dalok. 17.00 Bizet: C-dur szimfónia. 17.30 Omlasztás. 17.45 Oscar Strauss mű­veiből. 18,45 Marco Polo „millió hazug­| sága‘\ 19.00 Hírek. 19.05 Szovjet zenei hét. 22.45 Elszakadó mozdulat. 23.00 j Hírek. i TELEVÍZIÓ: 19.00 TV híradó. 19.15 Riportműsor. 19.40 Vidám negyedóra. 20.00 Kópék estje. (Irodalmi társasjá­ték.) f BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja Felelős szerkesztő: Cserei Pál Szerkesztőség: Békéscsaba, József A, o. 4., I. em. Telefon: 32—96. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba, Szt. István tér 3, Felelős kiadó: Lehoczky Mihály. Telefon: 10—21 Békés megyei Nyomdaipari Vállalati Békéscsaba. Felelős nyomdavezető: Kendra György Terjeszti a Magyar Posta, Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj i hóra 11.— Ft I

Next

/
Thumbnails
Contents