Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-05 / 262. szám
4 NÉPmSAg 1960. november 5., szombat Látogatás a megye legjobb kisipari szövetkezetében — Ki ne emlékezne — iküiöaiösen az Idősebb nemzedék közül — a kék kötényéé, szurtos képű, örökké álmos szemű kis suszterinasra; Néihány évtizeddel ezelőtt^ Endrődön is több mint harmincán voltaki akik a szakma elsajátítása helyett legtöbbet fát vágtak; vizet hordtak, vagy éppen a konyhában mosogattak a főnök feleségének; De nem volt kedvezőbb a helyzet akkor sem, amikor hosszú évek küzdelme árán, kezébe kapta a segédlevelet. Hogy miért? Mert az újdonsült segéd hetekig kilincselhetett, míg valamelyik mester műhelyébe fogadta. Tímár László, az Endrődi Cipész Ktsz vezetőségi tagja, aki jelenleg mint fré- delő dolgozik, és háromszoros sztahanovista, így emlékezik vissza ezekre a kilátástalan; keserves időkre: 1937-ben négyévi ;,inasidő” után szabadultam; Mivel tanítómesterem a szerződés lejárta után nem volt hajlandó tovább foglalkoztatni, vidéken kerestem munkát. Gyalog indultam el Budapestre, s útközben örültem; ha fáradalmaimat valami szélvédte helyen pihenhettem ki. Pusztapón például egy elhagyott istállóban töltöttem az éjszakát, de a hosszú út alatt- sokszor az útmenti Bzalmakazlakban hajtottam álomra fejem. A fáradságos út után mégsem sikerült munkához jutnom Pesten. Elhatároztam, hogy a Dunántúlon próbálok szerencsét. Hátha sikerül valami, így kerültem Biatorbágyra, ahol éppen egy vándorcirkusz állomásozott. Ide „vágódtam be” csekély fizetésért, mely ellenében székeket rakosgattam, vizet hordtam, vagy éppen a különböző „fogdmeg” munkákat végeztem. De ez sem tartott soká, mert a cirkusz más helyre ment, s így én is kénytelen voltam továbbállni; Igen! így éltek abban az időben az emberek. Szűkösen, tele gonddal-bajjal. S talán ennék tudható be, hogy a felszabadulás utáni években, az endrődi cipészek körében egyre sűrűbben vetődött fel a gondolat: Csak javunkra válna, ha kollektíván dolgoznánk, ha megalakítanánk a cipész szövetkezetei* A naptár 1947 őszét mutatta; A-z ország még alig lábadozott a háborúBella József oktató a tanműhelyben a fiataloknak adja át szakmai ismeretét. ütötte súlyos sebekből. A munkások pártja, a kommunistáik az összefogást hirdették egy nagy cél, a szocializmus megvalósítása érdekében. Ennek nyomán kezdett szervezkedni, szövetkezni néhány endrődi cipész: Farkasinsz- ki Mihály, idős Giricz Vendel, Tímár László II., Szegvári János és mások. A közös munkához akaratukon, dolgos kezükön kívül jóformán nem volt egyebük. Ki-ki összeszedte a mnga ócska kaptafáit, szerszámait, az eddigi keserves évek szerzeményeit s egy faluszéli düledező házban 15-en kezdték kalapálni, formálni a holnapot, a jövőt, a jobblétet. Bár munkájuk kevés volt; a szerszámok is rosszak voltak; de dolgozni kellett a család; a cél érdekében. A szövetkezet fiatal, alig 22 éves elnöke, Sárhegyi András — városról városra járt munka után. Megrendelést azonban csak elvétve tudott lekötni. így rá voltak kényszerítve, hogy vásárokon értékesítsék termékeiket. így indultak el a közös termelés; a szövetkezés útján. Azóta több mint egy évtized múlt el, s érdemes felidézni ezeket az emlékeket, mert csak így tűnik ki igazán az azóta elért eredmények nagysága, a megtett út megannyi küzdelme. A megye legjobb kisipari szövetkezetévé fejlődtek; Régen kinőtték a faluszéli düledező házat; A 15 alapító tag helyett, a Gyomával és Dévaványával való egyesülés óta l^l-en vannak; s míg néihány évvel ezelőtt minden munkafolyamatot kézzel végeztek; addig ma 31; villanyárammal üzemeltetett különböző munkagép muzsikája tölti be üzemüket; A munkapadok felett nem petróleumlámpa ég, mint régen, hanem neon- világítás van. S hogy mit jelent mindez, csak egy példát ragadjunk ki; A snittelést ezelőtt kézzel -„bütykölték” ebben az üzemben; s óránként csak 10 pár cipő talpszélét tudták lecsiszolni; Most hasonló idő alatt villanygéppel 25—30 pár cipőn végzik el ezt a munkát. De világosan mutatja a gépesítés jelentőségét az is; hogy amíg 1950-ben naponta 200—250, addig ma már 500 pár szép kivitelű cipőt adnak át a forgalomnak. így érthető; hogy szinte napról napra gazdagodnak és terjeszkednek. 1955-ben építettek egy korszerű női és férfi öltözőt külön fülkékkel; Ez az építkezés 200 000 forintba került. 1957-ben szintén jelentősebb beruházásokat hajtottak végre; Az elmúlt év során egymillió forintos költséggel felépítették az új üzemházat. És amikor ezt megemlítjük, szükséges, hogy egy kicsit el is időzzünk ennél a létesítménynél, és néhány sorban szóljunk arról, hogy mit jelent ez a szövetkezet dolgozói részére. Az új üzemházban termelői üzemrész, új, modern javító- és méretes részleg, száz személyes ebédlő van; ahol naponta 150-en étkeznek, két váltásban. Itt van elhelyezve a televízió, a zenegép. A tanulók részére itt van berendezve a külön tanműhely, ahol Bella József és Német György vezetése mellett jelenleg 34 fiatal igyekszik elsajátítani a szakmát. Ez a jelenség örvendetes, mert általa az utánpótlás biztosítva lesz. Mert bizony vannak már olyan tagjai a szövetkezetnek, akik kiöregedtek, vagy kiöregednek és helyükbe új, friss munkaerőkre van szükség. Igaz, hogy az idősek a nyugdíjazás után sem lesznek hűtlenek a szövetkezethez, mert az ott eltöltött idő alatt szívükhöz nőtt az üzem, a megszokott környezet, a munkatársak. Giric Vendel, Keszthelyi János és Salamon István bácsi is szinte naponta bejárnak az üzembe szétnézni; de néha dolgozni is. Felveszik a kalapácsot, vagy éppen leülnek a tűzőgép mellé, és dolgoznak, ha nem is olyan fiatalos lendülettel, mint ezelőtt régen, de örömmel, hiszen a szakma szerelmesei még mindig. És nem feledkeznek meg a fiatalokról sem. Útmutatásokkal, hasznos tanácsokkal segítik szakmai fejlődésüket, előrehaladásukat. Kulturális téren szintén kell, hogy szóljunk erről a szövetkezetről, hiszen ahogy nőtt és fejlődött az üzem, ugyanúgy nőttek és fejlődtek a dolgozók kulturális igényei. Különösen tapasztalható ez a KISZ-szervezet létrehozása óta, mely jelenleg 42 tagot számol. Azóta rendszeressé váltak a szombatesti Jdubesték, ahol a televíziótól a rádióig, a társasjátékoktól a zenegépig mindent megtalálhatnak az üzem dolgozói. Kétszáz hanglemezük van, melyek dallamára minden összejövetel alkalmával szaporán ropják a táncot. Kéthetenként a TIT< természet- tudományos előadásokat tart, ahol a dolgozók bővíthetik ismereteiket. Rendszeresen van színház- és mozilátogatás, a mindennapi szorgalmas munka mellett öten járnak gimnáziumba, 15-en a dolgozók iskolájába, több mint húszán különböző pártoktatásra, és 25-en vannak olyanok, akik ezelőtt mint átképzősök kezdtek dolgozni a szövetkezetben és most esti tanfolyamon a szakmunkásvizsga letételére készülnek; örvendetes, hogy a szövetkezet dolgozói szeretik a sajtót, szeretik a szép- irodalmi és politikai könyveket is. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat már kétszer látogatta meg üzemüket* Két lelkes könyvolvasó: Szabó Éva és Katona Irma felsőrészkészítők 600—600 forint értékű könyvet vásároltak. A szövetkezet terveiről Sárhegyi Andrással, a szövetkezet elnökével beszélgettünk. A többtermelés érdekében a jövőben két műszak lesz az üzemben. A későbbiek folyamán úgy a felsőrész-, mint az aljamunkálatoknál, beépített szalagrendszert kívánnak megvalósítani, amely 20—25 százalék termelékenység-növekedést jelent. Ez éves szinten a meglévő létszámmal egymillió forint bérmegtakarítást és 50 ezer pár cipő-többtermelést eredményez — mondotta Sárhegyi elvtárs; Az Endrődi Cipész Ktsz tagjai most megkapják a munkájuk után járó megérdemelt, becsületes bért, amiből emberhez méltóan tudnak élni, szórakozni: SZTANYIK KAROLY Endrőd A szövetkezet új üzemháza. Villanybajtásű gépekkel készülnek a felsőrészek*. Okos kezdeményezések A tavasszal alakult meg Békéscsabán a Gépipari Tudományos Egyesület helyi csoportja. A kezdeményezést helyesléssel fogadták megyénk mérnökei, technikusai, műszaki szakemberei. Érthető, hiszen valameny- nyien ettől a szervezettől várták a szervezett oktatás, a műszaki tájékoztatás, a műszaki propaganda megoldását. Nos, a tapasztalatok szerint a csoport meg is felel a várakozásnak, egyre jobban tölti be hivatását. A tagok több olyan érdekes előadást hallgathattak már, amikor fővárosi szakemberek egy-egy új megmunkálási módszerről, figyelemre méltó eljárásról mondták el tapasztalataikat. A GTE csoport vezetősége azonban nem állt meg félúton, nem elégedett meg pusztán csak előadások szervezésével. Arra is gondolt, hogy a közvetlen tapasztalás lehetőségeinek megteremtésével is a műszakiak segítségére siessen. Ezért több tanulmányutat szervezett az idén. A tavasszal külön autóbusszal népes csoport látogatott el a Budapesti Ipari Vásárra, majd később négynapos tanulmányutat szerveztek hazánk északi iparvidékeire. Legutóbb többen a Debreceni Gördülőcsapágygyárba látogattak el. A hónap végén pedig újabb négynapos tanulmányutat bonyolítanak le. Ekkor a résztvevők Sztá- linváros, Székesfehérvár, Esztergom és Budapest néhány gyárát, üzemét keresik fel. Az okos kezdeményezések ezzel sem szűntek meg. A csoport vezetősége minden alkalmat, lehetőséget megragad ahhoz, hogy ne csak felkeltse a műszakiak érdeklődését, hanem ki is elégítse. Ezt példázza az is, hogy vasárnap délelőtt Békéscsabán sor kerül a műszaki filmelőadássorozat megnyitójára. Érdekes és tanulságos külföldi és belföldi filmeket vetítenek majd ez alkalommal. A nézők nemcsak a hazai ipar egy-egy ágát, mozzanatát, hanem a külföldi ipar fejlődését, jó módszerét is megismerhetik. Bizonyára örömmel fogadják az érdeklődők azt a hírt is, hogy a helyi csoport a jövő év tavaszától Békéscsabán kétéves vas- és fémipari felsőfokú szaktechnikus-képző tanfolyamot szervez. Okos kezdeményezések ezek. Szükségesek is, hiszen a második ötéves tervet, a műszaki fejlesztést, a gazdaságosabb termelést csakis nagyobb tudással, felkészültséggel lehet teljesíteni. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy a GTE helyi csoportja jó úton jár. Kezdeményez, szervez, mozgósít a tanulásra, a szocialista építés feladatainak teljesítésére. Podina Péter SZABADSÁG MOZI, Békéscsaba# November 3—5: Ma utoljára; Kezdés: h.: fél 6, fél 8, vas.: fél 4, fél 6, fél'8. BRIGÁD MOZI, Békéscsaba November 3—5: A holták bolygója. Kezdés hétfc;: 6, 8; vas. 4; 6, 8; A Szabadság és a Brigád moziban minden kedden és pénteken délelőtt 11—1-ig elővételi pénztár. TERV MOZI, Békéscsaba. November 3—6: Ítélet magánügyben. K; hu: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8; SZABADSÁG MOZI, Gyoma. November 4—6: Alázatosan jelentem. K. h.: 7; V;: 3, 5, 7; PARTIZÁN MOZI, Orosháza. November 4—6: Légy boldog Irina. K. h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8. BÉKE MOZI, Orosháza. November 3—6: Mozart. K.' h.: 5, 7; V;I 3, 5, 7; MOZI; Gyula. November Normandie Nyeman. K; h.: 5; 7, V;: 3, 5, 7b ERKEL MOZI, Gyula: November 4—» 6: Ma utoljára. K; h;: fél 6, fél 8; fél 4, fél 6, fél 8; VÖRÖS OKTÓBER MOZI, Mezökokovácsháza. November 4—6: A próba folytatódik. K. h.: 7; v.: 3, 5, 7j BÁSTYA MOZI, Békés. November 3— 6: Mennyei pokol. K. h.: 6; 8, v§: 4, 6, 8; PETŐFI MOZI, Sarkad; November 4 —6: Fehér vér. K. h.: 8, v.: 4, 6, 8; TÁNCSICS MOZI, Szarvas. November 3—6: Az ordító egér. K. h.: 6, 8; v.: 4; 6, 8; ADY MOZI; Szeghalom. November 4— 6: Téves kapcsolás. K; h.: 7, v.: 3, 5, Ti PETŐFI 2—5: SZOMBAT, 1960. NOVEMBER 5* ] KOSSUTH RADIO: 8.10 Könnyű melódiák. 8.40 Lányok, asszonyok. 9.30 {a ] Szabó-család. 10.00 Hírek. 10.30 Németh János cimbaimozik. 10.45 Rádióiskola. 11.45 A Soós—Fehér-duó játszik. 12.00 Hírek. 12.10 Részletek Szirmai-Emőd Mézeskalács c. daljátékából. 12.50 Mit olvassunk? 13.45 Válaszolunk hallgatóinknak. 14.20 A magyar publicisztika gyöngyszemei. 14.35 Magyar nóták. 15.00 Hírek. 15.10 Zengjen dalunk. 15.40 Élőszóval — muzsikával. 17.55 Leszedik a szőlőt. 18.30 Az Aurora ágyúdörgése. 19.05 A Szabó-család. 19.50 Jóéjszakát gyerekek. 20.00 Esti krónika. 20.30 Nevetni Kell. 21.40 Sporthiradó. 21.58 Üge- tőverseny-eredmcnyek. 22.15 Táncoljunk. 24.00 Hírek, PETŐFI RADIO: 8.00 Hírek. li.lS Tosti- dalok. 14.35 Bélyeggyűjtők, ötperce. 15.00 Operakalauz. 16.00 Hírek. 16.05 Robert Stolz zenekara játszik. 16.15 A kincskereső kisködmön. 16.45 Gyermekdalok. 17.00 Bizet: C-dur szimfónia. 17.30 Omlasztás. 17.45 Oscar Strauss műveiből. 18,45 Marco Polo „millió hazug| sága‘\ 19.00 Hírek. 19.05 Szovjet zenei hét. 22.45 Elszakadó mozdulat. 23.00 j Hírek. i TELEVÍZIÓ: 19.00 TV híradó. 19.15 Riportműsor. 19.40 Vidám negyedóra. 20.00 Kópék estje. (Irodalmi társasjáték.) f BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja Felelős szerkesztő: Cserei Pál Szerkesztőség: Békéscsaba, József A, o. 4., I. em. Telefon: 32—96. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba, Szt. István tér 3, Felelős kiadó: Lehoczky Mihály. Telefon: 10—21 Békés megyei Nyomdaipari Vállalati Békéscsaba. Felelős nyomdavezető: Kendra György Terjeszti a Magyar Posta, Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj i hóra 11.— Ft I