Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-26 / 279. szám

BÉKÉS MEGYEI it Ära: 50 fillér it Világ proletárjai, egyesüljetek! NEMCSAK JELEN — JÖVŐ IS VAN Országos munkavédelmi konferenciát tartottak az építők Küzdelmes esztendő számveté­sére, zárszámadására készülődnek a termelőszövetkezetek. Egyik- ben-másik'ban sajnos kevesebb érték jut munkaegységenként, mint amennyit terveztek, mert a szeszélyes időjárás mellett nehe­zítette és drágította a termelést a tavasszal bekerült sok széjjelszórt parcella, s az új tagok jó része sem dolgozott olyan szorgalom­mal, mint az egyéni gazdaságban, a sajátjában. Csak azt számlál­ták jó néhányan, hogy 28—30 fo­rint érték van tervezve munka­egységenként, s ha olyan munkát végzett, amelyben a legnagyobb szorgalom mellett sem ért el egy munkaegységnél többet, akkor ki­robbant belőle az elkeseredés, azt mondta, nem érdemes dolgoz­ni. Többen nem is dolgoztak na­pokig a közösben, hanem a ház­tájiban és máshol — napszámban. Az elmúlt tíz év alatt mindig akadtak ilyen termelőszövetkeze­ti tagok, s azoknak, akik a közös gazdálkodás úttörői voltak, köny- nyebben megbocsátották-az ilyet, mert üres kamrával, üres pénz­tárcával kezdték az ismeretlen gazdálkodási formát, s a család sem, ő sem lakott jól, nem öltöz­hetett fel abból a tudatból, hogy az alap megteremtése után évről évre jobb lesz. Most is vannak olyanok, akik azért mentek el nap­számba, mert a tsz-ben nem volt előlegosztás, s kellett a pénz a családnak. Az ilyenek száma azonban kevés volt; A közös munkából hiányzók többsége olyanokból tevődött össze, akik­nek ismeretlen az út, s akik azért léptek be, mert mások is beléptek, de a célt, a holnapot, a jövőt csak homályosan látják, vagy ha tisz­tán látják, akkor is csak a mával, azzal törődnek, hogy mit és mennyit visznek kamrájukba, padlásukra. Ilyen szűklátókörűségnek neve­zett tévelygésben száz és száz olyan régi termelőszövetkezeti tag is szenvedett, aki azóta az újonnan vásárolt vagy épített szép nagy háza padlására, kam­rájába viszi a saját és családja jólétéhez elegendő javakat a kö­zösből. A régi tagok zöme kigyó­gyult a szűklátókörűségből, de akad köztük, aki csak a saját ér­dekét nézi, aki hajlandó, vagy hajlandó lenne a közös takar­mányalap, a közös vagyon, a hol­nap és a jövő mind buzgóbb jö­vedelem-forrásának rovására mi­nél többet széjjelosztani a tagok­nak a közös termésből, bevétel­ből, mert csak azt érzi magáénak, ami a kamrájában, a pénztárcá­jában van. A lehetőleg mindent kiosztani, és a csak a háztáji gazdaságot gyarapítani elvet kipróbálta már néhány termelőszövetkezet tagsá­ga a korábbi években, s csakha­mar rájöttek, hogy az olyan tsz- ek tagjai járnak jól, akik eleinte inkább húznak a nadrágszíjon, de építkeznek, állatokat, gépeket, felszereléseket vásárolnak, vagy­is megteremtik a holnap és a hol­naputáni egyenletes jólét alapját. A jövőt, a közös épületekből, gépekből, állatállományból álló közös vagyon gyarapításának je­lentőségét sokan intézik el azzal, hogy „ki tudja kié lesz az”? Kié lenne másé, mint a dolgozó pa­rasztok gyermekeié? A dolgozó paraszt azért dolgozott egész éle­tében éjt nappallá téve, a jófa­latot is megvonva, magától, hogy vagyonkája legyen öregségére, s valamit hagyjon örökül gyerme­keinek. Vajon melyik idős tsz-tag cserélné el mostani nyugdíjas éle­tét a régi időkbeli eltartottsággal, annak ellenére, hogy a nyugdíj- rendszer még a kezdeti alapokon nyugszik? S vajon kaphat-e jobb. biztosabb megélhetést adó örök­séget az ifjú parasztnemzedék olyan rohamosan fejlődő szövet­kezeti gazdaságnál, mint a tót- komlósi, az orosházi, a kétsopro- nyi tsz-ek? — hogy ne a legjob­bakat említsük. Ha érdemes volt pár hold föld örökbehagyásáért éjt nappallá téve, s a jófalatok­ról, szórakozásról lemondva dol­gozniuk a dolgozó parasztoknak egyéni gazdakorukban, akkor most a közösben százszorta érde­mesebb. S nem kell éjt nappallá téve dolgozni, csak akkor, ha a vetés vagy a betakarítás megkí­vánja, s nem kell koplalni sem, csak takarékosan élni, azokban a szövetkezetekben, ahol még nincs megalapozva a jövő, a közös va­gyon, amely minél nagyobb, an­nál jobb és biztosabb megélhetést ad a szövetkezeti parasztoknak — korra való tekintet nélkül. Kukk Imre Pénteken ülést tartott a párt megyei bizottsága November 25-én, pénteken a párt megyei bizottsága kibővített ülést tartott. Klaukó Mátyás elvtárs, a párt megyei bizottságának első titkára beszámolója alapján megtárgyalta a mezőgazdaság időszerű politikai és gazdasági kérdéseit, s megfelelő határozatokat hozott. Az ülésen megjelent és felszólalt Németh Károly elvtárs, a Központi Bizottság tagja, osztályvezetője is. Az Építő-, Fa. és Építőanyag­ipart Dolgozók Szakszervezete, az Építésügyi Minisztérium, vala­mint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium út- és híd-főosztálya csütörtökön megrendezte az épí­tők II. országos munkavédelmi konferenciáját a szakszervezet székházának kongresszusi termé­ben. A tanácskozáson az építő- anyaggyártó, a kivitelező és a sze­relő vállalatok igazgatói, főmérnö­kei, szakszervezeti titkárai, biz­tonsági megbízottai és szakszerve­zeti munkavédelmi felügyelői vi­tatták meg a két évvel ezelőtt tar­ß» üzemek, társadalmi szervek is segítenek a cukorrépa-szedésben A megye termelőszövetkezetei­ben a hosszantartó esőzések mfatt még közel háromezer hold cukor­répa van a földben és ugyanakkor háromezer hold termése vár el­szállításra. A nagy mennyiségű cukorrépa szedése és szállítása sürgőssé vált. A táv-időjelzés sze­rint néhány nap múlva komolyabb fagyok várhatók. Ez sürgősen kö­veteli valamennyi tsz-től, hogy a répa szedését a legrövidebb időn belül befejezzék. Több tsz-ben a héten nagyobb mennyiségű répát szedtek ki. Szerdán, csütörtökön 1 és pénteken a gádorosi Petőti Tsz- ben 170-en, az orosházi Dózsa Tsz- ben pedig 200-an munkálkodtak. A nagyszénási Lenin Tsz-ben 5 nap alatt 170 holdon takarítottál; be a répatermést. Az üzemek, tár­sadalmi szervek is segítenek a termelőszövetkezeteknek a répa­szedésben. A munkák meggyorsí­tásához a honvédség is segítséget ad. A következő napokban a bé- késszentandrási, a battonyai ter­melőszövetkezeteknél és a megye több tsz-ében is katonák segítenek a betakarításban. tott első országos konferencia óta végzett balesetelhárítási és egész­ségvédelmi munka eredményeit, hiányosságait. .Az értekezleten megjelent Kilián József, az építés­ügyi miniszter első helyettese, az MSZMP Központi Bizottságának tagja és Horn Dezső, a SZOT tit­kára. Köböl József építésügyi minisz­terhelyettes számolt be az építő- és építőanyagipar munkavédelmi helyzetéről és feladatairól. Elmon. dotta, hogy az I. országos konfe­rencia óta tavaly húsz százalékkal és ez év első kilenc hónapjában újabb 13 százaléknál csökkent a balesetek száma a minisztérium vállalatainál. Komoly figyelmez­tetésként jegyezte meg azonban, hogy a sérülések általában súlyo­sabbak voltak, mint korábban. Megemlítette, hogy a szilikózis és más ipari megbetegedés elhárítá­sára már megkezdődött a meg­előző egészségvédelmi munka az építőanyagipari gyárakban. A KPM út. és híd-főosztályához tartozó építővállalatok baleset- elhárítási munkájáról Fogarasi Mihály, a főosztály főmérnöke szá­molt be a tanácskozáson. Tízmillió forint kesztyűből Jó csomó pénz lehet úgy együtt tízmillió forint. Hát még micsoda munka ezt a roppant összeget kötőtűvel megkeresni. De úgy látszik, mégsem lehetetlen, mert a gyomai háziipari szövetkezet tagjai az idén ilyen értékű kesz­tyűhegyet kötnek. Bizonyára kevesen tudják azt, hogy az országban a norvég min­tájú kesztyűknek ez a szövetkezet adja a felét. Ez az egyedüli olyan htsz, amely kimondottan kesztyű­kötésre specializálta magát. A tizennyolc részlegben mintegy 800—1000 tagja van. Az ügyeske­zű asszonyok és leányok elsősor­ban exportra dolgoznak. Készít­ményeiket tavaly és az azelőtti években már megcsodálták és elkapkodták Svédországban, Nor­végiában, Finnországban, Dániá­ban, sőt még Nyugat-Németor- szágban és Franciaországban is. Az idén a Szovjetunió a leg­nagyobb megrendelő. Ide tízezer pár számra készítik a szebbnél szebb mintájú, színezésű női és gyermek-kesztyűket. November 21-én is sürgős megrendelést kap­tak, december 15-ig tizenötezer pár kesztyűt kértek a Szovjetuni­óba. Érdekes, hogy Angliába meg norvég mintájú férfi síkesztyűket rendeltek. A szigetországban ezt keresik. A szövetkezetiek mintegy tízezer kesztyűt kötöttek az angol kívánságnak megfelelően. A szövetkezet tagjai a belföldi igények kielégítésére is gondoltak, bár elsősorban exportra termel­nek. Ez azért is figyelemre méltó, mivel olyan gyapjú hulladékot dolgoznak fel a kesztyűk kötésé­nél, amelyet másra aligha tudtak volna felhasználni. Eddig már mintegy 24 ezer párat adtak át a népművészeti és földművesszövet­kezeti boltoknak, év végéig pedig újabb hatezer párt kötnek. A szövetkezetben állandóan fej­lesztik a kesztyűk mintáit és szí­nezését. Az idén is mintegy 20-at vezettek be, s így az összes min­ták száma már meghaladja a 600- at. Nincsen olyan kényes ízlésű rendelő, akn ne találná meg a számára legmegfelelőbbet. Munkára, exportra a jövő esz­tendőre is van már biztosítás és kilátás. A Szovjetunióba jövőre mintegy 150 ezer pár kesztyűt rendeltek meg. Ennek a mennyi­ségnek a felét minden valószí­nűség szerint a gyomaiak kapják meg, hiszen az országban ők a legnagyobb norvég-mintájú kesz­tyűkötők. Az új esztendőben is lehet te­hát termelni milliókat! A tanácskozás csaknem nyolc­van résztvevője közül sokan fel­szólaltak és végül határozatokat hoztak a feladatokról. Többek kö­zött elhatározták, hogy az ipar- igazgatóságok bizottságot alakíta­nak a vállalatok elektromos be­rendezéseinek felülvizsgálására és a balesetelhárítási intézkedések kidolgozására. Előirányozták azt is, hogy a régi pince-műhelyek, korszerűtlen üzemek megszünteté­sével vagy rekonstrukciójával a II. ötéves terv végéig fel kell számolni az egészségtelen munka­körülményeket az anyagipari vál­lalatoknál. Meg kell tiltani a lét­számnövelést és új berendezések felszerelését is, ha az túlzsúfolt­ságot, illetve baleseti veszélyt idézne elő. (MTI) jyWWWWWjWWUWWMWWMWWVWWWWyWt Fejlődik a Szarvasi Ruházati Ktsz A Szarvasi Ruházati Ktsz-t szalagszerű termelésre szervezik át. A jövő évtől kezdve a szövetkezetben elsősorban férfiingeket és öltönyöket készítenek. Az átszervezést jelentősen segíti az, hogy a szövetkezet az idén mintegy 400 ezer forint értékű gépet kap, töb­bek között 25 Veritas varrógépet és egy szovjet gomblyukazót. A tervek szerint a ktsz-ben jövőre a második negyedévben két- műszakos termelésre térnek át. Ezzel mintegy 90 új munkást, főleg nőiket alkalmazhatnak majd.

Next

/
Thumbnails
Contents