Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-26 / 279. szám
BÉKÉS MEGYEI it Ära: 50 fillér it Világ proletárjai, egyesüljetek! NEMCSAK JELEN — JÖVŐ IS VAN Országos munkavédelmi konferenciát tartottak az építők Küzdelmes esztendő számvetésére, zárszámadására készülődnek a termelőszövetkezetek. Egyik- ben-másik'ban sajnos kevesebb érték jut munkaegységenként, mint amennyit terveztek, mert a szeszélyes időjárás mellett nehezítette és drágította a termelést a tavasszal bekerült sok széjjelszórt parcella, s az új tagok jó része sem dolgozott olyan szorgalommal, mint az egyéni gazdaságban, a sajátjában. Csak azt számlálták jó néhányan, hogy 28—30 forint érték van tervezve munkaegységenként, s ha olyan munkát végzett, amelyben a legnagyobb szorgalom mellett sem ért el egy munkaegységnél többet, akkor kirobbant belőle az elkeseredés, azt mondta, nem érdemes dolgozni. Többen nem is dolgoztak napokig a közösben, hanem a háztájiban és máshol — napszámban. Az elmúlt tíz év alatt mindig akadtak ilyen termelőszövetkezeti tagok, s azoknak, akik a közös gazdálkodás úttörői voltak, köny- nyebben megbocsátották-az ilyet, mert üres kamrával, üres pénztárcával kezdték az ismeretlen gazdálkodási formát, s a család sem, ő sem lakott jól, nem öltözhetett fel abból a tudatból, hogy az alap megteremtése után évről évre jobb lesz. Most is vannak olyanok, akik azért mentek el napszámba, mert a tsz-ben nem volt előlegosztás, s kellett a pénz a családnak. Az ilyenek száma azonban kevés volt; A közös munkából hiányzók többsége olyanokból tevődött össze, akiknek ismeretlen az út, s akik azért léptek be, mert mások is beléptek, de a célt, a holnapot, a jövőt csak homályosan látják, vagy ha tisztán látják, akkor is csak a mával, azzal törődnek, hogy mit és mennyit visznek kamrájukba, padlásukra. Ilyen szűklátókörűségnek nevezett tévelygésben száz és száz olyan régi termelőszövetkezeti tag is szenvedett, aki azóta az újonnan vásárolt vagy épített szép nagy háza padlására, kamrájába viszi a saját és családja jólétéhez elegendő javakat a közösből. A régi tagok zöme kigyógyult a szűklátókörűségből, de akad köztük, aki csak a saját érdekét nézi, aki hajlandó, vagy hajlandó lenne a közös takarmányalap, a közös vagyon, a holnap és a jövő mind buzgóbb jövedelem-forrásának rovására minél többet széjjelosztani a tagoknak a közös termésből, bevételből, mert csak azt érzi magáénak, ami a kamrájában, a pénztárcájában van. A lehetőleg mindent kiosztani, és a csak a háztáji gazdaságot gyarapítani elvet kipróbálta már néhány termelőszövetkezet tagsága a korábbi években, s csakhamar rájöttek, hogy az olyan tsz- ek tagjai járnak jól, akik eleinte inkább húznak a nadrágszíjon, de építkeznek, állatokat, gépeket, felszereléseket vásárolnak, vagyis megteremtik a holnap és a holnaputáni egyenletes jólét alapját. A jövőt, a közös épületekből, gépekből, állatállományból álló közös vagyon gyarapításának jelentőségét sokan intézik el azzal, hogy „ki tudja kié lesz az”? Kié lenne másé, mint a dolgozó parasztok gyermekeié? A dolgozó paraszt azért dolgozott egész életében éjt nappallá téve, a jófalatot is megvonva, magától, hogy vagyonkája legyen öregségére, s valamit hagyjon örökül gyermekeinek. Vajon melyik idős tsz-tag cserélné el mostani nyugdíjas életét a régi időkbeli eltartottsággal, annak ellenére, hogy a nyugdíj- rendszer még a kezdeti alapokon nyugszik? S vajon kaphat-e jobb. biztosabb megélhetést adó örökséget az ifjú parasztnemzedék olyan rohamosan fejlődő szövetkezeti gazdaságnál, mint a tót- komlósi, az orosházi, a kétsopro- nyi tsz-ek? — hogy ne a legjobbakat említsük. Ha érdemes volt pár hold föld örökbehagyásáért éjt nappallá téve, s a jófalatokról, szórakozásról lemondva dolgozniuk a dolgozó parasztoknak egyéni gazdakorukban, akkor most a közösben százszorta érdemesebb. S nem kell éjt nappallá téve dolgozni, csak akkor, ha a vetés vagy a betakarítás megkívánja, s nem kell koplalni sem, csak takarékosan élni, azokban a szövetkezetekben, ahol még nincs megalapozva a jövő, a közös vagyon, amely minél nagyobb, annál jobb és biztosabb megélhetést ad a szövetkezeti parasztoknak — korra való tekintet nélkül. Kukk Imre Pénteken ülést tartott a párt megyei bizottsága November 25-én, pénteken a párt megyei bizottsága kibővített ülést tartott. Klaukó Mátyás elvtárs, a párt megyei bizottságának első titkára beszámolója alapján megtárgyalta a mezőgazdaság időszerű politikai és gazdasági kérdéseit, s megfelelő határozatokat hozott. Az ülésen megjelent és felszólalt Németh Károly elvtárs, a Központi Bizottság tagja, osztályvezetője is. Az Építő-, Fa. és Építőanyagipart Dolgozók Szakszervezete, az Építésügyi Minisztérium, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium út- és híd-főosztálya csütörtökön megrendezte az építők II. országos munkavédelmi konferenciáját a szakszervezet székházának kongresszusi termében. A tanácskozáson az építő- anyaggyártó, a kivitelező és a szerelő vállalatok igazgatói, főmérnökei, szakszervezeti titkárai, biztonsági megbízottai és szakszervezeti munkavédelmi felügyelői vitatták meg a két évvel ezelőtt tarß» üzemek, társadalmi szervek is segítenek a cukorrépa-szedésben A megye termelőszövetkezeteiben a hosszantartó esőzések mfatt még közel háromezer hold cukorrépa van a földben és ugyanakkor háromezer hold termése vár elszállításra. A nagy mennyiségű cukorrépa szedése és szállítása sürgőssé vált. A táv-időjelzés szerint néhány nap múlva komolyabb fagyok várhatók. Ez sürgősen követeli valamennyi tsz-től, hogy a répa szedését a legrövidebb időn belül befejezzék. Több tsz-ben a héten nagyobb mennyiségű répát szedtek ki. Szerdán, csütörtökön 1 és pénteken a gádorosi Petőti Tsz- ben 170-en, az orosházi Dózsa Tsz- ben pedig 200-an munkálkodtak. A nagyszénási Lenin Tsz-ben 5 nap alatt 170 holdon takarítottál; be a répatermést. Az üzemek, társadalmi szervek is segítenek a termelőszövetkezeteknek a répaszedésben. A munkák meggyorsításához a honvédség is segítséget ad. A következő napokban a bé- késszentandrási, a battonyai termelőszövetkezeteknél és a megye több tsz-ében is katonák segítenek a betakarításban. tott első országos konferencia óta végzett balesetelhárítási és egészségvédelmi munka eredményeit, hiányosságait. .Az értekezleten megjelent Kilián József, az építésügyi miniszter első helyettese, az MSZMP Központi Bizottságának tagja és Horn Dezső, a SZOT titkára. Köböl József építésügyi miniszterhelyettes számolt be az építő- és építőanyagipar munkavédelmi helyzetéről és feladatairól. Elmon. dotta, hogy az I. országos konferencia óta tavaly húsz százalékkal és ez év első kilenc hónapjában újabb 13 százaléknál csökkent a balesetek száma a minisztérium vállalatainál. Komoly figyelmeztetésként jegyezte meg azonban, hogy a sérülések általában súlyosabbak voltak, mint korábban. Megemlítette, hogy a szilikózis és más ipari megbetegedés elhárítására már megkezdődött a megelőző egészségvédelmi munka az építőanyagipari gyárakban. A KPM út. és híd-főosztályához tartozó építővállalatok baleset- elhárítási munkájáról Fogarasi Mihály, a főosztály főmérnöke számolt be a tanácskozáson. Tízmillió forint kesztyűből Jó csomó pénz lehet úgy együtt tízmillió forint. Hát még micsoda munka ezt a roppant összeget kötőtűvel megkeresni. De úgy látszik, mégsem lehetetlen, mert a gyomai háziipari szövetkezet tagjai az idén ilyen értékű kesztyűhegyet kötnek. Bizonyára kevesen tudják azt, hogy az országban a norvég mintájú kesztyűknek ez a szövetkezet adja a felét. Ez az egyedüli olyan htsz, amely kimondottan kesztyűkötésre specializálta magát. A tizennyolc részlegben mintegy 800—1000 tagja van. Az ügyeskezű asszonyok és leányok elsősorban exportra dolgoznak. Készítményeiket tavaly és az azelőtti években már megcsodálták és elkapkodták Svédországban, Norvégiában, Finnországban, Dániában, sőt még Nyugat-Németor- szágban és Franciaországban is. Az idén a Szovjetunió a legnagyobb megrendelő. Ide tízezer pár számra készítik a szebbnél szebb mintájú, színezésű női és gyermek-kesztyűket. November 21-én is sürgős megrendelést kaptak, december 15-ig tizenötezer pár kesztyűt kértek a Szovjetunióba. Érdekes, hogy Angliába meg norvég mintájú férfi síkesztyűket rendeltek. A szigetországban ezt keresik. A szövetkezetiek mintegy tízezer kesztyűt kötöttek az angol kívánságnak megfelelően. A szövetkezet tagjai a belföldi igények kielégítésére is gondoltak, bár elsősorban exportra termelnek. Ez azért is figyelemre méltó, mivel olyan gyapjú hulladékot dolgoznak fel a kesztyűk kötésénél, amelyet másra aligha tudtak volna felhasználni. Eddig már mintegy 24 ezer párat adtak át a népművészeti és földművesszövetkezeti boltoknak, év végéig pedig újabb hatezer párt kötnek. A szövetkezetben állandóan fejlesztik a kesztyűk mintáit és színezését. Az idén is mintegy 20-at vezettek be, s így az összes minták száma már meghaladja a 600- at. Nincsen olyan kényes ízlésű rendelő, akn ne találná meg a számára legmegfelelőbbet. Munkára, exportra a jövő esztendőre is van már biztosítás és kilátás. A Szovjetunióba jövőre mintegy 150 ezer pár kesztyűt rendeltek meg. Ennek a mennyiségnek a felét minden valószínűség szerint a gyomaiak kapják meg, hiszen az országban ők a legnagyobb norvég-mintájú kesztyűkötők. Az új esztendőben is lehet tehát termelni milliókat! A tanácskozás csaknem nyolcvan résztvevője közül sokan felszólaltak és végül határozatokat hoztak a feladatokról. Többek között elhatározták, hogy az ipar- igazgatóságok bizottságot alakítanak a vállalatok elektromos berendezéseinek felülvizsgálására és a balesetelhárítási intézkedések kidolgozására. Előirányozták azt is, hogy a régi pince-műhelyek, korszerűtlen üzemek megszüntetésével vagy rekonstrukciójával a II. ötéves terv végéig fel kell számolni az egészségtelen munkakörülményeket az anyagipari vállalatoknál. Meg kell tiltani a létszámnövelést és új berendezések felszerelését is, ha az túlzsúfoltságot, illetve baleseti veszélyt idézne elő. (MTI) jyWWWWWjWWUWWMWWMWWVWWWWyWt Fejlődik a Szarvasi Ruházati Ktsz A Szarvasi Ruházati Ktsz-t szalagszerű termelésre szervezik át. A jövő évtől kezdve a szövetkezetben elsősorban férfiingeket és öltönyöket készítenek. Az átszervezést jelentősen segíti az, hogy a szövetkezet az idén mintegy 400 ezer forint értékű gépet kap, többek között 25 Veritas varrógépet és egy szovjet gomblyukazót. A tervek szerint a ktsz-ben jövőre a második negyedévben két- műszakos termelésre térnek át. Ezzel mintegy 90 új munkást, főleg nőiket alkalmazhatnak majd.
